MÚLT
A régészeti kutatásból kiderült, hogy az embereknek már akkoriban fontos volt a rokoni kötelék, és kevert családra is volt példa.
MÚLT
Mikroszkóp alatt megvizsgálták a gabonamaradványokat, és a keményítő erjedési folyamatának jeleire leltek bennük, ami arra utal, hogy alkoholkészítésre használták azokat.
MÚLT
A sírhelyen áldozati tárgyak is voltak, köztük kerámiák, növényi maradványok és kőből készült eszközök.
MÚLT
Az ásatásokat vezető John Thomas régész szerint „ez minden bizonnyal az elmúlt évszázad legizgalmasabb római kori mozaiklelete az Egyesült Királyságban”.
MÚLT
Még a kutatók is meglepődtek azon, hogy az ember már akkoriban olyan fejlett volt, hogy ismerte a sajtérlelést és a fermentációt.
MÚLT
A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.
MÚLT
A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt Luxorban. Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
MÚLT
A ritka leletre az osztrák A5-ös autópálya építését megelőző feltárás során bukkantak a Salisbury Kft. nevű magyar régészeti magáncég szakemberei.
MÚLT
Összesen három bőrre készített egyházi motívumokat is tartalmazó könyvet akartak eladni. Még a szakértők is meglepődtek, amikor megvizsgálták a köteteket.
MÚLT
Irénke tizenegy évig nevelgetett virágokat a kaspónak hitt leletben, amiről kiderült, hogy Krisztus születése előttről származhat. Azóta már múzeumba került.
MÚLT
A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
MÚLT
A mozaik egykor a savariai aulát díszitette, amely a Római Birodalom harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterme volt.
MÚLT
Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.
MÚLT
Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki. De most korábbi leleteket találtak.
MÚLT
A ruhásszekrényben tárolta. Az 50 centiméter hosszú, vasból készült kés az időszámításunk előtti 1-3. századból származik, és feltehetően egy kelta sírból való.
MÚLT
Az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően.
hirdetés
Ajánljuk