2022-ben végre vége lehet a járványnak, optimisták a kutatók

A koronavírus azonban valószínűleg soha nem fog teljesen eltűnni. Az azonban még kérdéses, hogy a következő változat a lakosságnak súlyosabb tüneteket okoz majd, vagy meg sem fogja érezni.

Link másolása

Az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ kutatói ugyanis úgy látják, hogy ha minden a tervek szerint halad, akkor 2022-ben már nem a koronavírus fogja uralni az életünket – írja a CNN.

A Stanford Egyetem kutatói a szövetségi ügynökségek szakértőivel, akadémiai kutatókkal és közegészségügyi vezetőkkel karöltve az ünnepeket azzal töltötték, hogy megvizsgálják, mi vár ránk a jövőben a világjárvány szempontjából. Egységes eredményre nem jutottak, azonban több várható modellt is sikerült felállítaniuk a múltbéli világjárványok alapján.

Bár az Omikron-variáns az egész világon végigsöpört, a szakértők szerint reményre adhatnak okot a Dél-Afrikában történt események.

A helyi tudósok először novemberben észlelték a változatot: a fertőzöttek száma rendkívüli gyorsasággal emelkedett, majd ugyanilyen sebességgel csökkent is. Ugyanez történt az Egyesült Királyságban is, a tudósok pedig úgy gondolják, hogy ez mindenhol be fog következni.

A szakértők arra számítanak, hogy a következő négy-hat hétben durván emelkedni fognak a számok, és körülbelül február közepén már tiszta képet kaphatunk arról, hogyan javul a helyzet: márciustól nyárig az esetek száma folyamatosan csökkenni fog.

A kutatók optimizmusa abból fakad, hogy ezalatt az idő alatt folyamatosan növekedni fog a beoltottak száma és egyre többen élvezik majd a természetes immunitás védelmét is.

A koronavírus azonban valószínűleg soha nem fog teljesen eltűnni, és a következő változat ugyanolyan gyorsan vagy még könnyebben fog terjedni, mint az omikron. Az azonban még kérdéses, hogy ez a lakosságnak súlyosabb tüneteket okoz majd, vagy meg sem fogja érezni.

Dr. George Rutherford, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa szerint egyáltalán nem világos, hogy mi következik. Szerinte a vírus fokozatosan mutálódhat, ahogy az a korábbi variánsoknál is történt, de az is előfordulhat, hogy a következő változat egy olyan hatalmas ugrás lesz a mostanihoz képest, mint például a Delta és az Omikron esetében.

A spanyolnáthát okozó H1N1 például új vírusként indította el 1918-ban a történelem egyik legrosszabb járványát, ami a világ népességének egyharmadát megfertőzte, és 50 millió ember halálát okozta.

A járvány végül véget ért, de a vírus még ma is velünk van, a mai H1N1 vírusok pedig a spanyolnátha „leszármazottai”.

A jelenlegi forgatókönyv szerint a világnak arra kell összpontosítania, hogy megvédje a veszélyeztetetteket a súlyos betegségektől, gondoskodjon arról, hogy mindenki megkapja az oltást, a fertőzöttek számára pedig biztosítsa a monoklonális antitest terápiát. Az oltóanyag-gyártó cégeknek változat-specifikus vakcinákat kell készíteniük, hogy az emberek évente megkaphassák az új variánsok elleni védőoltást, az egyes országoknak pedig sokkal többet kell tesztelniük a lakosságot.

A szájon át alkalmazható gyógyszerek csak akkor jók, ha biztosak vagyunk abban, hogy megfertőződtünk koronavírussal.

Egy másik forgatókönyv szerint nem lesz elég rendelkezésünkre álló monoklonális szer a fertőzöttek kezelésére, esetleg a vakcinagyártók nem tudnak elég gyorsan variáns-specifikus vakcinákat előállítani. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy új változat immunissá válik az oltásokra és kezelésekre – ez azonban kevésbé valószínű.

A szakértők szerint érdemes a legjobbakat remélni, és a legrosszabbra készülni, amit a maszkviselés és a tesztelés segíthet elkerülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk