TUDOMÁNY

20+1 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnézni az égre

Kezdjük idén is azzal az évet, hogy sorra vesszük, várhatóan miben gyönyörködhetünk ebben az esztendőben. Sőt, akár élő közvetítésben is figyelhetitek az égi eseményeket.

Link másolása

Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A szemfüles olvasók észrevehetik majd, hogy lesznek a tavalyi listából visszatérő látványosságok is, ugyanakkor mindig tartogat valami újat egy új év. Reméljük, hogy derült éjszakák (vagy épp nappalok) is megadatnak majd a megfigyeléshez, mert ez elengedhetetlen kelléke mindegyiknek.

Meteorzáporok

Ha valamiben meg lehet bízni, azok a meteorrajok, hiszen a Naprendszer szemetét senki sem takarítja el. A főként üstökösök által a Föld pályájára hordott apró törmelékekből álló sávot (amit az üstökös a csóvája révén hátrahagy) a Föld évről évre ugyanazon napokon szeli keresztül. Ekkor a Föld gravitációja bevonzza az apró szemcséket, ezáltal az átlagosnál jóval több hullócsillagot láthatunk a meteorrajok idején. A légkörünkbe érve a mikrometeorok pillanatok alatt elégnek, ám ez idő alatt is jókora utat tesznek meg a levegő molekulái között, amelyek a szemcse útvonala mentén (ionizációjuk-rekombinációjuk révén) felvillannak. Ezt figyelhetjük meg derült és kellően sötét égbolton pillanatnyi fénycsíkokként, vagy ahogy a népnyelv hivatkozik rájuk, hullócsillagokként.

 

A 2020-as év Geminidái Stefano Pellegrini december 17-éről Olaszországból.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Stefano Pellegrini)

Na de nézzük, hogy pontosan mikor is érdemes kitelepülni a fényszennyezéstől védett helyekre:

Április 22. Líridák (~15-20 db/óra, ~70% holdfázisnál)

Május 5. Éta Akvaridák (~30 db/óra, ~40% holdfázisnál)

Augusztus 12. Perszeidák (~70 db/óra, ~15% holdfázisnál)

Kiemelendő, hogy a legtöbbek által ismert hullócsillagzápor idén kivételesen szép holdfázis mellett, kifejezetten sötét égen lesz megfigyelhető, vagyis reménykedhetünk egy rakás kívánságban.

Október 8. Drakonidák (~15 db/óra, újholdkor)

Október 21. Orionidák (~20 db/óra, teliholdkor)

November 17. Leonidák (~15 db/óra, teliholdkor)

December 13-14. Geminidák (~100 db/óra, ~70% holdfáziskor)

2022. Január 3. Quadrantidák (~40 db/óra, újholdkor)

A Quadrantidákról idén már lemaradtunk, de az időjárás Magyarországon amúgy sem volt igazán kegyes hozzánk – 2022 elején azonban újra megfigyelhető lesz az év első meteorraja. A becsült darabszámok holdmentes, sötét égen való megfigyelésre vonatkoznak, maximum idején.

Fontos megjegyezni, hogy a meteorrajok megfigyelhetősége több napon keresztül tart, de igazán jó esély a maximum környéki órákban kínálkozik a hullócsillag-vadászatra. A Földön való tartózkodási helyünktől függően más-más helyi időpontban tetőzik a meteorraj, így előfordul, hogy bizonyos maximum a nappali órákra esik, megfosztva bennünket a látványtól. Továbbá tudni kell, hogy a meteorrajok utánpótlását jelentő törmelékfelhők évről évre egyre ritkábbá válhatnak, ennek megfelelően a megfigelhető darabszámok is lassú csökkenést mutatnak.

 

A fenti nyolc csillagképet kell majd keresnünk, ezek irányából várhatjuk majd az említett nyolc meteorraj képviselőit, sorra Lyra (vagy magyarul Lant), Vízöntő, Perzuesz, Sárkány, Orion, Oroszlán, Ikrek, és a Boötes (vagy magyarul Ökörhajcsár), ami egy kicsit kilóg a sorból, ugyanis a Falikvadráns nevű újkeletű csillagkép - lévén, csillagai átfednek az Ökörhajcsárral - nem került be a 88 hivatalos csillagkép közé, és nevét csak az év első meteorhullása őrzi. (Forrás: Stellarium)

És hogy merre érdemes figyelni az égbolton? A meteorrajok nevei azt jelzik, hogy mely csillagkép irányából láthatjuk az adott meteorrajt érkezni, így első közelítésnek mindig ezen égboltterület felé kell fordulni. Ha pedig lehetőségünk van, érdemes hanyatt fekve kényelembe helyezni magunkat és az égbolt lehető legnagyobb részét figyelni. További csillaghulláskor hasznos tippek és praktikák egy korábbi bejegyzésben olvasható.

Fogyatkozások

Idén összesen kétszer halad el a Holdunk a Nap korongja előtt – amikor is napfogyatkozást figyelhetünk meg –, és kétszer vonul be a Föld által vetett árnyékkúp sávjába – ilyenkor pedig holdfogyatkozást láthatunk. Pontosabban csak láthatnánk.

 

Teljes napfogyatkozás a víztükrön megkettőzve Thierry Legault 2019-es felvételén Dél-Amerikából.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Thierry Legault)

Magyarországról ugyanis nem sokat figyelhetünk meg ezekből, így kénytelenek leszünk az élő közvetítésekkel és a kiváló asztrofotókkal beérni. A napfogyatkozások tőlünk távoli földrészeken lesznek megpillanthatók, a holdfogyatkozások pedig pont akkor következnek majd be, amikor épp a Föld túlsó felén lesz éjszaka:

Június 10. délelőtt - Gyűrűs napfogyatkozás

Az északi sarkköri vidékeken lesz megfigyelhető a jelenség teljes valójában, de kis részben Magyarország területéről is megpillantható lesz.

Május 26. nappali órákban - Teljes holdfogyatkozás

A Csendes-óceán keleti és nyugati partjáról egyaránt jól megfigyelhető lesz a jelenség.

November 19. reggeli órákban - Részleges holdfogyatkozás

Nálunk már épp felkel a Nap, mire megkezdődik a fogyatkozás, ami így Észak-Európából, és Amerikából fog csak látszódni.

December 14. reggel - Teljes napfogyatkozás

Habár az év másik fogyatkozása teljes lesz, még távolabbi helyekről fog csak látszani, konkrétan Afrika déli csücskéről és az Antarktiszról.

 

Miroslav Druckmüller és Andreas Möller 2020 decemberében örökítette meg 55 felvétel összekomponálásával Dél-Amerika területén, ahogy Napunk előtt elsuhan az "új-Hold" és árnyékot vet Földünkre.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Miroslav Druckmüller és Andreas Möller)

Együttállások

A csillagok tőlünk túl messze vannak, hogy egy év alatt látványosan elmozduljanak egymáshoz képest, viszont a Naprendszerben keringő égitestek megteszik nekünk ezt a szívességet. Ennek köszönhető, hogy ezek a közeli objektumok időről időre közel kerülnek egymáshoz (lásd a nemrégiben bekövetkezett Jupiter–Szaturnusz-együttállást), sőt néha még az éjszakai ég (látszólagos) óriása, a Hold is eltakar ezt-azt. Bár a tavalyi év látványosságaihoz képest idén némiképp soványabb a felhozatal, de azért most is lesz mit várni:

Március 19., Április 17., Június 13. kora esti órák: A Mars és a Hold együttállása

Április 6-7. hajnalban, közvetlen napkelte előtt: A Szaturnusz (később pedig a Jupiter) és a Hold együttállása

Július 13. kora esti órákban: a Vénusz és a Mars együttállása

Július 29. este 22 órától bő fél órán át: Két Jupiter-hold (Io és Callisto) árnyéka látszik a bolygó korongján 20:40 UT-ig

(Itt fontos megjegyezni, hogy ez csak távcsőben megfigyelhető jelenség, de abszolút megéri a látvány!)

December 16. késő esti órákban: A Hold és a Fiastyúk nyílthalmaz együttállása

(Ennél az eseménynél pedig a telihold fényében igencsak meregetni kell majd a szemünk, hogy meglássuk a "Hét nővért".)

 

A Magyarországról igen nehezen megfigyelhető nagy Jupiter-Szaturnusz együttállás (kép közepén egyetlen fényes pontként a két égitest)

Simon-Zsók Anett felvételén Románia felhői fölött. (Fotó: Simon-Zsók Anett)

SpaceX Dragon

Eddig csak a természetes égitestekről esett szó, ugyanakkor bizonyos esetekben az ember alkotta eszközök égen történő megpillantása – főleg, ha űrhajósok ülnek bennük – talán még felemelőbb lehet. Ezek pedig akár szabad szemmel is láthatóak, ha a megfelelő időpontban nézünk fel az égre. A tavaly indult Crew–1 küldetés idén márciusban ér véget, és a pontos időponttól függően jó esélyünk lehet a visszatérés folyamatából pár pillanatot elcsípni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A herpesz vírus az előrehaladott rákot is legyűrheti egy új kutatás szerint
Volt olyan páciens, akinek a rékbetegsége teljesen eltűnt, míg másoknál a daganatok kezdtek zsugorodni.

Link másolása

Az orovosok által használt új gyógyszer alapja a legyengített herpeszvírus egy fajtája volt, a herpes simplex, melyet úgy módosítottak, hogy elpusztítsa a daganatokat. Az emberken végzett kísérleteket követően a szakértők szerint bár nagyobb és hosszab tesztekre lesz szükség, azt már most leszűrték, hogy az injekció formájában beadott új gyógyszer több előrehaladott állapotban lévő rákos beteg esetében mentőövet jelenthet.

A kísérletben részt vevő 39 éves Krzysztof Wojkowskinál 2017-ben diagnosztizáltak nyálmirigyrákot. Az orvosai akkor azt mondták neki, hogy nem tudnak már mit tenni, mivel ritka és rosszindulatú daganatról van szó. A rövid ideig, öt héten keresztül, kéthetente beadott vírusinjekciót követően azonban teljesen felépült a féri, aki immár két éve tünetmentes.

A brit kutatók elmondták, a kezelésük során közvetlenül a daganatba adják az injekciót, ami így kétféleképpen támadja meg a rákot: a vírus behatol a rákos sejtekbe, amit szétrobbant, közben pedig aktiválja az immunrendszert.

Mintegy 40 beteget vetettek alá a kezelésnek a vizsgálat részeként, akik közül néhányan csak az RP2 nevű vírusinjekciót, míg mások egyéb rákgyógyszert – nivolumabot – is kaptak a vírus mellé.

A Párizsban rendezett orvosi konferencián bemutatott eredmények igen biztatónak mondhatók:

  • kilenc, csak RP2-t kapó beteg közül három, köztük Krzysztof daganata is csökkent,
  • a kombinált kezelésben részesült 30 alanyból hét szintén javulást mutatott,
  • míg a mellékhatások, mint például a fáradtság többnyire elenyésző volt.

Kevin Harrington professzor, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a megfigyelt kezelési reakciók "igazán lenyűgözőek" voltak számos előrehaladott rák esetében, mint a nyelőcsőrák vagy a szemrák egy ritka típusa.

A kutatás azért is úttörőnek számít, mert

„a korai stádiumú klinikai vizsgálatok során ritkán látni ilyen jó válaszarányt, mivel elsődleges célja a vizsgálatoknak a kezelés biztonságának tesztelése, amit olyan előrehaladott daganatos betegek bevonásával tesznek, akiknél a jelenlegi kezelések már nem működnek”

– tette hozzá Harrington.

Nem ez az első eset, hogy a tudósok vírust használnak a rák elleni küzdelemben. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) néhány éve jóváhagyta a szintén genetikailag módosított herpesz vírusból készített T-Vec nevű szert, ami az előrehaladott bőrrák kezelésében nyújt segítséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Így még soha nem láthattuk a Neptunuszt – új képeket készített a James Webb űrteleszkóp a Naprendszer legtávolabbi bolygójáról
A legutóbbi részletes képeket még a Voyager-2 készítette a Neptunuszról 1989-ben. Most teljesen új arcát mutatta meg a bolygó.

Link másolása

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - számolt be róla a Guardian.

Mint írták, 

legutóbb 1989-ben készült hasonló részletességű kép Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűiről,

amikor az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Voyager-2 űrszondája néhány órán át a jégóriás közelében tartózkodott.

A Hubble űrteleszkóp által készített képeken a Neptunusz a légkörében található metán miatt mélykék színben játszik. Ezzel szemben

a James Webb elsődleges képalkotója, a NIRCam infravörös szűrőjén át a bolygó szürkésfehér színben tündököl, jeges felhők is láthatók a felszínén.

Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség (ESA) illetékese elmondta, hogy a Neptunusz gyűrűi sokkal jobban visszaverik az infravörös sugárzást, így jobban kirajzolódnak a képeken.

A NASA közleménye szerint a képen "érdekes fényesség" látható a Neptunusz teteje körül.

A bolygó dőlésszöge és Nap körüli 164 éves keringési ideje miatt a csillagászoknak még nem sikerült alaposan megvizsgálni annak északi pólusát.

A James Webbnek a Neptunusz tizennégy ismert holdjából hetet sikerült lencsevégre kapnia, köztük a legnagyobbat, a Tritont. A Plútó törpebolygónál is nagyobb Triton a képeken fényesebb a Neptunusznál, mivel jég borítja, amely visszaveri a fényt.

Ez a hold szokatlan módon fordított pályán kering a bolygó körül, ezért a csillagászok szerint

a Triton a Naprendszer szélén található Kuiper-öv része lehetett, amely végül a Neptunusz gravitációs vonzásába került.

Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk