hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Sehol nem jut hely egy látássérült gyereknek

Hiába van benne a legtöbb intézmény alapító okiratában, hogy felvesznek látássérültet, nem szívesen fogadják őket - az Abcúg riportja.
Fődi Kitti riportja, Abcúg. Fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. június 07.

hirdetés

Hiába van benne a legtöbb óvoda és iskola alapító okiratában, hogy felvesznek látássérültet, nem szívesen fogadják őket és többnyire elképzelésük sincs, hogyan kell egy vak gyereket integrálni. A látássérült Dávid anyukájával Egerből költözött Budapestre, hogy speciális óvodába járhasson, mert Eger az integrálásban csődöt mondott. Bálint a budapesti Vakok Óvodájában bennlakásos, mert Székesfehérváron egy óvoda sem fogadta be. Flóra és Bianka pedig azon kevés látássérült gyerekek közé tartoznak, akiknek eddig egész jól alakult az integrációja.

Ha egy vidéken élő családnak születik látássérült gyereke, akkor fel kell készülniük arra, hogy egyáltalán nem lesz egyszerű a beiskolázás, de már az óvoda kiválasztása sem. Két lehetőség van: Budapestre speciális intézménybe viszik kollégistának vagy megpróbálkoznak a helyi integrációval, ami csak ritkán sül el jól.

Egy anonimitást kérő szakember szerint kevés a pozitív integráló példa, ahol az általános pedagógus hajlandó plusz feladatokat bevállalni a speciális diákért, sok tanár úgy van vele, hogy úgyis ott a gyógypedagógus, majd ő foglalkozik vele.

Az országban jelenleg 150 integráltan tanuló gyerekre mindössze hét olyan utazótanár jut, akiket a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye biztosít. A hét utazó gyógypedagógus változó rendszerességgel tud ellátogatni a vidéken élő gyerekekhez, minél messzebb lakik valaki a fővárostól, annál ritkábban jut oda, természetesen figyelembe véve az egyéni szükségleteket és igényeket.

Az említett hét utazó gyógypedagóguson kívül, a helyi szakszolgálatoktól és EGYMI-ktől is kaphatnak segítséget a gyerekek, de bizonyos speciális szolgáltatások, például fehér botos közlekedést, csak a budapesti utazótanárok taníthatnak. Sajnos olyan országrész is akad, ahol egyáltalán nincs szakirányú végzettségű látássérült szakos gyógypedagógus, az ottani gyerekeknek néha heteket kell várniuk, mire elérkezik hozzájuk az utazótanár. Például egy, Sopronban élő látássérült diák csak hat hetente találkozik megfelelő végzettségű gyógypedagógussal.

hirdetés

A látásvizsgáló bizottság a szülők kéréséhez igazodva javaslatot tesz, hogy speciális intézménybe adják a gyereküket, ami gyakran azzal jár együtt, hogy a gyerek már három éves korában elszakad a családjától,

vagy felkeresik a helyi integráló intézményeket. A budapesti Vakok Óvodáján és Iskoláján kívül van még a fővárosban egy egyházi fenntartású speciális intézmény, ahol elsősorban halmozottan sérült gyerekeket fogadnak. Az ország többi részén viszont csak Debrecenben van speciálisan látássérültek számára létrehozott iskola, de óvoda már ott sincs.

Kevés, hogy csak elvan a gyerek az óvodában

Nagy Annamária kisfiával, Dáviddal először integrációval próbálkoztak. Egerben éltek, és Annamária a fiú születése után rögtön a lehetőségeket kezdte kutatni, de csak azt hallotta vissza, hogy Budapestre kell vinnie a gyerekét. Mi Budapesten találkozunk velük a Vakok Iskolája udvarán, ahol a most második osztályos Dávid rajong a mosógépekért, ezért rögtön meg is kérdezi, hogy milyen mosógépünk van otthon. Nem csak a márkája érdekli, hanem az is, hogy milyen fordulatszámon forog a centrifugája. Az anyuka szerint hallásból meg tudja állapítani, hogy melyik mosógépnek mi baja van. A kisfiú a rövid üdvözlés után kihasználva az alkalmat, hogy nem kell a teremben ülnie, rohan is hintázni.

Annamária közben arról mesél, hogy szerencséjük volt, mert egy ismerősön keresztül megkereste őt az egyik bölcsőde igazgatója, aki szívesen látta volna Dávidot egy integrált csoportban. A bölcsődének már korábban is volt látássérült gyereke, aki ma már szintén a Vakok Iskolájában van Budapesten. Nem volt kérdés, hogy az anyuka elfogadja-e az ajánlatot, Dávid pedig egy évet töltött a bölcsiben, ahol a korábbi tapasztalatok miatt már nyitottan és rutinosan álltak a kihíváshoz.

Az anyuka ezután is ragaszkodott az integrációhoz, de az óvodában már egyáltalán nem alakult olyan jól Dávid sora, mint a bölcsődében.

"Jött az óvoda, mentem az önkormányzathoz, és a képviselő segített egy óvodai csoportban elhelyezni Dávidot. Az első évre azt mondom, hogy jó volt, tényleg sokat játszott, végül is elvolt, de a második évnél ez az elvolt, ez már kevés volt" – mondja Annamária.

Dávidot azon túl, hogy egyáltalán nem fejlesztették, még a szükségeleteit sem tudták kielégíteni. Tornaórára például nem mehetett be vagy ha bement, akkor csak leültették, mert a tornatanár nem vállalta be, hogy külön foglalkozzon vele. Annamáriának meg kellett oldania, hogy külön tornaórára hordja Dávidot. A kézművesfoglalkozásokon sem tudott részt venni, pedig a látássérülteknek nagyon fontos fejlesztő eszköz a kézműveskedés. A pedagógusok részéről csak minimális próbálkozások voltak, alapszinten néztek csak utána, hogy mit jelent egy látássérült gyerekkel foglalkozni.

"Erre egy normál óvoda nincs felkészülve.

A pedagógusoknak se idejük, se energiájuk nincs vele foglalkozni. Nem a gyerekekkel van gond, mert ők simán befogadták és terelgették, a pedagógusokkal volt főleg a probléma.

Azt gondolom, hogy ezekre az óvónőkre kicsit rá van kényszerítve, hogy integrálják a gyerekeket. Arra megy ki az egész, hogy az önkormányzat kipipálhassa, hogy berakta integrációba a gyereket, de ennyi" – magyarázza az anyuka.

Az egyik óvodapedagógus viszonylag nyitott volt Dávidra, hagyta, hogy az anyuka tanácsokkal lássa el, bemenjen vele az óvodába, de Annamáriát ezek a látogatások leginkább csak szomorúsággal töltötték el, mert azt látta, hogy a fia nem igazán illik bele abba a környezetbe.

Annamária a második évre eljutott arra a pontra, hogy úgy érezte nincs Egerben lehetőség Dávid elhelyezésére. A többi óvoda nem fogadta vagy ott is hasonló ellátást kapott volna Dávid. Egy speciális intézményt is felkerestek, ahova többnyire súlyosan sérült fogyatékkal élő gyerekek jártak, de az igazgató nem javasolta, hogy a jó értelmi képességű fiú velük együtt tanuljon, mert nem fejlődhetett volna olyan mértékben, mint egy normál iskolában. Dávid heti két alkalommal járt tiflopedagógushoz, vagyis speciálisan látássérültekkel foglalkozó gyógypedagógushoz, de ő is azt mondta, hogy a kisfiúnak el kell kezdenie megtanulni a Braille-írást és bottal közlekedni, amire neki nincs képesítése.

Nem maradt más választás csak a budapesti vakok óvodája

"Akiket ismerek egri látássérülteket, mind itt kötöttek ki, mert a látássérültekkel kapcsolatos dolgok itt központosulnak" – mondja Annamária.

Az anyukának az volt a terve, hogy miután Dávid elsajátította Budapesten az alapokat, a Braille-írást és a botozást, megpróbálja visszaintegrálni. Ezért Egerben sem a munkáját, sem a lakását nem adta fel. Kivettek Budapesten egy albérletet, ahol Dávid felváltva volt az anyukájával és a nagymamájával, aki szintén Egerből költözött fel a kisfiú kedvéért, Annamária pedig folyamatosan ingázott. Ez három éven keresztül zajlott, aztán Annamária úgy döntött, hogy a jövőt Budapesten folytatják, itt is keresett munkát. Nem szerette volna a vakok óvodájának kollégiumába adni Dávidot.

"Fel sem merült bennem, hogy én őt beadjam ide, nem tudnám megtenni. Ő nagyon családcentrikus, szerintem kicsit beleroppant volna” – magyarázza.

Annamária mindenképpen szeretné Dávidot visszavinni integrált iskolába, de már itt Budapesten, mert úgy érzi, hogy az itteniek elfogadóbbak a látássérültekkel.

Ha jó a pedagógus, akkor működik az integráció

Van jó példa integrációra, csak kevés. A szakember szerint, ha jó a pedagógus, és a gyerek kedvéért hajlandó felvenni a kapcsolatot a Vakok Iskolájával, hogy felkészítsék őt a látássérült oktatására, akkor nagyon jól tud működni. (Egy ilyen esetet korábban mi is bemutattunk, amit itt olvashatnak.) A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy ha a pedagógus nem nyitott és nem akarja igazán integrálni a gyereket, akkor veszett fejsze nyele. Ráadásul az integráló intézmények nem mindig készülnek fel a látássérült gyermek fogadására: nem megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek, nem ismerek az alapvető módszertant sem.

Sokszor fordul elő olyan, hogy bár a látásvizsgáló bizottság javasolja a szülőknek, hogy hozzák Budapestre a gyereket, legalább amíg elsajátítja az alapokat, de inkább megpróbálkoznak az integrációval, aztán végül mégis Budapesten kötnek ki.

Zita ikerlányainak első két éve egy budapesti integrált óvodában határozottan jól alakult a pedagógusok és az iskola nyitottságánk köszönhetően. Flóra és Bianka az egyik szemükkel látnak csak, ezért az anyukájuk nem látta volna értelmét a Vakok Óvodájába vinni őket, inkább az integrálás mellett döntött.

Mivel a lányok látássérültségük miatt fejenként 3, azaz összesen 6 óvodásnak számítanak, több óvoda is elutasította őket. Végül egy óvoda mégis befogadta a lányokat, az óvónénik egyszerűen tudomásul vették a látássérült gyerekek érkezését és továbbképzésre mentek, hogy az ikerlányok ne járjanak úgy, mint Dávid, aki nem tudott részt venni a foglalkozásokon, mert a pedagógusok nem tudták, hogyan vonhatnák be. A két lány soha semmilyen feladatból, játékból nem maradt ki.

Az óvodapedagógusokat eleinte egy pedagógiai asszisztens is segítette, akire később már nem volt szükség, mert Flóra és Bianka remekül boldogultak. Az óvónénikhez ritkán utazó gyógypedagógusok is ellátogattak, akik tanácsokkal segítették őket az integrációban. Az óvónők a nagyobb gyerekeket is felkészítették arra, hogy hogyan kell közeledni, játszani a lányokkal, így ebből sem adódott probléma.

Zita most újabb döntés elé kényszerült, ismét óvodát keres, ugyanis a jelenlegiben felújítás miatt nem lesz udvar, átszervezik a csoportokat is, így a lányok már nem ugyanahhoz az óvonőkhöz kerülnének. Zita egyelőre csak reménykedik benne, hogy a további integráció is pozitívan fog alakulni.

Sok család viszont nem tudja megoldani az integrációt, mert úgy érzik, hogy a gyerekük nem kapná meg a fejlesztéseket, ezért a bennlakás mellett döntenek. Ilyenkor kiskorban a szülőktől elszakadni nem könnyű, de van olyan kisfiú, akinek meg sem kottyan, hogy már négy évesen kollégista lesz, egyenes imádja, hogy a barátaival lakhat.

A szülők nehezebben élik meg a távollétet

"Anya ötkor szokott értem jönni. Nem várom nagyon, mert... Vagy nagyon várlak anya?

Hát ezt te tudod.

Örülök, hogy nem jön értem anya ebéd után, mert szeretek a Csuri néni csoportjában lenni.”

Zajlik a párbeszéd a nyolc éves látássérült Holdvilág Bálint és az édesanyja között, aki pénteken ötre jött a fiáért a Vakok Intézetéhez. Bálint négy és fél éves korában költözött el otthonról, Székesfehérvárról Budapestre a bentlakásos óvodába, csak hétvégente jár haza.

Budapestről Székesfehérvárra a pénteki forgalomban majdnem két óra alatt érnek haza. Néha Bálintért az apukája jön, de annak kevésbé örül, mert apa már délben ideér, így Bálint nem mehet át a másik csoportba játszani a nyomkodós játékkal, ami különböző hangokat ad ki.

Bálintnak figyelemzavara is van, folyamatosan elkalandoznak a gondolatai, miközben arról kérdezgetem, hogy hiányoznak-e neki a szülei, amikor nincsenek itt.

"Nem rossz eljönni otthonról?

Nem!

Szeretsz itt lenni?

Hú, én annyira szeretem az iskolát."

Erika csak nevet, de később megtudom tőle, hogy nekik szülőként sokkal nehezebb volt bentlakásos iskolába küldeni az akkor még négy és fél éves Bálintot.

„Igazándiból nem is nagyon volt választási lehetőségünk. Fehérváron van egy óvoda, aminek az alapító okiratában benne van, hogy látássérülteket is fogadnak, de beszéltem az igazgatónővel, akinek ez óriási problémát jelentett, hogy esetlegesen oda akarom vinni a gyereket” – meséli az anyuka.

Bálint viszont könnyen barátkozik, imád társaságban lenni, ezért az első perctől kezdve nagyon jól érezte magát a Vakok Óvodájában. Ezt erősíti meg a tanító néni is, akivel akkor találkozunk, amikor egy keddi napon ismét ellátogatunk Bálinthoz, hogy megmutassa nekünk, hol tölti a hétköznapjait.

Bálint a csoportszobában vár minket, ahol rajta kívül még három látássérült gyerek van, de ők még nem érkeztek meg. A tanító nénik mesélnek arról, hogy hogyan zajlanak itt a napok.

Az intézményben sok a bennalvós gyerek, vannak, akik Győrből vagy Szarvasról jöttek, és a legtöbbjük itt is marad 18 éves koráig. A tanító néni szerint előfordul, hogy az óvodába érkező három évesek sírnak a szüleik után, ezért nem is rögtön szakítják el őket, hanem a szülők akár az egész első hetet is benn tölthetik a gyerekükkel. Annamária mosolyogva mondja, hogy az ő csoportjában senki nem szokott a szülei után sírni.

A tanító néni szerint azért sem hiányolják annyira a szülőket, mert nagyon sűrűk a napok, hamar elérkezik a hétvége. Délig órarend szerinti tanítás van, a tanmenet a normál első osztályos tananyagnak felel meg, annyi különbséggel, hogy az első osztályt kétszer járják a gyerekek, mert az írás-olvasás mellett önállóan közlekedni is meg kell tanulniuk. Délután érkezik a logopédus vagy a gyógytornász, bizonyos napokon úszni mennek, délután négy után pedig odakinn sétálnak. Este már csak a vacsora marad meg a fürdés, de néha még egy kis alvás előtti játék is belefér.

Bálint a tanító néni felszólítására félbehagyja a játékot, és elkezd körbevezetni minket a teremben. Megmutatja a fogmosó poharát, a törölközőjét, amit az ő jele: a kör jelöl. A játéksarokba érve kicsit hosszabban időzünk el, Bálint önállóan levesz a polcról két nyuszit és egy fadobozt, aminek kis rekeszeiben különböző tárgyak vannak, ez az órarendjük. Bálint végigtapogatja őket, és sorolja az aznapi órákat: matek, technika, magyar. Bálintnak a magyar a kedvenc tantárgya, mert lehet használni az írógépet és már három betűt is ismer a Braille abc-ből.

A kisfiú felkísér minket az emeletre, ahol a háló részleg van. Megmutatja a fürdőszobát, hogy hova van felakasztva a törölközője, a szobájában az ágyát, ami pont a haverjáéval, Attiláéval van szemben. Bálintnak néha a fal csapkodásával jelzik a tanítónők, hogy merre kell mennie. A fiú még nem tud bottal közlekedni, még hullahopp karikával gyakorolják a terek érzékelését.

A tanító nénik rendszeresen gyakorolnak velük életszerű szituációkat, például fel kell hívni valakit és le kell foglalni egy nyaralást, persze csak játékból. Bálint hétköznap nem szokott a szüleivel telefonon beszélni, mert a szülők nem akarják megbolygatni azzal, hogy hallja a hangjukat, a kisfiú pedig nem is igényli.

Székesfehérvárra Bálint nélkül látogattunk el, hogy megtudjuk, a szülők hogyan vészelik át a fiuk nélkül töltött hétköznapokat.

A szülőknek már a bölcsőde kiválasztásával is meggyűlt a bajuk, mert senkitől nem kaptak segítséget abban, hogy hova lehet vinni egy látássérült gyereket. Egy ismerősük ajánlotta a speciálisan fogyatékos gyerekekkel foglalkozó bölcsődét, ott pedig azt tanácsolták, hogy tovább a Vakok Óvodájába vigyék Bálintot.

„Ha Székesfehérvárra járt volna egy sima óvodába, akkor igazából csak vigyáztak volna rá, de nem fejlesztették volna. A budapesti intézetben minden tevékenység arról szól, hogy őt fejlessze. Nekünk is nagyon nehéz volt lelkileg, de az ő érdekeit kellett szem előtt tartanunk, hogy az ő szempontjából mi a legjobb.” – magyarázza Holdvilág Péter, az apuka.

A szülők szerint elég jól átvészelték azt az időszakot, amikor Bálint négy évesen először ment a Vakok Intézetébe.

„Ő ott is szeret, itt is szeret. Ha ott van, akkor ott jó, ha itt van, akkor itt. Nagyon alkalmazkodik. Az, hogy ennyire pozitívan áll hozzá, hogy ennyire szeret ott fenn lenni, ez nekünk is könnyebbség. Sokkal rosszabb lenne, ha tudnánk, hogy ott nem érzi jól magát. Azért így is nehéz, mert mindig számolja az ember a napokat” – meséli az anyuka, miközben letörli a könnyeit a szeme alól.

A nyári szünetben Erika otthon tud maradni Bálinttal, ezért ilyenkor az egész nyarat Székesfehérváron tölti. Szeretnék később visszahozni Székesfehérvárra, hogy a középiskolában már integráltan tanulhasson, de ez egyelőre csak álom.

Via: Abcúg


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nekiestek az oltásellenesek Dr. Novák Hunornak, ő pedig közzétette a gyűlölködők sorait

Beoltatta magát a gyerekorvos, az erről szóló beszámolója hatalmas indulatokat kavart.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Neves, szakmailag kiváló szakemberek, hozzáértő kutatók sorban oltják be magukat. Azonban a semmilyen egészségügyi képzettséggel nem rendelkezők és gődény-követők a leghangosabbak, azok, akik azt sem tudják, mi az a DNS vagy RNS, pontosabban azt hiszik, az egy rapper művészneve. Nos, ők terjesztik legaktívabban az összeesküvés elméleteket, rémhíreket, mindenkinél okosabbnak hiszik magukat, ha pedig látják, hogy valaki beoltja magát, jön a buta, örök sláger: "mennyit fizettek érte?" és a "Megvették kilóra!".

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

hirdetés

A kommentek közül íme néhány példa:

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT

Jocó bácsi: „Szakmailag írom, idén nem szabad érettségit tartani”

A népszerű pedagógus szerint lassan hat hónapnyi digitális távoktatás és ilyen szintű bizonytalanság mellett felelőtlenség megtartani a vizsgákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Balatoni József "Jocó bácsi", az ország egyik legismertebb tanára, számos nevelésről-oktatásról szóló sikerkönyv írója Facebook-oldalán már reagált is a hírre, miszerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a digitális oktatás további fenntartását javasolja a középiskolákban.

Szerinte borítékolható volt, hogy jelen helyzetben nem lehet megkezdeni a "normál" oktatást. Mint fogalmaz, nem érti, „miért kellett a diákokat álomba ringatni azzal, hogy jöhetnek”.

Szerinte azonban az oktatás folytatásának formáján túl beszélni kell más dolgokról is.

Mint írja,

hirdetés
„két hét múlva legalább százezer diák indul el, és megírja a központi felvételit. Kijelölt helyeken, összeeresztve. Milyen módon? Hogyan? Vagy van terv már erre bármi?”

Szerinte az érettségi kérdését is fontos volna mihamarabb napirendre venni, mert 5 hét múlva a diákoknak jelentkezniük kell a vizsgákra. Azt írja, a diákok immár hatodik hónapjukat kezdik meg a digitális oktatásban, ami semmiképp nem tud olyan hatékony lenni, mint a "jelenléti tanítás". „És igazából sokan szeptember-októberben sem voltak, karantén vagy éppen betegség miatt. És akkor meg semmilyen oktatásban nem részesültek.

És ez rengeteg idő, óriási lemaradás. Így szakmailag írom: idén nem szabad érettségit tartani. Igazságtalan lenne”

- írja Jocó bácsi.

Szerinte a tavaly érettségizők hetekig voltak bizonytalanságban, míg a mostani diákok már a tanévkezdet óta. „Nekik már nincs jövőképük, folyamatos bizonytalanságban vannak, lelkileg egyre lejjebb vannak. És igen, már nehezen bírják” - fogalmaz a pedagógus. Szerinte itt már nem Covid-kérdésről vagy Covid-traumáról van szó: ez emberi felelőtlenség. „Mert lehet, hogy tervezhetőbben kisebb lenne a teher rajtuk, nem nyomorodna lelkileg még jobban ez a terhelt generáció... És ez igenis emberi felelősség kérdése!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül vette észre, hogy hónapok óta nincs érvényes tb-je, pedig mindig időben befizeti

Olvasónk hiába utalja át minden hónapban a megfelelő összeget a NAV-nak, nemrég kiderült, hogy ott megreked a pénz. A hivatalok egymásra mutogatnak.
Láng Dávid; illusztráció: MTVA/Bizományosi: Róka László - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Még szeptemberben ment be a NAV-hoz olvasónk – aki azt kérte, történetét névtelenül írjuk meg –, hogy regisztráljon tb-t fizetni, mivel attól a hónaptól kezdve szüneteltette a vállalkozását.

Elmondása szerint azonban elküldték, mondván, hogy július 1-től ezt már nem kell megtenni, mert a NAV automatikusan intézi. Azt is mondták neki, hogy majd küldenek egy csekket, amit befizethet, hogy legyen ellátása, valamint ügyfélkapun is megírják, hova kell fizetni és mennyit. Azonban, mint írja, azóta se tették meg egyiket se.

A NAV honlapján viszont megtalálta azt az új számlaszámot, ahová most fizetni kell, mellette pedig az szerepel, hogy itt továbbra is automatikusan előírják az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. El is kezdett utalni októbertől, ezután jött az igazi csavar.

„Mivel időnként lekérem az adószámlámat, azt vettem észre, hogy ezek a havonta befizetett összegek ott gyűlnek a számlán, nem utalják őket tovább a NEAK-nak. Január elején megint bementem a NAV-hoz, ahol megerősítették, hogy ez így semmit nem ér, olyan, mintha nem is fizetném. Valószínűleg azóta se vagyok regisztrálva tb-fizetésre”

– meséli, hozzátéve: nem érti, hogy történhetett mindez, mivel elvileg a NAV felelőssége lenne a továbbutalás és az ügyfelek regisztrálása a NEAK rendszerébe. Elmondása szerint az ügyintéző sem értette a helyzetet, azt javasolta neki, hogy menjen be a NEAK-hoz, „hátha ott látnak róla valamit, amit a NAV nem”.

„Ez igen fura hozzászólás, mert mindent a NAV-nál kell beadni, így nem tudom, mit láthat rólam a NEAK, amit a NAV nem” – teszi hozzá.

hirdetés

Mindenesetre írt a NEAK ügyfélszolgálatának, arról érdeklődve, mi a teendője. Azt a választ kapta, hogy ez nem az ő hatáskörük, ezért az ügyintéző a levelet továbbította a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

Itt tart most az ügy, a kormányhivataltól egyelőre nem érkezett válasz. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a tavaly júliustól érvényes szabályozás alapján azoknak, akiknek legalább 6 havi tb-tartozásuk van, még a sürgősségi ellátás teljes díját is ki kell fizetniük.

Ez a 6 hónap épp lejárt január 1-jén, tehát aki már a hatályba lépés óta tartozik a tb összegével – akár önhibáján kívül, mint azt a fenti eset mutatja –, annak mostantól súlyos százezrekbe, adott esetben akár milliókba is kerülhet, ha például baleset éri.

„Egy Franz Kafka regényben érzem magam, éjjelente felébredek, hogy mi lesz, ha lebetegszem… Pedig fizetem a járulékot. És így vakcinára se tudok regisztrálni, mert ahhoz érvényes TAJ-szám kell. Biztos, hogy egy világjárvány közepén így kell ezt intézni?” – teszi fel a költői kérdést olvasónk.

A 444 októberi cikke alapján egyébként úgy tűnik, a probléma közel sem egyedi: a lapnak akkor többen is hasonlóról számoltak be.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV és a NEAK sajtóosztályának. Arra voltunk kíváncsiak, mi a teendő, ha a hivatalok egy ilyen ügyben csak egymásra mutogatnak lényegi előrelépés nélkül, mi történik akkor, ha valakinek a NAV hibájából nincs érvényes TAJ-száma, és valóban szükség van-e erre a koronavírus-vakcinára való regisztrációhoz is.

Amennyiben érdemi választ kapunk, arról is beszámolunk.

FRISSÍTÉS: Az utolsó kérdésre a NEAK-tól azt a választ kaptuk, hogy a vakcinára való regisztráció ugyan TAJ számhoz kötött, de ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy milyen az oltásra jelentkező személy NEAK-os lámpaszíne, tehát a biztosítási rendszerből kiesők is kapnak védőoltást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Én már nem kaphatom el a vírust” – külföldön élők nyilatkoztak, hogy megy náluk az oltás

Mi kell az oltáshoz Magyarországon és külföldön? Hány embert oltottak be eddig, és kiket oltanak éppen? Van elég vakcina, vagy mások is szűkölködnek?
Báthory-Beck Nóra, címkép: MTI/EPA/Pool/Joe Giddens - szmo.hu
2021. január 12.

hirdetés

Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat külföldön élő ismerőseink segítségével.

Magyarországon kevés az oltás, de sok az ellentmondó nyilatkozat

Vasárnap a koronavírus sajtóközpont megerősítette, hogy Magyarországon csak az kaphat koronavírus elleni oltást, aki előzetesen regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldalon.

„Mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján”

– írta a Koronavírus Sajtóközpont.

Közölték azt is, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorban.

hirdetés

December közepén Rogán Antal egy tévéműsorban még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Pár nappal később, december 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatón Simicskó István kijelentette:

„nem kötelező regisztrálni ahhoz, hogy az ember oltást kapjon."

Ezeket az állításokat cáfolta meg a Koronavírus Sajtóközpont közleménye.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint így azonban az adatszolgáltatás nem nevezhető önkéntesnek, ami súlyos adatvédelmi jogsértés.

"Arról nem is beszélve, hogy ezzel hátrányba kerülnek azok, akiknek nincs internet-elérésük, vagyis jellemzően éppen a veszélyeztetett idősebb és szegényebb csoportok"- írta a TASZ.

Regisztráció ide vagy oda a 10 milliós Magyarországon eddig mindössze 71 ezer embert oltottak be tavaly december óta.

Jelenleg az idősotthonokban és az egészségügyi intézményekben oltanak, hogy mikor kezdik el legalább az idősek tömeges oltását, egyelőre nem tudni.

Izrael oltottságban a világ élén

Ehhez képest a 9,2 millió lakosú Izraelben, ahol a világon a leggyorsabban oltanak, az elmúlt három hétben a lakosság 20 százalékát, vagyis közel kétmillió embert beoltottak már.

A közel-keleti országban se regisztrálni, se orvossal konzultálni nem kell az oltásért.

Aki szeretné megkapni a vakcinát, az betelefonál az egészségügyi szolgáltatójához, és kér egy időpontot a legközelebbi oltóközpontra.

Aki viszont a fővárosban él, az egyszerűen kisétálhat a Rabin tér közepén felállított óriási sátorhoz, és miután kiállta a sorát, a személyi igazolványa bemutatása után megkapja az oltást.

„Úgy tudom, akit beoltottak, kap egy sárga cetlit, amin rajta van a következő esedékes oltás időpontja és az igazolás, hogy az elsőt megkapta”

– mesélte Beck Petra, egy Tel-Avivban élő magyar származású fiatal vállalkozó.

Izraelben jelenleg bárki kérheti a vakcinát, aki elmúlt 50 éves, vagy fiatalabb, de van valamilyen alapbetegsége, és ezt orvosi papírral tudja bizonyítani. Az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is folyamatosan oltják, bár közülük már szinte mindenki megkapta az oltást.

„Itt most naponta körülbelül 150 ezer embert oltanak be, de a cél 200 ezer, az ország hetente kap a Pfizertől oltóanyagot, úgyhogy ha jól számolok, március végéig én is sorra kerülök”

– tette hozzá a fiatal lány.

A második oltás után az izraeliek egy fél évig érvényes “zöld útlevelet” is kapnak, melynek birtokában mentesülnek majd a karantén alól, ha vírushordozóval érintkeztek, vagy külföldről tértek vissza az országba.

A britek is nagy sebességre kapcsoltak

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig három vakcinát engedélyeztek, szintén megkezdődött a tömeges oltás. Egyelőre a 80 éveseknél idősebbek kaphatják meg a védettséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök elmondta, hogy már több mint másfél millió állampolgár megkapta a COVID-19 elleni vakcina legalább első dózisát.

„A tervek szerint február közepéig minden veszélyeztetett ember megkapja az oltást”

– jelentette ki a szigetország vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Gregorics Éva egy kis angol város, Godalming idősotthonában dolgozik, azt meséli, ő például már mindkét oltást megkapta, ezért teljesen védett.

„Előzetesen regisztrálni kellett, de ezt a cégem intézte az NSH, vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató honlapján. Engem először december 9-én oltottak be, akkor kaptam egy kártyát, amin már rajta volt a következő oltás január 6-i időpontja. Most már azon is túl vagyok. Kitöltötték a kártyán ezt a részt is, úgyhogy én már nem kaphatom el a vírust”

– mondta megkönnyebbülten az egészségügyi dolgozó.

Hidvégi Ivett szintén Angliában élő magyar. Azt mondja, sok önkéntest keresnek a tömeges oltáshoz, mert nincs annyi egészségügyi dolgozó, amennyire most az országnak szüksége van.

„Lehet jelentkezni koordinátornak, pácienskísérőnek és oltónak is. Egészségügyi végzettség nem kell hozzá, de erkölcsi bizonyítvány igen. A sikeres interjúk után, a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató képzést is biztosít, főleg az oltóknak. Én is önkéntes vagyok, már a vírus kezdete óta, az a dolgom, hogy válaszoljak az érdeklődők által feltett kérdésekre a szolgáltató online felületén”

– magyarázta a magyar önkéntes.

Boris Johnson azt mondta, nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet majd beadni Nagy-Britanniában.

Az unióban oltottságban Olaszország vezet

Olaszországban, ahol az Egyesült Királysághoz hasonlóan szintén még mindig extrém magas a fertőzöttek és a halálozások száma, mindent megtesznek azért, hogy tájékoztassák az embereket a vakcinákról, ezzel is növelve az oltási hajlandóságot.

Az Európai Unió oltási versenyében első helyen álló Olaszországban eddig 719 ezer ember kapta meg a vakcinát. Naponta átlagosan 66 ezer felnőttet oltanak be.

Az olasz Egészségügyi Minisztérium honlapján minden információ megtalálható az oltottakról, a vakcinákról és az unió vakcina beszerzési terveiről.

Az érdeklődők kérdéseket is tehetnek fel, amelyekre azonnal válaszolnak is a minisztérium ügyfélszolgálati munkatársai.

Egy asszony a regisztrációról érdeklődött, szerette volna tudni, mit kell tennie azért, hogy megkapja az oltást. A válasz néhány másodperc múlva érkezett, vastagon szedett betűkkel:

„Ha az oltási kategóriába tartozik, keressük. Adunk egy időpontot, és megkapja a vakcinát”

– írták.

Regisztráció tehát Izraelhez hasonlóan Olaszországban sincs, ráadásul itt az oltási könyv elektronikus, így a védettséget igazoló dokumentum azonnal az elektronikus iratok közé kerül.

Az olasz minisztériumi honlapról egyébként az is kiderül, hogy az Európai Unió összesen körülbelül 2 milliárd adag vakcinával tervez 2022 első negyedévéig.

Ebből 40 millió Astra Zeneca, 26 millió Pfizer, 53 millió Johnson, 40 millió Sanofi, 30 millió Curevac és 10 millió Moderna oltóanyag beszerzését tervezik. Hogy ebből melyik országnak pontosan mikor és mennyi jut, egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy azok a cégek, amelyek vakcinái még nem kaptak engedélyt az EU egészségügyi hivatalától (EMA), mikor kezdhetik meg a gyártást.

Amerika sem hagyja magát, bár egyelőre nagy a káosz

Amerikában eddig 8 millió ember kapta meg az oltást, ez az oltható lakosság 2,7 százaléka, miközben egyre többen fertőződnek meg az új mutáns vírustörzzsel.

Az oltóközpontok folyamatosan nyitják meg a regisztrációt a weboldalaikon, de úgy tűnik, nagyon magas az oltási hajlandóság, ezért pillanatok alatt elfogynak az időpontok.

San Antonióban például vasárnap reggel 9 órakor nyitották meg a regisztrációt 9000 szabad időpontra. A helyek 6 perc alatt fogytak el

- adta hírül a New York Times.

Michiganben 20 ezer ember próbált egyszerre belépni az egészségügyi szolgáltató oldalára, a rendszer összeomlott.

"A regisztrációs rendszer a tervek szerint működött, de a rendelkezésre álló kínálatnál jóval nagyobb a kereslet"

- mondta Dr. Colleen Bridger, a michigani vezetés egészségügyi szakértője.

Pamela Glaser-Star, egy Florida államban élő nyugdíjas asszony azt meséli, hogy náluk is összedőlt az online nyilvántartási rendszer, ezért sokan úgy mentek oltatni, hogy előtte nem tudtak regisztrálni.

„Itt Floridában elvileg mindenki kaphat oltást, aki elmúlt 65 éves. Csakhogy az egész eljárás borzasztó stresszes és kicsit sem egyszerű. Én még csak 61 vagyok, de a nagynéném és a nagybátyám elmentek múlt héten beoltatni magukat, mert ők az említett életkor-kategóriába tartoznak. Már 45 perce vártak az autójukban, amikor közölték velük, hogy még legalább 2 órát kell várakozniuk. Erre a nagybátyám begurult, és otthagyta az oltóhelyet. Nem tudom, mikor lesz lehetőségük újra megpróbálni.”

Dr. Anthony Fauci, az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója korábban azt ígérte, hogy 2021 őszére az USA lakosságának 70 százaléka védett lesz.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: