/szempont/kulfoldre-es-az-uzleti-eletbe-menekulhetnek-az-akademiai-kutatok/
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Külföldre és az üzleti életbe menekülhetnek az akadémiai kutatók

Öt vezető beosztású, de a hierarchia különböző szintjein dolgozó akadémiai kutatóval beszélgetett az Abcúg arról, hogyan látják saját és kollégáik jövőjét.
Szurovecz Illés írása az Abcúgon, fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2019. június 01.


Link másolása

hirdetés

Elegük van az Akadémia kutatóinak a kormánnyal vívott egyéves háborúból. A legtöbben egyelőre mégis kitartanak, és bíznak benne, hogy a kormány meghátrál a kutatóintezetek ellenőrzéséért folytatott harcban. Néhányan azt remélik, az Európai Néppárt is segíteni fog, de közben a folyosókon arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni. A legjobbak könnyen külföldön kutathatnak tovább, van, aki már elhagyta az országot, de várják őket az egyetemek és az üzleti szféra is.

Még az optimistább kutatók is aggodalommal figyelik, ahogy a kormány egy évi huzavona után lassan a parlament elé terjeszti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról szóló törvényt. A többség szerint ez a tudományos elit bedarálását jelenti, és ahogy telik az idő, úgy egyre többekben merül fel a kérdés: érdemes-e így folytatni?

A válaszok különbözőek: van, aki már külföldre ment, mások csak latolgatják, vagy majd csak akkor akarnak ezzel foglalkozni, ha már minden kötél szakad. És vannak derűlátóbbak is, akik szerint nincs katasztrófahelyzet, vagy a kormány hamarosan úgyis meghátrál.

Öt vezető beosztású, de a hierarchia különböző szintjein dolgozó akadémiai kutatóval beszélgettünk arról, hogyan látják saját és kollégáik jövőjét. Mindannyian más és más tudományterületen dolgoznak, de többségük, elsősorban a beosztottak iránt érzett felelősség miatt, csak név nélkül vállalta a nyilatkozatot.

Sutba dobták, amiről megállapodtak

hirdetés

Május végén kezdődött a lassan egy éve tartó kormány-MTA háború újabb fejezete, amikor kiszivárgott, hogyan alakítaná át a kormány az akadémiai kutatóhálózatot. Eszerint a 15 akadémiai intézetet és kutatóközpontot (benne a közgazdászoktól a történészekig mindenkit) egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék. Ezt egy 13 fős tesület irányítaná, amiben hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelölne, a tagokat pedig Orbán Viktor nevezné ki. Ők döntenének a kutatóhálózat átszervezéséről és a vezetők személyéről is.

Ezen kívül felállítanának egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetne, és ő tenne javaslatot a tagjaira is (hárman a gazdasági, hárman a tudományos, hárman az állami szférából érkeznének). Ez a testület tenne javaslatokat arra is, hogy milyen kutatási irányokra menjen pénz. Utóbbi különösen aggasztja azokat, akik a tudomány szabadságát féltik, hiszen így csakis a politikán múlna, milyen kutatásokat lehet végezni. A törvény augusztus 1-én lépne hatályba.

A tervezetre válaszul az Akadémia tiltakozó jegyzéket adott át a minisztériumnak, az alulról szerveződő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) vasárnapra tüntetést szervez, a hazai tudomány krémjének tartott “Lendület” program csoportvezetői pedig nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket. Átgondolatlannak minősítették a minisztériumi anyagot, ami “sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit”. Hasonlóan kritizálták a tervet az intézeti vezetők is.

Szombaton a tervezet újabb verziója jutott el az Abcúghoz. Ebbe már bekerült, hogy a központi költségvetésben forrást kell biztosítani az intézetek működésére, ami az első változatból még hiányzott.

Egy éve tart

A kormány és az MTA akkor feszült egymásnak először, amikor tavaly júniusban Palkovics László minisztériumi költségvetés alá rendelte az akadémiai kutatások finanszírozását. A javaslat véleményezésére 54 percet kapott az Akadémia, aztán a parlament minden tiltakozás ellenére elfogadta a törvényt, hiába dolgozott ki az MTA kompromisszumos javaslatokat.

Szeptemberben kiderült, hogy Palkovics elvenné az akadémiai kutatóintézeteket, de hogy pontosan miért, arra máig nincs válasz. Az akadémikusok többsége éppen azokat a tanulmányokat és méréseket hiányolja, amelyek bizonyítanák, miért lehetne a kutatóhálózatót hatékonyabban működtetni az MTA-n kívül. A kiszervezést az áprilisban lezárult átvilágítás sem tartotta indokoltnak.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk