hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Sokan egy blokkot sem tudnak értelmezni a boltban

A funkcionális analfabéták nem rendelkeznek az olvasás, írás, számolás alapvető képességével. Vajon hogy tudnak így boldogulni a mindennapokban?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. április 01.

hirdetés

Erika, aki éveken át dolgozott egy alapítványi szakképző iskola tanulmányi osztályán, gyakran megdöbbent azon, hogy a faliújságra nyomtatott betűkkel kiírt információkat és az órarendet sem értette a diákok egy része. Nekik minden alkalommal szóban el kellett mondania pontról pontra, mit írt ki, mikor és milyen órájuk lesz, mit küldött el nekik e-mailben.

A tanulók mindegyike rendelkezett érettségivel, de 10-15 százalékuk képtelen volt értelmezni mások számára egyszerű szövegeket.

A funkcionális analfabéta, habár megismerte a betűket, megtanult írni, olvasni, számolni, mégsem tudja azt a mindennapokban alkalmazni. Gondja van az olvasott szövegek értelmezésével, hosszabb gondolatok írásbeli kifejezésével.

funkci8

hirdetés

Átverik a szerződésekkel, nem tud megírni egy számlát, képtelen értelmezni a blokkokat a boltban:

A funkcionális analfabétáknak, aki nem tudnak megfelelően olvasni, írni, számolni és szövegeket megérteni, a mindennapokban számos problémájuk akad.

Nem tudják értelmezni a gyógyszerek mellé írt figyelmeztetéseket, az adagolás módját, az élelmiszerek összetételét, nincsenek tisztában a mértékegységekkel.

Gondot okoz egy levél, egy kérvény, egy űrlap kitöltése. Az is előfordulhat, hogy valaki olyan munkaszerződést, hitelszerződést, hitelkártya-igénylést ír alá, amely rá nézve méltánytalan. Hiszen hiába olvassa el újra és újra a szöveget, a jogi nyelvezetet végképp képtelen értelmezni.

Könnyebben becsapják, hiszen egy számlát sem tud ellenőrizni, sok esetben nincs tisztában a számok nagyságrendével sem.

A munkahelyen ő az, aki hiába veszi kezébe a műszaki leírásokat, szabályzatokat, aki kerüli az írásbeliség vagy a szövegértelmezés minden formáját. Jó esetben többször visszakérdez arra, amit már elolvasott.

A továbbtanulás, a nyelvtanulás útja örökre el van zárva előle, így a jobb munkalehetőségek, és egy szaktudást igénylő külföldi munkavállalás is.

funkci3

funkci5

Vizsgálatok is bizonyítják

Magyarországon a különböző becslések szerint a felnőttek 16-33%-a funkcionális analfabéta. Számos vizsgálat született a témában, ami alátámasztja az alapkészségek területén tapasztaltakat.

Egy kaposvári szakiskolában hátrányos helyzetű gyerekek között végeztek az olvasásra és szövegértésre fókuszálva méréseket összehasonlítva a gimnáziumi tanulók között végzett vizsgálatokkal. (Nemesné Kis Szilvia – Sajtosné Csendes Gyöngyi: Hátrányos helyzetű tanulók szövegértési problémái) Négy szövegtípussal és a hozzájuk kapcsolódó kérdésekkel végezték a vizsgálatot.

- Az első szöveg egy időjárás-előrejelzés volt, amelyről a maximum-hőmérsékletet, a várható csapadékot kellett leolvasni.

- a második szöveg egy étlap kínálata, amelyen A, B és C menü között lehetett választani, illetve hozzá illő italt rendelni,

a harmadik egy banki hírlevél, amely az aktuális befektetési kedvezményekről adott tájékoztatást

a negyedik egy szakfolyóirat cikke a légszennyezésről.

A szövegekhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolni, illetve volt feleletválasztós és kiegészítendő kérdést tartalmazó feladat is.

funkci2

Az eredmény jól leolvasható az alábbi ábráról. A legrosszabb a helyzet (27%) az ismeretterjesztő szöveg értelmezésénél volt, ami jelzi, hogy a tanulók a tankönyvek szövegeivel sem boldogulnak.

De elég riasztó az is, hogy a tanulóknak csak 62 százaléka tudott egy éttermi étlapot értelmezni.

nemesne_sajtosne2

Hogyan változott meg az információszerzés?

A folyamat Magyarországon már az 1990-es években elkezdődött, amikor a gyors gazdasági, politikai és kulturális változások olyan mennyiségű információt zúdított a gyengén írók-olvasók nyakába, hogy a megfelelő alapképességek hiányában nem tudtak alkalmazkodni az új helyzethez.

A mindennapokban az elsődleges információszerzés eszközévé az informatika vált. Míg a korábbi évtizedekben szinte minden családban és munkahelyen általános volt az újságolvasás, most reggel az az első, hogy bekapcsoljuk a számítógépet vagy a telefont, hogy tájékozódjunk.

Aki nem tud elég jól írni-olvasni, nem tudja elsajátítani a számítógép kezelésének ismereteit sem olyan szinten, hogy azt a munkában is tudja használni. Egy részük valamilyen szinten elboldogul a programokban használatos ikonok segítségével.

funkci4

Mit tehet az iskola?

A pedagógusok évtizedek óta ismerik ezt a problémát, ami az utóbbi években még aggasztóbb lett. Nem véletlen, hogy ennyire elkeseredetten küzdenek a korszerűbb oktatási rendszerért, és olyan tankönyvekért, amelyekből jól lehet tanítani, alkalmasak az alapvető képességek, mint az olvasás és az írás kialakítására, majd ezek készséggé fejlesztésére, hogy a mindennapokban biztonsággal tudják a gyermekek használni anyanyelvüket.

A jelenlegi tankönyveknek csak az egyik hibája, hogy általa túl sokat akarnak a gyerek fejébe tömni. Megfogalmazásuk, szóhasználatuk nem alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, olyan kifejezések tömkelegét tartalmazzák, amelyek egyenként is magyarázatra szorulnának. Mivel erre nincs idő, marad a magolás, ami nem segíti elő a képességek és készségek fejlesztését.

funkci7

- Nálunk viszont már novemberre mindenki ír, olvas!

És aztán jön a harmadik iskola, hogy elmondja:

– Mi olyan kitűnő módszerrel tanítunk, hogy ami gyerekeink már októberre írnak, olvasnak!

Ugyan mire való ez a verseny? És: meg lehet ezt csinálni? Sajnos, meg. A kisgyerekek idegrendszere olyan plasztikus, annyira idomítható, hogy be lehet velük trenírozni a feladatlapok igen jó kitöltését, és akkor diadalmasan mondhatjuk:

– Lám! 83 – vagy akár 87 – százalék!

És a gyerekek – mint ez néhány év múlva majd egyértelműen kiderül – mégse tudnak, mégse tanultak meg tisztességesen írni, olvasni. Nem sajátították el ezeket a fontos kulturális alapkészségeket, sőt ezekkel a siettető módszerekkel csak szaporítottuk az írás- és olvasászavaros gyerekek számát.

Forrás: Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák

Mit tehettek szülőként?

Nem lehet ezt a problémát egyedül az iskola nyakába zúdítani, ez az egész társadalom felelőssége, és nem utolsó sorban a szülőké. Nem lehet azzal példálózni, hogy "velem sem foglalkoztak otthon, mindent az iskolában tanultam meg." A világ megváltozott.

Ti sokat segíthetnek abban, hogy a gyermeketek ne váljon funkcionális analfabétává. Az olvasás megszerettetése elsősorban otthon, a családban történik. Persze nem szabad az ellenkező végletbe sem esni, és eltiltanotok a gyerekeket a tévétől és a számítógéptől. Az onnan szerzett információk egy része ma már nélkülözhetetlen.

olvasas

olvasas8

gyerekolvas

Egészen kicsi kortól a mindennapi meseolvasás és mesemondással kezdődik a folyamat. A személyes példa ragadós: ha te minden nap vagy legalábbis gyakran olvasol, ez a kicsik számára is természetessé válik.

Ha esténként együtt beszélgettek, és ha a gyerekek is mindig elmesélhetik, mi történt velük, máris a szókincsüket fejlesztettétek. Erre egyébként nagyon jók a szerepjátékok is, amelyeket a gyerekek nagyon szeretnek. De fejlesztő hatása van az otthoni bábozásnak is.

Írás és olvasás sok gyakorlást – sok iskolai gyakorlást kíván

Igen, iskolai gyakorlást, a délelőtt óráiban, amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb, amikor még nem fáradt.

És nem sok gyakorlást egyszerre, ellenkezőleg. Egyszerre kevés, rövid ideig tartó gyakorlást, de naponta visszatérő, esetleg naponta többször visszatérő gyakorlási periódusokat.

Ezért mondjuk, hogy a kulturális alapkészségek megtanulása elnyújtott folyamat kell, hogy legyen.

Forrás: Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák

funkci1


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk