Trump nem fogadja el, ha veszít - soha nem volt még ennyi kérdőjel a békés hatalomátadás körül
Már hónapok óta komoly hátrányban van a hivatalban lévő amerikai elnök, és Donald Trump már több ízben utalt arra, hogy esetleg nem fogadja el a november 3-i választás rá nézve kedvezőtlen eredményét. Ürügyet is talált rá, a levélszavazást, amelynek vélhetően fontos szerepe lesz az idén a Fehér Házért folytatott versenyfutásban.
Az utóbbi hetekben tartott kampánygyűlései során Trump többször is kijelentette, hogy a levélszavazás tömeges csalásra ad lehetőséget – természetesen demokrata párti vetélytársa, Joe Biden javára. Egy észak-karolinai látogatása alkalmával azt tanácsolta híveinek, hogy adják le levélben szavazataikat, és utána menjenek el szavazni személyesen, így tudják ellenőrizni, hogy valóban regisztrálták-e a voksaikat. Volt olyan kijelentése is, amely szerint a szavazatok 20%-át fogják „manipulálni” – ez pedig legalább 20 millió voksot jelentene.
Trump nem hagyta ki a témát a keddi első elnökjelölti tv-vitában sem.
Szerinte máris előfordultak visszaélések például Nyugat-Virginiában, ahol egy postást most vonnak felelősségre, mert manipulált a szavazócédulákkal. Vagy Philadelphiában, ahol hétfőn a levélszavazást ellenőrző republikánus szakértőket elzavarták. Itt is bedobta a „személyes ellenőrzésre” szóló felhívását. A vita végén azt hangoztatta: semmi esély arra, hogy csalás nélkül folyjon az elnökválasztás, majd, egy aktív amerikai elnöktől még sosem hallott kijelentésre ragadtatta magát: ha nem választják újra, az eredményt megtámadja bíróságon, a Kongresszusban, de akár az utcákon is.
Megdöbbenésének adott hangot a New York Times elemzője, a többszörös Pulitzer-díjas David Sanger, aki szerint most került a legnagyobb veszélybe maga a választás és a békés hatalomátadás folyamata.
Pedig Amerikában 1788 óta polgárháború, világháborúk, természeti csapások idején is rendben lezajlottak az elnökválasztások – még 1918-ban, a spanyolnátha-járvány idején is, csupán a kampányidőszakot rövidítették le 5 napra.
Michael Beschloss, az amerikai elnökség történetének kutatója emlékeztetett:
még nem volt példa arra, hogy egy elnök nyíltan megkérdőjelezze a választások tisztességét egy hónappal annak megtartása előtt, és hogy ez a Washington által rendszeresen bírált autokratikus államok vezetőire jellemző.
Hogyan működik és mennyire népszerű a levélszavazás intézménye az Egyesült Államokban? A 2016-os elnökválasztás idején a szavazatoknak közel egynegyedét adták fel postán, és ez az arány idén várhatóan nőni fog a koronavírus miatt félelmek miatt.
Az Egyesült Államokban minden államnak saját joga dönteni a szövetségi választások szavazási szabályairól. Jelenleg hat olyan állam van – Kalifornia, Utah, Hawaii, Colorado, Oregon és Washington – ahol csak levélszavazás van: ezekben minden regisztrált választópolgár automatikusan postán kapja meg a szavazólapokat, amelyeket vagy visszaküldenek, vagy leadnak a szavazás napján.
Tizennégy államban, köztük New York-ban, Indianában, Texasban, Louisianában, Alabamában, alapos indok kell ahhoz, hogy valaki levélben szavazhasson: ilyen például a betegség, 65 feletti kor, vagy pedig távollét attól az államtól, ahol bejegyezték szavazónak. A többi államban bárki kérheti a levélszavazást, indoklás nélkül.
Egyébként Trump maga is élt a levélszavazással az idei floridai előválasztásokon, mivel az elnököt ebben az államban regisztrálták, bár a fővárosban él. Igaz, ő elmondása szerint a „távollévők szavazólapján” adta le a voksát, amelyhez a szavazásra jogosultak az illetékes államhoz benyújtott kérelem elbírálása után jutnak hozzá. Ezt a formát Trump biztonságosabbnak állítja be, mint a mindenkinek kiküldött „levél-szavazólapot”, de valójában ugyanarról az eljárásról van szó, hiszen ez utóbbit is hivatalos választói jegyzék alapján postázzák, csak egyik államban így, a másikban úgy nevezik. Kampányfogásként azonban a különbségtétel hatásosnak bizonyulhat.
Az elnök és követői azt hangoztatják, hogy a levélszavazás akár több ezres szavazatcsalásra is lehetőséget adhat. Az elmúlt évek választásai során azonban csak néhány elszigetelt eset nyert bizonyítást, a 2016-os elnökválasztás idején mindössze egy.
Az arizonai egyetem létrehozta a 2000 és 2012 közötti választások csalás-adatbázisát, és a több száz millió postán leadott szavazólap között mindössze 491 hamisat találtak.
Egy júniusi New York állambeli előválasztás azonban alaposan felborzolta a kedélyeket. A megszokott levélszavazat-mennyiség tízszerese érkezett a választási bizottságokhoz, és minden ötödiket érvénytelennek nyilvánítottak, mert vagy későn érkezett, hiányzott róla az aláírás vagy a postai bélyegző. Komolyabb csalásra utaló jelek azonban itt sem voltak az illetékesek szerint. Trump elnök viszont nyíltan megvádolta a bizottságokat, hogy kidobták azokat a voksokat, amelyeken az ő neve szerepelt.
Szeptemberben az amerikai igazságügy-minisztérium jelentette be, hogy Pennsylvaniában 9 katona levélszavazatát érvénytelenítették, és ebből 7 Donald Trumpnak szólt. Az ügyben vizsgálat indult, de nem sikerült bebizonyítani e szavazatok szándékos kidobását.
Mint ahogy annak a feltételezésnek sincs alapja, hogy a levélszavazás a demokraták nagyobb részvételének kedvezne. Sőt, egyes elemzések szerint az érvénytelenített szavazatok többsége a Demokrata Párt jelöltjét támogatta.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Trump 2016-os győzelme három államban összesen leadott 80 ezer szavazaton múlt, ezekkel szerzett Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban egyaránt 1% alatti előnyt.
A levélszavazatok hitelesítésének számos módját alkalmazzák az Egyesült Államokban. A hatóságok ellenőrzik, hogy a szavazólapok a választópolgárok bejelentett lakcíméről érkeznek-e, és aláírást is kérnek a borítékokra, amelyet összehasonlítanak az illető más hivatalos kézjegyével. Vannak államok, ahol a szavazó valamilyen fényképes személyi okmányának fénymásolatát kérik mellékelni. Az amerikaiaknak nincsen európai típusú személyi igazolványuk, ezért ez a rendelkezés sokaknak okozhat gondot, mert a New York-i Brennan Center for Justice friss felmérése szerint az állampolgároknak 11%-a, kb. 21 millió ember nem rendelkezik hivatalos fényképes azonosítóval.
Előfordul olyan is, hogy a voksoló aláírása mellé még egy tanú aláírása is kötelező, sőt, Montanában, Oklahomában és Mississippiben csak közjegyző által hitelesített aláírást fogadnak el. Észak-Karolinában pedig a szavazó ugyanúgy nyomon követheti voksa útját a feladástól a beérkezésig és nyilvántartásba vételig, akár egy on-line rendelésnél.
Az idei rendkívüli körülmények miatt biztosan nem lesz végeredmény november 4 reggelére, mert várhatóan jóval nagyobb mennyiségű levélszavazatot adnak le.
Az máris kiderült, hogy 25 államban csakis a feladás dátumának kell legkésőbb november 3-inek lennie, a beérkezési határidőt egy héttel eltolták a postahivatalok várható túlterheltsége miatt, de például Washington államban november 23-ig fogadnak el beérkezett szavazatokat.
A levélszavazással való tömeges csalás Trump-féle összeesküvés-elméletének már csak az egyes államok eljárási különbözőségei és a nem egyidejű beérkezési határidők miatt sincs sok realitása, mert olyan szervezettséget igényelne, hogy az rögtön nyilvánvalóvá válna a közvélemény előtt.
Ezt hangoztatta a múlt héten Christopher A. Wray, az FBI igazgatója is, aki szerint történelmi távlatokra visszatekintve sem volt még példa országosan koordinált csalási kísérletre fontos választáson sem a levélben, sem a személyesen történő szavazások során. Nyilatkozata azonnal gúnyos-haragos megjegyzést váltott ki a Fehér Ház kabinetfőnöke, Mark Meadows részéről, aki szerint Wray még saját hivatali e-mailjeit sem találja meg.
A szövetségi nyomozó iroda és a belbiztonsági minisztérium egyébként a tv-vita előtt 24 órával adott ki közös nyilatkozatot arról, hogy milyen dezinformációs veszélyek várhatók az elnökválasztás idején és az azt követő hetekben.
Ebben mindenekelőtt külföldi ügynökök és kíberbűnözők tevékenységére figyelmeztettek, akik különböző on-line felületeken megpróbálják manipulálni az amerikai közvéleményt, lejáratni a választási folyamatot, és aláásni az ország demokratikus intézményeibe vetett bizalmat.
Egyúttal azt is közölték, hogy mindeddig semmi jele nem volt az amerikai választási infrastruktúrát érő kibertámadásnak.
Az bizonyos, hogy a hivatalban lévő elnök mindent megtesz a levélszavazás nehezítésére. E stratégia része volt, hogy Trump augusztusban megtagadta az amerikai postahálózat költségvetésének emelését és nem is titkolta indítékát. Annyit máris elért, hogy megrendülőben a bizalom.
Az NBC és a Wall Street Journal felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 45% bízik a szavazatszámlálás pontosságában. Négy évvel ezelőtt ez az arány 59% volt. Még feltűnőbb, hogy a republikánus szavazóknak 70% hangoztatta kételyeit.
Minél lassabban születik eredmény, annál erőteljesebben kérdőjelezheti meg a vesztes a választások tisztaságát, és ha Donald Trump veszít, az eddigi magatartása és a tv-vitában tett kijelentései alapján biztosak lehetünk abban, hogy élni is fog ezzel a lehetőséggel.