hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a diákokat a gyógypedagógus

A feladatokat sem szóban mondja el a gyerekeknek: QR-kódban nyújtja át, nekik pedig meg kell fejteniük.
Fődi Kitti írása az Abcúgon, Fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. május 29.

hirdetés

A várpalotai SNI-s tanulók az ajtóban toporogva várják, hogy kezdődjön a fejlesztőóra. Nem véletlen, ugyanis Aknai Dóra Orsolya nem akármilyen utazó gyógypedagógus: menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a tanulási nehézséggel küzdő diákokat. A gyógypedagógus szerint mintegy a 150 000 magyar pedagógusból, jó ha 10 százalékuk használ digitális eszközöket az órákon.

Becsöngettek, elkezdődik a fejlesztő óra az egyik várpalotai általános iskolában, a tanárnő pedig a gyerekek kezébe nyomja a saját tabletjeit és telefonját. Az első feladat versenyre megy, ki tud több céltáblára rákattintani, és ezzel több pontot szerezni mielőtt lejár az idő. Szimpla játéknak tűnik, a buszon, vonaton rengetegszer lehet látni ilyen applikációval játszó gyerekeket, pedig ez nem egy bugyuta játék, hanem akár az egyik legjobb fejlesztési módja lehet a figyelemzavaros gyerekeknek.

Beni, Filip és Dorka mindhárman hatodik osztályos tanulók, mindannyian diszkalkuliával, diszlexiával küzdenek. A mostani óra sztárja egy robot méhecske, aminek egy nagy kockás viaszterítő szolgált pályaként.

A feladat sem egyszerűen szóban hangzik el a tanárnő szájából, kinyomtatott QR kódokat rak a gyerekek elé, melyekből a gyerekek választanak és akiknek ezeket le kell olvasniuk telefonnal, hogy megtudják mi a feladatuk.

A terítő kockáira a tanárnő különböző időpontok képeit tesz ki, van amelyiken egy óra számlapja mutatja az időt, van digitális és betűvel írt papír is.

hirdetés

Dorka feladata, hogy megtalálja a legkorábbi és a legkésőbbi időpontot a pályán, de nem akárhogy. A segítségére egy robot méhecske van, aminek a hátán irányt jelölő gombokat lehet találni, ezekkel lehet előre beprogramozni, hogy a pályán hány lépést haladjon a méhecske a kijelölt célig. Dorkának fejben kell kitalálnia, hogy milyen útvonalon juthat el a méhecske a megadott órára, hol-mikor kell majd fordulnia, tolatnia. A diákokat ez az egyszerűnek tűnő feladat logikus, algoritmikus gondolkodásra sarkallja, fejleszti a térlátásukat és a figyelmüket.

Aknai Dóra Orsolya IKT-s pedagógus, vagyis digitális pedagógia segítségével fejleszti az SNI-s gyerekeket. Huszonhat, oktatáshoz használt applikáció van a telefonján, tabletjein, van három robot méhecskéje, két cyber robotja és kettő humanoid robotja. Ezeken kívül van még tíz BBC micro:bitje, amiket a gyártó cégtől kapott, hogy programozni tanítsa vele a gyerkeket. A digitális eszközökkel felmálházva járja azt a három várpalotai iskolát, ahol SNI-s gyerekeket fejleszt. A gyerekek imádják ezeket az órákat, a játékos digitális eszközökkel használata közben sokszor észre sem veszik, hogy éppen keményen dolgoznak.

„IKT-val igazán 2010 óta foglalkozom, de megfertőződni már ’83-ban sikerült. Édesapám akkor vette meg az első Commodore 64-es számítógépet. Matematika szakos tanár volt, és amikor varázsolt a gépen, akkor én ott ültem mellette és már éreztem, hogy ezzel akarok foglalkozni” – emlékszik vissza a tanárnő, aki eleinte még óvodapedagógusként kezdte a pályáját.

Aknai Dóra Orsolya mégsem informatika tanárnak ment, mert gyógypedagógus szeretett volna lenni, de amikor 2010-ben megjelentek az interaktív táblák azonnal lecsapott a lehetőségre és továbbképzésre ment. Később lavinaszerűen jelentek meg a különböző okoseszközök, amit Aknai Dóra Orsolya sok tanárral ellentétben nem száműzött az óráiról, hanem eszközhasználatra ösztönözte diákjait.

„Mindenki arról beszél, hogy a mostani gyerekek mekkora varázslók a digitális eszközökkel. Ez nem igaz. Nem tudják, hogy mire valók az eszközeik. Az okostelefon használat nem annyiban merül ki, hogy lájkolok meg posztolok. Nem ismernek web2 alkalmazásokat” – magyarázza a tanárnő.

A diákok imádják ezt a fajta tanítási módszert, mosoly ül ki az arcukra, ha meglátják, hogy a tanárnő robotokkal érkezik.

Sokszor az óra végén jutalomként is kérik, hogy az óra végén legyen még digitális feladat. A pedagógus szerint az már önmagába elég motivációt ad a gyerekeknek a feladatok megoldásához, hogyha a többi órán tiltva vannak ezektől az eszközöktől.

A kezdetekkor, amikor berobbant a digitális pedagógia, Aknai Dóra Orsolya éppen súlyosan-halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozott. Mivel azt látta, hogy ezeket a gyerekeket is érdeklik az okoseszközök, nem akarta, hogy kimaradjanak ebből az informatikai világból, ezért interaktív táblára saját maga készített tananyagot, amibe a diákokat is be lehetett vonni. Például egy kerekesszékes tanuló ki tudott gurulni a táblához, el tudott indítani egy dalt vagy egy képet a helyére húzni. Aknai Dóra Orsolya volt az első, aki digitális pedagógiát alkalmazott ilyen gyerekekkel és ezt publikálta is, hogy más is bátorságot és ötleteket meríthessen a tapasztalataiból.

A robotokat a saját pénzén vásárolja, a három robot méhecske közül csupán az egyik az iskola tulajdona, amit Dórának köszönhetően kapott az intézmény adományként, a LogMeIn cégtől. A diákok a tanárnő saját tabletjén és telefonján használják az alkalmazásokat. A méhecske ára például 50 ezer forint körül van, de a többi robottal szerencséje volt, az egyikre a Tesco játékosztályán bukkant rá, a másikat pedig az Kínából rendelte 6 ezer forintért.

„Amit a kormány elgondolt, hogy legyen digitális oktatási stratégia, az egy nagyon jó gondolat, de úgy érzem, hogy igazán még az infrastruktúra sincs meg rá. Rengeteg helyen még internet sincs rendesen” – mondja a pedagógus.

Dorka, Filip és Beni valósággal felnyögnek, amikor meghallják az óra végét jelző csengőt, és nem játszhatnak tovább a tableten, ami időközben újra a kezükbe került egy újabb logikai játékkal. Filip a legprofibb benne, mert ő a saját telefonjára is letöltötte a játékot és esténként azzal játszik.

A tanárnő szerint éppen ez a legjobb a digitális oktatásban, hogy a gyerekek játéknak fogják fel és észre sem veszik, hogy közben fejlődnek, okosodnak, ügyesednek.

A tanárnővel a következő órára is ellátogatunk, ahol a kilencedikes Petra és Róbert várja, ők is diszkalkuliások. A diákok két eszköz, a méhecske és a micro:bit közül választhatnak. A micro:bittel a számítógépre csatlakozva tudnak különböző dolgokat programozni, például egy integető embert, dobogó szívet vagy a programmal kiírhatják a nevüket is, de az eszközhöz szenzorok is csatlakoztathatók, így azt a természettudományos oktatásban is jól lehet alkalmazni. A már nagyobbacska diákok mégis a méhecskét választják, úgy tűnik, ez korosztálytól független. A feladat azért nekik már jóval nehezebb, mint a hatodikosoké.

A tanárnő kicsit átrendezi a termet, meghatározott távolságra tesz székeket, amiket a beprogramozott méhecskének szlalomozva kell majd megkerülnie. Ehhez a diákoknak meg kell becsülniük, hogy a lépésenként 15 cm-et haladó méhecskének mennyi utasítást kell előre megadni, hogy ne menjen neki a széknek. A feladat nem bizonyul könnyűnek, eleinte teljesen más irányba közlekedik a robot. A méhecskéhez egy applikáció is tartozik, amiben különböző pályákon lehet szintén programozás segítségével végig vezetni a kis állatot.

A diákok azt mesélik, hogy a többi órán sosem használhatnak digitális eszközöket, interaktív tábla ugyan van, de arra is inkább csak írnak a tanárok.

A fejlesztő órán azért nem egész idő alatt nyomkodják a gyerekek a kütyüket, vannak hagyományos, papír alapú játékok is, például titkos írás vagy szókereső. Ezeket a tanárnő ugyanolyan fontosnak tartja, mint a digitális eszközökkel való oktatást, ezért is ötvözi a kettőt.

„Nem mondanám, hogy a hagyományos pedagógia jobb vagy rosszabb, mint az IKT eszközzel támogatott pedagógia. Szerintem nincs meg a kettő egymás nélkül. Nem lehet csak digitális pedagógiát csinálni, de egy rendkívül jó pluszt ad a hagyományos módszereknek” – magyarázza.

Szerinte a digitális pedagógia nagymértékben meg tudja könnyíteni, mind a gyerekek, mind a tanárok dolgát. Például van olyan web2-es alkalamzás, ahol dolgozatokat, teszteket hozhat létre és ezeket elmenti a számítógép, ezért a későbbi évfolyamokon is fel tudja használni. Dolgozatjavítással sem kell órákat tölteni, mert az alkalmazás rögtön javít, elemez, adatokat számít és ment. Az persze több időt vesz igénybe, amíg összeállít egy ilyen dolgozatot, de ha szerencséje van, akkor egy másik tanár ugyanebben az alkalmazásban már csinált egyet és azt ő is letöltheti, változtathatja.

Míg például Finnországban szinte teljesen általánosnak számít, hogy a tanárok nem száműzik az okoseszközöket az órákról, addig a kb. 150 000 magyar pedagógus közül jó, ha az 5-10 százalékuk él ezekkel a digitális eszközökkel.

Aknai Dóra Orsolya az IKT MasterMinds kutatócsoport tagjaként azt látja, hogy a konferenciákon, tanfolyamokon, képzéseken mindig ugyanazok az arcok bukkannak fel, néha látni csak új, érdeklődő pedagógusokat. Ez valószínűleg részben azért van, mert ezek az alkalmak általában nem ingyenesek, a tanároknak viszont nincs pénzük arra, hogy kifizessék a részvételi, képzési díjat.

Ennél nagyobb probléma viszont az, hogy a tanároknak sokszor motivációjuk sincs, hogy változtassanak a hagyományos pedagógiai módszerükön.

Aknai Dóra Orsolya úgy látja, nem igaz, hogy csak az idősebb pedagógusok az elutasítók, látott már egyetemről éppen kikerülő tanárt, aki vadul tiltakozott a digitális oktatás ellen. Szerinte már a tanárképzésbe is bele kellene építeni az eszközhasználatot (amire már van is példa, többek között Szegeden, Debrecenben és Győrön), mert ma már nem jöhet ki úgy pedagógus a képzésből, hogy a telefonját csak Facebookozásra tudja használni.

„Lehet tiltakozni a digitális oktatás ellen, de a folyó az úgyis folyik, építhetek gátakat és tiltakozhatok, de azt a folyó egyszer úgyis át fogja szakítani.”

A digitális pedagógia bármelyik tantárgyba bevihető, az országban vannak olyan tanárok, akik az irodalom, a történelem és a fizika tanításában is remekül alkalmazzák ezt a módszert. Minden csak a tanár akaratán múlik.

„Abból a szempontból valószínű, hogy forradalmár vagyok, hogy én voltam az első az országban, aki annyira súlyosan sérült gyerekkel is merte bevállalni, hogy használ interaktív táblát, tabletet. De egyébként meg remélem, hogy nem vagyok úttörő, hogy én csak egy vagyok a sok közül, aki ezt használja” – mondja.

Aknai Dóra Orsolyának és Dr. Fehér Péternek, aki az IKT MasterMinds Kutatócsoport vezető kutatója, most fog megjelenni egy könyve, ami a robotméhecske módszertanáról szól, mert jelenleg mindenki (mármint az a pár pedagógus) úgy használja a méhecskét, ahogy tudja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nekiestek az oltásellenesek Dr. Novák Hunornak, ő pedig közzétette a gyűlölködők sorait

Beoltatta magát a gyerekorvos, az erről szóló beszámolója hatalmas indulatokat kavart.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Neves, szakmailag kiváló szakemberek, hozzáértő kutatók sorban oltják be magukat. Azonban a semmilyen egészségügyi képzettséggel nem rendelkezők és gődény-követők a leghangosabbak, azok, akik azt sem tudják, mi az a DNS vagy RNS, pontosabban azt hiszik, az egy rapper művészneve. Nos, ők terjesztik legaktívabban az összeesküvés elméleteket, rémhíreket, mindenkinél okosabbnak hiszik magukat, ha pedig látják, hogy valaki beoltja magát, jön a buta, örök sláger: "mennyit fizettek érte?" és a "Megvették kilóra!".

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

A kommentek közül íme néhány példa:

hirdetés

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT

Jocó bácsi: „Szakmailag írom, idén nem szabad érettségit tartani”

A népszerű pedagógus szerint lassan hat hónapnyi digitális távoktatás és ilyen szintű bizonytalanság mellett felelőtlenség megtartani a vizsgákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Balatoni József "Jocó bácsi", az ország egyik legismertebb tanára, számos nevelésről-oktatásról szóló sikerkönyv írója Facebook-oldalán már reagált is a hírre, miszerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a digitális oktatás további fenntartását javasolja a középiskolákban.

Szerinte borítékolható volt, hogy jelen helyzetben nem lehet megkezdeni a "normál" oktatást. Mint fogalmaz, nem érti, „miért kellett a diákokat álomba ringatni azzal, hogy jöhetnek”.

Szerinte azonban az oktatás folytatásának formáján túl beszélni kell más dolgokról is.

Mint írja,

hirdetés
„két hét múlva legalább százezer diák indul el, és megírja a központi felvételit. Kijelölt helyeken, összeeresztve. Milyen módon? Hogyan? Vagy van terv már erre bármi?”

Szerinte az érettségi kérdését is fontos volna mihamarabb napirendre venni, mert 5 hét múlva a diákoknak jelentkezniük kell a vizsgákra. Azt írja, a diákok immár hatodik hónapjukat kezdik meg a digitális oktatásban, ami semmiképp nem tud olyan hatékony lenni, mint a "jelenléti tanítás". „És igazából sokan szeptember-októberben sem voltak, karantén vagy éppen betegség miatt. És akkor meg semmilyen oktatásban nem részesültek.

És ez rengeteg idő, óriási lemaradás. Így szakmailag írom: idén nem szabad érettségit tartani. Igazságtalan lenne”

- írja Jocó bácsi.

Szerinte a tavaly érettségizők hetekig voltak bizonytalanságban, míg a mostani diákok már a tanévkezdet óta. „Nekik már nincs jövőképük, folyamatos bizonytalanságban vannak, lelkileg egyre lejjebb vannak. És igen, már nehezen bírják” - fogalmaz a pedagógus. Szerinte itt már nem Covid-kérdésről vagy Covid-traumáról van szó: ez emberi felelőtlenség. „Mert lehet, hogy tervezhetőbben kisebb lenne a teher rajtuk, nem nyomorodna lelkileg még jobban ez a terhelt generáció... És ez igenis emberi felelősség kérdése!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül vette észre, hogy hónapok óta nincs érvényes tb-je, pedig mindig időben befizeti

Olvasónk hiába utalja át minden hónapban a megfelelő összeget a NAV-nak, nemrég kiderült, hogy ott megreked a pénz. A hivatalok egymásra mutogatnak.
Láng Dávid; illusztráció: MTVA/Bizományosi: Róka László - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Még szeptemberben ment be a NAV-hoz olvasónk – aki azt kérte, történetét névtelenül írjuk meg –, hogy regisztráljon tb-t fizetni, mivel attól a hónaptól kezdve szüneteltette a vállalkozását.

Elmondása szerint azonban elküldték, mondván, hogy július 1-től ezt már nem kell megtenni, mert a NAV automatikusan intézi. Azt is mondták neki, hogy majd küldenek egy csekket, amit befizethet, hogy legyen ellátása, valamint ügyfélkapun is megírják, hova kell fizetni és mennyit. Azonban, mint írja, azóta se tették meg egyiket se.

A NAV honlapján viszont megtalálta azt az új számlaszámot, ahová most fizetni kell, mellette pedig az szerepel, hogy itt továbbra is automatikusan előírják az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. El is kezdett utalni októbertől, ezután jött az igazi csavar.

„Mivel időnként lekérem az adószámlámat, azt vettem észre, hogy ezek a havonta befizetett összegek ott gyűlnek a számlán, nem utalják őket tovább a NEAK-nak. Január elején megint bementem a NAV-hoz, ahol megerősítették, hogy ez így semmit nem ér, olyan, mintha nem is fizetném. Valószínűleg azóta se vagyok regisztrálva tb-fizetésre”

– meséli, hozzátéve: nem érti, hogy történhetett mindez, mivel elvileg a NAV felelőssége lenne a továbbutalás és az ügyfelek regisztrálása a NEAK rendszerébe. Elmondása szerint az ügyintéző sem értette a helyzetet, azt javasolta neki, hogy menjen be a NEAK-hoz, „hátha ott látnak róla valamit, amit a NAV nem”.

„Ez igen fura hozzászólás, mert mindent a NAV-nál kell beadni, így nem tudom, mit láthat rólam a NEAK, amit a NAV nem” – teszi hozzá.

hirdetés

Mindenesetre írt a NEAK ügyfélszolgálatának, arról érdeklődve, mi a teendője. Azt a választ kapta, hogy ez nem az ő hatáskörük, ezért az ügyintéző a levelet továbbította a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

Itt tart most az ügy, a kormányhivataltól egyelőre nem érkezett válasz. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a tavaly júliustól érvényes szabályozás alapján azoknak, akiknek legalább 6 havi tb-tartozásuk van, még a sürgősségi ellátás teljes díját is ki kell fizetniük.

Ez a 6 hónap épp lejárt január 1-jén, tehát aki már a hatályba lépés óta tartozik a tb összegével – akár önhibáján kívül, mint azt a fenti eset mutatja –, annak mostantól súlyos százezrekbe, adott esetben akár milliókba is kerülhet, ha például baleset éri.

„Egy Franz Kafka regényben érzem magam, éjjelente felébredek, hogy mi lesz, ha lebetegszem… Pedig fizetem a járulékot. És így vakcinára se tudok regisztrálni, mert ahhoz érvényes TAJ-szám kell. Biztos, hogy egy világjárvány közepén így kell ezt intézni?” – teszi fel a költői kérdést olvasónk.

A 444 októberi cikke alapján egyébként úgy tűnik, a probléma közel sem egyedi: a lapnak akkor többen is hasonlóról számoltak be.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV és a NEAK sajtóosztályának. Arra voltunk kíváncsiak, mi a teendő, ha a hivatalok egy ilyen ügyben csak egymásra mutogatnak lényegi előrelépés nélkül, mi történik akkor, ha valakinek a NAV hibájából nincs érvényes TAJ-száma, és valóban szükség van-e erre a koronavírus-vakcinára való regisztrációhoz is.

Amennyiben érdemi választ kapunk, arról is beszámolunk.

FRISSÍTÉS: Az utolsó kérdésre a NEAK-tól azt a választ kaptuk, hogy a vakcinára való regisztráció ugyan TAJ számhoz kötött, de ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy milyen az oltásra jelentkező személy NEAK-os lámpaszíne, tehát a biztosítási rendszerből kiesők is kapnak védőoltást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Én már nem kaphatom el a vírust” – külföldön élők nyilatkoztak, hogy megy náluk az oltás

Mi kell az oltáshoz Magyarországon és külföldön? Hány embert oltottak be eddig, és kiket oltanak éppen? Van elég vakcina, vagy mások is szűkölködnek?
Báthory-Beck Nóra, címkép: MTI/EPA/Pool/Joe Giddens - szmo.hu
2021. január 12.

hirdetés

Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat külföldön élő ismerőseink segítségével.

Magyarországon kevés az oltás, de sok az ellentmondó nyilatkozat

Vasárnap a koronavírus sajtóközpont megerősítette, hogy Magyarországon csak az kaphat koronavírus elleni oltást, aki előzetesen regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldalon.

„Mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján”

– írta a Koronavírus Sajtóközpont.

Közölték azt is, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorban.

hirdetés

December közepén Rogán Antal egy tévéműsorban még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Pár nappal később, december 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatón Simicskó István kijelentette:

„nem kötelező regisztrálni ahhoz, hogy az ember oltást kapjon."

Ezeket az állításokat cáfolta meg a Koronavírus Sajtóközpont közleménye.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint így azonban az adatszolgáltatás nem nevezhető önkéntesnek, ami súlyos adatvédelmi jogsértés.

"Arról nem is beszélve, hogy ezzel hátrányba kerülnek azok, akiknek nincs internet-elérésük, vagyis jellemzően éppen a veszélyeztetett idősebb és szegényebb csoportok"- írta a TASZ.

Regisztráció ide vagy oda a 10 milliós Magyarországon eddig mindössze 71 ezer embert oltottak be tavaly december óta.

Jelenleg az idősotthonokban és az egészségügyi intézményekben oltanak, hogy mikor kezdik el legalább az idősek tömeges oltását, egyelőre nem tudni.

Izrael oltottságban a világ élén

Ehhez képest a 9,2 millió lakosú Izraelben, ahol a világon a leggyorsabban oltanak, az elmúlt három hétben a lakosság 20 százalékát, vagyis közel kétmillió embert beoltottak már.

A közel-keleti országban se regisztrálni, se orvossal konzultálni nem kell az oltásért.

Aki szeretné megkapni a vakcinát, az betelefonál az egészségügyi szolgáltatójához, és kér egy időpontot a legközelebbi oltóközpontra.

Aki viszont a fővárosban él, az egyszerűen kisétálhat a Rabin tér közepén felállított óriási sátorhoz, és miután kiállta a sorát, a személyi igazolványa bemutatása után megkapja az oltást.

„Úgy tudom, akit beoltottak, kap egy sárga cetlit, amin rajta van a következő esedékes oltás időpontja és az igazolás, hogy az elsőt megkapta”

– mesélte Beck Petra, egy Tel-Avivban élő magyar származású fiatal vállalkozó.

Izraelben jelenleg bárki kérheti a vakcinát, aki elmúlt 50 éves, vagy fiatalabb, de van valamilyen alapbetegsége, és ezt orvosi papírral tudja bizonyítani. Az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is folyamatosan oltják, bár közülük már szinte mindenki megkapta az oltást.

„Itt most naponta körülbelül 150 ezer embert oltanak be, de a cél 200 ezer, az ország hetente kap a Pfizertől oltóanyagot, úgyhogy ha jól számolok, március végéig én is sorra kerülök”

– tette hozzá a fiatal lány.

A második oltás után az izraeliek egy fél évig érvényes “zöld útlevelet” is kapnak, melynek birtokában mentesülnek majd a karantén alól, ha vírushordozóval érintkeztek, vagy külföldről tértek vissza az országba.

A britek is nagy sebességre kapcsoltak

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig három vakcinát engedélyeztek, szintén megkezdődött a tömeges oltás. Egyelőre a 80 éveseknél idősebbek kaphatják meg a védettséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök elmondta, hogy már több mint másfél millió állampolgár megkapta a COVID-19 elleni vakcina legalább első dózisát.

„A tervek szerint február közepéig minden veszélyeztetett ember megkapja az oltást”

– jelentette ki a szigetország vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Gregorics Éva egy kis angol város, Godalming idősotthonában dolgozik, azt meséli, ő például már mindkét oltást megkapta, ezért teljesen védett.

„Előzetesen regisztrálni kellett, de ezt a cégem intézte az NSH, vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató honlapján. Engem először december 9-én oltottak be, akkor kaptam egy kártyát, amin már rajta volt a következő oltás január 6-i időpontja. Most már azon is túl vagyok. Kitöltötték a kártyán ezt a részt is, úgyhogy én már nem kaphatom el a vírust”

– mondta megkönnyebbülten az egészségügyi dolgozó.

Hidvégi Ivett szintén Angliában élő magyar. Azt mondja, sok önkéntest keresnek a tömeges oltáshoz, mert nincs annyi egészségügyi dolgozó, amennyire most az országnak szüksége van.

„Lehet jelentkezni koordinátornak, pácienskísérőnek és oltónak is. Egészségügyi végzettség nem kell hozzá, de erkölcsi bizonyítvány igen. A sikeres interjúk után, a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató képzést is biztosít, főleg az oltóknak. Én is önkéntes vagyok, már a vírus kezdete óta, az a dolgom, hogy válaszoljak az érdeklődők által feltett kérdésekre a szolgáltató online felületén”

– magyarázta a magyar önkéntes.

Boris Johnson azt mondta, nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet majd beadni Nagy-Britanniában.

Az unióban oltottságban Olaszország vezet

Olaszországban, ahol az Egyesült Királysághoz hasonlóan szintén még mindig extrém magas a fertőzöttek és a halálozások száma, mindent megtesznek azért, hogy tájékoztassák az embereket a vakcinákról, ezzel is növelve az oltási hajlandóságot.

Az Európai Unió oltási versenyében első helyen álló Olaszországban eddig 719 ezer ember kapta meg a vakcinát. Naponta átlagosan 66 ezer felnőttet oltanak be.

Az olasz Egészségügyi Minisztérium honlapján minden információ megtalálható az oltottakról, a vakcinákról és az unió vakcina beszerzési terveiről.

Az érdeklődők kérdéseket is tehetnek fel, amelyekre azonnal válaszolnak is a minisztérium ügyfélszolgálati munkatársai.

Egy asszony a regisztrációról érdeklődött, szerette volna tudni, mit kell tennie azért, hogy megkapja az oltást. A válasz néhány másodperc múlva érkezett, vastagon szedett betűkkel:

„Ha az oltási kategóriába tartozik, keressük. Adunk egy időpontot, és megkapja a vakcinát”

– írták.

Regisztráció tehát Izraelhez hasonlóan Olaszországban sincs, ráadásul itt az oltási könyv elektronikus, így a védettséget igazoló dokumentum azonnal az elektronikus iratok közé kerül.

Az olasz minisztériumi honlapról egyébként az is kiderül, hogy az Európai Unió összesen körülbelül 2 milliárd adag vakcinával tervez 2022 első negyedévéig.

Ebből 40 millió Astra Zeneca, 26 millió Pfizer, 53 millió Johnson, 40 millió Sanofi, 30 millió Curevac és 10 millió Moderna oltóanyag beszerzését tervezik. Hogy ebből melyik országnak pontosan mikor és mennyi jut, egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy azok a cégek, amelyek vakcinái még nem kaptak engedélyt az EU egészségügyi hivatalától (EMA), mikor kezdhetik meg a gyártást.

Amerika sem hagyja magát, bár egyelőre nagy a káosz

Amerikában eddig 8 millió ember kapta meg az oltást, ez az oltható lakosság 2,7 százaléka, miközben egyre többen fertőződnek meg az új mutáns vírustörzzsel.

Az oltóközpontok folyamatosan nyitják meg a regisztrációt a weboldalaikon, de úgy tűnik, nagyon magas az oltási hajlandóság, ezért pillanatok alatt elfogynak az időpontok.

San Antonióban például vasárnap reggel 9 órakor nyitották meg a regisztrációt 9000 szabad időpontra. A helyek 6 perc alatt fogytak el

- adta hírül a New York Times.

Michiganben 20 ezer ember próbált egyszerre belépni az egészségügyi szolgáltató oldalára, a rendszer összeomlott.

"A regisztrációs rendszer a tervek szerint működött, de a rendelkezésre álló kínálatnál jóval nagyobb a kereslet"

- mondta Dr. Colleen Bridger, a michigani vezetés egészségügyi szakértője.

Pamela Glaser-Star, egy Florida államban élő nyugdíjas asszony azt meséli, hogy náluk is összedőlt az online nyilvántartási rendszer, ezért sokan úgy mentek oltatni, hogy előtte nem tudtak regisztrálni.

„Itt Floridában elvileg mindenki kaphat oltást, aki elmúlt 65 éves. Csakhogy az egész eljárás borzasztó stresszes és kicsit sem egyszerű. Én még csak 61 vagyok, de a nagynéném és a nagybátyám elmentek múlt héten beoltatni magukat, mert ők az említett életkor-kategóriába tartoznak. Már 45 perce vártak az autójukban, amikor közölték velük, hogy még legalább 2 órát kell várakozniuk. Erre a nagybátyám begurult, és otthagyta az oltóhelyet. Nem tudom, mikor lesz lehetőségük újra megpróbálni.”

Dr. Anthony Fauci, az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója korábban azt ígérte, hogy 2021 őszére az USA lakosságának 70 százaléka védett lesz.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: