hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Ilyen az élet most a Pesti úti idősotthonban: a járványnak vége, de a bizonytalanság maradt

Újra beengedik a látogatókat, kiengedik a lakókat és megtartják az istentiszteleteket. De nem tudni, mindez mekkora kockázat.
Belicza Bea, Fotó: MTI, Mohai Balázs - szmo.hu
2020. június 24.

hirdetés

A Pesti úti idősotthon lakói közül június 18-án nyolcan voltak még koronavírus-fertőzéssel kórházban. 242-en gyógyultan tértek vissza az intézménybe.

Az önkormányzat tisztifőorvosától kapott adatok szerint 48-nak hunytak el.

Az 540 lakóból összesen 298-an fertőződtek meg.

Ez azt is jelenti, hogy majdnem ennyien még megkaphatják a koronavírust, ennek ellenére megkezdődött a látogatás és a kijárási tilalmat is feloldották.

Bejutni a hozzátartozóknak csak nagyon szigorú szabályokkal lehet. Egy lakónál maximum fél órát lehet valaki, hétköznap 9 és 11, illetve 14 és 17 óra között, hétvégén pedig egyik héten szombaton, a másikon vasárnap.

hirdetés

Egy erre kijelölt szobában vagy az udvaron, egy átlátszó falú mobilfogadóban lehet találkozni. Figyelik, hogy tartják-e a megfelelő távolságot.

A látogatókat lázmérőzik, nyilatkozatot íratnak alá velük, kapnak egy maszkot, kesztyűt, hajhálót és köpenyt. A lakók ruháit fertőtlenítik, mielőtt visszatérnek a szobájukba. A látogatótereket is folyamatosan fertőtlenítik két látogatás között. Csak olyan csomag vihető be, ami könnyen fertőtleníthető, vagyis a hazai cseresznye, barack meg a házi sütemény nem fér bele, csak a gépi csomagolású élelmiszerek.

Miközben a látogatóknál ekkora a szigor, a lakók közül bárki kimehet. Két órájuk van eltávozásra és kint azt vesznek, esznek, amit akarnak.

Persze nekik is előírták, hogy viseljenek maszkot, és ha kerekesszékesek, akkor kesztyűt is. Azt is kérik, hogy csak az menjen ki, akinek nagyon muszáj. És fertőtlenítik őket visszatéréskor. De a lakók kiengedése mégis korainak tűnik. Ugye emlékszünk még, hogy március 8-tól volt látogatási tilalom, de csak 17-től kijárási tilalom. Akkor sem vizsgálta azt senki, hogy a zárt intézményből kijárók mit vittek be. Most is fennáll a veszély, hogy egyes lakók kintről hoznak be fertőzést.

Újra engedélyezték a vallásgyakorlást is.

A járvány kezdetén, a látogatási tilalom után is volt istentisztelet idegenek beengedésével, sok emberrel egy helyen. Sohasem vizsgálták, nem onnan jutott-e be a vírus. Most újra lehetnek misék és istentiszteletek. Igaz, most azt mondják, hogy ezeket több időpontban tartják és kevés embernek egyszerre.

Közben a létszámhiány csökkent, de még mindig kevesen vannak.

A Fővárosi Kormányhivatal májusban megállapította, hogy a 109-126 fős elvárt létszám helyett csak 60 gondozó, ápoló dolgozik az otthonban. Vagyis "nem megfelelő a gondozottak ellátása, amely a járványügyi helyzetben különösen aggasztó, de azon kívül is elfogadhatatlan."

Csak a járvány alatt, áprilistól június közepéig 13-an mondtak fel.

A május végén lemondott intézeti igazgató szerint egy szociális munkás például azután hagyta ott az otthont, hogy egy boltban leköpték, amikor kiderült, hol dolgozik.

A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor azt írta, sikerült új embereket is felvenni ebben az időszakban, kétszer annyit, mint amennyien elmentek.

Így 60 helyett ma már 73-an dolgoznak közvetlenül ágy mellett.

Az itt dolgozók - akárcsak a többi fővárosi idősotthon és hajléktalan-ellátó intézmény rendszeresen bejáró dolgozói - egyszeri bruttó 100 ezer forintos jutalmat kaptak.

"Tudjuk, hogy nem sok, és az ő munkájuk ennek sokszorosát éri, de miközben a kormány folyamatosan vonja el a pénzt a fővárostól, nem tudtunk biztosan ennél többet kigazdálkodni" - fogalmazott a Fővárosi Önkormányzat.

A Pesti úti idősotthonnak ugyanakkor két bírságot is ki kell gazdálkodnia, ugyanis a járvány alatt kétszer is megbírságolták az intézményt .

Most azt szeretnék, ha az egymillió forintos és a kétszázezer forintos bírságot is törölnék.

„A kormányhivatal észrevételeit 8 napon belül korrigáltuk, ők mégis a büntetés mellett döntöttek, amelyet megfellebbeztünk és bíróságon folytatjuk" – írta az önkormányzat sajtósa.

Hogy miért kellett 48 embernek meghalnia, lehetett volna-e kevesebb áldozat, arra a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Mivel az édesanyám is az első fertőzöttek között volt - egy hétig rosszul volt és nem tesztelték, nem vitték kórházba -, meggyőződésem, hogy a késlekedés, a kisebb és nagyobb hibák összességében hoztak ennyi fertőzöttet.

A kormány és Karácsony Gergely főpolgármester végig egymásra mutogatott, mi pedig a mai napig nem tudjuk, hogy

Miért nem volt orvos az intézményben március végén, amikor már több lakó is beteg volt?

Miért nem teszteltek időben mindenkit? Hogy lehet, hogy járvány elején sem volt hétszáz teszt a lakóknak és a dolgozóknak egy 10 milliós országban? A fővárosnak vagy az államnak kellett volna felkészülnie?

Honnan jött a vírus, hogyan kezdett terjedni? A dolgozóktól, akiknek a védőfelszerelésre is várniuk kellett, a kórházból teszt nélkül visszaengedett lakóktól, a látogatási tilalom alatt is kiengedett lakóktól, a védett időszakban is megtartott istentisztelet résztvevőitől?

Amíg ezekre a kérdésekre nincs meggyőző, bizonyítékokkal alátámasztott válasz, nagyon nehéz megmondani, mekkora kockázatnak teszik ki azokat, akik túlélték a járvány első hullámát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk