TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A covid-vakcina globális forgalmazása a történelem legnagyobb logisztikai kihívása

Van, amelyik oltóanyagot csak -70 fokon lehet szállítani, és százmillió számra kellenek fecskendők, alkoholos tamponok, kesztyűk is.
Fotó:Needpix. - szmo.hu
2020. december 02.


Link másolása

Nagy-Britanniában, a nyugati országok közül elsőként a jövő héten elkezdődhetnek a tömeges oltások, miután forgalmazási engedélyt kapott a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája, és a Moderna is jó úton halad afelé, hogy forgalomba hozhassa oltását.

A gyártók, a nagy szállító cégek, és olyan humanitárius szervezetek, mint a Bill & Melinda Gates Foundation, már hónapokkal ezelőtt elkezdték az előkészületeket a világméretű forgalmazásra.

Az ugyanis kevés, hogy legyártják az oltóanyagot, az első perctől tökéletesen kell működnie annak a globális ellátó hálózatnak is, amely eljuttatja a védőoltást a Föld legelhagyottabb területeire is. Ez pedig hatalmas logisztikai kihívás.

Seth Berkley, a Gavi nemzetközi oltásszövetség vezetője a New Scientist magazinnak azt mondta, a Föld lakosságának nagyjából a 60%-át kellene beoltani, és mivel a vakcinák többségéből két adag szükséges, legalább 9 milliárd dózissal kell számolnunk.

Egy újonnan engedélyezett oltás tömeges gyártásához normál körülmények között legalább egy év kell. Most azonban a gyógyszergyárak már jóval a klinikai tesztelések harmadik szakasza előtt megtették erre az előkészületeket.

A Pfizer és a BioNTech 2020 végére már 25 millió embernek elegendő dózist tervez, 2021-ben pedig 630 milliót.

Az oxfordi egyetem és az AstraZeneca már szeptemberre 30 millió adagot tervezett, de a tesztelés késedelme miatt az év végéig már csak 4 milliót vállaltak.

Számos ország már jó előre kifizette a vakcinák egy részét, hogy az így befolyt pénzből még tovább gyorsíthassák a cégek a kutatásaikat és a gyártást. Az amerikai kormány például 6,5 milliárd dollárt fektetett be a covid-terápiákba és az oltásokba, nagyrészt az Operation Warp Speed keretében, amelynek célja, hogy 300 millió vakcinát osszanak szét az országban 2021 januárjától.

A Moderna 1,6 milliárd dolláros üzletet kötött Washingtonnal 100 millió adagra, a Pfizer és a BioNTech pedig 1,95 milliárd dollárost, ugyancsak 100 millió adagra. A brit kormány összesen 340 millió dózisra kötött megállapodást hat céggel.

Az államok jelentős része a 184 országot tömörítő COVAX-rendszeren keresztül intézi ezeket a megrendeléseket. A COVAX lehetővé teszi a gazdagabb országoknak, hogy összeadják vakcina-vásárló erejüket, egyúttal támogatást nyújt az oltás vásárlásához a szegényebbeknek.

A cél, hogy 2 milliárd dózist gyártsanak le 2021 végéig.

Nemcsak az oltásokat kell minél gyorsabban, minél több emberhez eljuttatni, hanem ugyanilyen sürgősen meg kell oldani az oltásokhoz szükséges eszközök kiszállítását az alkoholos tamponoktól a fecskendőkig, a használt tűk tárolóitól a kesztyűkig.

Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint csak az Egyesült Államokban legalább 850 millió fecskendőre lesz szükség. Az UNICEF már megkezdte egymilliárd fecskendő raktározását Dániában és Dubaiban a COVAX keretében.

Az UNICEF előtt álló egyik nagy kihívás, hogy míg a légi úton szállított oltások a világon bárhová eljuttathatók 1-3 nap alatt, a nagy helyet foglaló fecskendőket hajóval és teherautóval viszik, és 2-4 hónapba is beletelhet, amíg megérkeznek. Éppen ezért igyekeznek ezeket jóval előbb rendeltetési helyükre vinni, hogy enyhítsék a karanténintézkedések, exporttilalmak vagy kikötői zárlatok kockázatát, és gyorsabban szét is oszthassák őket.

Az UNICEF minden évben 800 millió fecskendőt szállít a világban különböző oltási kampányokhoz. A szervezet becslései szerint a covid-19 vakcinákhoz legalább négyszer ennyire lesz szükség.

Az oltóanyagokat különleges, boroszilikát üvegfiolákban tárolják és szállítják. Ezek ellenállnak a rendkívüli hőmérséklet-ingadozásoknak, és kémiai szempontból kevésbé reaktívak, mint a hagyományos üveg, tehát kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen vegyület belekerül a vakcinába – hívja fel a figyelmet Ken Falkowitz, a DWK Life Science laboratóriumi eszközöket gyártó cég vezetője.

A német Schott cég, a világ legnagyobb boroszilikátüveg-gyártója vállalta, hogy 2 milliárd dózis számára elegendő fiolát gyárt, és már el is kezdődtek a szállítások Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába. A DWK Life Sciences a közelmúltban egyesült a német Müller+Müller céggel, hogy éves termelési kapacitásukat 600 millió fiolára emeljék. Az amerikai orvosbiológiai kutató és fejlesztő hatóság (BARDA) többszáz millió dollárt fektetett be amerikai cégekbe, hogy további 284 millió fiolát gyártsanak a covid-vakcináknak.

A globális szállításhoz mindenekelőtt fel kellene éleszteni a világ légiközlekedését. A IATA becslései szerint ahhoz, hogy a Földön minden emberhez eljusson egyetlen adag oltás, 8000 Boeing 747-es teherszállító repülőgépet kellene megtölteni.

A következő probléma, hogy a jelenlegi 12 vakcina-jelölt mindegyikét rendkívül alacsony hőmérsékleten kell szállítani. A Moderna mRNA-1273 oltóanyagát mínusz 20 fokon kell tárolni, erre a legtöbb háztartási fagyasztó is képes.

A Pfizer és a BioNTech vakcinája viszont, ami szintén a hírvivő RNS alapú módszerrel készült, mínusz 70 fokon őrzi meg szavatosságát. Ehhez olyan különleges fagyasztókra van szükség, mint a laboratóriumok baktérium-tenyészetének vagy a spermabankoknak.

A Pfizer tervezett olyan szigetelt, bőrönd méretű konténereket, amelyek száraz jéggel töltve képesek biztosítani a mínusz 70 fokos hőmérsékletet és fenntartják a vakcina stabil állagát 15 napig. Mindegyik konténer 4875 dózis tárolására alkalmas, és 23 kilogramm száraz jéggel kell öt naponta feltölteni.

Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek azt mutatják, hogy az mRNS-oltásoknak nincs szükségük ilyen mély fagyasztásra. Két kutatócsoport is állítja, hogy akár egy hónapig is elállhat az oltóanyag plusz 4 C fokon. Ezek a kísérletek még a tesztelés korai szakaszában vannak, de ha ez beigazolódna, alaposan megkönnyítené az oltás forgalmazását.

A szegényebb országok így is problémát jelentenek majd, ezeken a helyeken a legtávolibb falvakba általában motorkerékpáron viszik a gyógyszereket.

Kérdés az is, hogy a júniusban elindított COVAX révén mindenkinek jut-e oltás. A szegénység, az egyenlőtlenség ellen alakult Oxfam nemzetközi civil szervezet legutóbbi jelentése szerint

Nagy-Britannia máris 5 injekcióra való dózist biztosított minden lakosának, míg Bangladesben 9 emberre jut egy dózis.

Helen Rees, a dél-afrikai Witwatersrand egyetem vakcina-szakértője figyelmeztet: ha lesznek olyan országok vagy régiók, ahová nem jut el az oltás, a vírus visszatérhet.

És persze a bizonytalanságot növeli az is, hogy nem tudják, az emberek egyáltalán hajlandók lesznek-e magukat beoltatni, bíznak-e a védőoltásokban. Egy 19 országban 13 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 70%-a beoltatná magát a covid-19 vakcinával, de ez az arány országonként változik. Kínában 90% áll hozzá pozitívan, míg Oroszországban csak 55%.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: