hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Otthontanulás a második hullámban: „Sok tekintetben más, mint tavasszal"

A 9 éves Zsiga anyukája úgy döntött, a járvány idején otthon tanítja kisfiát. Mit szólt a háziorvos és az iskola? Íme a tapasztalatai.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2020. december 10.

hirdetés

„Márciusban úgy gondoltam, hogy teljes mértékben indokolt az online átállás az oktatásban” - meséli Gabi. „Akkor még alacsony volt a fertőzöttek száma, de mindenki meg volt ijedve. Az otthoni tanulás az első hullám alatt sokáig nem okozott problémát. Tudom, nem mindenhol volt ugyanez a helyzet, sok család nem volt felkészülve, nem tudta megoldani az otthoni munkát, bevétel kiesésük volt, és persze nem minden gyerekkel könnyű otthon tanulni, otthoni körülmények között motiválni.

Zsigán május közepétől kezdtem érezni, hogy rossz neki otthon. Hiányoztak a barátai, az iskolai órák interaktivitása, nyűgként élte meg az otthoni tanulást. Addig jól érezte magát, élvezte a helyzetet, de tavasz végére egyre motiválatlanabb lett.”

A kisfiú és őt egyedül nevelő anyukája örömmel fogadták, hogy szeptembertől megnyitották kapuikat az „offline” iskolák. Viszont – amint várni lehetett – megérkezett a második hullám, ami léptékekkel nagyobb volumenűnek mutatkozott, mutatkozik, mint a tavaszi első szakasz. Zsiga súlyos oxigénhiánnyal született, több agyi műtétje volt, így számára az átlagbál nagyobb kockázattal járna, ha megfertőződne.

Alapvetően (és nem meglepő módon) a kisfiú egészségügyi állapota jelentette a döntő érvet, hogy a szülők úgy határoztak: jobb lesz, ha a gyerekük ismét otthon marad. „Zsigának alapbetegségei vannak, többször műtötték. Az őszi szünet után kijött rajta egy nagyon makacs máj-epe tájéki görcsös fájdalom. Heteken keresztül vizsgálták, több körünk volt a Heim Pál Kórházban, de konkrét okot nem találtak.”

Az otthontanulás lehetőségét Zsiga osztályfőnöke vetette fel. „Beszélgettünk a tanárnővel, ő hozta elő, hogy ha van rá lehetőség, ha meg tudom oldani, akkor mindenképp javasolja, hogy tartsam otthon a gyereket.

hirdetés

Én meg úgy gondoltam, hogy igaza van, tavasszal már úgyis belejöttünk a tanulásba, és amúgy sem volt iskolában már egy hónapja.” Gabi számára a kisfiú állapotától eltekintve is aggasztónak hatott a romló járványügyi tendencia, már korábban eszébe jutott, hogy esetleg decembertől otthon tartja a gyerekét.

A decemberből végül október lett. A döntésről a körzeti gyerekorvos is értesült (hiszen a hasi panaszok miatt megfordultak nála is), de nagyon nem szólt semmit a dologhoz, nem nyilvánított véleményt. Gabi szerint egyértelmű, hogy a „doktor néni” nagymértékben leterhelt volt, rengeteg ideje és energiája elment különböző igazolások megírására, a rendelőben folyamatosan csengett a telefon.

„Nem igazán volt abban a helyzetben, hogy bármit is véleményezzen.”

Az otthontanulás engedélyeztetése az iskola részéről végtelenül rugalmasan történt. Az osztályfőnök javasolta, hogy írjanak egy kérvényt, nem szükséges papír alapon, elég egy, az iskola igazgatójának címzett email-ben jelezni a szándékukat. „Annyit írtam bele, hogy Zsiga tartósan beteg, hetek óta nincs jól és a járványhelyzetre tekintettel nem szeretném, ha közösségbe járna. Kitűnő tanuló, meg tudjuk otthon oldani. Orvosi papírt sem csatoltam, szerintem az iskolának megvan minden, leadtuk annak idején.

Zsiga tanárnője megnyugtatott, hogy az igazgató egész biztosan nem gördít akadályokat semmi elé. Főleg, hogy addigra már az osztály fele nem járt be.”

A jelenlegi helyzetben (is) roppant „elhavazott” igazgató (nem elsietve a dolgokat, hetekkel később) egy válaszlevélben megírta, hogy rendben levőnek tekinti Zsiga otthoni oktatását. Gabi abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a lakása egyben a munkahelye is. Vállalkozóként egyedi ékszereket készít, különböző internetes felületeken értékesíti őket. Nem titkolja, hogy a jelenlegi helyzetben kevesebbet tud dolgozni, így a bevételei is visszaestek, de most fontosabb, hogy beállt egy napi-heti rutin a Zsiga számára iskolává változott lakásban.

A szülő részéről ez szervezést és energiákat igényelnek.

„Készítettünk egy táblázatot, abban fel van írva, hogy mikor vannak az órák és mikor van szünet. Ő dönti el, hogy milyen sorrendben tanuljunk, melyik tárgy mikor következik. Nagyon önálló gyerek, a tanulást megoldja egyedül. Igazából a heti kötelező feladatokkal két-három nap alatt megvagyunk. A következő napokban olyan dolgokkal foglalkozunk, amik őt érdeklik.

Buddhista hittanra jár, nagyon jó kis feladatokat szoktunk kapni. Most egy kifejezetten érdekes, összetett mesét adtak fel, erről sokat lehetett beszélni. Kézművesedik, rajzol. Elkezdett angolul tanulni a német mellett, meg rengeteget olvas a repülőgépekről. Ez az új „mániája”.”




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk