hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Gyilkos, gyerekbántalmazó, rabló és betörő is bukott már le a harapása miatt”

Magyarország legtöbbet foglalkoztatott fognyom-szakértőjével, Dr. Fariddal beszélgettünk.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2020. december 10.

hirdetés

Egy bántalmazott gyerek háta. Egy megerőszakolt nő melle, egy kirabolt férfi karja.

Ezekben a fényképekben nemcsak az a közös, hogy bűncselekmények helyszínén készültek, hanem az is, hogy az összes áldozatot brutálisan összeharapdálták támadóik.

Dr. Farid

Amikor egy bűntény helyszínén dolgozó technikus ilyen nyomokat talál, akkor a rendőrség azonnal Dr. Ajang Armin Faridhoz fordul, hiszen jelenleg ő Magyarország legtöbbet foglalkoztatott igazságügyi harapásnyom-szakértője.

A perzsa származású Farid doktor, aki ugyan Ausztriában született, de 30 éve Budapesten él, már a fogorvosi diplomáját is a Semmelweis Egyetemen szerezte, csakhogy aztán nem elégedett meg a szép rendelővel és a sok beteggel, valami sokkal izgalmasabbra vágyott.

hirdetés

Azt mondja: korábban évekig minden szabadidejét arra szánta, hogy kitanulja az igazságügyi fogszakértést és az azonosítást. Csakhogy ezt akkoriban Magyarországon még nem oktatták. Ezért egészen a texasi egyetemig ment. A gyakorlatot pedig az amerikai hadsereg szakembereitől leste el.

Az elmúlt 10 évben felnövő fogorvos generációnak már sokkal könnyebb dolga van, hiszen Dr. Faridtól mindent megtudhatnak az igazságügyi fogorvostanról a Semmelweis, a debreceni és a pécsi egyetemen is.

Ráadásul a doktor a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjait és a bűnügyi technikusnak tanuló magyar rendőröket is bevezeti ebbe az érdekes és izgalmas szakmai világba.

A harapás, mint bűncselekmény

„A harapásnyomok általában a szexuális bűncselekményekre, a gyermek bántalmazásra és a családon belüli erőszakra jellemzőek. Az elmúlt években azonban olyan ügyekkel is találkoztam, ahol a rabló harapott az áldozatába, vagy a betörő hagyott a helyszínen egy almát, amibe beleharapott” – magyarázza a szakértő, aki hozzáteszi, hogy a harapásnyomunk is nagyon egyedi és alkalmas lehet az azonosításunkra.

"A harapások eltérő erősségűek lehetnek. 5 kategória van. Az egészen gyenge nyom az egyes fokozat. Ennél nem lehet azonosítani az elkövetőt csak a harapás tényét tudjuk megállapítani. A második szintbe a már valamivel erősebb harapások tartoznak, de általában ezek sem sértik a bőrt, csak a hajszálereket.

A harmadik fokozatú nyomokon már a hámsejtek is sérülnek, ezek 90 százalékáról már mintát is tudunk készíteni. A négyesbe a nagyon mély, de még értékelhető sérülések tartoznak. Az ötös kategóriát elérő harapásoknál viszont már a hús is hiányzik.”

Vagyis nincs már mit analizálni. Az orvos azt mondja: épelméjű ember a hármas szintre sem képes.

„Kutatók egyszer csináltak egy kísérletet, elaltattak 10 embert és 10 másik embertől azt kérték, hogy harapják meg őket, amilyen erősen csak tudják. Végül senki sem volt képes ilyen sebet okozni.”

Doktor Farid szerint a harapásnyom azonosítás nem egy drága művelet, sokkal olcsóbb, mint például egy DNS mintát vizsgálni.

„Tulajdonképpen miután rögzítjük a nyomot, azaz sok-sok fényképet készítünk róla egy speciális 90 fokos szögvonalzó segítségével, a minta felületét egy számítógépes program lerajzolja. A gyanúsított, vagy gyanúsítottak fogstátuszáról is mintát veszünk, és ha ezek passzolnak, akkor meg is találtuk azt, aki a harapásnyomot okozta” - fejti ki a doktor.

A sorozatgyilkost is a harapása buktatta le

A világ legismertebb sorozatgyilkosa, Ted Bundy is éppen így bukott le. A férfi 1974 és 78 között legalább 40 amerikai lányt megerőszakolt, megkínzott és megölt. A rendőrség sejtette, hogy a férfinak köze van a gyilkosságokhoz, de sokáig nem tudták bizonyítani.

Aztán miután az utolsó áldozatán egy harapásnyomot is találtak, ez alapján könnyen azonosították. Innen már minden ment, mint a karikacsapás. Bundy sem tagadhatott tovább, a sorozatgyilkost 1989-ben kivégezték.

Ezen a fotón Dr. Farid tanárával, Dr. Richard Souvironal látható, ő volt az az igazságügyi fogorvosszakértő, aki bizonyította Ted Bundy bűnösségét. Az ügyről és a doktorról egy Netflix dokumentumfilm-sorozat is készült.

Holttest azonosítás

Dr. Farid azonban nem csak harapásnyomokkal foglalkozik. Miután a fog a legerősebb emberi szövet, még a csontoknál is ellenállóbb, ezért a halál után is a legtovább marad meg. Ez tömegkatasztrófák helyszínén is fontos segítség lehet.

A 2004-es, 294 ezer ember halálát okozó Indiai-óceáni szökőár után sokat fejlődött az azonosítás tudománya, mondja a doktor.

„Ez a munka eleinte nagyon lassú volt, hiszen mindenkit egyesével kellett azonosítani, aztán közben kifejlesztettek egy számítógépes rendszert, amelybe betettek minden adatot, és a gép adta ki az öt legvalószínűbb lehetőséget. Ez nagyban felgyorsította a munkát.”




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk