hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Egy tízéves gyerek erre még nincs felkészülve

Miért nem jó a rendszer, miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.
Prókai Eszter cikke,Abcug - a címkép illusztráció - szmo.hu
2016. január 30.

hirdetés

Kell-e felvételiznie egy tízéves gyereknek? Szükséges-e olyan témákkal foglalkozniuk, amiről idén szólt a felvételi? Prókai Eszter írt erről az Abcug számára. A cikket a portál szíves engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Síró gyerekek és elégedetlen szülői panaszok kísérték az idei gimnáziumi felvételiket, de a feladatok nehézsége csak az egyik probléma. Valójában az egész felvételire nem lenne szükség, mert olyan helyzetbe hoz tíz-tizenegy éves gyerekeket, amelyre még nincs felkészülve. A szülők sokszor a saját presztízsüket helyezik előtérbe, hiába érzi jól magát a gyerek az általános iskolájában, maradna a megszokott osztályközösségében, mennie kell már ötödiktől gimnáziumba, mert a szülő csak így látja biztosítottnak a jövőjét. Általános iskolai magyar és matektanárokkal ültünk össze, hogy átbeszéljük: miért nem jó a rendszer, és miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.

Igen, a feladatok némelyike tényleg nehéz volt, és valóban nagyon kevés a megoldásukra 45 perc, de ez egy csak szelete a sok problémának, amit a nyolc osztályos gimnáziumi felvételi rendszer magában hordoz. A matematikát és magyart tanító pedagógusokból ömlött a szó, amikor arra kértük őket, mondják el véleményüket a témáról. Mi kifejezetten a negyedikes gyerekekre (akik most nyolcosztályos gimnáziumba felvételiztek) hegyeztük ki a beszélgetést, de általánosságban is megállják a helyüket a felvetett problémák. A tanárok szerint a legnagyobb gond a következőkkel van:

iskola1

Rigó utcai elemi leányiskola IV. osztálya (1893-1894), Fotó forrása: Fortepan

hirdetés

- annak, hogy valaki bejut-e egy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba csak egy – és nem a legfontosabb – szelete maga az írásbeli felvételi. Ott vannak a korábbi jegyei, a személyes felvételi elbeszélgetés, az előkészítők. “Ez a nyolc, a hat és a négyosztályos gimikbe való felvételikre is igaz: ha csak magán az írásbeli vizsga eredményén múlna, töredéke jutna csak be a gyerekeknek, mint most. Épp ezért sem szerencsés olyan túlzott jelentőséget tulajdonítani ezeknek a vizsgáknak, mint amekkora cirkusz övezi őket” – mondta egyikük. Ezt a cirkuszt szerinte leginkább a szülők generálják, akiknek sokszor a saját presztízsükről szól, hogy a gyereket felvegyék például egy nyolcosztályos gimnáziumba. Hiába nem akarja a gyerek, mert jól érzi magát az iskolájában, mennie kell, mert a szülő ezt akarja.

- a most felvételiző gyerekek még csak az adott évfolyam félidejénél tartanak. Ugyan negyedikeseknek vannak titulálva, de valójában ők olyan gyerekek, akik már kijárták a harmadikat, és még mellé három és fél hónapot. A negyedikes tananyag júniusban ér véget, most január közepe van. Ez a hiányzó négy hónap nagyon sokat jelent ebben a korban. Mind tudásban, mind a különböző kompetenciák fejlettségében.

- a vizsgahelyzet nem ilyen korú gyerekeknek való. Egy 10-11 éves gyerek jó esetben életében először most került stresszhelyzetbe. Ebbe sem magától, hanem a szülői akarat miatt. Ehhez jönnek még azok a nem túl szerencsés mondatok a szülők szájából, hogy “nagyon sok múlik ezen”, “a jövőd a tét”, “ezt most nem szabad elrontanod”. El lehet képzelni, hogy egy ilyen felvezető után milyen idegállapotban ültek le egyes gyerekek a feladatok fölé. Ezek a vizsgák a tanárok szerint ráadásul tipikusan olyanok, amik nem arra világítanak rá, hogy mi az, amit tud a gyerek, hanem arra, hogy mi az, amit nem. Ez pedig nem tesz túl jót az önbecsülésnek.

- a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szegregálnak, mert kiválogatják a gyerekeket, a jókból is a legjobbak kerülnek be. Egy hátrányos helyzetű gyereknek szinte esélye sincs bejutni ezekbe, így felesleges is arról elkezdeni beszélgetni, hogy egy gyengébb képességű gyerek hogyan birkózhat meg ezekkel a feladatokkal, mert nem is jelentkezik a vizsgára.

- a 45 perces időkeret, amiből a feladatlap tanácsa szerint szerencsés lenne az utolsó, fogalmazásos magyar nyelvi feladatra legalább 10-15 percet hagyni. Egy negyedikes gyereknek még nincs olyan kifejlett időérzéke, hogy be tudja azt osztani, és ez nem is várható el. A hagyományos pedagógiai módszerekkel tanító iskolákban, ahol nincsen csoportmunka, a tanár vezényli le az órákat. Ő adja az utasításokat, jelzi az óra végét, vagy azt, ha egy feladatot be kell fejezni, ezért a gyerekekben nem fejlődik ki az a fajta időérzék, ami egy ilyen típusú vizsgán elengedhetetlen. A tanárok emellett keveslik a vizsgára szánt időt. “Ahhoz, hogy valaki ezeket a feladatokat 45 perc alatt helyesen meg tudja oldani, kell a családi háttér. Nem elég az, amit az iskolában megtanulnak. Olyan családi háttér kell, ahol odafigyelnek rá, foglalkoznak vele, különórákra járatják” – mondták a tanárok. A gyereket meg is tudja riasztani, ha látja, hogy fogy az ideje. Elkezdi megoldani a feladatokat alaposan, a saját maga tempójában, majd egyszer csak felpillant az órára, pánikba esik, és máris nem tud olyan munkát végezni, amire pedig képes lenne.

iskola

Iskola, 1902. Fotó forrása: Fortepan

Az általános problémákon kívül jónéhány feladatra is felkapták a fejüket a tanárok. A magyar nyelvi vizsgában található szövegek szerintük túlságosan hosszúak és elvontak, a matekfelvételi pedig egy-két ponton egy Zrínyi matekversenyen is megállta volna a helyét. De nézzük, hogy konkrétan miket emeltek ki!

- egy negyedikes gyerek mesékkel és mondókákkal találkozik az iskolai órákon, nem pedig az olimpiai mozgalom majdnem egész oldalas történetével. A meséket, mondókákat, közmondásokat megérti, tudja értelmezni. Az olimpiai mozgalom történetét még nem. A magyar nyelvi vizsga egyik feladata egy erről szóló szövegértés volt. Benne ilyen szavakkal, mint: mozgalom, jelkép, szimbólum vagy a kontinens.Egy negyedikes gyerek még földrajzot sem tanul, ezért nem várható el tőle, hogy tudja, mi az a kontinens. “Az egybefonódó karikák az öt kontinens egységét jelentik” – írja egy helyen a szöveg. A gyerek nem tudja elképzelni a karikák egybefonódást, csak akkor, ha már találkozott ezzel a jelképpel. “Ez a szöveg tipikusan azoknak mehetett könnyebben, akik otthon már érintették ezt a témát, sok sportot néznek a tévében, a szülők meséltek az olimpiáról nekik. Egy átlag negyedikes az iskolában szinte biztos, hogy nem tanult még semmit erről” – mondták a tanárok.A szöveg hosszú is volt, egy ilyen hosszú szöveg értelmezése egy ennyi idős gyereknek általában egy egész tanórát vesz igénybe, nem pedig öt vagy tíz percet. A tanárok versenyszintűnek nevezték az olimpiáról és egy másik, a védett madarakról szóló feladatot is. Miután végignézték az összes feladatlapot, még azt a véleményt is megkockáztatták, hogy a nyolcadikos magyar nyelvi vizsgalap könnyebb volt mint a negyedikeseké.

- a tesztekben több olyan feladat is volt, ami olyan kompetenciát, tudásanyagot várt el a gyerekektől, amiknek ők még nincsenek birtokában. Az egyik, negyedikes felvételizőknek szánt magyar nyelvi feladat például így szólt: egy hatszor hatos négyzetben szétszórt betűkből összesen négy értelmes szót kell megtalálni a négyzeten belül. Lehet haladni átlósan, vízszintesen és függőlegesen is. Ezeket a szavakat kellett megtalálniuk a gyerekeknek: ordas, ludas, balga. cifra. Ez nem egy negyedikes gyerek szókincse, és ha olyan szót kell keresnie, amiről még nem is hallott, nem is fogja megtalálni. Egy másik feladatban össze-vissza kavart betűkből kellett öt értelmes szót alkotni. Ilyen volt például a számítógép, Kinizsi Pál vagy a golyóstoll. Külön figyelni kellett rá, hogy a tulajdonneveket helyesen írják le. “Nagyon sok volt a betű, a nyolcadikosoknak szoktak ilyen mennyiségű betűből ilyen típusú feladatot feladni. Én értem, hogy mire voltak kíváncsiak a feladat készítői, de ahhoz, hogy megállapítsák, van-e a gyereknek térlátása, logikája, bőven elég lett volna, ha öt helyett csak három szót kell megalkotniuk”.

- a hatodikosok egy olyan matekfeladattal találták szembe magukat, amiről még nem is tanultak. A háromszög területét kellett kiszámolni, ez pedig csak a hatodik osztály második félévének tananyaga. “Ha rájött a gyerek, hogy a két háromszöget összetolva egy négyzetet kap, akkor így ki tudta számolni, de egyébként nem. Mert még nem tanulta”.

- “Ezt a feladatot csak akkor tudja megoldani a gyerek, ha rájön, hogy visszafelé kell gondolkodnia” – mondta egy másik, hatodikosoknak szóló matekfeladatról a szakktanár. Egyértelműen a logikára kíváncsi, de azt nem szabad elfelejteni a tanárok szerint, hogy a gyerekek egyik sajátossága, hogy elölről kezdik a dolgokat, de ebben van ez a csavar, hogy a végéről érdemes elindulni.

iskola2

Magyar Háztartási Iskola Egyesület, 1905. Fotó forrása: Fortepan

Az Index cikke szerint a matekfeladatok olyan nehezek voltak, hogy a szülők tömegesen kezdtek háborogni a közösségi oldalakon. A gyakorlatilag megoldhatatlan feladatsort többen saját maguk is kipróbálták, de még a nagyobb tapasztalatot, vizsgamegoldó stratégiát bevetve sem sikerült elérni a maximális 50 pontot. Az Index megkérdezte a közoktatást felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy milyen megfontolások vezették a felvételi előkészítőit, amikor ilyen nagy mennyiségű feladatot zsúfoltak a vizsgaanyagba.

A minisztérium közölte, hogy a feladatlapot gyakorlott pedagógusokból álló feladatlap-készítő bizottság állítja össze, „immár sok éve megszokott módon”. Az Emmi szerint a január 16-án használt matematika-vizsgalap is a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé. „Aki a korábbi évek feladatsorai alapján készült fel a vizsgákra, azt a feladatok száma vagy nehézsége tekintetében nem érhette meglepetés” – hangoztatta a minisztérium.

Ha fontosnak találod a témát, oszd meg másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nekiestek az oltásellenesek Dr. Novák Hunornak, ő pedig közzétette a gyűlölködők sorait

Beoltatta magát a gyerekorvos, az erről szóló beszámolója hatalmas indulatokat kavart.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Neves, szakmailag kiváló szakemberek, hozzáértő kutatók sorban oltják be magukat. Azonban a semmilyen egészségügyi képzettséggel nem rendelkezők és gődény-követők a leghangosabbak, azok, akik azt sem tudják, mi az a DNS vagy RNS, pontosabban azt hiszik, az egy rapper művészneve. Nos, ők terjesztik legaktívabban az összeesküvés elméleteket, rémhíreket, mindenkinél okosabbnak hiszik magukat, ha pedig látják, hogy valaki beoltja magát, jön a buta, örök sláger: "mennyit fizettek érte?" és a "Megvették kilóra!".

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

A kommentek közül íme néhány példa:

hirdetés

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT

Jocó bácsi: „Szakmailag írom, idén nem szabad érettségit tartani”

A népszerű pedagógus szerint lassan hat hónapnyi digitális távoktatás és ilyen szintű bizonytalanság mellett felelőtlenség megtartani a vizsgákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Balatoni József "Jocó bácsi", az ország egyik legismertebb tanára, számos nevelésről-oktatásról szóló sikerkönyv írója Facebook-oldalán már reagált is a hírre, miszerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a digitális oktatás további fenntartását javasolja a középiskolákban.

Szerinte borítékolható volt, hogy jelen helyzetben nem lehet megkezdeni a "normál" oktatást. Mint fogalmaz, nem érti, „miért kellett a diákokat álomba ringatni azzal, hogy jöhetnek”.

Szerinte azonban az oktatás folytatásának formáján túl beszélni kell más dolgokról is.

Mint írja,

hirdetés
„két hét múlva legalább százezer diák indul el, és megírja a központi felvételit. Kijelölt helyeken, összeeresztve. Milyen módon? Hogyan? Vagy van terv már erre bármi?”

Szerinte az érettségi kérdését is fontos volna mihamarabb napirendre venni, mert 5 hét múlva a diákoknak jelentkezniük kell a vizsgákra. Azt írja, a diákok immár hatodik hónapjukat kezdik meg a digitális oktatásban, ami semmiképp nem tud olyan hatékony lenni, mint a "jelenléti tanítás". „És igazából sokan szeptember-októberben sem voltak, karantén vagy éppen betegség miatt. És akkor meg semmilyen oktatásban nem részesültek.

És ez rengeteg idő, óriási lemaradás. Így szakmailag írom: idén nem szabad érettségit tartani. Igazságtalan lenne”

- írja Jocó bácsi.

Szerinte a tavaly érettségizők hetekig voltak bizonytalanságban, míg a mostani diákok már a tanévkezdet óta. „Nekik már nincs jövőképük, folyamatos bizonytalanságban vannak, lelkileg egyre lejjebb vannak. És igen, már nehezen bírják” - fogalmaz a pedagógus. Szerinte itt már nem Covid-kérdésről vagy Covid-traumáról van szó: ez emberi felelőtlenség. „Mert lehet, hogy tervezhetőbben kisebb lenne a teher rajtuk, nem nyomorodna lelkileg még jobban ez a terhelt generáció... És ez igenis emberi felelősség kérdése!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül vette észre, hogy hónapok óta nincs érvényes tb-je, pedig mindig időben befizeti

Olvasónk hiába utalja át minden hónapban a megfelelő összeget a NAV-nak, nemrég kiderült, hogy ott megreked a pénz. A hivatalok egymásra mutogatnak.
Láng Dávid; illusztráció: MTVA/Bizományosi: Róka László - szmo.hu
2021. január 07.

hirdetés

Még szeptemberben ment be a NAV-hoz olvasónk – aki azt kérte, történetét névtelenül írjuk meg –, hogy regisztráljon tb-t fizetni, mivel attól a hónaptól kezdve szüneteltette a vállalkozását.

Elmondása szerint azonban elküldték, mondván, hogy július 1-től ezt már nem kell megtenni, mert a NAV automatikusan intézi. Azt is mondták neki, hogy majd küldenek egy csekket, amit befizethet, hogy legyen ellátása, valamint ügyfélkapun is megírják, hova kell fizetni és mennyit. Azonban, mint írja, azóta se tették meg egyiket se.

A NAV honlapján viszont megtalálta azt az új számlaszámot, ahová most fizetni kell, mellette pedig az szerepel, hogy itt továbbra is automatikusan előírják az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. El is kezdett utalni októbertől, ezután jött az igazi csavar.

„Mivel időnként lekérem az adószámlámat, azt vettem észre, hogy ezek a havonta befizetett összegek ott gyűlnek a számlán, nem utalják őket tovább a NEAK-nak. Január elején megint bementem a NAV-hoz, ahol megerősítették, hogy ez így semmit nem ér, olyan, mintha nem is fizetném. Valószínűleg azóta se vagyok regisztrálva tb-fizetésre”

– meséli, hozzátéve: nem érti, hogy történhetett mindez, mivel elvileg a NAV felelőssége lenne a továbbutalás és az ügyfelek regisztrálása a NEAK rendszerébe. Elmondása szerint az ügyintéző sem értette a helyzetet, azt javasolta neki, hogy menjen be a NEAK-hoz, „hátha ott látnak róla valamit, amit a NAV nem”.

„Ez igen fura hozzászólás, mert mindent a NAV-nál kell beadni, így nem tudom, mit láthat rólam a NEAK, amit a NAV nem” – teszi hozzá.

hirdetés

Mindenesetre írt a NEAK ügyfélszolgálatának, arról érdeklődve, mi a teendője. Azt a választ kapta, hogy ez nem az ő hatáskörük, ezért az ügyintéző a levelet továbbította a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

Itt tart most az ügy, a kormányhivataltól egyelőre nem érkezett válasz. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a tavaly júliustól érvényes szabályozás alapján azoknak, akiknek legalább 6 havi tb-tartozásuk van, még a sürgősségi ellátás teljes díját is ki kell fizetniük.

Ez a 6 hónap épp lejárt január 1-jén, tehát aki már a hatályba lépés óta tartozik a tb összegével – akár önhibáján kívül, mint azt a fenti eset mutatja –, annak mostantól súlyos százezrekbe, adott esetben akár milliókba is kerülhet, ha például baleset éri.

„Egy Franz Kafka regényben érzem magam, éjjelente felébredek, hogy mi lesz, ha lebetegszem… Pedig fizetem a járulékot. És így vakcinára se tudok regisztrálni, mert ahhoz érvényes TAJ-szám kell. Biztos, hogy egy világjárvány közepén így kell ezt intézni?” – teszi fel a költői kérdést olvasónk.

A 444 októberi cikke alapján egyébként úgy tűnik, a probléma közel sem egyedi: a lapnak akkor többen is hasonlóról számoltak be.

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV és a NEAK sajtóosztályának. Arra voltunk kíváncsiak, mi a teendő, ha a hivatalok egy ilyen ügyben csak egymásra mutogatnak lényegi előrelépés nélkül, mi történik akkor, ha valakinek a NAV hibájából nincs érvényes TAJ-száma, és valóban szükség van-e erre a koronavírus-vakcinára való regisztrációhoz is.

Amennyiben érdemi választ kapunk, arról is beszámolunk.

FRISSÍTÉS: Az utolsó kérdésre a NEAK-tól azt a választ kaptuk, hogy a vakcinára való regisztráció ugyan TAJ számhoz kötött, de ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy milyen az oltásra jelentkező személy NEAK-os lámpaszíne, tehát a biztosítási rendszerből kiesők is kapnak védőoltást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Én már nem kaphatom el a vírust” – külföldön élők nyilatkoztak, hogy megy náluk az oltás

Mi kell az oltáshoz Magyarországon és külföldön? Hány embert oltottak be eddig, és kiket oltanak éppen? Van elég vakcina, vagy mások is szűkölködnek?
Báthory-Beck Nóra, címkép: MTI/EPA/Pool/Joe Giddens - szmo.hu
2021. január 12.

hirdetés

Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat külföldön élő ismerőseink segítségével.

Magyarországon kevés az oltás, de sok az ellentmondó nyilatkozat

Vasárnap a koronavírus sajtóközpont megerősítette, hogy Magyarországon csak az kaphat koronavírus elleni oltást, aki előzetesen regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldalon.

„Mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján”

– írta a Koronavírus Sajtóközpont.

Közölték azt is, hogy a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorban.

hirdetés

December közepén Rogán Antal egy tévéműsorban még azt mondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. Pár nappal később, december 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatón Simicskó István kijelentette:

„nem kötelező regisztrálni ahhoz, hogy az ember oltást kapjon."

Ezeket az állításokat cáfolta meg a Koronavírus Sajtóközpont közleménye.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint így azonban az adatszolgáltatás nem nevezhető önkéntesnek, ami súlyos adatvédelmi jogsértés.

"Arról nem is beszélve, hogy ezzel hátrányba kerülnek azok, akiknek nincs internet-elérésük, vagyis jellemzően éppen a veszélyeztetett idősebb és szegényebb csoportok"- írta a TASZ.

Regisztráció ide vagy oda a 10 milliós Magyarországon eddig mindössze 71 ezer embert oltottak be tavaly december óta.

Jelenleg az idősotthonokban és az egészségügyi intézményekben oltanak, hogy mikor kezdik el legalább az idősek tömeges oltását, egyelőre nem tudni.

Izrael oltottságban a világ élén

Ehhez képest a 9,2 millió lakosú Izraelben, ahol a világon a leggyorsabban oltanak, az elmúlt három hétben a lakosság 20 százalékát, vagyis közel kétmillió embert beoltottak már.

A közel-keleti országban se regisztrálni, se orvossal konzultálni nem kell az oltásért.

Aki szeretné megkapni a vakcinát, az betelefonál az egészségügyi szolgáltatójához, és kér egy időpontot a legközelebbi oltóközpontra.

Aki viszont a fővárosban él, az egyszerűen kisétálhat a Rabin tér közepén felállított óriási sátorhoz, és miután kiállta a sorát, a személyi igazolványa bemutatása után megkapja az oltást.

„Úgy tudom, akit beoltottak, kap egy sárga cetlit, amin rajta van a következő esedékes oltás időpontja és az igazolás, hogy az elsőt megkapta”

– mesélte Beck Petra, egy Tel-Avivban élő magyar származású fiatal vállalkozó.

Izraelben jelenleg bárki kérheti a vakcinát, aki elmúlt 50 éves, vagy fiatalabb, de van valamilyen alapbetegsége, és ezt orvosi papírral tudja bizonyítani. Az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is folyamatosan oltják, bár közülük már szinte mindenki megkapta az oltást.

„Itt most naponta körülbelül 150 ezer embert oltanak be, de a cél 200 ezer, az ország hetente kap a Pfizertől oltóanyagot, úgyhogy ha jól számolok, március végéig én is sorra kerülök”

– tette hozzá a fiatal lány.

A második oltás után az izraeliek egy fél évig érvényes “zöld útlevelet” is kapnak, melynek birtokában mentesülnek majd a karantén alól, ha vírushordozóval érintkeztek, vagy külföldről tértek vissza az országba.

A britek is nagy sebességre kapcsoltak

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig három vakcinát engedélyeztek, szintén megkezdődött a tömeges oltás. Egyelőre a 80 éveseknél idősebbek kaphatják meg a védettséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök elmondta, hogy már több mint másfél millió állampolgár megkapta a COVID-19 elleni vakcina legalább első dózisát.

„A tervek szerint február közepéig minden veszélyeztetett ember megkapja az oltást”

– jelentette ki a szigetország vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Gregorics Éva egy kis angol város, Godalming idősotthonában dolgozik, azt meséli, ő például már mindkét oltást megkapta, ezért teljesen védett.

„Előzetesen regisztrálni kellett, de ezt a cégem intézte az NSH, vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató honlapján. Engem először december 9-én oltottak be, akkor kaptam egy kártyát, amin már rajta volt a következő oltás január 6-i időpontja. Most már azon is túl vagyok. Kitöltötték a kártyán ezt a részt is, úgyhogy én már nem kaphatom el a vírust”

– mondta megkönnyebbülten az egészségügyi dolgozó.

Hidvégi Ivett szintén Angliában élő magyar. Azt mondja, sok önkéntest keresnek a tömeges oltáshoz, mert nincs annyi egészségügyi dolgozó, amennyire most az országnak szüksége van.

„Lehet jelentkezni koordinátornak, pácienskísérőnek és oltónak is. Egészségügyi végzettség nem kell hozzá, de erkölcsi bizonyítvány igen. A sikeres interjúk után, a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató képzést is biztosít, főleg az oltóknak. Én is önkéntes vagyok, már a vírus kezdete óta, az a dolgom, hogy válaszoljak az érdeklődők által feltett kérdésekre a szolgáltató online felületén”

– magyarázta a magyar önkéntes.

Boris Johnson azt mondta, nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet majd beadni Nagy-Britanniában.

Az unióban oltottságban Olaszország vezet

Olaszországban, ahol az Egyesült Királysághoz hasonlóan szintén még mindig extrém magas a fertőzöttek és a halálozások száma, mindent megtesznek azért, hogy tájékoztassák az embereket a vakcinákról, ezzel is növelve az oltási hajlandóságot.

Az Európai Unió oltási versenyében első helyen álló Olaszországban eddig 719 ezer ember kapta meg a vakcinát. Naponta átlagosan 66 ezer felnőttet oltanak be.

Az olasz Egészségügyi Minisztérium honlapján minden információ megtalálható az oltottakról, a vakcinákról és az unió vakcina beszerzési terveiről.

Az érdeklődők kérdéseket is tehetnek fel, amelyekre azonnal válaszolnak is a minisztérium ügyfélszolgálati munkatársai.

Egy asszony a regisztrációról érdeklődött, szerette volna tudni, mit kell tennie azért, hogy megkapja az oltást. A válasz néhány másodperc múlva érkezett, vastagon szedett betűkkel:

„Ha az oltási kategóriába tartozik, keressük. Adunk egy időpontot, és megkapja a vakcinát”

– írták.

Regisztráció tehát Izraelhez hasonlóan Olaszországban sincs, ráadásul itt az oltási könyv elektronikus, így a védettséget igazoló dokumentum azonnal az elektronikus iratok közé kerül.

Az olasz minisztériumi honlapról egyébként az is kiderül, hogy az Európai Unió összesen körülbelül 2 milliárd adag vakcinával tervez 2022 első negyedévéig.

Ebből 40 millió Astra Zeneca, 26 millió Pfizer, 53 millió Johnson, 40 millió Sanofi, 30 millió Curevac és 10 millió Moderna oltóanyag beszerzését tervezik. Hogy ebből melyik országnak pontosan mikor és mennyi jut, egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy azok a cégek, amelyek vakcinái még nem kaptak engedélyt az EU egészségügyi hivatalától (EMA), mikor kezdhetik meg a gyártást.

Amerika sem hagyja magát, bár egyelőre nagy a káosz

Amerikában eddig 8 millió ember kapta meg az oltást, ez az oltható lakosság 2,7 százaléka, miközben egyre többen fertőződnek meg az új mutáns vírustörzzsel.

Az oltóközpontok folyamatosan nyitják meg a regisztrációt a weboldalaikon, de úgy tűnik, nagyon magas az oltási hajlandóság, ezért pillanatok alatt elfogynak az időpontok.

San Antonióban például vasárnap reggel 9 órakor nyitották meg a regisztrációt 9000 szabad időpontra. A helyek 6 perc alatt fogytak el

- adta hírül a New York Times.

Michiganben 20 ezer ember próbált egyszerre belépni az egészségügyi szolgáltató oldalára, a rendszer összeomlott.

"A regisztrációs rendszer a tervek szerint működött, de a rendelkezésre álló kínálatnál jóval nagyobb a kereslet"

- mondta Dr. Colleen Bridger, a michigani vezetés egészségügyi szakértője.

Pamela Glaser-Star, egy Florida államban élő nyugdíjas asszony azt meséli, hogy náluk is összedőlt az online nyilvántartási rendszer, ezért sokan úgy mentek oltatni, hogy előtte nem tudtak regisztrálni.

„Itt Floridában elvileg mindenki kaphat oltást, aki elmúlt 65 éves. Csakhogy az egész eljárás borzasztó stresszes és kicsit sem egyszerű. Én még csak 61 vagyok, de a nagynéném és a nagybátyám elmentek múlt héten beoltatni magukat, mert ők az említett életkor-kategóriába tartoznak. Már 45 perce vártak az autójukban, amikor közölték velük, hogy még legalább 2 órát kell várakozniuk. Erre a nagybátyám begurult, és otthagyta az oltóhelyet. Nem tudom, mikor lesz lehetőségük újra megpróbálni.”

Dr. Anthony Fauci, az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója korábban azt ígérte, hogy 2021 őszére az USA lakosságának 70 százaléka védett lesz.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: