Napelemet tervezel? Ezt érdemes tudni a napelem bruttó elszámolásról
A nemrégiben megszavazott és hamarosan életbe lépő szabályozások alapján aki újonnan telepít napelemes rendszert, az a következő évtől automatikusan bruttó elszámolásba kerül — a nullszaldós elszámolás csak a még 2024 előtt telepített napelemes rendszerekre alkalmazható.
Magyarul, a bruttó elszámolási móddal a napelemek telepítése kedvezőtlenebbé válik, ezért megéri minél előbb belevágni.
Ahogy azonban a cikkben is olvasható lesz, mindez nem azt jelenti, hogy a napelem bruttó elszámolás teljesen ellehetetleníti a napelemek telepítését — még mindig megéri majd belevágni a befektetésbe, csupán egy kicsit hosszabb megtérülési idővel érdemes majd kalkulálni.
Az elszámolási módok hátterében megbúvó logika
A napelem nappal termel energiát, és nyáron a sokszorosát annak, mint amennyit télen. Ezekben az időszakokban tehát jóval többet termelünk, mint amennyit felhasználunk. A háztartás fogyasztása azonban éjjel és a téli hónapokban sem marad el — ekkor általában alacsonyabbá válik a termelés, mint a fogyasztás.
Az előbbi időszakokban a többletet betápláljuk a hálózatba, míg utóbbi esetében a hiányt a hálózatból vásároljuk vissza.
Pontosan ez teszi ki a két elszámolási mód közötti különbséget.
De vajon miben más a szaldós és a bruttó elszámolás?
Szaldó elszámolás
A szaldó elszámolás lényege abban rejlik, hogy amikor a túltermelt energia betáplálásra kerül a hálózatba, a szolgáltató ugyanolyan áron vásárolja meg tőlünk, mint amennyiért majd mi vásároljuk vissza később.
Ez az elszámolási mód azonban 2024-től megszűnik — legalábbis az újonnan belépőknek.
Mindazok, akik még 2023-ban vagy előtte telepítettek napelemes rendszert, a telepítéstől számítva 10 évig a szaldós elszámolásban maradhatnak. Azok viszont, akik kicsúsznak a határidőből, már csak és kizárólag bruttó elszámolásban működtethetik napelemes rendszerüket.
De vajon mit jelent ez az elszámolási mód?
Bruttó elszámolás
A bruttó elszámolás abban különbözik a szaldós elszámolástól, hogy a hálózatba táplált energia ára lényegesen eltér attól az ártól, amennyiért mi vesszük majd meg azt a szolgáltatótól.
Ennek több következménye is van: érdemes például nem túlméretezni a rendszert, hiszen a felesleget csak nagyon alacsony áron tudjuk továbbadni, nem éri meg tehát csupán ebből a célból rendszert telepíteni.
A másik következménye az, hogy a napelemek megtérülési ideje jelentősen meghosszabbodik — ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól majd nem éri meg napelemeket telepíteni. Érdemes minél részletesebben és precízebben átszámolni a háztartás energiafogyasztását (beleszámolva azt is, hogy ez miként fog változni a következő 10-20 évben), illetve az ehhez kalkulált rendszer bekerülési költségét is.
Az eredményből, ahogy azt majd látni fogjuk, az fog következni, hogy még a bruttó elszámolással is megéri napelemekbe fektetni a pénzünket.
