hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Kazincbarcikáról kiszorítják a problémásokat

A jövőben szigorú feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik szociális lakásokban akarnak élni.
Szurovecz Illés írása az Abcúgon - szmo.hu
2018. június 05.

hirdetés

Pár év alatt szinte az összes szociális lakásától meg akar válni az MSZP-s vezetésű kazincbarcikai önkormányzat. Egy jó részét egyszerűen lebontják, de csak az kaphat cserelakást, akinek nincs tartozása.

Azt mondják, ez nem a problémás családok kiszorításáról szól, az önkormányzat lapjában mégis ingyenélőknek nevezték őket.

A dolog vége az lehet, hogy a legszerencsétlenebb családok a környező falvakba viszik tovább a bajaikat, ahol Kazincbarcikának már nem kell törődni velük. Pedig ahol szándék van rá, ott alapos előkészítéssel és szocális érzékenységgel jól is lehet csinálni egy telepfelszámolást.

“Vagy lesz lakás, vagy megyünk sátorozni!”

– nevetett össze Rózsi a szomszédjával, miközben apró, szociális bérlakását mutogatta. “Szegényes, de rendezett”.

hirdetés

A költözés miatt a szekrények tartalma bedobozolva vár. / Fotó: Hajdú D. András

Ez jó néhány másik lakásról elmondható a kazincbarcikai Hámán Kató utcában, legalábbis azokról, amelyekben laknak még.

Az elmúlt években sok család kiköltözött, betört üvegek és üresen tátongó ajtókeretek mutatják, hogy mindent elvittek, ami mozdítható volt.

Az üresen maradt lépcsőházakat néhányan nyilvános vécének és szemétlerakónak használják. A házak kívülről nézve egytől egyig romosak, sok lakás beázott, néhol a padló is feljött, a ruhák bepenészedtek.

Durva beázás az egyik lakás fürdőszobájában, amit már az ott lakók nem javítanak, elvégre bontásra vár az épületre. I Fotó: Hajdú D. András

“Az utolsó öt év katasztrófa volt” – mondta Sallai Imréné Terike, Rózsi egyik szomszédja, aki 1962 decemberében költözött a belvárosi lakótelepre. Az egykori tanácsi lakást a borsodi hőerőműben dolgozó férjének utalták ki, ő maga pedig a kórházbüfé alkalmazottja volt. Manapság a Hámán Kató utca Kazincbarcika egyik leghírhedtebb része, ahol főleg özvegy nyugdíjasok és szegény, köztük cigány családok élnek. Ők főleg közmunkából és alkalmi munkákból tartják el magukat, 2011-ben az utcában élő felnőttek 40 százaléka maximum nyolc osztályt végzett.

Ez azonban nem volt mindig így, néhány évtizede még a helyi Rózsadombként emlegették a környéket.

“Volt itt játszótér, kiserdő. Együtt jártunk ki szalonnát sütni a szomszédokkal” – emlékezett vissza Terike, aki mindig büszke volt az erkélyen díszelgő muskátlijaira, még versenyeket is nyert velük.

A ház erkélyei akkor és most. / Fotó: Hajdú D. András

Néhány nap múlva Terike már nem itt, hanem egy másik önkormányzati lakásban fog lakni, amit egyáltalán nem sajnál. Ő az első, aki elhagyja a lépcsőházat, de hamarosan a többiek is követik, ugyanis a városvezetés úgy döntött, ideje felszámolni a telepet. A következő két évben lebontják az itt levő 128 szociális bérlakást, és még idén kiürítenek két lépcsőházat.

Cserelakás viszont nem mindenkinek jut, és néhányan attól félnek, hogy utcára kerülnek, végső esetben a gyerekeiket is elveszítik.

Viszlát, ingyenélők

Kókai Péter, a Barcika Szolg Kft. ügyvezetője, háttérben a Kolorhét tudósítása a falon I Fotó: Hajdú D. András

“KIRAKJÁK AZ INGYENÉLŐKET”

számolt be a Kolorhét című önkormányzati lap májusi cikke a telepfelszámolás miatt rendezett közmeghallgatásról.

A tudósítás szerint az önkormányzat a jövőben csak azoknak segít szociális bérlakással, akik “betartják az együttélés szabályait, fizetik a lakbért, együttműködőek, vigyáznak környezetükre, a gyermekeiket iskolákba, óvodába járatják, dolgoznak, s ezáltal jövedelemmel rendelkeznek.

A hangoskodóknak, tartozásokat felhalmozóknak, az együttélési normákat elfogadni és betartani képtelen lakóknak viszont nem jár önkormányzati bérlakás”.

Szitka Péter MSZP-s polgármester a gyűlésen világossá is tette, hogy a Terikéhez hasonló lakókon szívesen segítenek.

“A Hámán Kató úton is laknak olyanok, akik különböző okból ott ragadtak. Ismerek például olyan idős nénit, aki a hatvanas évek elején költözött be az akkor virágzó lakótelepre, férje mérnökemberként részt vett a város felépítésében, ő maga negyven éven át dolgozott, azóta is példaértékűen vezeti háztartását. Neki és a hozzá hasonlóknak megpróbálunk segíteni”.

A tömbházak kívülről már borzasztóan lepukkantak, de belül több lakást felújítottak. / Fotó: Hajdú D. András

Az egész projekt alapja az a 2018-2022-es ingatlangazdálkodási stratégia, amit tavaly decemberben egyhangúlag fogadott el az MSZP-s többségű képviselő-testület.

Ez a mostani 269 szociális bérlakásból csak 50-et hagyna meg, úgy, hogy mind a 128, Hámán Kató utcai lakást lebontanák. Közben növelnék a piaci alapon, vagyis drágábban kiadható lakásállományt.

A stratégia szerint ebbe csak olyan családok költözhetnének, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem eléri a nettó százezer forintot, márpedig a Hámán Kató utcaiak nagy része távol áll ettől.

Kókai Péter, a lakásgazdálkodásért is felelős önkormányzati cég, a Barcika Szolg Kft. ügyvezetője viszont azt mondta, ezt a százezres jövedelemhatárt utólag elvetették.

De mi lesz ezekkel az emberekkel? Az önkormányzat azoknak köteles másik szociális lakást biztosítani, akiknek nincs elmaradásuk sem a bérleti díjjal, sem a rezsivel, és határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek. Kókai Péter úgy becsüli, hogy

városszerte a 269 lakásból nagyjából 120 bérlő fizet rendesen, a többieknek tartozásaik vannak.

“A Hámán Kató utcán több tucat ember nem tartja be a bérleti szerződésben és a jogszabályokban foglaltakat, ezért ők nem jogosultak cserelakásra. De sokan csak néhány hetes-hónapos csúszásban vannak, előfordul, hogy valaki egy összegben kifizeti a tartozását” – mondta.

A Hámán Kató utcában találkoztunk olyan családdal, akik azt állították,

a szekrényüket és a tévéjüket is eladták, hogy ki tudják fizetni a 170 ezer forintos vízszámlájukat.

“Csütörtökön voltam bent az önkormányzatnál, mondtam, hogy hétfőn be tudom vinni a pénzt. De azt mondták, már késő”.

János attól fél, hogy mivel nem jogosultak cserelakásra, utcára fognak kerülni, a gyerekeiket pedig elviszi a gyámhivatal.

“Ha mindennel el lennék maradva, megérteném. De csak a vízdíjról van szó, és még a pénzt is megszereztem”.

Jánosék ügyére külön rákérdeztünk az önkormányzatnál, de mivel folyamatban levő ügyről van szó, és az ügyfeleikről nem adnak ki adatokat harmadik félnek, nem kommentálták.

Családi portré a szekrény helyén. János attól fél, hogy mivel nem jogosultak cserelakásra, utcára fognak kerülni, a gyerekeiket pedig elviszi a gyámhivatal. / Fotó: Hajdú D. András

Azért odavizelni nem kéne

Az önkormányzat szeretné, ha a maradék lakásokban olyanok élnének, akik betartják a szerződésüket és a normális együttélés szabályait is. A rendesen fizető bérlőknél utóbbi nem lehet mérlegelési szempont, muszáj nekik cserelakást adni. Akinek viszont elmaradása van, és zavarónak látják az életvitelét, aligha juthat bármilyen önkormányzati lakáshoz.

“A város a jövőben átmeneti időszakra biztosít fedelet a szociálisan nehéz helyzetbe került családok számára, akik ezt megérdemlik, kiérdemlik”

– mondta Kókai Péter. Az viszont elég szubjektív dolog, hogy mi számít normális együttélésnek.

Az ügyvezető szerint “az, hogy egy lakó milyen szerepet tölt be egy lakóközösségben, nyomonkövethető az alapján, hogy milyen vélemények alakultak ki róla az elmúlt 10-15 évben. Ha folyamatosan részeges, dühöngő, hangoskodó, bulizó, az együttélés szabályait betartani nem képes emberről van szó, azt nehéz jó szívvel beköltöztetni egy olyan lakóközösségbe, ahol az emberek jól szituáltak, csendesek, vigyáznak a gyerekekre. Talán nagyobb bajt csinálunk, ha egy rosszabb típusú családot beköltöztetünk egy ilyen közösségbe, mert akár több család életét is feldúljuk. Felvettük a kapcsolatot a kazincbarcikai szociális szolgáltató központ munkatársaival, hogy segítsenek feloldani ezt a dilemmát, mert mi inkább üzleti alapon közelítjük meg a kérdést, ők pedig szociális alapon látják át”.

Az üresen álló lakásokat nyilvános vécének használták a környékbeliek, a vezetékekből szivárog a víz, és áztatja a szomszédos még lakott lakásokat. / Fotó: Hajdú D. András

Arra a kérdésre, hogy a Hámán Kató utcaiak közül hányan nem tartják be a normális együttélési szabályokat, Kókai Péter azt mondta, nem vezetnek ilyen statisztikát, de elég gyakori dologról van szó.

“Valakit az zavar, hogy a másiknak nyolc macskája van. Valakit az, hogy a másik olyan ismerősöket fogad, akiket talán nem kellene, vagy más életritmus szerint él. Ezek majdnem minden lakóközösségben előfordulnak, de van, ahol gyakrabban, és van, ahol ritkábban. De ahol a jóízlés határát sértik, tehát például odavizelnek a lépcsőházba, azt már figyelembe kell venni”.

A tervek szerint létre is hoznak majd egy etikai kódexet, amelyben leírják a társadalmi normákat.

“Próbáljuk majd példákkal bemutatni, hogy mi az, ami belefér, és mi az, ami nem. Valahogy mindenkinek éreznie kell, hogy hol lépi át a határt. Minden társasháznak van házirendje, fontos a tulajdon szentségének a védelme, ezt védik a jogszabályi előírások és a bérleti szerződésben foglaltak is, és mi ezek betartatására törekszünk. De ez az etikai kódex nem lesz kötelező érvényű, mert nem lehet az, bár hosszú távon, ha mindenki megértette és elfogadta az ebben foglaltakat, akkor lehet a szabályozását szigorítani”.

Mintha csak ki akarnák szorítani őket

Az egyik lebontott tömb látképe egy még lakott lakás ablakából. / Fotó: Hajdú D. András

A stratégiában egyáltalán nincs szó arról, mihez lehetne kezdeni a problémásabb lakókkal. Kiindulni legfeljebb abból lehet, hogy két éve ugyanebben az utcában már lebontottak néhány tömböt. Kókai Péter szerint az akkor kiköltöztetett lakók nagyjából fele kapott cserelakást, a többiek nem voltak rá jogosultak. Az ügyvezető elmondása alapján velük két dolog történhetett:

Egy részük szerinte önhibájukon kívül került ebbe a helyzetbe, egyszerűen így alakult az életük. Számukra az önkormányzat próbált piaci alapon bérlehető ingatlanokat felajánlani, vagy átmeneti szállást nyújtani. Néhányan a megmaradt Hámán Kató utcai tömbökbe kerültek szociális lakásokba, de az emberek egy része azóta eladósodott, és most mindenféle eljárások folynak velük szemben. Ők nem jogosultak cserelakásra.

Egy másik csoport, a kiköltöztetett lakók nagyjából 30 százaléka pedig rokonokhoz, ismerősökhöz, környékbeli falvakba, városokba, vagy akár külföldre költözhettek, de az önkormányzatnak erről nincsenek pontos információi.

Vagyis az önkormányzat két éve teljesen levette a kezét a leginkább problémás, legnehezebb helyzetben levő lakókról, és semmi sem utal arra, hogy ez most máshogy lenne.

A stratégia és az eddigi gyakorlat alapján olyan, mintha a város azon dolgozna, hogy egyszerűen, hatékonyan és jogszerűen megszabaduljon azoktól az emberektől, akik zavarják az összképet.

Kókai Péter szerint a stratégiának “nem az volt a célja, hogy jogi módszert találjunk a város megtisztítására, hanem a felelős gazdálkodás és a vagyonmegőrzés. De el tudom fogadni, hogy aki ilyen szemmel olvassa a stratégiát, az ki tudja ezt olvasni belőle. Lesznek, akik nem fognak tudni megfelelni ezeknek a kritériumoknak, és velük lesz valami. Vagy megoldják önerejükből, vagy civil szervezetekhez, egyházakhoz fordulnak”.

A vesztesek nem reklamálnak

“Nagyon jó visszajelzéseket kapunk a városból. Az emberek azt mondják, ideje, hogy felébredtünk, és kezdünk végre valamit ezzel az egykor olyan patinás városrésszel” – mondta Kókai Péter, aki szerint a kazincbarcikaiak örülnek, hogy az önkormányzat keménykezűen lép fel azokkal szemben, akik “nem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat”, és tartozásokat halmoznak fel. “Ennek van egy nagyon jó oldala is, a többség érdekeinek védelme, amit mindenki örömmel fogad, kivéve a több százezres vagy milliós tartozást felhalmozók”.

“Azok a Hámán Kató utcai lakosok, akik betartják a szabályokat, jó bérlők, és példamutatóan élnek, szintén üdvözlik a projektet. Sőt, talán ők a legelszántabbak abban, hogy tartsuk be még inkább a szabályokat, és szűrjük ki azokat, akik nem alkalmasak a rendszer igénybevételére”.

“Azokról viszont nincsenek információink, akik ennek a stratégiának a szenvedő alanyai, akik nem tudják kifizetni a több százezres tartozásukat, vagy nem tartják be az együttélés szabályait. Nem jönnek ide, nem hangoskodnak. Valószínűleg érzik, hogy nincs joguk azt mondani, hogy róluk márpedig gondoskodni kell. Összességében úgy látom, felkavartuk az állóvizet, de ez egy széles körben várt és elfogadott intézkedéscsomag a városban”.

A költözéssel kapcsolatos bizonytalanság viseli meg a legjobban az itt lakókat. / Fotó: Hajdú D. András

Bár Kókai büszke rá, hogy ilyen jó a telepfelszámolás visszhangja, a Hámán Kató utcában lépten-nyomon elégedetlenkedő bérlőkbe botlottunk. Egy részüknek már idén ki kell költözniük, mások tovább maradhatnak. Most főleg azokkal beszélgettünk, akiknek hamarosan menni kell. Róluk kiderült, hogy a többségüknek nincs tartozása, sokan mégis vitában állnak az önkormányzattal. De még jobban aggódnak azok, akik a következő években fognak kiköltözni, köztük ugyanis többen vannak, akik nagy tartozásokat halmoztak fel.

Cigányokat nem szívesen látnak

“Megmutattak hármat, az egyiket el is fogadtam volna” – mondta Rózsi, akit a cikk elején már idéztünk. De hiába tetszett neki a Jókai téri cserelakás, az ott élők a közmeghallgatáson világossá tették, hogy nem akarnak cigány szomszédokat. “Ott is hagytam az egész meghallgatást. A cigányok közt, meg a magyarok közt is találni mindenfélét, ez nem ezen múlik”. Rózsi úgy tudja, az önkormányzat a tiltakozás hatására visszalépett, úgyhogy fogalma sincs, hová költözhet.

Kókai Péter is elismerte, hogy “az emberek egy részében ilyenkor felébred a rosszhiszeműség. Kaptunk negatív visszajelzéseket, ezeket próbáljuk kezelni, együttműködni a lakóközösséggel és az új bérlővel is”.

Ahhoz képest, hogy kívülről milyen romosak a Hámán Kató utcai házak, odabent mindenféle állapotú lakással találkoztunk. Voltak, akik beázásokra és penészes ruhákra panaszkodtak, máshol viszont nagyon rendezettek voltak a körülmények. Zoltántól és Tündétől is azt hallottuk, hogy a Jókai téren nem szívesen látják az esetleges cigány bérlőket. Nekik a város egy másik pontján ajánlottak lakást, amit el is fogadtak, de egyelőre nem lett belőle semmi.

“Kaptunk egy papírt, hogy 15 nap múlva kellene költözni”

– mondták Zoltánék, akik tizenegy éve laknak az utcában. Két éve költöztek a mostani lakásukba, miután az önkormányzat lebontotta a tömbjüket.

A Rostás család is hónapok óta vitában áll az önkormányzattal. Azt állítják, nekik sincs tartozásuk, ezért három cserelakást is felajánlottak nekik. Ebből az egyikről kiderült, hogy mégsem jogosultak rá, egy másik annyira rossz állapotú volt, hogy nem fogadták el, a harmadikra pedig hiába mondtak igent, állításuk szerint az önkormányzat hónapok óta nem reagált a levelükre. Az önkormányzat, mivel folyamatban levő ügyről van szó, és az ügyfeleik adatait nem adja ki harmadik félnek, ezt az esetet sem kommentálta.

Jutka és Sanyi visszautasította a felajánlott tetőtéri cserelakást, mert a mozgássérült férfi nem tudna lemenni a lépcsőkön, illetve a hat fős család amúgy sem fért volna el a másfél szobás lakásban. / Fotó: Hajdú D. András

“Rájuk csaptam az ajtót, mikor legutóbb bent voltam” – mesélte Czakó Tivadarné Erzsi, aki azért haragszik az önkományzatra, mert olyan lakást ajánlottak neki, amelyben nagyon apró a fürdőszoba.

“Húsz éven belül negyedszer költözöm. Tavaly festettem ki a lakást, utána szóltak, hogy ez is le lesz bontva”.

Neki komoly bajokat okoz a beázás, a ruhái nyirkosak, be is dobozolta a ruháit. “Elvileg a hónap végén kell elmenni, de ha tótágast állnak, se költözöm be abba a lakásba”.

Jutkáék is úgy érzik, hiába jogosultak cserelakásra, a városvezetés ki akar babrálni velük.

“Egy szoba-konyhás lakást ajánlottak, pedig öten lakunk itt, kell a hely”

– mondta Jutka, amint épp arra készült, hogy megetesse a félig lebénult Sanyit, vagy ahogy ő becézte, Papót. “Alig tud járni, nem tud egyedül kiszállni a kádból, és fel akarnak tenni minket az emeletre”. Sanyi 1956 óta lakik az utcában, nagyon kötődik a helyhez, úgyhogy nem is örül a költözésnek. Szerinte elég lenne felújítani a tömböket.

Szomszédjuk, Ilona is összepakolt már, de egyelőre nem világos, hogy kaphat-e cserelakást. Ő azt állítja, minden elmaradását rendezte, az önkormányzattól viszont azt a választ kapta, hogy még mindig tartozik.

“Én nem vagyok egy tutyimutyi nő, Miskolcon nevelkedtem. Ha kell, bíróságra megyek”

– mondta dühösen Ilona, aki 33 ezer forintos nyugdíját szórólapozással egészíti ki.

Kiszorítani könnyebb, segíteni jobban megéri

A hasonló telepfelszámolásokban jártas szakértők szerint teljesen normális, hogy egy ilyen projekt feszültségeket szül. A cserelakásra jogosultak félnek attól, hová kerülnek, a többségi lakosság pedig tart az ismeretlen, rossz hírű emberek közelségétől.

“Ezeket nem lehet konfliktusok nélkül megúszni, a legnagyobb jószándékkal sem. De az nem tűnik jó ötletnek, hogy úgy költöztessünk ide-oda embereket, hogy közben nem támogatjuk őket más problémáikban. A komplex telepprogramok például abban nagyon erősek, hogy szociális munkásokat biztosítanak az emberek mellé. Közben persze a fogadó környezetet is fel kell készíteni, hogy ne utálják ki az új szomszédokat az első öt perc után” – mondta Kóródi Miklós, az Autonómia Alapítvány munkatársa.

Az Autonómia most Dombóváron dolgozik egy telepfelszámolási programban, amely még csak kezdeti fázisban tart, de ebből is látszik, mi mindenre érdemes időt szánni a költözés megkezdése előtt.

“Először filmes foglalkozásokat tartottunk helyi gyerekeknek. Voltak köztük, akik szegregátumban élnek, és olyanok is, akik nem. Mindenki bemutatta a lakókörnyezetét egy kisfilmben, találkoztak egymással különböző helyzetű gyerekek. A lényeg, hogy legyenek programok, amelyek kapcsolódási pontot jelentenek, és ezek évekig kitartsanak. Persze nem teszem le az esküt, hogy a dombóvári projekt biztosan sikeres lesz, de ha ez nincs, akkor majdnem biztos a bukás”.

A konfliktusokat és az ezerféle igényt persze akkor is nehéz kezelni, ha egy önkormányzat alaposan előkészít és jól kommunikál egy hasonló programot. De a tapasztalat azt mutatja, hogy

ha egy önkormányzat elég összetetten közelíti meg a problémát, és nem a lakók kiszorítására játszik, akár még sikereket is érhet el.

Ilyen Komló esete is, ahol néhány éve a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében számolták fel a sportvölgyi és szállásfalui szegregátumot. A Sportvölgyben a házakat ledózerolták, minden lakót a városban helyeztek el, és a szállásfaluiak többségét is beköltöztették. Polics József, Komló fideszes polgármestere szerint ahhoz, hogy egy ilyen program jól működjön, több dologra is szükség van.

Először is: az önkormányzatnak szociálisan érzékenynek kell lennie. “A többségi társadalom érdeke is, hogy segítsük és integráljuk ezeket az embereket. Korábban nálunk is volt példa arra, hogy a problémás családokat kipakolták a környező falvakba, de úgy gondolom, hogy ezzel nem oldjuk meg a problémát, csak áttoljuk máshová. Mi azért képviseljük a települést, hogy a kisebb és a nagyobb problémákat is megpróbáljuk a legjobb tudásunk szerint megoldani”.

Másodszor: a programot jó előre, alaposan megtervezték, és nem sajnálták az időt az egyeztetésekre. Komlón fórumokat tartottak, bevonták a munkába a helyi civil szervezeteket, a roma nemzetiségi önkormányzatot és azokat a társasházakat is, ahová új lakókat terveztek költöztetni. “A közös képviselőkkel már a programindítás előtt többször találkoztunk, hogy elkerüljük az utcai és facebookos pletykák terjedését. Másrészt fel kellett készítenünk a beköltözőket is”.

Harmadszor: a program nem ér véget a költözéskor.

A komlói gyermekvédelmi szakemberek ma is folyamatosan monitorozzák ezeket a családokat, az önkormányzat szociális irodájában külön ember foglalkozik velük, miközben a lakások állapotát is rendszeresen ellenőrzik.

Viták, tiltakozások és tüntetések persze így is voltak bőven, de olyan nem fordult elő, hogy valakit a szomszédok ellenállása miatt nem költöztettek be egy társasházba. “Végül abban állapodtunk meg, hogy egy lépcsőházba maximum két új családot költöztettünk” – mondta Polics. Szerinte az is segített az elfogadásban, hogy az érintett társasházakban is elvégeztek kisebb beruházásokat, felújították a nyílászárókat, vagy új közösségi teret alakítottak ki a közelben.

A kiköltözés előtt álló lakosok beszélgetnek a tömbházuk tövében. / Fotó: Hajdú D. András

A Sportvölgyben is éltek olyanok, akik komoly rezsitartozásokat halmoztak fel, de ez nem volt kizáró ok.

“Megállapodást kötöttünk velük arról, hogy a tartozásukat rendezniük kell. Lehetőséget adtunk a részletfizetésre, és folyamatosan törlesztenek is”.

Polics sikeresnek tartja a programot, hiszen az elmúlt években csak 3-4 családot kellett kiköltöztetniük, amiért nem tartották be az együttélési szabályokat. Ők alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költöztek, a helyükre pedig más rászorulók kerültek. Kazincbarcikához hasonlóan Komlón is megszüntették a határozatlan idejű bérleti szerződéseket, így mindenki tudja, hogy ha tartozásokat halmoz fel, könnyen elveszítheti a kényelmes lakását.

A szállásfalui részen ma is lakik néhány család, akiket az életmódjuk miatt egyelőre nem tudtak integrált környezetbe költöztetni. A megmaradt épületeket felújították, közösségi teret alakítottak ki, és a helyi Caritas foglalkozik velük.

“Bízom benne, hogy a gyerekek már egy sokkal rendezettebb, komfortosabb lakókörnyezetben nőhetnek fel, és ennek lehetnek hosszú távú hatásai”.

Egy másik, nagyon rossz állapotú komlói szegregátumból, a Kazinczy utcából szintén nem költöztették ki az embereket, Polics szerint ahhoz rengeteg pénz kellene. Az ottani, 3-4 emeletes társasházakban a rezsihátralék további emelkedését akarták megakadályozni, ezért kártyás víz- és villanyórákat telepítettek. “Ott egy tömbrehabilitációra, nagyobb stábra, nagyobb energiára és húszéves folyamatos munkára lenne szükség, hogy előrelépés legyen”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nekiestek az oltásellenesek Dr. Novák Hunornak, ő pedig közzétette a gyűlölködők sorait

Beoltatta magát a gyerekorvos, az erről szóló beszámolója hatalmas indulatokat kavart.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Neves, szakmailag kiváló szakemberek, hozzáértő kutatók sorban oltják be magukat. Azonban a semmilyen egészségügyi képzettséggel nem rendelkezők és gődény-követők a leghangosabbak, azok, akik azt sem tudják, mi az a DNS vagy RNS, pontosabban azt hiszik, az egy rapper művészneve. Nos, ők terjesztik legaktívabban az összeesküvés elméleteket, rémhíreket, mindenkinél okosabbnak hiszik magukat, ha pedig látják, hogy valaki beoltja magát, jön a buta, örök sláger: "mennyit fizettek érte?" és a "Megvették kilóra!".

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

hirdetés

A kommentek közül íme néhány példa:

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT

Jocó bácsi: „Szakmailag írom, idén nem szabad érettségit tartani”

A népszerű pedagógus szerint lassan hat hónapnyi digitális távoktatás és ilyen szintű bizonytalanság mellett felelőtlenség megtartani a vizsgákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Balatoni József "Jocó bácsi", az ország egyik legismertebb tanára, számos nevelésről-oktatásról szóló sikerkönyv írója Facebook-oldalán már reagált is a hírre, miszerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a digitális oktatás további fenntartását javasolja a középiskolákban.

Szerinte borítékolható volt, hogy jelen helyzetben nem lehet megkezdeni a "normál" oktatást. Mint fogalmaz, nem érti, „miért kellett a diákokat álomba ringatni azzal, hogy jöhetnek”.

Szerinte azonban az oktatás folytatásának formáján túl beszélni kell más dolgokról is.

Mint írja,

hirdetés
„két hét múlva legalább százezer diák indul el, és megírja a központi felvételit. Kijelölt helyeken, összeeresztve. Milyen módon? Hogyan? Vagy van terv már erre bármi?”

Szerinte az érettségi kérdését is fontos volna mihamarabb napirendre venni, mert 5 hét múlva a diákoknak jelentkezniük kell a vizsgákra. Azt írja, a diákok immár hatodik hónapjukat kezdik meg a digitális oktatásban, ami semmiképp nem tud olyan hatékony lenni, mint a "jelenléti tanítás". „És igazából sokan szeptember-októberben sem voltak, karantén vagy éppen betegség miatt. És akkor meg semmilyen oktatásban nem részesültek.

És ez rengeteg idő, óriási lemaradás. Így szakmailag írom: idén nem szabad érettségit tartani. Igazságtalan lenne”

- írja Jocó bácsi.

Szerinte a tavaly érettségizők hetekig voltak bizonytalanságban, míg a mostani diákok már a tanévkezdet óta. „Nekik már nincs jövőképük, folyamatos bizonytalanságban vannak, lelkileg egyre lejjebb vannak. És igen, már nehezen bírják” - fogalmaz a pedagógus. Szerinte itt már nem Covid-kérdésről vagy Covid-traumáról van szó: ez emberi felelőtlenség. „Mert lehet, hogy tervezhetőbben kisebb lenne a teher rajtuk, nem nyomorodna lelkileg még jobban ez a terhelt generáció... És ez igenis emberi felelősség kérdése!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül vette észre, hogy hónapok óta nincs érvényes tb-je, pedig mindig időben befizeti

Olvasónk hiába utalja át minden hónapban a megfelelő összeget a NAV-nak, nemrég kiderült, hogy ott megreked a pénz. A hivatalok egymásra mutogatnak.
Láng Dávid; illusztráció: MTVA/Bizományosi: Róka László - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Még szeptemberben ment be a NAV-hoz olvasónk – aki azt kérte, történetét névtelenül írjuk meg –, hogy regisztráljon tb-t fizetni, mivel attól a hónaptól kezdve szüneteltette a vállalkozását.

Elmondása szerint azonban elküldték, mondván, hogy július 1-től ezt már nem kell megtenni, mert a NAV automatikusan intézi. Azt is mondták neki, hogy majd küldenek egy csekket, amit befizethet, hogy legyen ellátása, valamint ügyfélkapun is megírják, hova kell fizetni és mennyit. Azonban, mint írja, azóta se tették meg egyiket se.

A NAV honlapján viszont megtalálta azt az új számlaszámot, ahová most fizetni kell, mellette pedig az szerepel, hogy itt továbbra is automatikusan előírják az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. El is kezdett utalni októbertől, ezután jött az igazi csavar.

„Mivel időnként lekérem az adószámlámat, azt vettem észre, hogy ezek a havonta befizetett összegek ott gyűlnek a számlán, nem utalják őket tovább a NEAK-nak. Január elején megint bementem a NAV-hoz, ahol megerősítették, hogy ez így semmit nem ér, olyan, mintha nem is fizetném. Valószínűleg azóta se vagyok regisztrálva tb-fizetésre”

– meséli, hozzátéve: nem érti, hogy történhetett mindez, mivel elvileg a NAV felelőssége lenne a továbbutalás és az ügyfelek regisztrálása a NEAK rendszerébe. Elmondása szerint az ügyintéző sem értette a helyzetet, azt javasolta neki, hogy menjen be a NEAK-hoz, „hátha ott látnak róla valamit, amit a NAV nem”.

„Ez igen fura hozzászólás, mert mindent a NAV-nál kell beadni, így nem tudom, mit láthat rólam a NEAK, amit a NAV nem” – teszi hozzá.

hirdetés

Mindenesetre írt a NEAK ügyfélszolgálatának, arról érdeklődve, mi a teendője. Azt a választ kapta, hogy ez nem az ő hatáskörük, ezért az ügyintéző a levelet továbbította a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

Itt tart most az ügy, a kormányhivataltól egyelőre nem érkezett válasz. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a tavaly júliustól érvényes szabályozás alapján azoknak, akiknek legalább 6 havi tb-tartozásuk van, még a sürgősségi ellátás teljes díját is ki kell fizetniük.

Ez a 6 hónap épp lejárt január 1-jén, tehát aki már a hatályba lépés óta tartozik a tb összegével – akár önhibáján kívül, mint azt a fenti eset mutatja –, annak mostantól súlyos százezrekbe, adott esetben akár milliókba is kerülhet, ha például baleset éri.

„Egy Franz Kafka regényben érzem magam, éjjelente felébredek, hogy mi lesz, ha lebetegszem… Pedig fizetem a járulékot. És így vakcinára se tudok regisztrálni, mert ahhoz érvényes TAJ-szám kell. Biztos, hogy egy világjárvány közepén így kell ezt intézni?” – teszi fel a költői kérdést olvasónk.

A 444 októberi cikke alapján egyébként úgy tűnik, a probléma közel sem egyedi: a lapnak akkor többen is hasonlóról számoltak be.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV és a NEAK sajtóosztályának. Arra voltunk kíváncsiak, mi a teendő, ha a hivatalok egy ilyen ügyben csak egymásra mutogatnak lényegi előrelépés nélkül, mi történik akkor, ha valakinek a NAV hibájából nincs érvényes TAJ-száma, és valóban szükség van-e erre a koronavírus-vakcinára való regisztrációhoz is.

Amennyiben érdemi választ kapunk, arról is beszámolunk.

FRISSÍTÉS: Az utolsó kérdésre a NEAK-tól azt a választ kaptuk, hogy a vakcinára való regisztráció ugyan TAJ számhoz kötött, de ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy milyen az oltásra jelentkező személy NEAK-os lámpaszíne, tehát a biztosítási rendszerből kiesők is kapnak védőoltást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Én már nem kaphatom el a vírust” – külföldön élők nyilatkoztak, hogy megy náluk az oltás

Mi kell az oltáshoz Magyarországon és külföldön? Hány embert oltottak be eddig, és kiket oltanak éppen? Van elég vakcina, vagy mások is szűkölködnek?
Báthory-Beck Nóra, címkép: MTI/EPA/Pool/Joe Giddens - szmo.hu
2021. január 12.

hirdetés

Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat külföldön élő ismerőseink segítségével.

Magyarországon kevés az oltás, de sok az ellentmondó nyilatkozat

Vasárnap a koronavírus sajtóközpont megerősítette, hogy Magyarországon csak az kaphat koronavírus elleni oltást, aki előzetesen regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldalon.

„Mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján”

– írta a Koronavírus Sajtóközpont.

Közölték azt is, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorban.

hirdetés

December közepén Rogán Antal egy tévéműsorban még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Pár nappal később, december 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatón Simicskó István kijelentette:

„nem kötelező regisztrálni ahhoz, hogy az ember oltást kapjon."

Ezeket az állításokat cáfolta meg a Koronavírus Sajtóközpont közleménye.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint így azonban az adatszolgáltatás nem nevezhető önkéntesnek, ami súlyos adatvédelmi jogsértés.

"Arról nem is beszélve, hogy ezzel hátrányba kerülnek azok, akiknek nincs internet-elérésük, vagyis jellemzően éppen a veszélyeztetett idősebb és szegényebb csoportok"- írta a TASZ.

Regisztráció ide vagy oda a 10 milliós Magyarországon eddig mindössze 71 ezer embert oltottak be tavaly december óta.

Jelenleg az idősotthonokban és az egészségügyi intézményekben oltanak, hogy mikor kezdik el legalább az idősek tömeges oltását, egyelőre nem tudni.

Izrael oltottságban a világ élén

Ehhez képest a 9,2 millió lakosú Izraelben, ahol a világon a leggyorsabban oltanak, az elmúlt három hétben a lakosság 20 százalékát, vagyis közel kétmillió embert beoltottak már.

A közel-keleti országban se regisztrálni, se orvossal konzultálni nem kell az oltásért.

Aki szeretné megkapni a vakcinát, az betelefonál az egészségügyi szolgáltatójához, és kér egy időpontot a legközelebbi oltóközpontra.

Aki viszont a fővárosban él, az egyszerűen kisétálhat a Rabin tér közepén felállított óriási sátorhoz, és miután kiállta a sorát, a személyi igazolványa bemutatása után megkapja az oltást.

„Úgy tudom, akit beoltottak, kap egy sárga cetlit, amin rajta van a következő esedékes oltás időpontja és az igazolás, hogy az elsőt megkapta”

– mesélte Beck Petra, egy Tel-Avivban élő magyar származású fiatal vállalkozó.

Izraelben jelenleg bárki kérheti a vakcinát, aki elmúlt 50 éves, vagy fiatalabb, de van valamilyen alapbetegsége, és ezt orvosi papírral tudja bizonyítani. Az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is folyamatosan oltják, bár közülük már szinte mindenki megkapta az oltást.

„Itt most naponta körülbelül 150 ezer embert oltanak be, de a cél 200 ezer, az ország hetente kap a Pfizertől oltóanyagot, úgyhogy ha jól számolok, március végéig én is sorra kerülök”

– tette hozzá a fiatal lány.

A második oltás után az izraeliek egy fél évig érvényes “zöld útlevelet” is kapnak, melynek birtokában mentesülnek majd a karantén alól, ha vírushordozóval érintkeztek, vagy külföldről tértek vissza az országba.

A britek is nagy sebességre kapcsoltak

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig három vakcinát engedélyeztek, szintén megkezdődött a tömeges oltás. Egyelőre a 80 éveseknél idősebbek kaphatják meg a védettséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök elmondta, hogy már több mint másfél millió állampolgár megkapta a COVID-19 elleni vakcina legalább első dózisát.

„A tervek szerint február közepéig minden veszélyeztetett ember megkapja az oltást”

– jelentette ki a szigetország vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Gregorics Éva egy kis angol város, Godalming idősotthonában dolgozik, azt meséli, ő például már mindkét oltást megkapta, ezért teljesen védett.

„Előzetesen regisztrálni kellett, de ezt a cégem intézte az NSH, vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató honlapján. Engem először december 9-én oltottak be, akkor kaptam egy kártyát, amin már rajta volt a következő oltás január 6-i időpontja. Most már azon is túl vagyok. Kitöltötték a kártyán ezt a részt is, úgyhogy én már nem kaphatom el a vírust”

– mondta megkönnyebbülten az egészségügyi dolgozó.

Hidvégi Ivett szintén Angliában élő magyar. Azt mondja, sok önkéntest keresnek a tömeges oltáshoz, mert nincs annyi egészségügyi dolgozó, amennyire most az országnak szüksége van.

„Lehet jelentkezni koordinátornak, pácienskísérőnek és oltónak is. Egészségügyi végzettség nem kell hozzá, de erkölcsi bizonyítvány igen. A sikeres interjúk után, a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató képzést is biztosít, főleg az oltóknak. Én is önkéntes vagyok, már a vírus kezdete óta, az a dolgom, hogy válaszoljak az érdeklődők által feltett kérdésekre a szolgáltató online felületén”

– magyarázta a magyar önkéntes.

Boris Johnson azt mondta, nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet majd beadni Nagy-Britanniában.

Az unióban oltottságban Olaszország vezet

Olaszországban, ahol az Egyesült Királysághoz hasonlóan szintén még mindig extrém magas a fertőzöttek és a halálozások száma, mindent megtesznek azért, hogy tájékoztassák az embereket a vakcinákról, ezzel is növelve az oltási hajlandóságot.

Az Európai Unió oltási versenyében első helyen álló Olaszországban eddig 719 ezer ember kapta meg a vakcinát. Naponta átlagosan 66 ezer felnőttet oltanak be.

Az olasz Egészségügyi Minisztérium honlapján minden információ megtalálható az oltottakról, a vakcinákról és az unió vakcina beszerzési terveiről.

Az érdeklődők kérdéseket is tehetnek fel, amelyekre azonnal válaszolnak is a minisztérium ügyfélszolgálati munkatársai.

Egy asszony a regisztrációról érdeklődött, szerette volna tudni, mit kell tennie azért, hogy megkapja az oltást. A válasz néhány másodperc múlva érkezett, vastagon szedett betűkkel:

„Ha az oltási kategóriába tartozik, keressük. Adunk egy időpontot, és megkapja a vakcinát”

– írták.

Regisztráció tehát Izraelhez hasonlóan Olaszországban sincs, ráadásul itt az oltási könyv elektronikus, így a védettséget igazoló dokumentum azonnal az elektronikus iratok közé kerül.

Az olasz minisztériumi honlapról egyébként az is kiderül, hogy az Európai Unió összesen körülbelül 2 milliárd adag vakcinával tervez 2022 első negyedévéig.

Ebből 40 millió Astra Zeneca, 26 millió Pfizer, 53 millió Johnson, 40 millió Sanofi, 30 millió Curevac és 10 millió Moderna oltóanyag beszerzését tervezik. Hogy ebből melyik országnak pontosan mikor és mennyi jut, egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy azok a cégek, amelyek vakcinái még nem kaptak engedélyt az EU egészségügyi hivatalától (EMA), mikor kezdhetik meg a gyártást.

Amerika sem hagyja magát, bár egyelőre nagy a káosz

Amerikában eddig 8 millió ember kapta meg az oltást, ez az oltható lakosság 2,7 százaléka, miközben egyre többen fertőződnek meg az új mutáns vírustörzzsel.

Az oltóközpontok folyamatosan nyitják meg a regisztrációt a weboldalaikon, de úgy tűnik, nagyon magas az oltási hajlandóság, ezért pillanatok alatt elfogynak az időpontok.

San Antonióban például vasárnap reggel 9 órakor nyitották meg a regisztrációt 9000 szabad időpontra. A helyek 6 perc alatt fogytak el

- adta hírül a New York Times.

Michiganben 20 ezer ember próbált egyszerre belépni az egészségügyi szolgáltató oldalára, a rendszer összeomlott.

"A regisztrációs rendszer a tervek szerint működött, de a rendelkezésre álló kínálatnál jóval nagyobb a kereslet"

- mondta Dr. Colleen Bridger, a michigani vezetés egészségügyi szakértője.

Pamela Glaser-Star, egy Florida államban élő nyugdíjas asszony azt meséli, hogy náluk is összedőlt az online nyilvántartási rendszer, ezért sokan úgy mentek oltatni, hogy előtte nem tudtak regisztrálni.

„Itt Floridában elvileg mindenki kaphat oltást, aki elmúlt 65 éves. Csakhogy az egész eljárás borzasztó stresszes és kicsit sem egyszerű. Én még csak 61 vagyok, de a nagynéném és a nagybátyám elmentek múlt héten beoltatni magukat, mert ők az említett életkor-kategóriába tartoznak. Már 45 perce vártak az autójukban, amikor közölték velük, hogy még legalább 2 órát kell várakozniuk. Erre a nagybátyám begurult, és otthagyta az oltóhelyet. Nem tudom, mikor lesz lehetőségük újra megpróbálni.”

Dr. Anthony Fauci, az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója korábban azt ígérte, hogy 2021 őszére az USA lakosságának 70 százaléka védett lesz.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: