Jaksity György: „Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve”
> A közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján bírálta élesen Magyarország helyzetét.
Kemény beszédet mondott Jaksity György közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztó ünnepségén - számolt be róla a 444.hu.
Először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait, utána azonban arról kezdett beszélni, hogy a rendszerváltás után "minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen, de nem így történt".
- fogalmazott.
Ezután megerősítette azt, hogy "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve", majd felsorolta az okokat, például, hogy "nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása". Hozzátette azt is, hogy
Jaksity szerint "egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát". Úgy véli, "érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne".
- fejtette ki a közgazdász.
A végzősöknek pedig ezt üzente:
"A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni.”
Beszéde végén arról szólt még, hogy szabad és igaz embernek kell lenni. Mint mondta, szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot ("de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk"), és szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez, az esélyegyenlőség pedig mindenkit megillet egy civilizált társadalomban.
Annak fényében különösen érdekes Jaksity beszéde, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég robbant ki egy vita arról, hogy az egyetem dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak nyilvánosan.
A teljes beszéd szövege alább olvasható:
„Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van. Hogy liberális vagy éppen illiberális egy demokrácia, az ízlésbéli kérdés. Az viszont, hogy valóban demokrácia vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokrácia, bizony, elég nagy különbség. Magyarország nem annyira illiberális, mint ildemokrácia. Vagy még inkább az angol "beteg" szó jelentésével élve ill demokrácia. Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére. Egészségügyi mutatóink elszomorítóak, és közben ész nélkül és teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát. Érzéketlenül nyugszunk bele, hogy évente 130 ezer honfitársunk többnyire súlyos, nem megfelelően kezelt betegségek által megkínozva végzi életét, miközben 20-30 ezer halála megelőzhető, illetve elkerülhető lenne. És hát hol máshol, mint az alma materem diplomázó diákjai és oktatói között szomorodhatnék el a legjobban azon, ahogy pedagógusainkkal bánunk, és ahova hagytuk lesüllyedni az oktatási rendszerünket. Kompország maradtunk, megrekedtünk kelet és nyugat között, csak éppen abban vagyunk nyugatiak, amit a kelettől kell megtanulni, és abban keletiek, amiben a nyugatot kellene követni. Nekünk egyetemi tanáraink a 80-as évek végén azt mondták, hogy mi vagyunk a válság és a szükséges reformok generációja. Ez a rossz hírnek álcázott információ valójában számomra és a generációm sok tagja számára pezsdítően hatott. Nem azért, mert arra gondoltunk, hogy a zavarosban halászva, a magyar és az európai adófizetőket megkárosítva tehetünk szert nagy vagyonra. Nem. Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül - csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll -, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk. Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése. Valós demokrácia kiharcolása és megteremtése. Az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, elégetése. Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése. Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni. Szabadnak, vagyis a jól csengő ideológiáktól, politikai jelszavaktól aktuális divatoktól és a fogyasztói társadalom megannyi vonzó kötődésétől és káros szenvedélytől mentes életet élni. Szabad akarni és élvezni a jólétet és a gazdaságot, de csak ha teszünk érte a saját erőnkből merítve, és nem a rokoni, kollégiumi haverság és a korrupció szálai mentén lavírozunk. Még inkább szabad és kell megosztani mindezt azokkal, akiknek az élet nem biztosított olyan lehetőségeket, mint nekünk. Nem, nem leszünk sok szempontból egyenlőek, de az esélyegyenlőség mindenkit megillet egy civilizált társadalomban. És azon túl, hogy ez fontos állami feladat lenne, sajnos nálunk nem, civil feladat is egyben. Szabad és kell többre vágyni a fejlődéshez. Bátornak, kísérletezőnek kell lenni. Nem félni a kockázatoktól, hanem azok tudatában és azokat kezelve dolgozni. A legnagyobb kockázat ugyanis az, ha nem vállalunk kockázatot. Ezt jelenti a vállalkozó szó. Nem az állami megrendeléseken, kedvezményes hiteleken, állami és európai támogatásokon való élősködést. De miközben a kapitalizmust és az emberi fejlődés logikáját követve egyre többre vágyunk, ne felejtsük el Lin-csi apát tanítását, ne sok legyen, hanem elég. Mert a több, az felesleg. Nemcsak szabadnak, igaznak is kell lenni. Vagyis azt mondani és tenni, amit gondolunk, amiben hiszünk, és amire követendő példát felmutató elődeink tanítanak. Nemcsak magunknak kell igaznak lenni, de a választásainkban is. Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem lehet és nem is szabad élni, mert az olyan, mint a mocsárban egyre mélyebbre csábító lidérc. Út a biztos lesüllyedéshez. Mint látják, a helyzetük három évtized után nagyon hasonlít az én generációm kiindulópontjához. Egy tartós gazdasági-társadalmi és erkölcsi válságban fuldokló országban kell felelősséget vállalni magukért és másokért. Ha cinikus lennék, azt mondanám, innen szép nyerni. De nem vagyok az. Ezt azért mondom, hogy ez egy nemes kihívás, amit önök közül sokan a tanulmányaik során megszerzett tudással és az eddigi életük során felépített morális tartással fognak leküzdeni”.
A 444.hu videójában pedig meg is hallgatható a teljes beszéd.
Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen komoly problémával szembesültek vasárnap.
Mint írja, az
Még egy fotót is megosztott magáról, melyhez azt írta:
„Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként… Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?
A – mindenkinek türelmes volt és megértő
B – sértegettek, fenyegettek, rám törték az ajtót
C – kis zsörtölődés és semmi más”.
Az interneten elérhető adatok szerint Kőnig Róbert a János kórház gyermeksebészetén dolgozik – írja a 24.hu.
A kommentelők sem hagyták szó nélkül az esetet. Többek között azt írták.
„Mindenki igazsága valid és érthető. Borzalmas kizsákmányolása annak az egy gyereksebészetnek, és borzalmas azoknak a szülőknek, akik a gyermeküket féltik.
Mindenki helyében ott üvöltenék a kormány ablaka alatt.”
„Ez nemcsak a sérült gyermekeket érinti, hanem az összes olyan embert a régióban, akikhez azért nem ér oda a mentő, mert Észak-Magyarországról 200km-ről viszi mentő Pestre a traumás gyerekeket, ami oda-vissza min. 4 óra....de még mindig nem fáj eléggé...”
„Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a gyereküket féltő, kétségbeesett szülők! Én őket is megértem. A kialakult helyzetért itt nem a váróteremben kell keresni a hibást, ezt mindannyian tudjuk! Abban az irányban kell tenni valamit, de sürgősen, hogy ezt mindenki megtudja, még Pintér is! Ne egymást bántsuk már emberek!”
„Klasszikus esete annak, amikor az orvos etikai kötelessége, hogy jelezze hivatalosan, hogy az ellátórendszer nem teszi lehetővé a betegek tisztességes gyógyítását.”
„Így járt a férjem is, mikor egyedül volt ügyeletes Cegléden a szülészet-nőgyógyászaton, és a szolnoki kismamákat is oda vitték... 40 év tapasztalat után is gyomorgörcsös feszültséggel indult be dolgozni. Amúgy meg sajnos ez borzasztó!”
Az orvos pár órával később egy újabb posztban megírta, hogyan zajlott az aznapi rendelés:
Azt írta:
„Bár a szülők túlnyomó többsége amellett, hogy ugyanúgy aggódnak a gyermekeikért mint bármelyikünk, megértette, hogy ez egy 'vis major' helyzet, és hogy meg fog nőni a várakozási idő, ugyanott sajnos voltak páran, akik hangulatot keltettek és valóban sértegettek, fenyegettek, ránk törték az ajtót. Természetesen az ő gyermekeiket is kedvesen láttuk el és mindenkit a problémájának súlyossága szerinti sorrendben hívtunk be. Büszkén jegyzem meg, hogy senkivel nem váltunk el haragban, legfeljebb halkabban köszöntek el. Köszönöm kiváló kollégáim remek munkáját!
Köszönjük, ha azzal segítitek a gyermekek ellátását, hogy higgadtak maradtok a várótermekben. Ez az ő lelküknek a legfontosabb...”
Hosszú interjút adott Novák Katalin a 24.hu-nak, ahol szóba került többek között a Budaházy Györgynek adott elnöki kegyelem kérdése is.
A köztársasági elnök még az áprilisi a pápalátogatás alkalmával adott kegyelmet Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügyben börtönben ülő elítélteknek. Budaházyt idén márciusban ítélték jogerősen 6 év fegyházbüntetésre terrorcselekmény és más bűncslekmények miatt, miután társaival együtt 2007 és 2009 között több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadásokat, Hiller István ingatlanjára pedig rálőttek.
Novák most arról beszélt, hogy ez volt az egyik legnehezebb döntése köztársasági elnökként, ami általában is a legnehezebb jogköre az államfőnek. Azonban a mai napig úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott azzal, hogy felfüggesztette a büntetések végrehajtását.
Elmondása szerint Budaházyék a büntetett előéletük és a közügyektől való eltiltásuk eltörlését is kérték tőle, ezt azonban ő elutasította.
- válaszolt arra a felvetésre, hogy olyanoknak adott kegyelmet, akik jogerős bírósági döntés szerint megvertek egy embert, döntésében pedig nem játszott szerepet semmilyen politikai meggyőződés, sőt kifejezetten elítéli azt, ami történt.
A köztársasági elnök szerint a Vatikán is tájékozódott arról, hogy milyen döntést hozott meg a katolikus egyházfő látogatására hivatkozva.
Arra a kérdésre, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy Budaházy a végrehajtás felfüggesztése alatt erőszakos bűncselekményt követ el, úgy válaszolt, hogy magát az eljárást pontosan ezért nem szüntette meg, így azonnal újraéledne a kiszabott büntetés egy bűncselekmény elkövetése esetén.
A Budaházy érdekében folytatott lobbi képviselőivel állítása szerint nem beszélt személyesen, Andrásfalvy Bertalan tanácsadójával pedig nem került szóba köztük az ügy, miután ez utóbbi aláírta a kegyelmi ügyben indított petíciót.
A kormány az egyik legkomolyabb presztízsberuházásként kezeli a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését. Nem csoda, hogy gőzerővel vásárolják fel azokat a telkeket, amik „útban vannak” az építkezéshez.
Így járt a Blikk által bemutatott Szilvia és lánya is. Az ő házukat ráadásul a nő szerint jelentősen áron alul akarja felvásárolni a vasúttársaság – azaz rajta keresztül az állam.
„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből két önálló lakás van kialakítva” – mondta a lapnak Szilvia. A MÁV értesítése a megállapodásról még a tavaly elhunyt asszony nevére érkezett, ráadásul egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek. Így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy az állami vasúttársaság kisajátította a házat.
„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak” – folytatta a történetet. A szakértő szerint áron alul értékelte az ingatlant. Ő 34 millió forintban állapította meg az értéket, de mivel testvérével ketten tulajdonosok, fejenként 17 milliót kapnának. Ebből kellene új otthont találnia.
Ráadásul meglehetősen gyorsan: a határozat szerint ugyanis a pénz átutalását követő 60 napon belül el kell hagyniuk a házukat, ahol addig éltek. Mostanra már 40 napjuk sem maradt. A nő az első értesítés után fellebbezhetett volna, de nem tudta megtenni, mivel az rossz címre érkezett.
A Blikk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a ház értékét jelen állapotában némileg csökkenti, hogy közel van a sínekhez, ugyanakkor már a képek alapján is látszik, hogy a tulajdonosok áldoztak az ingatlanra, a tető például teljesen új.
A portál megkeresésére a MÁV elmondta: a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától. A kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét.
Ezután az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, majd a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál.
Szilvia számára a polgári per maradhat a megoldás, az azonban akár évekig is elhúzodhat.
Hétfőn délután Budapesten az Oktogonnál gyűltek össze újra a pedaógusokért kiállók. A tömeg innen a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a felszólalók méltatták a tanárok munkáját és felhívták a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepük van a jövő generációjának nevelésében.
"Nincs tanár, nincs jövő" - hangzott fel többször is.
A felszólalók között voltak szülők, diákok és tanárok is. „Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat” - mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos.
Tarnai Katalin a PDSZ-től azt emelte ki, hogy a tanárok és a diákok „most már egy oldalon állnak”. Szerinte nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, mert abban kéne dönteiük, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.
Pál Alexandra a PDSZ-től úgy foglamazott, hogy azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”.
Gönczy Andrea elmesélte, hogy pedagógus szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”. Mindez azért, mert kimondták, hogy baj van az oktatásban.
Takács Lara, 15 éves diák, az ADOM Diákmozgalomtól pedig arról beszélt, hogy azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap.”
A beszédek után megköszöntötték a pedagógusokat. Az esemény végén pedig felhangzott: “Folytatjuk”.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241