"Ha mindenki nálunk ünnepelne, ott vérontás lenne" – harmincasok mondták el, miért karácsonyoznak még mindig a szüleiknél
Bár a karácsony a szeretet ünnepe, mégis a legtöbb helyen egy dolog körül forog igazán az emberek gondolata: a hatalmas lakomázások. Az ünnepi időszakban ugyanis akárhová megyünk, mindenkinél terülj, terülj asztalka vár, mindenhol enni kell, így nem csoda, hogy az új év kezdetére már úgy érezzük, kipukkadunk a sok kajától.
Míg sokan lázasan készülnek arra, hogy megvendégeljék szeretteiket, másokat egyenesen kiráz a hideg, ha arra gondolnak, hogy 20-30, akár több főre is főzzenek. Vannak, akik vendéglátóknak születtek, míg mások irtóznak attól, ha nekik kell sütni, főzni és kiszolgálni a rokonokat. De mi ennek az oka?
A BBC egy friss házaspárt, és két harmincas évei elején járó nőt kérdezett arról, miért ódzkodnak attól, hogy náluk tartsák az ünnepi vendégséget.
Laura and Joe Hyland a szüleiknél szeretik tölteni a karácsonyt, ahol úgy bánnak velük, mintha még mindig gyerekek lennének. Élvezik, hogy ajándékokat bontogathatnak és finomakat ehetnek, ihatnak, amikor pedig hazaérnek, nem kell takarítással és a maradékok elfogyasztásával foglalkozniuk.
"Túl stresszes lenne itthon megvendégelni mindenkit, amit nem szeretnénk, még csak számításba se vesszük ezt. Nagyok az elvárások a karácsonyi vacsorákkal kapcsolatban, mindennek jónak kell lennie. Én még egy sültet se tudok elkészíteni. Még mindig édesanyámhoz járok vasárnaponként ebédelni"
- mondta a 30 éves Laura.
"Engem úgy kezelnek karácsonykor, mintha még gyerek lennék: ajándékot kapok, finomakat ehetek, társasjátékozunk. Nosztalgikus élmény hazamenni a szüleimhez, ilyenkor visszatér az ünnep varázsa. Olyan lenne, mintha elvennénk tőlük a karácsonyt, ha mindez megváltozna" - véli a 29 éves Joe.
Mint mondták, nálunk körülbelül 18 ember gyűlik össze karácsonykor, és ha mindenki náluk ünnepelne, ott "vérontás" lenne. A pár nem gondolja, hogy önzőség, amiért nem hajlandóak vendéglátók lenni, szerintük ez jellemző a korosztályukra. Nem is szeretnének addig változtatni a szokásukon, amíg ők is szülőkké nem válnak.
"Nem akarok stresszelni karácsonykor, ha viszont náluk lenne a vendégség, akkor stresszes lennék. Remélem nem lesz olyan szörnyű, mert én alig várom a karácsonyt, és nem szeretném végigidegeskedni"
- vallja Joe.
Hasonló véleményen van a 31 éves Jessica Tickner is, aki ünnepekkor szintén hazamegy a családi házba, ahol felnőtt. De nem csak pár napra, hanem két hétre, ez idő alatt pedig újra gyereknek érezheti magát egykori otthonában.
"Még mindig én vagyok a kisgyerek, aki hazamegy karácsonyra. Minden percét imádom, és még nem vagyok kész arra, hogy ennek vége legyen. Boldog vagyok, hogy lemondhatok a vendéglátásról, amíg csak lehet"
- mondta a fiatal nő. Szerinte a szülei titokban még élvezik is, amiért gondoskodhatnak róla ennyi idősen, amit ő is nagyon élvez.
Az egyik legfőbb ok, amiért nem akar vendégeket fogadni, az a főzés, ami szerinte rengeteg pénzbe kerül, ő pedig nem engedheti meg magának, hogy az egész rokonságot ellássa étellel-itallal. Szerinte ha az anyagiak nem jelentenének gondot neki, elvállalná a sütés-főzést, bár aggódik amiatt, hogy ő nem tudna olyan jó ételeket letenni az asztalra, mint a szülei.
"Ott a stresszfaktor abban, hogy elronthatom az egész karácsonyi vacsorát. Igaz, hogy mindenki örülne, ha egyszer belevágnék, de lehet, hogy csalódnának."
Katy Hughes is határozottan ellene van a karácsonyi vendéglátásnak. Számára nem kérdés, hogy ő nem vállalná be a sok munkát, ezért inkább minden évben elutazik a családjához. Náluk minden évben ugyanott tölti az egész rokonság az ünnepeket, a nő pedig nem látja értelmét, hogy ezen változtasson. Főleg azért, mert az édesanyja és az édesapja nagyon kitesznek magukért minden évben, ő pedig úgy érzi, nem ütné meg azt a szintet.
"Nagy a nyomás ehhez felnőni. Úgy érezném, hogy legalább olyan jól, ha nem jobban kell csinálnom, mint ők. Nagyon magasra tették a lécet"
- mondta a 32 éves nő.
Az is hátráltató tényező, hogy csak egy kétszobás házban lakik, ami túl kicsi ahhoz, hogy az összes rokont vendégül lássa és elszállásolj a messziről érkezőket.
Úgy gondolja, ha más körülmények között élne, elvállalná a vendéglátó szerepét. Biztos benne, hogy egyszer eljön ez a nap is.