TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

20+1 látványos égi jelenség, amiért megéri majd felnézni az égre

Kezdjük idén is azzal az évet, hogy sorra vesszük, várhatóan miben gyönyörködhetünk ebben az esztendőben. Sőt, akár élő közvetítésben is figyelhetitek az égi eseményeket.

Link másolása

Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A szemfüles olvasók észrevehetik majd, hogy lesznek a tavalyi listából visszatérő látványosságok is, ugyanakkor mindig tartogat valami újat egy új év. Reméljük, hogy derült éjszakák (vagy épp nappalok) is megadatnak majd a megfigyeléshez, mert ez elengedhetetlen kelléke mindegyiknek.

Meteorzáporok

Ha valamiben meg lehet bízni, azok a meteorrajok, hiszen a Naprendszer szemetét senki sem takarítja el. A főként üstökösök által a Föld pályájára hordott apró törmelékekből álló sávot (amit az üstökös a csóvája révén hátrahagy) a Föld évről évre ugyanazon napokon szeli keresztül. Ekkor a Föld gravitációja bevonzza az apró szemcséket, ezáltal az átlagosnál jóval több hullócsillagot láthatunk a meteorrajok idején. A légkörünkbe érve a mikrometeorok pillanatok alatt elégnek, ám ez idő alatt is jókora utat tesznek meg a levegő molekulái között, amelyek a szemcse útvonala mentén (ionizációjuk-rekombinációjuk révén) felvillannak. Ezt figyelhetjük meg derült és kellően sötét égbolton pillanatnyi fénycsíkokként, vagy ahogy a népnyelv hivatkozik rájuk, hullócsillagokként.

 

A 2020-as év Geminidái Stefano Pellegrini december 17-éről Olaszországból.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Stefano Pellegrini)

Na de nézzük, hogy pontosan mikor is érdemes kitelepülni a fényszennyezéstől védett helyekre:

Április 22. Líridák (~15-20 db/óra, ~70% holdfázisnál)

Május 5. Éta Akvaridák (~30 db/óra, ~40% holdfázisnál)

Augusztus 12. Perszeidák (~70 db/óra, ~15% holdfázisnál)

Kiemelendő, hogy a legtöbbek által ismert hullócsillagzápor idén kivételesen szép holdfázis mellett, kifejezetten sötét égen lesz megfigyelhető, vagyis reménykedhetünk egy rakás kívánságban.

Október 8. Drakonidák (~15 db/óra, újholdkor)

Október 21. Orionidák (~20 db/óra, teliholdkor)

November 17. Leonidák (~15 db/óra, teliholdkor)

December 13-14. Geminidák (~100 db/óra, ~70% holdfáziskor)

2022. Január 3. Quadrantidák (~40 db/óra, újholdkor)

A Quadrantidákról idén már lemaradtunk, de az időjárás Magyarországon amúgy sem volt igazán kegyes hozzánk – 2022 elején azonban újra megfigyelhető lesz az év első meteorraja. A becsült darabszámok holdmentes, sötét égen való megfigyelésre vonatkoznak, maximum idején.

Fontos megjegyezni, hogy a meteorrajok megfigyelhetősége több napon keresztül tart, de igazán jó esély a maximum környéki órákban kínálkozik a hullócsillag-vadászatra. A Földön való tartózkodási helyünktől függően más-más helyi időpontban tetőzik a meteorraj, így előfordul, hogy bizonyos maximum a nappali órákra esik, megfosztva bennünket a látványtól. Továbbá tudni kell, hogy a meteorrajok utánpótlását jelentő törmelékfelhők évről évre egyre ritkábbá válhatnak, ennek megfelelően a megfigelhető darabszámok is lassú csökkenést mutatnak.

 

A fenti nyolc csillagképet kell majd keresnünk, ezek irányából várhatjuk majd az említett nyolc meteorraj képviselőit, sorra Lyra (vagy magyarul Lant), Vízöntő, Perzuesz, Sárkány, Orion, Oroszlán, Ikrek, és a Boötes (vagy magyarul Ökörhajcsár), ami egy kicsit kilóg a sorból, ugyanis a Falikvadráns nevű újkeletű csillagkép - lévén, csillagai átfednek az Ökörhajcsárral - nem került be a 88 hivatalos csillagkép közé, és nevét csak az év első meteorhullása őrzi. (Forrás: Stellarium)

És hogy merre érdemes figyelni az égbolton? A meteorrajok nevei azt jelzik, hogy mely csillagkép irányából láthatjuk az adott meteorrajt érkezni, így első közelítésnek mindig ezen égboltterület felé kell fordulni. Ha pedig lehetőségünk van, érdemes hanyatt fekve kényelembe helyezni magunkat és az égbolt lehető legnagyobb részét figyelni. További csillaghulláskor hasznos tippek és praktikák egy korábbi bejegyzésben olvasható.

Fogyatkozások

Idén összesen kétszer halad el a Holdunk a Nap korongja előtt – amikor is napfogyatkozást figyelhetünk meg –, és kétszer vonul be a Föld által vetett árnyékkúp sávjába – ilyenkor pedig holdfogyatkozást láthatunk. Pontosabban csak láthatnánk.

 

Teljes napfogyatkozás a víztükrön megkettőzve Thierry Legault 2019-es felvételén Dél-Amerikából.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Thierry Legault)

Magyarországról ugyanis nem sokat figyelhetünk meg ezekből, így kénytelenek leszünk az élő közvetítésekkel és a kiváló asztrofotókkal beérni. A napfogyatkozások tőlünk távoli földrészeken lesznek megpillanthatók, a holdfogyatkozások pedig pont akkor következnek majd be, amikor épp a Föld túlsó felén lesz éjszaka:

Június 10. délelőtt - Gyűrűs napfogyatkozás

Az északi sarkköri vidékeken lesz megfigyelhető a jelenség teljes valójában, de kis részben Magyarország területéről is megpillantható lesz.

Május 26. nappali órákban - Teljes holdfogyatkozás

A Csendes-óceán keleti és nyugati partjáról egyaránt jól megfigyelhető lesz a jelenség.

November 19. reggeli órákban - Részleges holdfogyatkozás

Nálunk már épp felkel a Nap, mire megkezdődik a fogyatkozás, ami így Észak-Európából, és Amerikából fog csak látszódni.

December 14. reggel - Teljes napfogyatkozás

Habár az év másik fogyatkozása teljes lesz, még távolabbi helyekről fog csak látszani, konkrétan Afrika déli csücskéről és az Antarktiszról.

 

Miroslav Druckmüller és Andreas Möller 2020 decemberében örökítette meg 55 felvétel összekomponálásával Dél-Amerika területén, ahogy Napunk előtt elsuhan az "új-Hold" és árnyékot vet Földünkre.

(Forrás: Astronomy Picture of the Day, Fotó: Miroslav Druckmüller és Andreas Möller)

Együttállások

A csillagok tőlünk túl messze vannak, hogy egy év alatt látványosan elmozduljanak egymáshoz képest, viszont a Naprendszerben keringő égitestek megteszik nekünk ezt a szívességet. Ennek köszönhető, hogy ezek a közeli objektumok időről időre közel kerülnek egymáshoz (lásd a nemrégiben bekövetkezett Jupiter–Szaturnusz-együttállást), sőt néha még az éjszakai ég (látszólagos) óriása, a Hold is eltakar ezt-azt. Bár a tavalyi év látványosságaihoz képest idén némiképp soványabb a felhozatal, de azért most is lesz mit várni:

Március 19., Április 17., Június 13. kora esti órák: A Mars és a Hold együttállása

Április 6-7. hajnalban, közvetlen napkelte előtt: A Szaturnusz (később pedig a Jupiter) és a Hold együttállása

Július 13. kora esti órákban: a Vénusz és a Mars együttállása

Július 29. este 22 órától bő fél órán át: Két Jupiter-hold (Io és Callisto) árnyéka látszik a bolygó korongján 20:40 UT-ig

(Itt fontos megjegyezni, hogy ez csak távcsőben megfigyelhető jelenség, de abszolút megéri a látvány!)

December 16. késő esti órákban: A Hold és a Fiastyúk nyílthalmaz együttállása

(Ennél az eseménynél pedig a telihold fényében igencsak meregetni kell majd a szemünk, hogy meglássuk a "Hét nővért".)

 

A Magyarországról igen nehezen megfigyelhető nagy Jupiter-Szaturnusz együttállás (kép közepén egyetlen fényes pontként a két égitest)

Simon-Zsók Anett felvételén Románia felhői fölött. (Fotó: Simon-Zsók Anett)

SpaceX Dragon

Eddig csak a természetes égitestekről esett szó, ugyanakkor bizonyos esetekben az ember alkotta eszközök égen történő megpillantása – főleg, ha űrhajósok ülnek bennük – talán még felemelőbb lehet. Ezek pedig akár szabad szemmel is láthatóak, ha a megfelelő időpontban nézünk fel az égre. A tavaly indult Crew–1 küldetés idén márciusban ér véget, és a pontos időponttól függően jó esélyünk lehet a visszatérés folyamatából pár pillanatot elcsípni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Hubble felfedezte a valaha látott legtávolabbi csillagot 28 milliárd fényévnyire a Földtől
A csillagászok az óangol „reggeli csillag”, vagyis „Earendel” nevet adták neki.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. április 02.


Link másolása

A Hubble Űrteleszkóp kilencórás expozíció alatt felfedezett egy csillagot, ami egy galaxishalmaz hátuljában helyezkedett el. Ez a valaha látott legtávolabbi égitest – írja a LiveScience.

A Földtől 28 milliárd fényévre található objektum a Napnál akár 500-szor nagyobb tömegű is lehet.

Több milliószor fényesebb is nála, és feltehetőleg a világegyetem hajnalán született. A csillag hivatalos neve WHL0137-LS, de a kutatók az „Earendel” becenevet adták az óangol „rising light” vagyis „reggeli csillag” kifejezés után.

A tanulmány szerint az Earendel körülbelül 900 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett, így a világegyetem első csillagainak egyike lehet.

„Amint betekintünk a kozmoszba, visszatekintünk az időben is, így ezek a megfigyelések lehetővé teszik, hogy megértsük a legelső galaxisok építőköveit” – írja a tanulmány társszerzője, Victoria Strait.

„Amikor az Earendelből látott fény kisugárzott, az univerzum egymilliárd évesnél is fiatalabb volt, ami csak 6%-a a a jelenlegi korának”

- mondja Strait.

„Akkor 4 milliárd fényévre volt a Tejúttól, de az alatt a csaknem 13 milliárd év alatt, amíg a fény eljutott hozzánk, az univerzum úgy tágult ki, hogy mára 28 milliárd fényévnyire van.”

A Hubble 1990. április 24-én indult útjára, több évtizedes tervezés és kutatás után. Nemrég csatlakozott hozzá az utódja, a James Webb Űrteleszkóp 2021. december 25-én, ami jelenleg 1,5 millió kilométer távolságra kering a Földtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Katasztrofális hőmérséklet-emelkedés jön, három évünk van lépni az IPCC új jelentése szerint
Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Link másolása

A jelenlegi politikák katasztrofális hőmérséklet-emelkedés felé vezetik a bolygót az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb, 2800 oldalas jelentése szerint, írja a ScienceAlert.

"Válaszúthoz értünk"

- mondta Hoesung Lee, a szervezet vezetője.

"A most meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezésünkre állnak a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközök és szakértelem is."

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy ezek az eszközök a kezünkben vannak, a világ nemzeteinek pedig elég bátornak kell lenniük ahhoz, hogy használják őket.

A globális tennivalók listáján a legelső pont az üvegházhatású gázkibocsátás növekedésének megállítása.

Ezt még 2025 előtt meg kell tennünk ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius-fokkal feljebb.

Az eddigi alig 1,1 fokos felmelegedés már most halálos szélsőséges időjárási hullámot váltott ki az egész világon, az 1,5 fok fölé való emelkedés pedig ökoszisztémák összeomlását és visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az éghajlati rendszerben.

A jelentés azt is leszögezi, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházások sokkal olcsóbbak lesznek, mint a felmelegedés okozta károk.

A cél eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig 43 százalékkal, a század közepére pedig 84 százalékkal kell csökkenteni. Ez azonban nem elég: a fosszilis tüzelőanyagokat is radikálisan csökkenteni kell.

Teljesen le kell állítani a szénégetést, és 60, illetve 70 százalékkal csökkenteni kell az olaj- és gázfelhasználást - szerencsére a nap- és szélenergia sok helyen olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Mindezek mellett a szén-dioxid légkörből való kiszívására szolgáló technológiákat is óriási mértékben fel kell fejleszteni.

Az is fontos, hogy ne csak a kormányok, hanem az egyének is lépéseket tegyenek a jövő érdekében. A hosszú távú repülőjáratok visszaszorítása, a növényi alapú étrendre való átállás, az épületek szigetelése és a fogyasztás csökkentése 2050-re 40-70 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés arra is kitért, hogy a magas társadalmi-gazdasági státuszú emberek szennyezik leginkább a környezetet, ugyanakkor ők is tehetnék a legtöbbet a kibocsátás csökkentésének érdekében is.

Ugyanis azok a háztartások, amelyek jövedelme a világ legjobb 10 százalékába tartozik, a szén-dioxid-szennyezés 45 százalékát bocsátják ki – ezek kétharmada a fejlett országokban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Leginkább a mágneses műtakonyra emlékeztet a robot, ami be tud mászni az emberekbe
Életmentő lehet, ez az orvosi eszköz mégis garantálja a rémálmokat.
Fotó: New Scientist/Twitter - szmo.hu
2022. április 04.


Link másolása

Sajnos nem áprilisi tréfa, hogy a tudósok feltaláltak egy mágneses iszaprobotot, amely képes behatolni az emberekbe - írja az Indy100.

A New Scientist magazin közölt egy cikket egy "nyálkás robotról", ami sokakban ébresztett kételyt a hír valódiságát illetően. A Twitteren vitatkoztak róla, vajon rosszul időzített hírről, vagy viccről lehet-e szó.

A Hongkongi Kínai Egyetemen kifejlesztett mágneses iszap pedig igen hasznos találmány, például a véletlenül lenyelt, apró tárgyak visszaszerzéséhez. Ez megelőzheti a fulladást, és a robot helyes használata mellett életmentő lehet.

Az iszap állítólag képes áthaladni a bonyolult és keskeny, mindössze milliméteres szélességű járatokon is, és akár a 30 milliméter/szekundum sebességet is elérheti.

A kutatási tanulmányt március 25-én tették közzé, megcáfolva minden olyan elméletet, amely szerint viccel lenne dolgunk. Ennek értelmében az új robot elősegítheti a kevésbé invazív műtétekhez, valamint a célzott gyógyszerbejuttatáshoz is hozzájárulna.

A Twitteren sokan borzongtak a látottak után. Még a Sony is posztolt az ügyben:

"Nyálkás… a testen belül…? Érdekes…" - írták.

"Minden technológiai innováció lehetővé teszi a jótékony, de a kártékony felhasználást is, amire a sci-fi már régen figyelmeztetett bennünket" - vélekedett egy másik kommentelő, míg egy harmadik kifakadt:

"Nem, nem, nem, nem, nem, nem! Tudósok, könyörgöm! Láttátok az ilyen intelligens gusztustalanságokról szóló filmeket? Tudom, hogy láttátok. Már hogy lehetne ennek jó vége??"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is megfigyelhető üstökös tűnik majd fel a tavaszi égbolton
A PANSTARRS nevű üstökös kis távcsövekkel egész nyáron át csodálható lesz az északi égbolt csillagképei között.

Link másolása

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő

C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között

- írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint az üstököst 2021. július 26-án fedezték fel a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System) égboltfelmérési program 1,8 méteres Ritchey-Chrétien teleszkópjával, amely a Haleakala Obszervatóriumban működik (Maui, Hawaii-szigetek).

A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az üstökös napközelsége után elhagyja a Naprendszert. A JPL pályaelemzése szerint az üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett és onnan több millió évig tartott az útja a Naprendszer belső térségei felé.

Az üstökös április 21-én lesz napközelben, amikor 47,9 millió kilométerre lesz központi csillagunktól. Az üstökös pályasíkja 56,76 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. A NASA adatai szerint az üstökös május 8-án lesz földközelben, amikor mintegy 90 millió kilométerre lesz bolygónktól.

Az üstökös napközelsége idején csak napnyugta után figyelhető meg a látóhatár közelében az esti szürkületben binokulárral, kis távcsővel. Az üstökös megfigyelésére a legkedvezőbb az április végétől május közepéig tartó időszak, amikor már jobban eltávolodik a Nap irányától.

Előzetes becslések szerint a napközelsége utáni napokban április végén mintegy 6-7 magnitúdójú lesz a látszó fényessége, ami földközelsége időszakában, május első felében 4-5 magnitúdóra fényesedik, vagyis zavaró fényektől mentes sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá válhat, illetve binokulárokkal, kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Ez a mostani üstökös sajnos nem lesz olyan látványos, mint 2020 nyarán volt a NEOWISE-üstökös, de egyelőre ebben az évben a PANSTARRS-üstökös bizonyul ígéretes, kedvező esetben szabad szemmel is megfigyelhető csóvás égi vándornak - magyarázta Tóth Imre.

"A C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös látszó égi útja a fényes szakaszán az északi égbolt csillagképei között húzódik és tőlünk májustól egész nyáron át kedvező lesz a helyzete, ha fényes is marad, illetve nem esik szét a magja, aminek következtében elhalványodik, majd 'eltűnik' a szemünk, illetve műszereink elől" - tette hozzá.

A csillagász megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nagy az üstökös magjának szétesési valószínűsége a napközelséghez közeli időszakban. Ebben az esetben viszont a magtöredékek megfigyelése lehetőséget ad az eredeti mag belsejébe való betekintésre: a mag szerkezeti felépítésének, valamint kémiai összetételének meghatározására.


Link másolása
KÖVESS MINKET: