/szempont/zsarnoki-cenzura-vagy-a-demokracia-jogos-vedelme-trump-kozossegi-oldalainak-letiltasa-ujabb-vitat-robbantott-ki/
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Zsarnoki cenzúra vagy a demokrácia jogos védelme? - Trump letiltása újabb vitát robbantott ki

Trump közösségi oldalainak elnémítása egyértelmű leckét ad arról, hol rejlik a hatalom digitális társadalmunkban - írja a The New York Times.

Link másolása

hirdetés

Donald Trump már sohasem térhet vissza a Twitterre, és búcsút mondhat mind a 88 millió követőjének. A példátlan kitiltási döntés komoly vitákat váltott ki az Egyesült Államokban.

Vannak, akik szerint a demokrácia védelmében már rég meg kellett volna tenni ezt a lépést, mások úgy gondolják, hogy a Twitter döntése minden eddiginél jobban rávilágít arra, mekkora hatalom van néhány senki által meg nem választott techcég-vezető kezében.

Tény, hogy Donald Trump sok szempontból speciális eset. Egész karrierjét a médiára építette. Az Apprentice című valóság-show-nak köszönheti ultrasikeres üzletember-imázsát, a közösségi oldalaknak pedig hatalmas szerepük volt abban, hogy bejutott a Fehér Házba. Elnökké választása után pedig legfontosabb szócsövének tekintette a Twittert, ahonnan hamarabb lehetett értesülni az elnök véleményéről, mint bármilyen hivatalos fórumról. Így egy idő után a követői, az újságírók és a külföldi országok diplomatái is árgus szemekkel figyelték, hogy az elnök épp mit tweettel ki.

Itt terjesztette leginkább azt is, hogy egyetlen eredmény lehet az elnökválasztáson: az ő győzelme. Mert ha nem így lesz, akkor annak csakis csalás lehet az oka.

Bár a közösségi oldalak esetenként jelezték, hogy Trump bejegyzései nem a valóságot tükrözik, a kritikusok szerint az elmúlt hetekben tétlenül nézték, ahogy a bukott elnök szinte polgárháborús helyzetet teremt.

A Capitolium ostroma azonban mindent megváltoztatott. A Facebook és a Twitter óriási nyomás alá került.

Végül előbb ideiglenesen felfüggesztették Trump profilját, majd a Twitter pénteken bejelentette: végleg törölte az elnököt a felhasználók sorából, mert jelenléte „további erőszakos cselekményekre ösztönzhetne”. Zuckerbergék ugyan még nem szánták magukra rá a végleges kitiltásra, de Trump náluk sem posztolhat január 20-ig, azaz hivatali idejének lejártáig.

hirdetés
„A két technológiai óriáscégnek sikerült az, ami politikusoknak és az ügyészeknek éveken át nem: kikapcsolták Donald Trump megafonját”

– írja a helyzetet értékelő publicisztikájában a New York Times.

Mindez hatalmas változás ahhoz képest, hogy a közösségi oldalak néhány éve még azt állították, nincs semmiféle szerkesztői felelősségük a náluk megjelentekkel kapcsolatban, mindössze technológiai platformként határozták meg magukat. Csakhogy a hírfolyamokat megjelenítő algoritmusaik nagyon is szerkesztői munkát végeznek, meghatározzák azt, hogy egy-egy bejegyzés mennyi emberhez juthat el, kik azok, akik láthatnak egy-egy posztot, és kik azok, akik nem.

Az is kiderült, hogy minél szélsőségesebb reakciókat vált ki egy tartalom, annál nagyobb elérésre számíthat, mert az algoritmusok elsősorban a felhasználók elköteleződését vizsgálták. Az volt a cél, hogy az emberek a lehető legtöbb időt töltsék az oldalon, ehhez pedig jól jöttek a Trump-féle megdöbbentő posztok, az összeesküvés-elméletek és az álhírek.

A 2016-os amerikai választások után vizsgálatok sora indult a választásokkal kapcsolatos álhírek és az ezeket felerősítő célzott hirdetések miatt. A közösségi oldalak pedig kénytelenek voltak nagyobb felelősséget vállalni. Azt állították, mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák az álhíreket.

Amellett azonban kitartottak, hogy a politikusok megszólalásainak valóságtartalmát nem ellenőrizhetik, mert az szerintük sértené a szólásszabadságot.

A washingtoni zavargásokat követően azonban akkorára nőtt a Trump felelősségre vonását követelő nyomás, hogy a Facebook és a Twitter meghátrált.

A New York Times szerint ezek a cégek mini-demokráciáknak látszanak, de valójában közösségi autokráciák. Bár gyakran úgy állítják be, hogy moderálási döntéseik az irányelveiknek megfelelően születnek, valójában Jack Dorsey és Mark Zuckerberg akár egyszemélyben is megváltoztathatja a játékszabályokat. Ezúttal valószínűleg felmérték egy esetleges tétlenség kockázatait. Joggal tarthattal attól, hogy fellázadnak saját dolgozóik, a két cég imázsa romba dől, és a jövőben elkerülik őket hirdetők, vagy a legtehetségesebb szakemberek.

Az más kérdés, hogy Trump kitiltása rögtönzésnek tűnik, ami az elnök bírálói szerint megkésett lépés, támogatói szerint pedig kiváló példája a Szilíciumvölgy zsarnoki cenzúrájának.

De nemcsak Trump híveit aggasztja, hogy ekkora hatalom összpontosul néhány kézben.

„Megértjük azt kívánságot, hogy végleg függesszék fel Trump fiókját, de mindenki számára aggasztó lehet, hogy olyan cégek, mint a Facebook és a Twitter ellenőrizetlen hatalmukkal élve kitiltanak embereket olyan platformokról, amelyek milliárdok számára nélkülözhetetlenek a tájékozódáshoz” – nyilatkozta Kate Ruane, az American Civil Liberties Union jogásza.

Trump elnémítása egyértelmű leckét ad arról, hol rejlik a hatalom digitális társadalmunkban

– figyelmeztet a New York Times.

Dorsey-t és Zuckerberget senki sem választotta meg, mégis olyan hatalmuk van a közbeszéd fórumai felett, amilyenről egyetlen választott tisztségviselő sem álmodhat.

És a jelek szerint hatalmuk van az Egyesült Államok elnöke felett is.

A lap szerint ugyanis Trump utolsó, békülékenyebb hangvételt megütő videóját lehet úgy is értelmezni, hogy belátta, jobb nyilvánosan elismerni elnöksége elvesztését, mint lemondani a posztolásról. Mert tény, hogy egy sikeres impeachment kínos véget vetne Trump politikai karrierjének, de ha elveszti 88 millió Twitter-, és 35 millió Facebook-követőjét, velük együtt jövőbeli befolyását is elveszítheti. Azt a kiváltságát, amelyhez láthatóan a legjobban ragaszkodik: hogy magára irányíthatja a világ figyelmét egyetlen gombnyomással.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk