TECH

A világ első, pilóta nélkül repülő, autonóm drónrajával a madarak viselkedését mintázzák magyar kutatók

Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Felléptek II. Erzsébet előtt, a Buckingham-palota parkjában, de sokat dolgoznak természetvédelmi célokból is.

Link másolása

Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói úttörők a drónrajok irányítási technológiájának fejlesztésében, amit állatrajok csoportos viselkedése inspirált. Több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drónraja. Az izgalmas újdonságról Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Meséljen kicsit a biológiai fizikáról! Szerintem sokak előtt ismeretlen ez a terület.

– A kutatásaink az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén indultak. Ez egy nagyon izgalmas tanszék, úgynevezett interdiszciplináris, tehát tudományok közti. Vagyis tudományok együttműködésével kutatható dolgokkal foglalkozunk.

Jelen esetben a természet megértésével foglalkozó biológiai tudományok mellé társulnak a statisztikus fizika eszközei, módszerei. Például, amíg a biológusok önmagukban személyes megfigyeléssel, jegyzetekkel gyűjtenek adatot arról, hogy az állatok hogyan viselkednek, addig mi megpróbáljuk technologizálni és automatizálni ezt a folyamatot.

GPS vevőket fejlesztünk, ami madarakra szerelve tárolják, hogy az élőlények merre mennek, videokamerával veszünk fel állati viselkedést, és aztán mesterséges intelligenciával elemezzük nagy adathalmazon.

Ezáltal sokkal több adathoz juthatunk, és ezeknek a kiértékelése is statisztikai fizikai eszközökkel történik.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet is, hogy miként lehet megfigyelni madárrajokat. Ezek szerint GPS-szel.

– Több lehetőség is van. Az egyik módszert, amit mi nem, de például római kutatók seregélyekkel csinálnak, hogy felvételeket készítenek a madarakról több irányból, és a felvételek összevetéséből próbálják rekonstruálni a madarak helyzetét 3D-s térben.

Mi a GPS-es módszerrel elsősorban olyan madarakat tudtunk megfigyelni, amelyek valamilyen formában barátságban vannak az emberrel. A hortobágyi madárkórházban nevelt gólyákkal kezdtük. Ezek szelíd gólyák, akikhez oda lehet menni, rájuk lehet tenni az eszközt.

Postagalambokkal is dolgoztunk, amelyek szintén szelídített állatok, de nagyon nagy repülési teljesítményre képesek, és nagyon jó navigációs képességeik vannak.

– Az egy dolog, hogy meg tudják figyelni a madarak mozgását. De miként lehet tanulmányozni azt, hogy hogyan navigálnak és kommunikálnak? Leegyszerűsítve: hogyan beszélik meg egymással a madarak, hogy hova mennek?

– Sajnos a madarak beszédét nem értjük. Valószínűleg sokkal több mindenről, és sokkal részletesebben beszélnek, mint ahogy azt mi képzeljük. Ezért csak implicit, tehát nem direkt módon lehet az ő kommunikációjukkal foglalkozni.

Ennek az egyik módja a statisztikus adatelemzés. Ha van egy madárcsoportunk, és a csoport minden tagján van egy adatrögzítő, akkor mérni tudjuk, hogy ha a csoport egyik tagja jobbra fordul, akkor a többiek ezt a jobbra fordulást hozzá képest előbb vagy később kezdik meg. Ebből információ származik arról, hogy ezt az irányváltást ki kezdeményezte, mik a hierarchikus kommunikációs sorrendek.

Ezt nyilván nem egyetlen kanyarodásból vezetjük le, hanem sok-sok napon keresztüli adatgyűjtésből, statisztikus átlagokkal. Azt például már tudjuk ebből, hogy vannak jobb navigációs képességű madarak, akik inkább hoznak jó döntéseket, és vannak gyengébb képességűek.

Ők is hoznak döntéseket, de rájuk senki nem figyel.

– Hogy dől el, hogy ki navigál? Hasonló, mint az alfahím kiválasztása?

– Ez egy nagyon érdekes megfigyelésünk volt: az, hogy ki a navigátor, az független attól, hogy ki az alfahím. Tehát a földön van egyfajta dominancia, amit más állatoknál is ismerünk. De a levegőben lévő döntési hierarchia az ettől teljesen független.

Az emberek esetében ismerünk hasonlót. Ugyanaz a személy sokszor egészen máshol áll a hierarchiában a munkahelyén, mint a családjában, vagy mondjuk a kórusban, ahova jár.

– Tulajdonképpen miért nem tudunk a madarakkal kommunikálni? A mai technika mellett nyilván nem okoz gondot rögzíteni és analizálni a madarak által kibocsátott különböző hangokat. Nem lehetne ezeket a hangokat visszajátszani nekik, és a reakcióik alapján kikövetkeztetni, hogy melyik mit jelenthet számukra?

– Az állati kommunikáció feltérképezéséről inkább etológusokat kellene megkérdezni, nekem nem elég nagy a tudásom ezen a területen. De személyes érzésem az, hogy sokkal részletesebben beszélgetnek az állatok, mint azt mi hisszük, intelligenciájuk magasabb, mint gondoljuk, és talán pont azért nem gondoljuk őket elég intelligensnek, mert nem értjük a beszédüket.

Hasonló ez, mint amikor valaki egy idegen nyelvű országban él: az anyanyelvi beszélők sokszor kevésbé intelligensnek tekintik, mert nem tudja olyan jól kifejezni magát az ő nyelvükön.

Erre vannak kutatások is.

Például mostanra egyértelmű lett, hogy bizonyos bálnák és delfinek néven nevezik egymást.

Nyilván, hogyha tudják egymás nevét és rokoni viszonyaikat, akkor nagyon sok mást is tudnak, ami kontextus, és amiről lehet beszélgetni.

Nagyon várom a mesterséges intelligencia ilyen irányú alkalmazását, hogy megpróbáljuk nagy adathalmazon, valamilyen öntanuló rendszerrel, lényegesen részletesebben megismerni más fajok nyelvét. Ez nagyon izgalmas terület.

– Pilóta nélküli, autonóm drónrajokról beszélünk. Tehát nem távirányítóval, a földről irányítják őket, hanem egymással kommunikálva alakítják az útvonalukat.

– Igen. A kutatás első része az állati viselkedés megértése volt, a második része pedig ennek leutánozása ugyanolyan felépítésű rendszerben. A madarakat sem a földről irányítják, hanem minden egyes madár agyában működik egy döntési és környezetérzékelési mechanizmus. Ugyanígy a drónjaink is el vannak látva környezetérzékelőkkel, kommunikációs eszközökkel, amivel tudnak egymással egyeztetni, és rendelkeznek egy döntési algoritmusstruktúrával, amivel az egyéni és csoportos döntéseket meg tudják hozni.

– De azért gondolom, valamiféle kontrol mégiscsak van, elvégre nem repkedhetnek a drónok csak úgy a vakvilágba, amerre a kedvük tartja.

– Az irányítást raj szinten kell elképzelni. A „Mit?” kérdését az ember tudja megmondani, a „Hogyan?” kérdését pedig a drónok találják ki. Például meg tudom mondani a drónoknak, hogy menjetek egy adott pont fölé. Vagy keressetek egy ilyen és ilyen jellegű tárgyat.

Azt viszont a drónok egymás közt tudják „megbeszélni”, hogy ezt a feladatot hogyan végzik el.

Nyilván arra is van lehetőség, hogy egyénileg belenyúljunk egy-egy drón mozgásába, felülbírálva a döntéseit. A többieknek ilyenkor automatikusan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy valami megváltozott.

– Mik a hasznosítási lehetőségei ennek a technológiának?

– A nemzetközi sikereken felbuzdulva 2015-ben alapítottuk a tanszéken a CollMot Kft-t azzal a céllal, hogy a drónrajok üzleti hasznosítását körbejárjuk. Az első lehetőség, amiben sok drónra volt szükség, az a szórakoztatóipar lett.

A hadászati alkalmazás mellett a mai napig ez az egyetlen felfutott üzletág, ahol nagyon sok drónt használnak egyszerre. Egyrészt nagyon látványos és a nagyközönséghez könnyen eljuttatható, másrészt viszonylag egyszerű dolog. A drónoknak nem kell semmilyen bonyolult méréstechnikai feladatot ellátniuk, „csak” világítaniuk.

– Mik voltak a legemlékezetesebb drónshow-k?

– Nagyon sok helyen jártunk a világban, és itthon is kezd egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válni ez a fajta látványosság. Olyan helyekre juthattunk el, ahová átlagember be sem teheti a lábát. A pályafutásunk egyik csúcspontja a királynőnek adott drónshow volt a Buckingham-palota kertjében.

Mostanáig három alkalommal vettünk részt a budapesti, augusztus 20-i tűzijáték kiegészítő elemeként. Felemelő érzés, amikor 200-500 ezer ember nézi élőben a bemutatónkat.

– Felmerült az is, hogy a drónok hossztávon akár ki is válthatnák a tűzijátékot. Mik az előnyei?

– A tűzijátéknál az egyes világító részecskéknek az útját nem lehet programozni. Itt viszont minden egyes fénypont útját pontosan meghatározhatjuk térben és időben. Ez nagyon nagyfokú szabadságot ad és új művészeti kifejezési felületet jelent. Akár személyre szabott üzenetet is át lehet adni egy hatalmas, égi „kivetítőn”.

– Adja magát a kérdés, hogy költség szempontból a drónshow hogy viszonyul a tűzijátékhoz?

– Mindkét látványosság elég széles tartományban skálázható. Lehet kisebb méretű drónshow-kat rendelni kisebb költséggel, és lehet gigantikusat. A világrekord az valahol ötezer drónnál tart. Jelenleg a drónshowknak a belépési küszöbe valamivel magasabb, mint a tűzijátéknak, de a technológia automatizálásával mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.

– A tüzijátékkal kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv, hogy megijeszti az állatokat. A drónoknak milyen negatív környezeti hatása van? Gondolok itt például a madarakkal, repülő rovarokkal való balesetekre.

– A drónok határozott előnye, hogy nem kell rakétákat fellőni a földről. Lehet a drónokra is tűzijáték elemeket szerelni, de azt sem kell kilőni, csak leszórni, annak pedig nincsen hangja. De ha csak a ledlámpákat használjuk, akkor a drón még káros anyagot sem bocsájt ki ott helyben.

Nyilván minden technikai eszköz használata valamilyen mértékű kompromisszummal, szennyezéssel jár, például a drónok akkumulátorokat használnak aminek előállítása során környezeti kár keletkezik.

De a lokális szennyezés elkerülhető.

A drónok valós veszélye, hogy forgó alkatrész van bennük. A gyorsan forgó propellerek a gyorsan haladó autókhoz hasonlóan a repülő kisrovarokra nézve jelenthetnek kockázatot, a helyzetet pedig némiképp ronthatja, hogy sok rovar vonzódik a fényes objektumokhoz az éjszakai sötétben, így talán a villogó drónokhoz is. De az általános emberi fényszennyezéshez képest elenyésző az az 5-10 perc és fénymennyiség, amíg egy ilyen drónshow lemegy.

A madarakra vonatkozóan vannak olyan jelentett balesetek, hogy azok a nagyobb testű ragadozómadarak, akiknek a fészke közelében elrepülnek a drónok, rátámadnak a gépekre, és azok lezuhannak. Ez viszonylag ritka, a hatóságok egyre inkább igyekeznek elzárni a védett költőhelyeket a drónozóktól.

Egyébként sokat dolgozunk a drónokkal természetvédelmi célból is, védett madarak fészkelőhelyeinek és állományának felmérését sokszor végezzük nemzeti parkokkal együttműködve drónnal. Az a tapasztalatunk, hogy viszonylag ritka a konfliktus. A madaraknak elég magas az ingerküszöbük. Ők a levegő urai és hamar felmérik, hogy egy repülő objektum jelent-e veszélyt számukra.

Olyan méretű drónoktól, amiket mi használunk, nem szoktak félni, inkább érdeklődően jönnek a közelükbe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TECH
Mutatjuk, mennyibe kerül majd az új iPhone
A legolcsóbb típusért is 450 ezer forintot kell fizetni.

Link másolása

Szerda este mutatta be az Apple az iPhone 14 szériát. Ahogy a 24.hu kiszúrta, az esemény után

frissült a cég weboldala is a hivatalos árakkal.

Ezek pedig a következők:

  • iPhone 14 (128 GB): 449 990 forint
  • iPhone 14 (256 GB): 509 990 forint
  • iPhone 14 (512 GB): 629 990 forint
  • iPhone 14 Plus (128 GB): 499 990 forint
  • iPhone 14 Plus (256 GB): 559 990 forint
  • iPhone 14 Plus (512 GB): 679 990 forint
  • iPhone 14 Pro (128 GB): 569 990 forint
  • iPhone 14 Pro (256 GB): 629 990 forint
  • iPhone 14 Pro (512 GB): 749 990 forint
  • iPhone 14 Pro (1 TB): 869 990 forint
  • iPhone 14 Pro Max (128 GB): 629 990 forint
  • iPhone 14 Pro Max (256 GB): 689 990 forint
  • iPhone 14 Pro Max (512 GB): 809 990 forint
  • iPhone 14 Pro Max (1 TB): 929 990 forint

    A készülékeket péntektől lesznek előrendelhetők.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    TECH
    Az iskolai KRÉTA rendszert dobja ki a pokol szóra keresve mindkét alkalmazás-áruház
    A tanulók által használt KRÉTA és a szülői KRÉTA is megjelenik az első találatok között.

    Link másolása

    Az elektronikus naplózásra és távoktatásra is használt KRÉTA rendszert rendkívül sokan értékelték meglehetősen rossz véleménnyel. Ez lehet az oka annak, hogy

    ha a két legnagyobb applikáció-letöltő felületre beírjuk a "pokol" szót, akkor az első találat a tanulóknak szánt KRÉTA-rendszer

    - szúrta ki az rtl.hu.

    De nem kell sokat görgetni, a szülői KRÉTA a Play Áruházban az ötödik helyen, míg az Apple App Store-ban a második helyen szerepel.

    Találat a pokol szóra az Apple App Store-ban

    Az iskolákban meglehetősen nehezen indult a tanévkezdés, már az első napon több helyen polgári engedetlenséggel tiltakoztak.

    A Tanítanék Mozgalom szeptember 5-től tervez szervezett polgári engedetlenséget. Péntek délután pedig „évnyitó tüntetést” tartanak a diákok Budapest belvárosában, mivel semmilyen javulást nem tapasztalnak az oktatásban.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    TECH
    A Rovatból
    Megjelent az ország első párkapcsolati applikációja
    Az applikáció a párbeszédben és önreflexióban kíván segítséget nyújtani a párkapcsolatok fenntartásáért.

    Link másolása

    A Szeretetkertet két éven keresztül fejlesztette dr. Piczkó Katalin pszichiáter és csapata.

    A világon is egyedülálló alkalmazás célja az, hogy a párok a feszültségekkel teli időszakban jobban megismerhessék magukat, valamint kapcsolatukat, és így könnyebben tudjanak megbirkózni a nehézségekkel.

    Az applikáció a párbeszédben és önreflexióban kíván segítséget nyújtani a párkapcsolatok fenntartásáért. A program segítséget nyújt a problémás területek feltérképezésében és konkrét kézzel fogható, praktikus megoldásokat ad a változtatáshoz.

    A 25-40 éves korosztály számára fontos, hogy digitális formában, könnyen elérhető segítséget kapjon lelki gondjaira. Közülük sokan szakértőhöz sem szívesen fordulnak problémáikkal. Bár az alkalmazás nem pótolja a terápiát, támogatást nyújthat abban, hogy a felhasználó közelebb kerülhessen önmaga és párja lelki világához, belső érzéseihez, vágyaihoz - írják.

    Az app a szakemberek és korábbi párterápiák tapasztalatait ötvözte közérthető és könnyen elsajátítható módon. A program középpontjában egy szimbolikus kert áll, amelynek minden egyes területe a párkapcsolatok fontos elemeihez kötődik. "A tó például a párunknak tartott tükör, a virágoskert a szeretetnyelv, az ösvény a kommunikáció, a kert közepén álló fa pedig az énképünket jelenti" - tette hozzá a pszichiáter.

    A kertben az önismereti előrehaladást írásos anyagok, előadások és videós jelenetekkel bemutatott megoldások támogatják. Utóbbiakban olyan ismert hazai színészeket láthatunk és hallhatunk, mint Schell Judit, Csőre Gábor, Balázsovits Edit, Hajdu Steve, Kálloy Molnár Péter, Pokorny Lia, Mucsi Zoltán. A Magyarországon egyedülálló alkalmazásban a felhasználók fejlődési folyamatukat a kapcsolat folyamatos felmérésével és egy naplóban követhetik nyomon. Az applikáció állapotfelmérés része ingyenes, ezt a felhasználók magukban, vagy párjukkal együtt is kitölthetik.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    TECH
    Letiltotta az Instagram a Jeffrey Dahmer hashtaget, miután ellepték a sorozatgyilkosról szóló posztok az oldalt
    A legnépszerűbb taghez tartozó bejegyzéseket már nem lehet látni, de számos, a sorozatgyilkos nevével ellátott címszavak még elérhetőek az oldalon.

    Link másolása

    Nemrég debütált a Netflixen a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori című sorozat, amely egy világhírű amerikai sorozatgyilkos történetét dolgozza fel.

    Jeffrey Dahmer 17 - többségében afrikai ázsiai származású - fiút és fiatal férfit ölt meg brutális kegyetlenséggel: megerőszakolta, savval öntötte le, megfojtotta, majd feldarabolta őket, a testrészeiket pedig elfogyasztotta, vagy lefagyasztva tárolta a hűtőjében.

    A milwaukee-i kannibálként is elhíresült férfit végül azután tartóztatták le, hogy az egyik áldozata megszökött tőle és segítséget kért az utcán járőröző rendőröktől. Dahmer végül mindent bevallott, tettei miatt pedig 957 év börtöntbüntetést kapott. 1994 novemberében halt meg 34 évesen, miután egy skizofrén rabtársa agyonverte őt egy vasrúddal a konditeremben.

    A Netflix sorozata - amelyben Evan Peters játssza Dahmert - a megjelenés óta hihetetlenül népszerű, máris az év egyik legnézettebb sorozata lett a streaming-szolgáltató kínálatában.

    Ennek megfelelően az interneten is nagy érdeklődést kiváltó téma lett, rengeteg poszt születik a sorozatról és magáról Jeffrey Dahmerről is a közösségi oldalakon.

    Az Instagramon is megszaporodtak a kegyetlen sorozatgyilkos nevével elláttott hashtagek, amelyek közül a legnépszerűbbet, a #jeffreydahmer taget le is tiltotta a tartalommegosztó platform - vette észre a LADBible.

    Ha rákeresünk erre az oldalon, nem is találjuk a hashtagek között, ha viszont egy posztban még elérhető és rákattintunk, ez jelenik meg előttünk:

    Azt pontosan nem lehet tudni, hogy milyen bejegyzések sértették meg a szabályokat, de mivel egy sorozatgyilkos volt a központi témájuk, elképzelhető, hogy túl erőszakosnak ítélték meg ezeket a tartalmakat. Sok hasonló, Dahmer nevét tartalmazó hashtag viszont továbbra is elérhető, például a fekete szívvel ellátott (#jeffreydahmer❤) vagy a gyilkos ikonikus szemüvegére utaló (#jeffreydahmerglasses), de már a róla készült mémeknek (#jeffreydahmermemes), sőt a rajongói klubjának (#jeffreydahmerfanclub) is van külön hashtagje.

    A Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori előzetese:

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk