SZEMPONT
A Rovatból

Grecsó Krisztián: Ha elveszik a hited, akkor nem leszel senki

Válásról, felnőtté válásról, a regényeiről, a kortárs irodalom és az ország állapotáról beszélgettünk a népszerű íróval.

Link másolása

Grecsó Krisztián befutott, ismert író, korosztályának egyik legnépszerűbb tagja. Nemcsak ír, hanem előadásokat tart, zenél, fellép irodalmi esteken, közben pedig az egyik legismertebb irodalmi-közéleti lap próza rovatát is szerkeszti. Kíváncsiak voltunk arra, miért csinál ennyi mindent, mi a véleménye a kortárs irodalomról, a közéletről, milyen országban szeretne élni, és közben kibontakozott előttünk egy, az életútja felénél álló író arca, aki úgy tekint vissza az életére, irodalmi pályájára, hogy közben nem rejti el előlünk érzelmeit, vívódásait sem.

– Tavaly megnősült. Nagyot változott az élete?

– Igen. Két pillanat volt az életemben, amikor azt gondoltam, hogy felnőtt lettem. Az egyik, amikor meghalt az apám, a másik meg most. Apám halála valami egészen különös önállóságot, egzisztenciális tapasztalást jelentett, azt, hogy tényleg egyedül vagyok. Hogy ezt a súlyt cipelni - tisztességgel végigélni egy életet, végig észnél lenni -, ebben tudnak segíteni emberek, de ez alapvetően az én dolgom. Azért az gyönyörű volt, amikor visszaköltöztem a Spiró Gyuri kölcsönlakásába, ahol tíz éve a pesti életemet kezdtem, és újra ráláttam a városra.

Sok üdeségem, naivitásom is elveszett - de ez ilyen. Az egy nagy csoda, hogy olyan párom van, aki a mostani énemet is képes szeretni. Azt látom a környezetemben, hogy azért élhető túl a válás, mert utána azokkal a tapasztalatokkal tudsz új kapcsolatot indítani. Nekem ez nagy leltározási helyzet volt, a párom amúgy szakmabéli, tehát minden szempontból a társam, és tud segíteni, oda is figyel - ez nagy megnyugvás.

– Az irodalom magányos műfaj? A zenészekhez, színészekhez képest nincs azonnali visszacsatolás, taps, siker.

– Nagyon. Azért kockázatos ügy, mert írónak lenni nagyon jó, nagy tisztesség, kevesek kiváltsága, hogy eljussanak az olvasóhoz. De miközben ugyanúgy fényesíted az egódat, mint egy színpadi ember, ennek az egónak a háttérbe kell húzódnia. Ezért az egó szükségszerűen megtörik, sértett lesz. Ugyanúgy fölfeszülsz a szivárványra, kísérletezel magadon, magadat árusítod, és nem söpröd be ezt a visszajelzést…

– Vagy nem akkor...

– Vagy nem akkor és nem ott, és közben ott a kifeszített lélek a pányván. Azért

"
kemény dolog írónak lenni, mert ez szükségszerűen ledarálja az egót, felőrlődsz.

Elvész valami. Lehet persze, hogy ez korral jár, a felnőtt létben mindenkinél elveszik valami hamvasság, és ezt keresed. Vágyakozva tekintek vissza a tíz évvel ezelőtti énemre, a naivitás mellett sokkal jobb ember is voltam. Sokkal több csalódottság, keserűség, fáradtság van bennem, sokkal könnyebben összetörök – sérülékenyebb lettem.

– Visszahúzódóbb is?

– A sok szereplésnek, amit a megjelenések után csinálok, az az ára, hogy olyan tereket kell kialakítani, ahova visszahúzódhatok.

Életrajz

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. A Viharsarok több városában élt, most újlipótvárosi lakos. Volt birkapásztor, vízhordó fiú, napszámos, tanító, költő, bölcsész, forgatókönyvíró, alelnök, vezető szerkesztő. Most író, az Élet és Irodalom munkatársa.

grraj2

Fotók: Grecsó Krisztián Facebook-oldala

A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán végzett, mint tanító, de sohasem tanított. A József Attila Tudományegyetem magyar szakát 2001-ben fejezte be. Öt évig élt Békéscsabán, a Bárka folyóirat szerkesztője volt. Volt a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke is. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom próza és esszé rovatát.

Isten hozott című regénye (Magvető, 2004) 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénül is megjelent. 2005-ben a Magvető gondozta a Pletykaanyu című novelláskötet második kiadását (2001-ben ezzel a kötettel robbant be Grecsó a kortárs prózába). 2008-ban jelent meg Tánciskola című regénye. Drámáját, a Cigányokat (2010) Máté Gábor rendezésében játszotta a budapesti Katona József Színház. 2012-ben megkapta az Aegon Művészeti Díjat.

Művei:

• Vízjelek a honvágyról (versek, 1996, Tevan)

• Angyalkacsinálás (versek, 1999, JAK – Kijárat)

• Pletykaanyu (elbeszélések, 2001, Jelenkor, 2006 Magvető)

• Caspar Hauser (bibliofil kiadvány, versek, 2001, Körös Könyvtár)

• Isten hozott (regény, 2005, Magvető Könyvkiadó)

• Hasutasok (forgatókönyv, 2006, Szőke András filmje, Hunnia)

• Megy a gőzös (forgatókönyv, 2007, Koltai Róbert filmje, Filmsziget)

• Tánciskola (regény, 2008, Magvető Könyvkiadó)

• Cigányok (dráma, 2010, Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)

• Mellettem elférsz (regény, 2011, Magvető Könyvkiadó)

• Megyek utánad (regény, 2014, Magvető Könyvkiadó)

– A szereplések, az, hogy elmegy felolvasni, iskolákba előadni, zenélni, viszi a gitárt, beáll zenélni a Rájátszásba, nem annak az írói magánynak az ellenpontja, amiről beszéltünk?

– Dehogynem. Jó, hogy ezt mondja, mert az végtelenül idegesíteni szokott, hogy ezt szükségszerűen csak marketingszempontból ítélik meg. Az valahogy fel sem merül, hogy én például imádok zenélni.

"
Mindig is garázsrocker, tábortűzi gitáros voltam,

tényleg nagyon szerettem – egészen a bölcsészkarig folyamatosan zenéltem. Feloldódom benne, és ki is egészíti az írást. Azt a fajta részét az exhibicionizmusnak, ami az íróságban nincs meg, ez megadja. Hogy közvetlenül odaállsz, sugárzod a hőt, és ha akarják, eléd állnak, és melegíti őket. Bár, és ezt is fontosnak tartom megjegyezni, az sem szégyen, ha mindez a leírt szöveg olvasóhoz juttatását is szolgálja.

Videó: Kollár-Klemencz Lászlóval zenélnek

grraj

– Nyáry Krisztián a Magvető igazgatójaként akar is építeni erre, ami most megy a fiatal írók körében.

– Ebben nagy lehetőségek vannak, és nagyon jó dolgok történnek most a fiatalok körében. Versenyhelyzetet generálnak, ez mindig nagyon izgalmas, a személyes jelenlét is nagyon erős vonásuk, és hogy alkalmi költészetet teremtettek, ami felszabadítja a költészetet. Mindez áthelyezte a verset egy másik, játékosabb térbe, liberalizálta az alkotói teret, a befogadó egyben közlő is tud lenni. És az énekelt vers nagyon jól megszólítja a 30-as, 40-es generációt, szoktam beszélgetni a közönséggel, egészen változatos az összetételük. A magas kultúra és a befogadható forma elegyét találták meg.

– Lovasi András mondta egyszer régen, amikor költőnek nevezték a tévében, hogy nem biztos, hogy jó az, hogy egy generáció számára ő „A” költő. No, ez most eléggé megváltozott, nem?

– Hogyne. És nagyon sok másféle próbálkozás is van, például Szabó Balázs megzenésített versei, kikacsintásai mindenfelé. Vagy amit a Nádasdy Ádám csinált a lányával a magyarnóta-esten, vagy Cserna-Szabó Andrásnak a gasztro- és kultúrtörténeti estjei, ahol élő az irodalomtörténet és persze koszt is van. Vagy a popkultúra felől közelítők, akik szintén egyre többen vannak. Most vagyunk a nullánál, ez az alap, erre lehet építeni, hogy utat lehessen találni hozzánk, ha erre igény van.

– Szintén Nyáry Krisztián mondta nekünk, hogy kissé arisztokratikus a magyar irodalom. Ő éppen ebből a belterjes, szűk körből vitte ki az irodalmat, meg is kapta a magáét.

– Én nagyon becsülöm Krisztiánt, hogy egy olyan igencsak kockázatos feladatot, mint az irodalom népszerűsítése, fel mert vállalni. Az irodalomtudomány felől ebben sokszor a féltékenység és a fáradtság is benne van persze, mert olyan szűk és kicsi tócsa ez, kevés figyelem és pénz jut rá... Pedig nagyon szép és jó dolgok történnek ott is, csak nem tudják felhívni magukra a figyelmet. És a Krisztián által kinyitott ablakokon beáramló levegő odaérhet, mondjuk, Szilágyi Zsófi Móricz-monográfiájához, Margócsy Petőfi-kötetéhez, Szilágyi Marci Csokonai-monográfiájához is.

"
Szédületesen izgalmas új munkák vannak, klasszikusokat értelmeznek újra, pozicionálnak át megdöbbentő erővel.

De a tudomány-népszerűsítés felé is egyre több a bizalom, Nyáry Hősök-kötetét már nyitottabban fogadták, az Így szerettek ők két kötetét, ahogy láttam, még felhúzott íjjal várta a szakma.

grmagv

A magvetős írók

– Na de hát nem nekik írta...

– Pontosan erről van szó. Egy olyan réteghez jutott el, olyanok foglalkoztak újra írókkal, talán a szövegeikkel is, akik az érettségijük óta nemigen találkoztak velük. A legtöbb rátalálás mostanában egyébként elég spontán. Látják, hogy személyes elhivatottság van a túloldalon, és ez hiteles.

– Lehet, hogy nemsokára szexi lesz az iskolában is kortárs irodalmat olvasni?

– Nagyon nehéz feltörni egy kamasz zárt világának burkát, de ha sikerül, nagyon jól meg lehet őket szólítani…

Videó: Rendhagyó irodalomóra diákoknak

– De azt tudja, hogy nemigen tanítanak kortárs irodalmat középiskolában?

– Tudom, illetve a tanáron múlik. Nemrég voltam Székesfehérvárott, és azt tapasztaltam, hogy míg írói esten 5 évvel ezelőtt 40 év alatti ember nem volt, most kifejezetten sok fiatal jött el, diákok is. Könyvet hoznak a végén, magyaráznak, írnak blogot, megjegyeznek okos dolgokat. Ilyenből egy egész bokornyi állt ott az est végén. Kemények, kritikusak, jól gondolkodnak – de helyzetbe kell őket hozni. Olyanok, mint mi: csak önmaguk érdekli őket. Ha érdekeltek, jönnek, ha nem, maradnak. És mivel a művészeti tér is demokratizálódott, bárki indíthat blogot, írhat kritikát, és aki jó, azt felkapják, ezért mint médiumok is érdekeltek lehetnek.

– Szokta nézni a blogszférát az interneten?

– Igen, most már egészen komoly blogok is vannak, ez világ is fejlődik tovább, legalábbis ott, ahol jönnek a visszajelzések. Látványos, hogyha lassan olvasót nyer egy blogger, mennyit képes fejlődni. Pedig ők a nulláról építik fel a blogjukat, gyakornokok és munkaadók egyszerre. Persze rengeteg blog indul, és kevés marad meg, de a jobbakból újságíró, kritikus, író lesz majd, megtalálják őket.

gr3

Öccsével, Grecsó Zoltán táncművész-koreográfussal

A Könyvkihívás egyik kategóriájában népszerű a Megyek utánad. Érezte, hogy ez beütött?

– Kockázatos vállalkozás volt, mert megvolt a veszélye, hogy szerelmes regényként értelmezik. Az meg majdnem olyan, mintha azt mondanánk, hogy lektűr... Miközben én azt reméltem, hogy ez a regény a korábbi egókkal számol el nagyon szigorúan. Vagyis azt a kérdést teszi fel elég keményen, hogy ha egy korábbi én és a mostani közt szinte egyáltalán nincs kapcsolat, semmi közös nincs bennük, akkor hogy lehet, hogy ez is, meg az is én vagyok? Hogy lettem abból a régi énből mostani én, mi közünk van egymáshoz? Hogy érthetem meg annak a cselekedeteit? A Megyek utánad úgy rajzol meg drámákat és számol a döntések felelősségével, hogy mindez nincs metaforikusan felnagyítva. Amire ugye, azért lenne szükség, hogy az olvasó a banális, apró, hétköznapi döntések súlyát is kellően érezze. Na, én azt mondtam, hogy nem. Vállalom a banalitás kockázatát. Bassza meg, az én életemben ekkora drámák vannak, és ezek a döntések határozták meg. Ezek miatt lett olyan, amilyen.

– Ezek spontán döntések?

– Sokszor azok, rettegett, görcsös döntések, máskor hanyagok, nagyon sokfélék. Megvizsgáltam, hogy ezek a válaszutak, tévutak, kapcsolódási pontok hogyan alakulnak. Hogy születnek a döntések? Kiket választasz magad mellé, akik aztán téged felnevelnek, szeretnek, megcsalnak, akik legközelebb állva hozzád átgyúrják az egódat, a személyiségedet, és mi lesz mindennek a következménye?

– Mégis, mennyi determináció van ezekben?

– Szép játék, és durva küzdelem ez. Érett személyiségre, és a sértettségek elengedésére, igazi felülemelkedésre vall, ha a fiatal-felnőttkorban valaki érteni kezdi a döntései logikáját. Van, amikor harmadszor is ugyanazt választod, és ugyanaz lesz a teher, probléma egy kapcsolaton belül, amit aztán örökké meg akarsz oldani. És ezeket a helyzeteket tartja eléd a könyv, és ezeket kell elemezned. Egy pedagógus mondta nekem, hogy mivel ez egy nevelődési regény, az egyik történet egy olyan szituációt tárt elé, amelyben egy új szempontot fedezett fel, amit eddig soha. Az egyik részben az iskolában a kiskamaszok közt van két srác, akik küzdenek a bandavezérségért, hogy ki legyem az iskola kanja. Az egyik inkább vállalja az igazgatói intőt, és akkor is ellentmond egy tanárnak, azért, hogy megőrizze a vezető pozíciót. A tanár számára, akivel beszélgettem erről, ez egészen felvillanyozó felismerés volt, hogy egy szituációnak mennyiféle olvasata van, és hogy ő ezeket mennyire elfelejtette már.

grkir

Király Leventével, a kötet szerkesztőjével

– Sokszor foglal állást közéleti kérdésekben is, nem fogja vissza magát, ha az emberi kiszolgáltatottságról, felháborító helyzetekről kell írnia. Miért vállalja azt, hogy besorolják balliberálisnak, holott minden arra predesztinálja, hogy népi író legyen? A vidéki indulás, a szegény család, a katolikus neveltetés.

– Igen, engem az a világ szült, annak vagyok a gyermeke. Ugyanakkor a szociális érzékenység is innen jön, ha úgy tetszik, népi írói hagyomány. Azt a mozgalmat ugyanez a felháborodás szülte. Milliók élnek a lét peremén, borzalmas körülmények közt, és ha erről hírt hozhatsz, kötelességed megtenni, mert különben legalizálod. Én konfliktuskerülő alkat vagyok, egy porcikám nem kívánja, hogy ezzel foglalkoznom kelljen, de egyszerűen…

– Nem bírja ki...

– Nem. Egyszerűen nem bírom ki. Ha Szegváron megszületik most egy tehetséges gyerek, annak esélye legyen elindulni, és ki tudja, mi lehetne belőle. De szigorúan szakmunkás lehet, abból is csak az, amit ott tanítanak, mert lassan már gimnáziumba sem mehet, mert ezt is eldöntik helyette. Ez olyan mértékben visszahozza a kasztrendszert, amelyben a nagyszüleim éltek, és amelyből nem volt esélyük kitörni, hogy nem lehet eltűrni. Mert

"
ha eltűrném, azt a világot árulnám el, amelyből jöttem.

Ez közéleti, de semmiképp sem pártpolitikai gondolkodás. Kifejezetten a szociális kérdések izgatnak, azon belül is a fiatalok esélyei. Kutya nehéz dolga van ma egy gyereknek. És csak abból lesz valaki, az fog küzdeni a boldogulásáért, akinek van hite. Ha ezt elveszik tőle, ha nem hisz benne, hogy lehet belőle valaki, akkor nem fog érte 10-15 évet dolgozni. Hogy az iskolákat, a munkahelyeidet, az összes szívást kibírd, és akárhány maflást kapsz, újra felállj, ennek ez az alapja, a hit. Ha ezt elveszik, akkor nem leszel senki.

– Az ideális országot hogy képzelné el?

– Húúúú...

– Oké, csak pár dolgot emeljünk ki...

– Tavaly voltunk Svédországban. A polgár felelőssége az országáért: ez ott lenyűgöző dolog. A környezet védelme, az utca rendje, a kultúra megbecsülése, az adó megbecsülése, és mindennek a jó szívvel vett, valódi komolyan vétele, amit egyébként mi naivitásnak látunk, és megmosolygunk... Na ez hiányzik itt. Rokonoknál voltunk, és ők is jöttek nyáron Magyarországra. Amikor ki akartak menni a repülőtérre, taxit hívtunk. Olyan autót kértünk, amelyben van gyerekülés. Mindenütt azt válaszolták, hogy nem kell, mert nem előírás, a taxiba beülhet úgy is a gyerek, ha nincs gyerekülés. Mi meg mondtuk, hogy nem azért szeretnénk, mert ez előírás, hanem mert van egy ilyen furcsa őrületünk, hogy azt hisszük, hogy a gyerekülés azért kell, hogy a gyerek biztonságban utazzon, ne sérüljön meg. És mikor már háromnegyed órája ez ment, és az ötödik társaságot hívtam, a svéd rokonok megkérdezték, mi van, addig ugyanis nem fordítottuk le nekik, hol tartunk.

– Tökéletes értetlenség?

– Az, egyáltalán nem értették. Tehát itt nálunk nincs meg az, hogy egyszerre figyeljük, értsük és segítsük egymást. És ebben a polgári létben meglegyen az az öntudat, hogy hogyan él egy tisztes magyar polgár - ennek a metaforája A Pál utcai fiúkban van meg. A szüleiket majmoló gyerekek olyan módon vesznek komolyan erkölcsi elvárásokat, és felelnek meg a legszigorúbb elveknek, ami egy sosem volt, becsületes, polgári Magyarországot rajzol elénk... Ami

"
ott kezdődik, hogy nem csalok, nem lopok! Kicsit se.

Nem hozok el egy borítékot sem, nem nyomtatom ki semmimet sem a cégnél. A lopás egy papírnál is lopás, a kurvaság kicsiben is kurvaság. A lopás nem mérték kérdése, hanem etikai kérdés. És azonnal megy ez az "ahhoz képest" szöveg: "mert a szocik nem loptak annyit, mint ezek". Attól nehogy már szeressem őket! Nem lopunk. Különösen közpénzt, de mást sem. Egy olyan országot képzelek el, ahol az emberekben benne van, hogy "Én ezt az országot szeretem!", és felelős vagyok érte. Amíg ez nincs meg, ez szar hely lesz.

"
És legyünk őszinték, ez az ország ilyen szempontból sosem volt jó hely. Itt mindig is loptak. Ezért nem jutunk előrébb.

Videó: Pont oda - zenével

– Mikszáth és Móricz életművet alapozott erre...

– Hát, aki elolvassa Mikszáthtól az Új Zrínyiászt, kiélezi a tőrét, és beledől. Ahogy le van írva a parlamenti vizsgálóbizottságok munkája, hogy mi legyen Zrínyivel, a Magyar Nemzeti Banknál, hogyan helyezik el, mit csinálnak belőle! Be lehet helyettesíteni a mai képviselők nevét. És ez újratermeli magát, a nyomort, a kiváltságokat, mindent. Negyven éve, húsz éve és most is. Hogy A rab oroszlánban az a szórakozás, hogy a kispolgár kimegy a Margitszigetre, és azért is beül egy kávézóba? És hogy ez őrületes lázadás, mert a lecsúszott, a nyomor felé közelítő emberek ezt egyre kevésbé tehetik meg... Lassan eljutunk ide, és még tán hídpénzt is fognak szedni a szigetre menet... Azt látom, hogy az irodalmi estek után elmarad az "Üljünk be valahova!" vagy ha beülünk, megválogatjuk, hogy hova, látom azt, hogy

az emberek a 3-5 évvel ezelőtti életszínvonalukat alulról súrolva, háromszor olyan rossz bort rendelve próbálnak úgy tenni, mintha.

És ez a középosztálynak nevezett réteg, akik még érdeklődnek. Falun ennek már nyoma sincs. Ott pokol van.

grdes

– Az irodalom helyzetét hogy látja? Ha egy üveg bor gondot okoz, egy könyv is drágának számít.

– Megindult az előfizetőkért való kuncsorgás. Jó nevű szerző elküldi az e-mailt, hogy erre a számlára fizess be egy összeget, mert ha nem gyűlik össze a pénzt, akkor nem adják ki...

– Kickstarter-kampány?

– Igen. Ezen túl a lapok helyzete is borzalmas, nagyon gyengén fizetnek, egymás után dőlnek be. Az ÉS-nél a várakozási idő a bekerülésre nagynevű szerzőknél is a háromszorosára nőtt. Annyi kézirat jön, hogy nem férnek be. Nagyon kevés fórum van, ahol lehet és érdemes publikálni. Én nagyon szerettem a Papp Sándor Zsiga vezette kritika rovatot a Népszabadságban. Szuper volt. Azt a luxust egy lap nem engedheti meg magának, hogy ne legyen benne könyvkritika. Engem ezzel, mint olvasót elvesztettek, de itt ugye nem azt kell nézni, hogy mennyi hirdetés fér a helyére, és hogy mennyi pénzbe kerül egy darab kritika, hanem hogy mekkora a brandre vetített hatása. De mondok ellenpéldát is.

A Nők Lapja korábban elment egy eléggé bulváros irányba, a képi világ irányába a szövegek rovására. Akkoriban radikálisan csökkent a példányszám. Szerencsére észrevették ezt, visszafordultak, riportok, interjúk, kultúra, nagyobb szöveges anyagok. És most már folyamatosan nő a példányszámuk, nagyjából egyetlenként a lappiacon. Íme, itt a piaci példa, lehet követni. Az Élet és Irodalom léte is ilyen csoda. Egy elit értelmiséghez szóló, független, saját magát eltartó lap 20 ezerhez közeli példányszámmal, és megél.

grnok2

– Mennyire fárasztó, hogy ezer más dologgal kell foglalkoznia egy írónak, hogy megéljen?

"
– Az a legrosszabb, hogy saját magam titkárnője vagyok.

Nem is annyira az önmenedzselés, hanem hogy egyáltalán, egy csomó emberrel kapcsolatot kell tartani. És nem mondhatok nemet egy könyvtárosnak, pedagógusnak, akik lelkesen dolgoznak az irodalom népszerűségéért, és elvárják, hogy rendes választ kapjanak. Én magam is dolgoztam hat évig könyvtárban, tudom, hogy működik, és hogy azt a nyitottságot várják el tőled, amit a könyveid alapján feltételeznek rólad. De ez nekem napi nyolcvan levél, és emellett az összes egyeztetés, időpontok, plakátok, és még száz másik dolog. Iszonyúan fárasztó, bedarál. Ezt az egészet, mint Sziszüphosz, görgetem magam előtt, és próbálom a helyzeteket összehangolni, túlélni, vasárnap rettegve fordítani oldalra a telefont, hogy mi lesz a következő héten a naptárban, hogyan fogom túlélni. A feleségem ebben is sokat segít, de ez, bevallom, kikészít, türelmetlenné tesz.

gregy

– Úgy hírlik, most először olyan regényt ír, ami eleve regénynek indul. Hol tart?

– Nem tudom, van most egy kisebb mélypont. Korábban lendületben voltam… Azt a pillanatot várom, ami a Megyek utánadnál akkor született meg, amikor egyes szám harmadik személyben írtam, és az elbeszélő azt mondta „De különben Daru én vagyok!” és nyelvileg kifordult ezzel egyes szám első személybe, és hirtelen lett ott egy nagyon durva vallomás, majd visszament harmadik személybe. A nyelvi pillanatot, ahogy ez meglett, ezt várom. A folyamatos, tükörbe néző önreflexió, ami onnantól ott megvolt – ez nincs meg. Ütöm, verem a gépet, de…

– De ugye tudja, hogy meglesz?

– Áh... De egyébként el kell menni a legvégsőkig. Amikor teljesen kétségbeesel. De tényleg a legvégéig. Nem is tudok most mit mondani.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Szemembe nézett a rendőr, és azt mondta, az ő gyereke is itt van velünk” - a Magyar Anyák is ott voltak a Fidesz-székháznál
A nőkből álló aktivista csoport az anyák napján tartott demonstrációján megígérte, hogy kiállnak a gyerekekért, ezért csatlakoztak hozzájuk most is. Elmesélték, hogy látták ők a pénteki eseményeket.

Link másolása

A második könnygázas rendőri fellépés után jelképes tiltakozást hirdetett a Várba a Magyar Anyák nevű aktivista csoport, még anyák napján. Fehér ruhában vonultak fel a Karmelita elé, hogy kiálljanak a gyerekek mellett.

A Magyar Anyák pénteken is ott voltak a tüntetésen, majd a Fidesz-székháznál, ahol könnygáz ugyan nem került elő, de a tömeg nekifeszült a rendőröknek, akik több szemtanú szerint is gumibotot használva reagáltak.

László Györgyi azt mondja, először a Hősök terénél voltak, ahol nyugodtabb volt a helyzet.

„Az emberek leültek a zebrára, elállva az autósok elől a forgalmat. Rengeteg rohamsisakos rendőr jött, de ők átmentek a székház túloldalára, mert ott volt feszültebb helyzet. Mi egy rendőrrel beszéltünk, akitől azt kérdeztük, hogy emberileg meddig lehet bírni.

Megvonta a vállát, a szemembe nézett, és azt mondta, az ő gyereke is itt van velünk.

Utána hangosan szólt a „Neked is van gyereked”, és őszintén sajnáltam, hogy ez komolyan megtörténik. Ott csak skandáltunk."

Ezután átmentek a másik oldalra, a Lendvay utca-Rippl Rónai utca sarkára. „Ott két helyszínen történtek az események. Kicsit kijjebb, egy békés, főleg idősebb, gondolom szülőkből álló csoport leült a rendőrsorfallal szemben és énekelni kezdtek, aztán megafonban beszéltek a lelkükre. Egy idő után a rendőrök elmentek onnan."

Györgyi szerint a másik, bentebbi helyszínen volt veszélyesebb a szituáció.

„Két srácot hallottam beszélni (ők nagyobbak voltak), hogy megverték őket a rendőrök. Kérdeztem, hogy történt. Azt mondták, hogy természetesen

nem a fejüket ütötték, „csak” gumibottal a combjukat, de oda kaptak rendesen. Állításuk szerint nem csináltak semmit, amiért ez volt a reakció.

Györgyi Pankotai Lilivel is beszélt, aki szerint sokkal durvább volt a helyzet, mint múltkor. Háromszor is úgy érezte, életveszélyben van. „A rendőrök megindultak, a tömeg is hátulról tolta előre az embereket a szűk utcában, és így teljesen összepréselődtek."

Ekkor a diákok már mindenkit arra kérte, húzódjon hátrébb, hogy levegőhöz jussanak az elől állók. Így tett Györgyi is.

„Egy srác jött ki teljesen elázva. Kérdeztük, hogy csak nem könnygázt kapott, azért mosták ki a szemét? De megnyugtatott, hogy nem volt könnygáz, csak annyira szoros volt a tömeg, hogy így leizzadt, és muszáj kimennie a tömegből, mert nem bírja."

A Magyar Anyák csoportjának egy másik tagja, Hajnal Edina azt mondja, folyamatosan kapták az üzeneteket. "Egy édesanya üzente, hogy többször megütötték gumibottal és remegett utána perceken keresztül."

Edina úgy gondolja, nem a diákok voltak erőszakosak, hanem a rendőrök, ez szerinte számos videón is látszik. „Gumibotozást sokszor alkalmaztak, nőket is megütöttek" - állítja.

Egy anyuka ezt írta nekik:

„A második sorban álltunk es előrenyúltak a rendőrök, mellettem a férjem is kapott, meg egy gyerek is. Azt mondta ott valaki, lehet, hogy nem gumibot volt, mert annak más az érzése( én nem tapasztaltam). Az valami keményebb volt, amivel a fejüket ütötték.”

Az anyuka szerint a férje hátranézett, amikor megütötték, mert háttal voltak a rendőrsorfalnak. Nem látott gumibotot a rendőr kezében, csak egy gázspray palackot, az is lehet, hogy azzal ütötték meg. Bár sokkoló is volt a rendőrök egy részénél, azt nem használták a szemtanúk szerint.

A rendőrség szombati közleményében azt állította, sörösdobozokkal, üveg-, fém- és műanyagpalackokkal, füstgránáttal, sőt, nagyméretű vascsavarral is dobálták őket, de ők „a lehető leghumánusabb módon”, „óriási türelmet tanúsítva, kizárólag testi erővel” tartották vissza az „agresszív tömeget”.

Azt is írták, négy embert, akiket a tömeg csaknem összepréselt, „saját biztonságuk érdekében” emeltek ki a veszélyzónából. A helyszínről két embert állítottak elő hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt, és több feljelentést is tettek az ügyészségen.

A tüntetésről készült fotóinkat itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Ungváry Krisztián: Nem beszámítható vagy szándékosan terjeszt orosz dezinformációt a vezérkari főnök
Böröndi Gábor azt mondta, egy békefolyamattal még meg lehetett volna állítani a második világháború kitörését. A korszak történész szakértője úgy fogalmaz: nehéz szavakat találni ekkora valótlanságok kapcsán.

Link másolása

Már az országgyűlési bizottsági meghallgatásán is felhívta magára a figyelmet a Magyar Honvédség új vezérkari főnöke, miután arról beszélt, hogy vissza szeretné hozni a katonai oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot.

A közmédiának adott hét eleji interjúja viszont már a nemzetközi diplomáciában is komoly hullámokat keltett: Sebastian Kęciek, budapesti lengyel nagykövet nyílt levélben ítélte el Böröndi Gábor kijelentéseit. A kialakult vitához még Novák Katalin köztársasági elnök is hozzászólt, szerinte a történelmi vitákat és értelmezéseket inkább a történészekre kellene hagyni. Ennek szellemében kérdeztük meg Ungváry Krisztián történész véleményét a témában.

– Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke az M1-nek adott interjújában arról beszélt, hogy 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és egy békefolyamattal még meg lehetett volna állítani a világháború kitörését. Mit gondol arról, ami elhangzott a műsorban?

– Nagyon nehéz szavakat találni ekkora valótlanságok kapcsán, hiszen azt gondolná az ember, hogy Adolf Hitler működése mégiscsak gimnáziumi tananyag. A XX. század fegyveres konfliktusainak nagy vonalakban történő ismerete pedig elvárható lenne egy ilyen pozícióban szolgáló katonai vezetőtől. A második világháború nem lokális háborúnak indult, ezt mindenki tudja, aki egyszer történelemkönyvet vett a kezébe, hanem Hitler életteret akart szerezni keleten. Ezzel kapcsolatos programja pedig nem kétezer négyzetkilométert érintett, hanem a komplett Szovjetunió európai területeit.

Ezek után a Böröndi-féle kijelentést kétféleképpen lehet értelmezni: a Honvéd Vezérkar főnöke nem beszámítható állapotú vagy pedig szándékosan orosz dezinformációt terjeszt. A kettő közül mindenki kiválaszthatja azt, ami neki megfelelő.

– A kormánypárti médiában gyakran feltűnő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel fogalmazott úgy, hogy az utolsó nagy, valóban európai vezető a világpolitikában Adolf Hitler volt. Mintha Böröndi Gábor is valami olyasmire utalt volna a kijelentésével, hogy nem Hitler a hibás a világháború kirobbanásáért, hanem a nyugati hatalmak. Ezt hogyan látja?

– Az a baj, hogy annyira kétségbeejtő ilyen mondatokat hallani. Két lehetőség van: az illető maga is náci, de ezt nem tartom egyébként valószínűnek, vagy pedig azért terjeszti ezt a propagandát, mert a putyini rendszert szolgálja vele, ugyanis alapvetően ezek Moszkvából ismert üzenetek. A legnépszerűbb könyvek közé tartoznak Oroszországban jelenleg azok a művek, amik Hitlert úgy állítják be, hogy tulajdonképpen egy történelmi tévedése volt: a Szovjetuniót támadta meg a Nyugat helyett. Eszerint sokkal jobb lett volna, ha inkább összefog Sztálin és Hitler a romlott, dekadens Nyugat megregulázására. Ez szerintem a történelmi háttere ezeknek a kijelentéseknek, csak az az aggasztó, hogy elvileg Magyarország a NATO tagja, ezekkel a kijelentésekkel pedig a NATO nem is burkolt elárulása készülődik.

– Böröndi kijelentésére a lengyel nagykövet is kiadott egy nyílt levelet, amiben arról ír, hogy a magyar vezérkari főnök szavai a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, illetve idézi a Lengyelország német lerohanásához való segítségnyújtást megtagadó Teleki Pált is. Ezek alapján úgy tűnhet, mintha a lengyelek jobban ismernék a magyar történelmet. Erről mi a véleménye?

– Szerintem az a baj, hogy viccelődhetünk azon, hogy mennyire művelt vagy műveletlen a magyar politikai és katonai elit, de azért teljesen hülyéknek kár nevezni őket. Sokkal fontosabb ennél a politikai szándék detektálása. Itt nem arról van szó, hogy Böröndi Gábor ne ismerné azt, hogy mi történt valójában, hanem arról, hogy úgy válogatja ki a tényeket, ahogy az neki tetszik, illetve tényeket kreál.

Mindezt pedig azért teszi, mert kapott egy egyértelmű politikai feladatot, mint egy propagandista, akit megbíztak azzal, hogy a NATO-t belülről bomlassza fel.

Én ezt látom a kijelentései hátterében, és nem azt, hogy ilyen mértékben műveletlen lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Dominóhatás az ingatlanpiacon: egy rózsadombi lakás is nehezebben kel el, mert valahol Borsodan beragadt egy kis ház vásárlása
Drasztikusan, 40-50 százalékkal csökkentek az adásvételek - mondja az ingatlanpiaci szakértő. Az is bajba kerülhet, akinek amúgy nem lenne szüksége a költözéshez hitelre, mert minden mindennel összefügg.

Link másolása

Elég érdekes időszakot él az ingatlanpiac is, mert semmi sem úgy történik, ahogy korábban vártuk. Ősszel még arról beszélgettünk, hogy az elszabaduló rezsiköltségek miatt értékesebbé válnak a jó energetikájú ingatlanok, és ennek ez év elején már meglesz a hatása. Ez nem így történt.

Ehelyett jöttek az infláció miatt égbe szökő hitelkamatok, az ingatlankereslet pedig drasztikusan csökkent. A lakásárak elindultak lefelé, az albérletárak pedig felfelé. A legújabb folyamatokról Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk.

– Hogy állunk most májusban ahhoz képest, amit vártunk korábban, és mire számítsunk nyáron?

– Nagy átalakuláson ment keresztül a piac az elmúlt fél évben. Ahogy haladtunk előre az időben, 2022-ben nőtt az infláció, emelkedtek a hitelkamatok is, ami pedig a vásárlási kedv csökkenésével járt együtt. Korábban minden második lakás vásárlásához hitelt vettek fel az emberek. De amíg 2021-ben nyarán 2-3 százalékos kamattal lehetett hitelt venni, most már 9-10 százalék az átlag.

Emiatt a felvett hitelek volumene 70%-kal csökkent.

Ez kihatott az árakra is. Az elmúlt hét évben háromszorosára nőttek az ingatlanárak Magyarországon. De ha nincsen annyi vevő, akkor az eladóknak kell versenyezni értük, ami mostanra kifogta a szelet a drágulás vitorlájából. Az árak stagnálásba váltottak át, sőt helyenként megindult az árcsökkenés. Persze ez nem olyan drasztikus, tehát nem estek a felére az ingatlanárak, csupán néhány százalékos csökkenésről beszélünk. Azaz még mindig viszonylag magasak a lakásárak szinte minden településtípusnál, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás átlagos ára 40-45 millió forint, tehát még mindig a 800-900 ezer forintos négyzetméterárak jellemzik a fővárosi ingatlanpiacot. A megyeszékhelyeken, az egyetemvárosokban 6-700 ezer forintos négyzetméterárakon cserélnek gazdát az ingatlanok. Azaz még ott sem indult be az a fajta drasztikus árcsökkenés, amire a vevők várnak. Mindez oda vezetett, hogy

a lakáspiaci adásvételek körülbelül 40-50 százalékkal csökkentek, legalábbis az ingatlan.com adatai alapján.

Ezzel szemben a kiadó lakások iránti kereslet a 2023 első négy hónapjában 17 százalékkal haladta meg 2022 első négyhavi szintjét. Ez a bérleti díjakat is folyamatosan egyre magasabbra löki. Lehet úgy fogalmazni, hogy az inflációnak is köszönhető ez a változás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Tehát nem azért, mert a tulajdonosok mindenáron tartani akarják azt a reáljövedelem szintet, amit az infláció emelkedése miatt elvárnak, hanem az infláció inkább úgy járul hozzá a bérleti díjak növekedéséhez, hogy az áremelkedések miatt a jövedelmek is nőnek, még akkor is, ha az inflációtól elmaradó mértékben, és ez a magasabb jövedelem már lehetővé teszi a bérbeadóknak is, hogy árat emeljenek.

– Nem, inkább arról van szó, hogy az infláció miatt befagyó ingatlanpiac miatt csökkent a vásárlási kedv, emiatt sokan kényszerülnek inkább lakást bérelni, mivel vásárolni nem tudnak? És ez nyomja fel az árakat?

– Biztos, hogy van ilyen élethelyzet is, de ez nem tömeges. Tömegesen nem ugrott meg ugyanis a kiadó lakások iránt érdeklődők száma.

– Ha valaki elkezd lakást bérelni, akkor pontosan azokat a szűkös forrásait éli fel, amivel önerőt gyűjthetne egy saját ingatlan vásárlásához, és beleragadhat ebbe a helyzetbe. Ez a korábbról is ismert zsákutca most még egyirányúbbá vált azáltal, hogy a bérleti díjak növekedtek, és a hitelek meg drágábbak lettek?

– Itt az infláció lehet a kivárásra alapozó lakásvásárlók fő ellenfele. Az a pénz, amit félretettek lakásvásárlásra, egyre kevesebbet ér, még akkor is, ha a lakásárakra most inkább a stagnálás jellemző. Ugyanis az elmúlt hét évben 2015-től 2022-ig a lakásinfláció sokszorosa volt a KSH által meghatározott fogyasztói árindexnek, Budapesten és a nagyvárosokban éves szinten 20-25%-kal drágultak a lakások.

Azaz ha valaki azt mérlegelte, hogy van mondjuk 10 millió forintja, amiből el tudna indulni hitelfelvétellel a saját lakás vásárlása felé, reálértelemben évről évre 20-25 százalékot veszített a pénze értékéből, mert ugyanannyi pénzből ennyivel kisebb ingatlanba tudott beköltözni.

Ha egyáltalán kapott hitelt annyi önerővel, amennyi a rendelkezésére állt, mert a minimális önrész is egyre magasabb lett. Ma már a bankoknak az ingatlan értékének legalább 20 százalékát el kell, hogy kérjék önerő formájában, az MNB által bevezetett adósságszabályok miatt. Tehát egy 50 négyzetméteres, 40-45 millió forint értékű budapesti lakás esetében legalább 8-10 millió forint önrésszel kell valakinek rendelkeznie. Ez főleg az első lakásvásárlóknak okoz fejtörést, mert nekik ezt az összeget nagyon nehéz előteremteni. Viszont a jelenlegi lakáspiaci folyamatok a vevőknek kedveznek, az alkupozíciójuk jelentősen nőtt. A korábbi 4-5% helyett már 6-8 százalékot is engednek a vevők az árból.

A másik dolog, ami a jelenlegi piacon veszélyes, az a dominó hatás. Ez azt jelenti, hogy hiába van olyan ingatlantulajdonos, akit ez a válsághelyzet, a hitelkamatok megugrása nem érint, mert lenne annyi megtakarítása, hogy amikor piaci áron el tudja adni az ingatlanát, akkor tovább tudna költözni, de ha az ő vevőjét viszont hátrányosan érintik a jelenlegi folyamatok, akkor mindketten beragadnak. Ezen a láncolaton mehetünk tovább, és ez a dominóhatás az, ami megfogja a lakáspiaci tranzakciókat.

Lehet, hogy egy rózsadombi lakás is nehezebben kel el azért, mert valahol Borsod megyében beragadt egy kis ház vásárlása.

Ugyanis a láncolatban van mondjuk 3-4-5 tranzakció, és a rózsadombi lakás eladásához az kell, hogy ez az egész láncolat végiggördüljön. Ennek is köszönhető, hogy drasztikusan, 40-50 százalékkal estek vissza a lakáspiaci adásvételek.

– Úgy tűnik, hogy a mostani helyzetben viszont lakást venni jó. Jól gondolom?

– Igen, ez így van. Aki tud és akar lakást venni, az most jó helyzetben van, mert feleannyi vevő van most a piacon, mint egy évvel korábban. Persze nem ennyire egyértelműen rózsás a helyzet, a finanszírozás miatt. Az biztos, hogy akinek most aktuális, jobban jár, ha lép, mintha kivár. Amikor nagyon drasztikus volt a drágulás, és pörögtek az adásvételek, akkor nagyon sok olyan véleménnyel lehetett találkozni a lakáspiacon, hogy mivel most nagyon drágák az ingatlanok, én most nem veszek, hanem inkább majd akkor, amikor csökkennek az árak. Most csökkennek, még ha minimális mértékben is, de most nem látom azt, hogy nagyon sokan megrohannák az ingatlanpiacot. Most ugyanis az az irányadó vélemény, hogy majd akkor vásárolok, amikor a mélyponton lesznek a lakásárak. De amikor mélypontra kerülnek, és mire ez eljut a köztudatba, akkorra már egyértelműen be fogják árazni a tulajdonosok. Tehát ha valaki akkor nem lesz elég gyors, akkor már nemhogy elsőként, hanem sokkal inkább tíz- vagy tizenkétezredikként állhat be a sorba vevőként, és már sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett tud majd vásárolni, ugyanis akkorra a tulajdonosok már beárazzák ezeket a fellendüléssel kapcsolatos várakozásokat. Tehát még mindig jobban jár, akinek aktuális ez a kérdés, ha most, megbecsült vevőként tud a piacon érvényesülni, nagyobb alkupozícióval, mert most nem kell mással konkurálni egy-egy eladó lakás esetében.

– Tavaszig még nem láttuk jelét, csak jósolták, hogy a jobb energetikájú ingatlanok keresettebbek lennének. Most már bekövetkezett ez a változás?

– Igen, ezeket könnyebben lehet eladni, illetve jobban tartják az értéküket. A csökkenő árak közepette a közepes vagy felújítandó állapotú ingatlanok értéke jobban esett, mint a jó energetikájúaké.

Tehát az olló nyílt, és ez minden bizonnyal tovább nyílik. De drágábbak nem lettek, egyszerűen azért, most nem ez a tendencia, most a vevők nem hajlandóak többet fizetni.

Egy olyan szegmens van, ahol az áremelkedés nem múlt el, és ez nagyon szorosan összefügg az inflációval, ez pedig az újépítésű lakások piaca. Amikor emelkednek az építőanyagárak, a tégla, a beton, a fa, az acél, akkor ezek beépülnek az eladó új ingatlanok áraiba is. Az még kérdés, hogy elindítják-e azokat a további beruházásokat az építtetők, amiket terveztek, vagy ők is a kivárásra alapoznak. Ez inkább a kisebb építtetők esetében lehet nyerő stratégia, mert a legnagyobb cégeknek már kiépült az elmúlt években az az infrastruktúrája, ami nem állhat le, mert akkor ténylegesen veszteséget termelnek.

– Mennyi idő alatt lehet eladni átlagosan egy ingatlant?

– A leggyorsabban a budapesti és a megyeszékhelyeken található ingatlanokat lehet értékesíteni. Ezeknek az eladási ideje most körülbelül 75-80 nap, ami magasabb, mint a válság előtt tapasztalt 65-70 napos átlagos értékesítési idő, de nem sokkal. A kisebb településeken, tehát a falvakban, községekben az átlagos értékesítési idő van, ahol 100 nap fölött jár, van, ahol ez akár 120 nap is lehet.

Az agglomerációs települések érdekes módon a válság idején is előnyt élveznek a vásárlók körében.

Egyrészt azért, mert a home office, a távmunka miatt már nem feltétlenül kell annyit ingázni az embernek a munkahelyére bizonyos munkakörökben és bizonyos pozíciókban, másrészt pedig az agglomerációs övezetben olcsóbban lehet ingatlant vásárolni, és ez nemcsak a fővárosi agglomerációra, hanem az összes megyeszékhelyre igaz. Itt az energetika már fokozottan számít, tehát hogy milyen a fűtési rendszer, van e szigetelés az ingatlanon. Ezek az „apróságok” akár 10-15 százalékos árkülönbözetet is jelenthetnek a vételárban.

– Van-e eladhatatlan ingatlan?

– Van, mindig is volt. Azonban 2015 és 2022 között azok voltak az eladhatatlan ingatlanok, ahol az eladó aránytalanul magasan árazott, és a vevők emiatt már fel sem hívták. Most viszont vannak olyan ingatlanok, amik azért váltak eladhatatlanná, mert a nagyon nagy alapterületűek, rossz energetikai adottságúak. Például egy két-három-négy generációs szigeteletlen családi ház, aminek a fűtési költsége akár több millió forintra is nőhetett az elmúlt időszakban. Az ilyen ingatlant sok esetben a tulajdonosok maguk nem akarják olyan áron piacra dobni, amennyiért hajlandó lenne valaki azt elvinni, mert egész egyszerűen már aránytalanul kicsi összegnek tartják az ilyen ajánlatokat. Ezeknek az ingatlanoknak nem csak az csökkenti az értékét, hogy nagyon nagy az energiafogyasztásuk, és nem a legjobb az elrendezésük, hanem az is, hogy az elszabaduló árak miatt sokkal többe kerül a felújításuk is. Így ezek a házak duplán kerültek hátrányos helyzetbe.

– A most épülő akkumulátorgyárak közelében, például a gödi Samsung közelében el lehet adni egy ingatlant?

– Vizsgáltuk a helyzetet Gödöllőn és Debrecenben is, de

egyelőre nem látunk arra utaló jelet, hogy ezek a ingatlanok kevesebbet érnének, mint eddig.

Az játszik ebben valószínűleg szerepet, hogy Göd például a budapesti agglomeráció részét képezi, közel van a Dunához, tehát ezek inkább támaszt adnak az áraknak, mint lehúznák azokat. Ráadásul az is nagyon jellemzővé vált mostanában, hogy amikor ezek az új üzemek felépülnek, nemcsak az akkumulátorgyárakra gondolok, akkor ott

rendkívül sok új munkavállaló jelenik meg, akiknek sok esetben a lakhatása nem megoldott,

mert messzebbről kell őket odavinni, adott esetben külföldiek. Vagy ők bérelnek, vagy a munkáltatójuk vásárol ingatlant, ez a többletkereslet, ami ezeknél az üzemeknél vagy gyáraknál megjelenik, inkább támaszt ad, vagy egyenesen megnöveli az árakat. Gödön, vagy Debrecenben a bérleti díjak is elindultak igen tempósan felfelé, pedig korábban ezek egyáltalán nem voltak a legdrágább egyetemvárosok.

– És mi várható az egyetemi felvételik után?

– Arra számítunk, hogy az idei albérletszezon intenzív lesz. Július 25-e környékén hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, tehát augusztus elejétől kezdve szeptember elejéig tart a klasszikus albérletszezon. Ebben az időszakban arra számítunk, hogy nőni fog a kereslet, nőni fog a kínálat, mert ilyenkor a tulajdonosok is pontosan tudják, hogy ez az az időszak, amikor a kiadó lakásukat érdemes feltölteni az ingatlanhirdetési portálokra. Mivel megnövekszik a kereslet, az árak emelkedésére is számítunk. Valószínűleg tempósabb lehet a drágulás a tavalyihoz képest, amikor a rezsifélelmek erősen tompították a szezonális hatásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mit tegyünk, hogy ne bukjunk 28% adót a megtakarításainkon?
A szakértő szerint ki lehet kerülni a kormány lakossági megtakarításokra kivetett plusz adóját, de mindenképpen számolni, mérlegelni kell. Kármentő interjú.

Link másolása

Május 31-én szerda este kiadott rendeletében a kormány gyakorlatilag megduplázta a lakossági betéteket eddig is terhelő kamatadót. Ennek módja nem az adó megemelése volt, hanem a 15 százalékos eddig meglévő teher mellé újabb 13 százaléknyi szociális hozzájárulást (szocho) vetett ki. A lakossági megtakarítások közül kivételt az állampapírok és az ingatlanalap befektetési jegyek jelentenek. A rendelkezés minden bizonnyal átalakítja a lakossági befektetési piacot. Azok, akiknek megtakarításaik vannak, jól teszik, ha tájékozódnak a lehetőségeikről, hogy elkerüljék, de legalábbis mérsékeljék a plusz terheket.

Argyelán Józsefet, a Bankmonitor munkatársát kerestem meg, segítsen megérteni, mi történt, illetve mit tehet, akinek megtakarítása van.

– Mennyire volt váratlan, hogy az év közepén, szinte egyik napról a másikra bevezetnek egy új adót?

– Váratlannak váratlan volt. Nem készültek a piaci szereplők, nem voltak ilyen típusú hírek korábban.

A rendelet éjszaka jelent meg, viszont azt hozzátenném, hogy július elsejétől indulnak az új szabályok, tehát azért van 30 napos átfutási idő.

A jövő évi költségvetési törvény benyújtása körül megjelent ilyen típusú rendeletek egyértelműen azt mutatják, hogy a korábban több elemző által is jelzett, törvényben szereplő bizonytalansági tényezőket próbálják kivédeni, a költségvetést egyéb dolgokkal megtámasztani. Az intézkedésnek, itt most különösen a szocho bevezetésére gondolok, két célja lehet. Az egyik közvetlenül a bevételi lábak növelése, tehát az, hogy a megtakarítások utáni szocho fizetés megjelenjen a költségvetésben. A másik, közvetett hatás az, hogy

mivel kivételt tettek a magyar állampapírokkal, a kormány ezekbe a befektetési formába tereli a magyar lakosság megtakarításait.

Vagyis nemcsak a bevételi oldalon szeretne növekedést, hanem a hitelfinanszírozási oldalon szeretne egy még nagyobb keresletet.

– Ingatag lábakon áll az állami költségvetés?

– Nem tudom megítélni, hogy mennyire áll ingatag lábakon, bár több elemzőtől hallottunk kritikus megjegyzéseket, amik erre utalnak. Ha ingatag lábakon áll, ha nem, ezek az intézkedések stabilabb helyzetbe hozhatják.

– Ön szerint valóban az állampapírok felé mozdulnak a megtakarítások ezek után?

– Azt gondolom, hogy igen. Nagy Márton miniszter is azt nyilatkozta, hogy a lakossági betétek 5-10 százaléka is megmozdulhat. A szocho bevezetése csak a természetes személyekre, azaz a lakosságra érvényes. Eddig is igen népszerűek voltak a magyar állampapírok. Ez köszönhető egyrészt a rugalmas visszaváltásnak, másrészt a kockázati szinthez kapcsolódó, kiemelten magas kamatozásnak. A jövőben ez még vonzóbbá válik,

hiszen az adómentesség, ami eddig 15 százalékos előnyt jelentett a hasonló típusú megtakarításokkal szemben, a jövőben 28 százalékos előnyt fog jelenteni.

Hozzátenném, hogy a többi intézkedés, melyek ugyanezen Magyar Közlönyben jelentek meg, szintén az állampapírok felé terelnek.

Argyelán József

– Milyen nagyságrendben lehet így pluszbevétele a költségvetésnek?

– Érdekes módon nem adott erről információt ki a kormány, sőt Nagy Márton kifejezetten azt jelezte, hogy

nem is érdekli, mekkora lesz a bevétel növekedése. Ez azt sugallja, hogy az intézkedésnek az állampapír felé terelési hatását nagyobbnak és fontosabbnak tartják.

Ettől függetlenül az, hogy a bevételi oldalon plusz tételek jelennek meg, még mindig több milliárd forintot jelenthet.

– Már második éve tart a huzavona a helyreállítási alapokkal és a kohéziós alapokkal. Tehát, hogy egyszerűen nem érkezik meg az a pénz, amire eddig üzembiztosan lehetett számítani a költségvetésben. Lehet ez az oka az intézkedéseknek?

– Az kétségtelen, hogy a költségvetésből hiányoznak ezek az elemek, de legjobb tudomásom szerint a kormány - legalábbis a kommunikációja alapján - számít arra, hogy ezek a pénzek megérkeznek. Én nem tudom megítélni, hogy állnak az Európai Unió és a magyar kormány tárgyalásai jelenleg. De tény, hogy függetlenül attól, megérkeznek-e ezek a pénzek, vagy sem, ezen intézkedésekkel stabilabbá válhat a magyar költségvetés helyzete.

– Más országokkal összehasonlítva ez az adóteher sok vagy kevés?

– 28 százalék adót azt én mindenképpen soknak ítélek. Nincsenek pontos nemzetközi számaim, de szerintem nemzetközi összevetésben az élmezőnybe tartozhatnak. Persze ki kell hangsúlyozni azt, hogy bizonyos elemekre nem vonatkozik, és itt nemcsak az állampapírt kell megemlíteni, de például az ingatlanalapokra sem fog vonatkozni. Ettől függetlenül valóban, ha a többi formát nézzük, akkor ez egy elég jelentős adónemnek tekinthető így összességében.

– Mit tehet az, aki enyhíteni akarja a várható veszteségeit?

– Azt tudni kell, hogyha június 30-ig történik meg az adott típusú befektetés, legyen az betétek lekötése, értékpapír vásárlása vagy biztosítási szerződés aláírása, akkor arra nem lesz érvényes a szocho.

Tehát ha már van egy lekötött betétem, akkor az nem lesz szocho köteles, függetlenül attól, hogy a lejárata július elsejét követően történik meg vagy sem.

De az elképzelhető, hogy valamilyen megtakarítás például július elsejét követően igen hamar lejár, és ezért végiggondolom, érdemes-e már most, az új szabályok bevezetése előtt lépni. Itt két dolgot kell mérlegelni. Az egyik az, hogy mennyibe kerül az, hogy most kiveszem a pénzem. Egy betét esetében ez jellemzően azt jelenti, hogy elveszítem a kamatígéretet, amit a bank adott felém, tehát visszakapom a betett pénzemet. Tegyük fel, hogy egymillió forintot 10 százalékra helyeztem el. Ekkor ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint ugrik. Ez az ára annak, hogy én feltöröm. Viszont a másik oldal, amit nézni kell, hogy mi az, amibe el tudnám helyezni most, és milyen futamidőre. Azaz, ha most indítok egy kétéves lekötést, szintén 10 százalékra, akkor azt látom, hogy 200 ezer forint lesz a várható nyereség. Ennek 15 százalékos adója lesz, de a 13 szocho még terheli. Tehát a 200 ezer forintnak a 13 százaléka, ami 26 ezer forint. Ez lesz az, amit megspórolok azáltal, hogy most indítottam a lekötést, és nem júliusban.

Más a helyzet azokkal a pénzösszegekkel, amelyek lekötetlenül vannak, parlagon hevernek, és eddig várták a jó ajánlatot.

Azokat már nem érdemes tovább parkoltatni, hanem el kellene helyezni valahova június 30-ig. Azoknak érdemes gondolkodni, akik valamilyen nagyon rugalmas, extra rugalmas, takarékszámla típusú megoldást választottak, tehát lekötetlenül kamatozik a pénzük magasabb kamat mellett, ilyet is lehet találni, már egyébként 8-9 százalékosat is jelenleg. Ezek a napi kamatozású termékek július 30-ig szocho mentesen kamatoznak, de július 1-től szochoval terhelten. Itt érdemes elgondolkodni, hogy a lekötetlen takarékszámlákról áttegyük a pénzt valamilyen lekötésbe, hogy a szocho-mentességet meghosszabbítsuk.

– A bankok meg fogják érezni, hogy ilyen tömegben kiviszik a befektetéseiket az emberek?

– A bankoknál több érdekes kérdés van. Az első, hogy a szocho hogyan hat a banknál lévő állományra. Nyilván a lekötetlen pénzekre jelenleg leginkább az infláció hat, tehát a 24%-os áprilisi infláció azt jelentette, hogy a lekötetlenül, 0 százalékon on ketyegő pénzek vásárlóértéke negyedével csökkent. Azért ez egy elég komoly hatás, ez már önmagában arra sarkallja az embereket, hogy a lekötetlen összegeket helyezzék máshova. Sajnos a lekötött betétek kamatai igen alacsonyak. Kisebb bankoknál találhatunk kétszámjegyű értékeket, de a nagyobb pénzintézeteknél 1-2-3 százalékos lekötött betéteket láthatunk. Azért valljuk be, ez nem érdemi vetélytársa a lakossági állampapírokon elérhető hozamoknak. Összességében ennek az intézkedésnek lehet egy olyan hatása, hogy a szocho bevezetés elirányítja a banki betétekből vagy a bankszámlán látra szóló állományban lévő pénzeket állampapírba.

Ráadásul a bankoknak maguknak minden ügyfelüket értesíteni kell, hogy mennyit nyerhettek volna, ha a pénzüket korábban állampapírban helyezik el. Tehát a banknak ingyen reklámként fel kell hívni a saját ügyfelei figyemét arra, hogy jobban jártak volna, ha állampapírt vásárolnak.

Hogy mennyit vesztettek azért, mert nem ezt választották. Ez egy másik rendeletben van.

– Jól értem, a bank a saját kontójára reklámozza a konkurenciáját?

– Ez csak félig-meddig igaz. Igen, reklámozza, és egy olyan terméket reklámoz, ami a betéteinek konkurencia. Tehát eddig ez egy igaz állítás. Érzek ebben egyfajta fricskát is, mert a betéti kamatok nagyon alacsonyak, ezt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is nehezményezte már, azonban a nagyobb pénzintézetnél érdemben nem indult el emelkedés. Mostantól ez a figyelemfelhívás azt is jelenti, hogy a bankokkal magukkal elmondatják azt, hogy igen, mi alacsony betéti kamatokat kínálunk az állampapírokhoz képest. Azt hozzátenném, hogy

persze egy „konkurencia” termékét reklámozzák, de a bankoknál is lehet vásárolni állampapírokat.

Tehát, ha egy bank ebben meglátja a lehetőséget, akkor azt is mondhatja, hogy igen, kiküldöm ezt a tájékoztató levelet, és utána minden eszközt biztosítok az ügyfélnek, hogy nálam vásárolja meg az állampapírt. Tehát a pénz tőlem, az én kezelésemből ne kerüljön ki. Ráadásul az extraprofit adót megtartották az elkövetkező évre is, és a bankok esetében úgy állapították meg, hogy amennyiben a bank állampapírt vásárol, az valamilyen mértékben csökkentheti az adóterheket. Tehát a kormány a bankot is abba az irányba tereli, hogy maga is vásárolja ezeket a papírokat, csökkentve az adóterhét. Nagy Márton várakozása szerint az intézkedések miatt a bankok mintegy 1300 milliárddal, míg az alapok 500 milliárddal „jelenhetnek meg” pluszban az állampapírpiacon.

– Mennyire szokásos dolog az év kellős közepén egy ilyen adóátalakítás?

– Az tény, hogy az adózásokhoz jellemzően év elején szoktak hozzányúlni, bár hozzátenném, hogy a költségvetéssel együtt be szokták nyújtani azokat a csomagokat is, amik az adózási változásokra, egyéb elemekre vonatkoznak, mondjuk úgy, a költségvetés adó oldali megalapozását segítik. Bár hozzátenném, hogy az adott évi költségvetéshez olyan adóváltozásokat szoktak benyújtani, amik az a tárgyévtől hatályosak. Jelen esetben pedig ez nem így történt. Valóban egy évközepi változtatást léptek meg, ezt tekinthetjük szokatlannak is. Amint említettem, ez egy elég gyors döntés, nagyon váratlan volt, de szerencsére nem egyik napról a másik napra lépett érvénybe, tehát nem arról beszélhetünk, hogy május 31-én megjelent és másnaptól hatályos. Ezt kiemelném pozitívumként, bár valóban nem január 1-től változnak ezek a dolgok. Ha a külföld szemszögéből nézzük, mindenképpen egy negatív üzenet az, hogy ilyen gyorsan átalakítanak valamit és egy hónapos átfutást adnak csupán.

Ez mindig rossz üzenet. Jó üzenet viszont az, hogy ezekkel a kiegészítő változásokkal a költségvetés bevételi oldala mindenképpen stabilabbnak, megalapozottabbnak tűnik.

Ez az olvasat viszont a külföldiek számára azt sugallja, hogy biztosabb a magyar költségvetés, kiszámíthatóbb, biztonságosabb a magyar gazdaság. Ez egy pozitívabb üzenet. Ezt az olvasatot erősíti az a tény is, hogy a forint árfolyama nem omlott össze a hír hallatára. Márpedig ha valamilyen váratlan hír jön, arra a külföldi befektetők adott esetben tudnak reagálni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk