Egy éve indult a finn program: Van értelme a garantált alapjövedelemnek?
A finnek 2017 januárjában indították el azt a kétéves kísérletet, amely során 2000 találomra kiválasztott, 25-58 év közötti munkanélkülinek havi 560 eurót (körülbelül 170 ezer forint) fizetnek.
A résztvevőknek nem kötelező munkát keresniük a két év alatt, és ha valaki talál állást, a havi fix jövedelem akkor is jár neki.
Miután olyan nevek kampányolnak a garantált alapjövedelem intézménye mellett, mint Mark Zuckerberg, Stephen Hawking, Elon Musk és Bernie Sanders, a finn hatóságokat és a kísérletben résztvevőket az egész világról elárasztották a médiafelkérések.
VIDEÓ: Beszámoló a kezdeményezésről:
Az egyik résztvevő eredetileg új vállalkozást akart indítani az alapfizetés segítségével, de azt mondta, a sok riport és interjú miatt egyszerűen még nem volt rá ideje. 140 tévéstábnak nyilatkozott eddig, még Japánból és Koreából is érkeztek hozzá a sajtó képviselői.
A garantált alapjövedelem elméletének kidolgozói azonban úgy érzik, félreértették a kezdeményezésüket.
„Egy teljes garantált alapjövedelem-vizsgálathoz különböző célcsoportok kellenének, nem csak munkanélküliek”
– nyilatkozta Markus Kanerva, az alkalmazott társadalom- és viselkedéstudomány szakembere, aki a finn miniszterelnöki hivatalban dolgozik.
„Meg kellene vizsgálni különböző jövedelemszinteket, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. A mostani kísérletben csupán azt vizsgáljuk, a garantált alapjövedelem hogyan hat a munkanélküliekre és a munkakeresésükre.”
Bár az alapjövedelem gondolatát jellemzően a liberális gondolkodáshoz (illetve a piaci szocialistákhoz) szokták kapcsolni, a finn kísérletet a jobbközép, puritán kormány indította, akiknek célja a szociális kiadások csökkentése, és a 8 százalékos munkanélküliség visszaszorítása. A cél egyértelmű: megtudni, hogy a feltétel nélküli munka arra ösztönzi-e az embereket, hogy fizetett munkát keressenek.
A kísérletet kézben tartó finn társadalombiztosítási ügynökség, a Kela, a kísérlet két éve alatt egyáltalán nem lép kapcsolatba az alanyokkal, nehogy befolyásolják a végeredményt. Bár néhányan nyilatkoztak a médiában (és sokan azt mondták, kevesebb a stressz az életükben a programnak köszönhetően).
Hivatalosan még semmilyen következtetést nem vontak le, hogy vajon érdemes-e bevezetni a garantált alapjövedelmet. Ráadásul a vizsgálatokat nehezíti, hogy a tesztalanyokat rendszeresen "zaklatja" a média.
Forrás: The Guardian