/szempont/megint-forditva-ulunk-a-lovon-kesobb-kellett-volna-nyitni-mondja-az-orvosi-kamara-elnoksegi-titkara/?utm_source=balsav&utm_medium=web
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megint fordítva ülünk a lovon, később kellett volna nyitni” – mondja az orvosi kamara elnökségi titkára

Svéd Tamás szerint akkor sem pihenhetne az egészségügy, ha elmúlna a járvány, mert a többi beteg rá fog zúdulni a kórházakra. A járványkezelés egyik legnagyobb problémájának az információk és az átláthatóság hiányát tartja.

Link másolása

hirdetés

Örvendetes, hogy egyre többen vannak beoltva, de ahhoz, hogy visszakaphassuk a korábbi életünket, a védettek nagyobb aránya kellene – mondta Svéd Tamás intenzív terápiás főorvos a legfrissebb 168 Óra hetilap nyomtatott számában.

A Magyar Orvosi Kamara elnökségének titkára a megkezdődött lazítások miatt viszont attól tart, jöhet egy negyedik hullám.

„Megint fordítva ülünk a lovon, nem úgy zajlik a nyitás, ahogyan azt célszerűnek látnánk, mert ahhoz, hogy az egészségügy fellélegezhessen, később kellett volna nyitni”

- mondta.

Svéd szerint a lakosság átoltottságának szintje, és az eddig bevezetett korlátozások kedvező hatása együttesen azt okozta, hogy Budapesten már érezhetően csökken az intenzív osztályokon ápoltak és a lélegeztetett betegek száma. A folyamat országos, de a korlátozások idő előtti lazítása ronthat a helyzeten. "Az első oltás még nem jelent teljes védelmet, százszázalékosat még a második sem” – figyelmeztetett.

hirdetés

A főorvos szerint egy lehetséges új mutáció bármikor boríthatja a terveket. Hozzátette: „ha valamilyen csoda folytán ez a járvány varázsütésre elmúlna, és az összes COVID-os beteg meggyógyulna, az sem jelentené, hogy az egészségügyiek megpihenhetnek”, mert rázúdul majd az egészségügyre az a sok beteg, akikre eddig nem jutott sem idő, sem energia.

Krónikus betegek, akik már egy éve nem kapták meg a szükséges kezeléseket, új páciensek, akiknek a betegségét még nem ismerték fel – az ő gyógyításukat nem tudják záros határidőn belül megkezdeni, akkor a járvány járulékos áldozatainak száma még hosszú éveken át ijesztően magas maradhat

- mondta a lapnak Svéd.

Az, hogy Magyarországon 27 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, és lakosságarányosan nálunk halnak meg a legtöbben, a főorvos szerint több tényezőn múlt: a magyar lakosság rossz általános egészségi állapotán, az elhízottak magas arányán, sokan szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbajban, gyakoriak a súlyos légzőszervi panaszok.

Ráadásul egy nem túl felkészült egészségügyre zúdult rá a pandémia, és az sem segített, hogy az utóbbi években "éppen a járványügyi szervezés és védekezés rendszerét bontották vissza”.

Svéd Tamás kitért arra is: szerinte a járványkezelés egyik legnagyobb hiányossága, hogy elmarad a transzparencia, az adatok széles körű megismerhetősége.

„A mélyszegénységben élő szegregátumokban például a hírek arról szólnak, hogy oda nem jutnak el az ismeretek, nem jut elég figyelem. Az emberek esetenként nagyon súlyos tünetekkel sem jutnak el a kórházba, otthon halnak meg.”

Arra a kérdésre, hogy miként jöhet ki az egészségügyi ellátórendszer a járványból, azt mondta: „megtépázva”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk