„Megszerettem magam, és ez megmentette az életemet” – az egykor anorexiás lány ma duci és egymillióan követik
A ma már egymilliós követőtáborral büszkélkedő "ducilány", Megan Crabble a Mirror magazinnak vallott őszintén anorexiájáról, és arról, mi fordította át önkínzó életét az önszeretetbe és a boldogságba.
"Négy éves se voltam, amikor már a súlyom miatt aggódtam. Láttam, hogy vaskosabb vagyok, mint a többi kislány. Elkezdtem figyelni, hogy a combjaim összeérnek-e ülés közben. Úgy éreztem, ez csúnya, ezért diétába fogtam. Öt évesen már profi fogyókúrázó lettem, és a szüleim észre se vették. Tinédzser koromig alig ettem, iszonyatosan kemény edzésekkel kínoztam magam.
15 éves koromban aztán a családom - főként édesapám, aki olyan fontos támasz az életemben, mint egy kőszikla - kiszúrta, hogy valami nincs rendben. Akkor már csont és bőr voltam. Orvoshoz vittek, aki szinte azonnal anorexiával diagnosztizált. Hónapokig kezeltek a kórházban, és mivel viszonylag hamar visszahíztam a normális súlyomra, kiengedtek.
Csakhogy az anorexia nem attól függ, hány kiló vagy. Ez a betegség a fejedben van. Amint hazaértem, máris a cérnavékony lányokat kezdtem vizslatni az Instagramon. És újra jött az önkínzó fogyókúra, meg az edzések.
Talán soha nem szabadulok ettől a szörnyű betegségtől, ha egy reggel egy durva kardió-edzés után nem látok meg az Instán egy fotót. Véletlenül. Egy piros bikinis nő volt, duci, narancsbőrös, hurkák itt-ott, de annyira nevetett, és olyan boldognak látszott, hogy az agyamban ettől a látványtól "átkattant" valami.
Onnantól kezdve egyre több plus-size lányt nézegettem. És a pozitív testképért küzdő nők között, a közösségi oldalakon egy csomó barátra leltem. Sokat cseteltünk, kihívásokat állítottunk fel egymásnak: pl. posztolnunk kellett magunkról egy olyan "husis" fotót, amelyet azelőtt soha nem mertünk volna.
Egyre bátrabb lettem, és szépen, lassan megszerettem a testemet. A narancsbőrömet. A pocakomat. A hurkáimat, a redőimet. Az életem, amelyet addig kizárólag a diéta és a folyamatos szégyenérzet vezérelt, megváltozott. A kaja többé nem volt ellenség. Mert én magam sem tekintettem többé önmagamat, a testemet ellenségnek. Akkor határoztam el, hogy ha nekem sikerült meggyógyulnom, másnak is segíthetek ebben."
Megant azóta több, mint egymillióan követik az Instagramon, és a fotói, életigenlő bejegyzései rengeteg erőt adnak másoknak. Igen, kap sok becsmérlő beszólást, kritikát is, de nem törődik vele.
"Ha egy lány azt írja nekem, hogy az én hatásomra evett aznap rendesen, úgy érzem, már megérte. Az éretlen, irigy fröcsögőknek pedig azt üzenem, hogy csak az idejüket vesztegetik. Mert sz...rok a véleményükre" - jelentette ki a fiatal lány.