/szempont/mero-laszlo-alvo-embereknek-nem-tudok-megtanitani-semmit/
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mérő László: „Alvó embereknek nem tudok megtanítani semmit”

Mérő Lászlóval a választások tanulságairól, a Magyar Tudományos Akadémiáról és a mesterséges intelligencia veszélyeiről is beszélgettünk.
hirdetés

Ősszel indul útjára a Tudományos Stand Up. Az egész országot körbejáró rendezvény sorozatban többek között Kemény Dénes, Kürti Sándor és Szendi Gábor tart előadásokat, valamint Mérő László, aki interjút adott a Szeretlek Magyarországnak.

Márciusban még besokallt országról írt a HVG-ben, és a NER elolvadását jósolta. Aztán mégsem olvadt. Sikerült megtalálni a tévedése okait?

Néhányat igen. Például, én Budapesten élek, Budapesten születtem. Budapesten ki is kapott a Fidesz, úgy, hogy az ellenzék ott is a lehető legbénább volt. Egy kerületet kivéve semmiféle koordináció nem volt. Úgy látszik, az ország az nagyon más, azt Orbán Viktor ismeri jobban.

Tulajdonképpen a Fidesz végül is ellenzék hiányában nyert. Alternatíva hiányában. Jó szívvel senkire nem tudtam szavazni.

Gyakorlatilag kidobtam a szavazatomat, mert szavaztam a Momentumra és a Kétfarkúra, tehát olyanokra, akik nyilvánvalóan nem fognak bekerülni, csak azért, hogy mégis csak szavazzak valakire, ha már egyszer felnőtt, magyar állampolgárnak tartom magamat. Igaz, abban a körzetben, ahol lakom, nem indult esélyes ellenzéki jelölt, tehát ott mindegy volt.

hirdetés

A Kétfarkúak legalább jó dolgokra fordították a kampánypénzt, ennyiből talán nem volt hiába való a rájuk leadott szavazat...

Igen, ez kétségtelenül igaz és megnyugtató számomra. Egyébként a választás után az is nagyon bosszantott, amikor mindenki arról beszélt, hogy ilyen csalás meg olyan csalás. Meg is írtam, hogy akit 91-15-re megvernek, az ne a bíróban keresse a hibát. Bár az is igaz, hogy néztem a külföldön élő magyarok szavazatait, végül is ők hozták fel a Momentumot 3% fölé. Hogyha ott ugyanolyan feltételekkel szavazhat az a néhány százezer ember, mint az erdélyiek, akkor a Momentum ma a Parlamentben lenne.

Az ellenzék egyik nagy tévedését sokan abban látják, hogy nagyon elvont, elméleti vagy világnézeti kérdésekre koncentrál, és a választók többségét ez nem érdekli. Az átlag embert nem érdekli a genderológia, legfeljebb mint érdekes bulvártéma. Ugyanígy nem érdekli, mennyi a gáz világpiaci ára, vagy hogy mennyire hatékony a zöldenergia, értelmezni sem tudja.

A politikusokat sem érdeklik. Meghallgattam például Szél Bernadettet, akkor döntöttem el, hogy rá nem szavazok. Meghallgattam Ungár Pétert. Mintha Orbán Viktort hallanám fiatalabb, ráadásul butább kiadásban. Ez nekem nem kell. Beszélnek arról is, hogy megvették őket vagy nem vették meg. Ezt a részét nem tudom a dolognak, de nem is érdekel.

Nem csak Magyarországon erősödik a populizmus. Elég csak Donald Trumpot említeni.

Trump nem különösebben érdekes. Átmeneti jelenségekből vonunk le megint évszázadokra vonatkozó következtetéseket. Érdektelen intermezzo.

Az amerikaiaknak ilyen tapasztalatuk még nem volt, hogy mi van, ha tényleg bedőlnek valami hülyeségnek.

Most megtanulják. Ez is része a tanulási folyamatnak.

Az autoriter politika felerősödése azért is aggasztó, mert Vlagyimir Putyin azt mondta, az az ország lesz a világ ura, amelyiknek sikerül a mesterséges intelligencia fejlesztésében az élre törnie. Tényleg képes a mesterséges intelligencia átírni a nemzetközi politikai erőviszonyait?

Valamennyire igen. Egyébként lehet, hogy ebben Orbánnak van igaza... Ugyanakkor nagyon fontos dolgokat nem ért. Máig sem érti, miért nem tapsolnak az egyetemi oktatók a CEU kinyírásáért (erről írtam, hogy miért nem tapsolnak még a Fidesz-hívő tanárok sem, de gondolom nem olvasta), és most pláne, a Tudományos Akadémiát sem érti, hogy miért nem érdemes rövid pórázra fogni (erről még nem írtam, de nagyon szépeket írt például több Orbán-hívő akadémikus is). A hívei látnoknak meg zseninek tartják, például azért, mert Trumpra fogadott. Semmit nem kockáztatott vele, semmit sem veszített volna sem pénzben, sem átvitt értelemben, ha mégsem Trump nyer. Ez nem vagányság. Vagányság az lett volna, ha például beleáll az olimpiai népszavazásba.

Vajon miért futamodott meg? Hisz akár meg is erősíthette volna őket.

Mert gyáva. Azért. Az ugyanis nyerhető lett volna, még Budapesten is, ha kellőképp transzparenssé teszi az erre költött pénzeket. Csak ez így már túl nagy ár lett volna érte neki. Arra pedig nincs szüksége rá, hogy megerősödjön, elég erős. Nem érdekli.

De valamiben lehet, hogy Orbánnak mégis igaza van. Mi akadályozza meg most a mesterséges intelligencia nagyobb körű elterjedését? Például az önvezető autókét? A gép már most sokkal jobb sofőr, mint az ember. Nem a technika akadályozza, hanem például a jogi környezet. Nincs szabályozva, hogy ki a felelős, ha baleset történik. Volt már ilyen a történelemben. Az 1700-as évek elején minden együtt állt technikailag és tudományosan arra, hogy beinduljon az ipari forradalom. De jó fél évszázadig nem indult még be, azért, mert nem volt meg a jogi háttere. Nem létezett még részvénytársaság, nem létezett még kft. Senki nem akarta életét, vérét, feleségét, lányát, mindenét feltenni egy ilyen bizonytalan, kockázatos vállalkozásra. Most körülbelül ugyanebben vagyunk.

Ez az, amiben például egy illiberális, autoriter demokrácia könnyebben tud lépni.

Mondok egy példát: mi van, ha Kína hoz egy olyan törvényt – megteheti, kommunista ország –, hogy minden önvezető autót érintő balesetért a balesetben résztvevő ember a felelős? Ilyen törvényt nyilván nem lehetne hozni még Magyarországon sem, nem hogy egy liberális demokráciában. De ha Kína hoz egy ilyen törvényt, az megnyitja az utat az önvezető autók elterjedése előtt az utakon. Óriási lépéselőnyhöz jutna. Ilyen szempontból tehát lehet igazság abban, hogy most épp nem a klasszikus, liberális demokráciáknak fúj a szél. Vannak előttünk olyan akadályok, amelyeket lehet, hogy rövidtávon könnyebb átlépni az autoriter államoknak.

Orbán csak annyit lát, hogy ő most ezzel nyerhet. Nem a történelemkönyvnek dolgozik, mert ahhoz valamiféle elvek kellenének. Őt az érdekli, hogy szerepelhessen. Ha ezt most ezzel lehet elérni, akkor ezzel fogja. Az ő részéről ez egy teljesen logikus eljárás.

Tavaly Elon Musk 115 társával petíciót intézett az ENSZ-hez, hogy tiltsák be az autonóm fegyvereket. Stephen Hawking arra intett, hogyha nem vigyáz az emberiség, akkor olyasmi történhet, mint a Mátrix és a Terminátor című fantasztikus filmekben. Bár tudom, a mesterséges intelligencia képes adaptálódni és fejleszteni magát, de valóban elképzelhető, hogy egy számítógép kvázi az alkotói ellen forduljon?

Miért, a természetes intelligenciánál nem lehetséges? Akkor a mesterségesnél miért ne enne lehetséges? De én nem hiszem, hogy ez fog történni. Azért nem hiszem, mert egyre nagyobb infrastruktúrát fogunk kiépíteni arra, hogy ami mesterséges, az maradjon is mesterséges. Arra való.

Az a különbség, hogy egy embertől elfogadjuk, ha fellázad, vagy nincs kedve valamihez.

Például ha itt lenne Polgár Judit, nyilván az lenne az első gondolatom, hogy sakkozzunk egyet. Ha erre azt mondja, hogy nincs kedve, akkor el fogom fogadni. Nem örömmel, de elfogadom.

De hogyha az önvezető autómnak azt mondom, hogy vigyél el a körösztanyámhoz, és erre ő azt feleli, hogy most nincs kedvem elvinni téged a körösztanyádhoz, akkor elviszem a bontóba. Nekem így nem kell. Pont ez a különbség: hogy egy emberről van szó, vagy egy gépről. Persze még nincsenek meg a megfelelő szakok, még nevük sincs, de a mesterséges intelligencia fog egy csomó ilyen munkahelyet teremteni. Embereket fognak kiképezni arra, hogy mit csináljanak, ha az önvezető autó ilyet válaszol. Mindig lesz rajta kikapcsoló gomb. Mindig az emberen fog múlni. A televízión is van kikapcsoló gomb, csak rajtunk múlik, hogy használjuk-e.

A tévé mégis csak egy kézzel fogható szerkezet, amire rászerelik a kikapcsoló gombot. A mesterséges intelligencia ennél megfoghatatlanabb. Főleg, ha van benne egyfajta önműködés.

Ezért mondom, hogy szükség van a törvényi háttérre.

Legyen törvénybe foglalva, hogy mindenre kötelező kikapcsoló gombot szerelni.

És hogy büntessék a nem rendeltetésszerű használatot, mint ahogy büntetik a vészfék indokolatlan meghúzását.

Látszik már, hogy melyek azok a szakmák, amelyeket már rövidtávon is veszélyeztet a mesterséges intelligencia?

Persze. Például a sofőrök többsége elveszíti a munkáját. Nem mindegyik, biztosan lesznek olyan speciális vezetési feladatok, amelyekre nem érdemes gépet beprogramozni, egyszerűbb odaküldeni egy értelmesebb sofőrt, hogy oldja meg. Aztán a fordítók. A műfordításokat talán nem veheti át a gép, de a szerződésfordításokat például biztosan. A tanárok egy része is aggódhat, mert például nem kell majd dolgozatot javítani. Persze utálunk dolgozatot javítani, nem bánjuk, ha nem nekünk kell csinálni, de így kevesebb tanárra lesz szükség. Mint ahogy orvosra is. A diagnózist felállítja a gép, az embernek csak ellenőriznie kell. Jogászok. A személyi igazolványok megújításánál minek üljön ott egy ember? De mondok durvábbat is: egy gyorshajtási bírság kiszabásához mi szükség emberekre?

Élete során nagyon sok mindennel foglalkozott. De mi foglalkoztatja most?

Most beszélős évem lesz. Az egyetemen is úgy alakult, hogy több órám lesz, mint szokott, és amúgy is nagyon sok előadást tartok. Cégek is hívnak. És az utolsó két könyvem sorsa is nagyjából el fog dőlni. A csodák logikája és a Nyolcrétű út. Azokkal még kell foglalkozni. A csodák logikája most megjelent angolul is a Yale University Pressnél.

Olvastam, hogy az angol kiadás nem egészen ugyanaz, mint a magyar.

Itt derült ki, hogy mekkora különbség, ha valami angol vagy magyar kiadás. Egy magyar szerző mögött nem nagyon van komoly infrastruktúra. Nincsenek olyanok, akik átolvasnák, végiggondolnák. Ahogy a szerző megírta, úgy van jól. Amerikai könyveknél nem így van, ott komoly stáb dolgozik. Vagy 700 e-mailt váltottunk az angol változat szerkesztőjével, aki már az angol fordítást dolgozta át úgy, hogy minden mondatot átírt.

Mostanában a Tudományos Stand Up elnevezésű rendezvény sorozatban bukkant fel a neve. Ezt pontosan hogyan képzeljük el?

Még nem tudom, mi ez, majd kiforrja magát. Van egy viszonylag új jelenség: emberek jegyet vesznek arra, hogy meghallgassanak valami érdekes dologról egy előadást. De van ennek egy másik oldala is. Én az egyetemen is azt mondom, hogy persze, meg kell tanítanom a viselkedésgazdaságtant, de először is ébren kell tartanom a hallgatóságot.

Alvó embereknek nem tudok megtanítani semmit. Ezért bármire hajlandó vagyok, ha kell, bukfencezem, hülyéskedem. Persze, ennek nem egyértelműen pozitív a fogadtatása az egyetemi kollégák között. Többek között azért, mert úgy gondolják, hogy ez nem tisztességes eljárás. Ha úgy tetszik, akkor a hallgatóknak a seggét nyalom vele. Nem igaz, nem nyalom vele. Félreértés ne essék, egy egyetemen tényleg van helye unalmas előadásoknak is, ha amúgy tényleg tanulságosak. De színpadon, színházban nincs helye. Erre találta ki az ötletgazda, Puskás Réka, hogy akkor ez legyen tudományos stand up. A résztvevők közül egyikünk sem kimondottan szórakoztatni akar, hanem elmondani valamit, ami érdekes a világból. De arra azért adunk, hogy ne aludjon el a közönség, ahhoz pedig időnként ilyen stand upos eszközöket is be kell vetni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk