HÍREK

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.

Link másolása

Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Novák Katalin kárpátaljai gyerekek és szüleik állampolgárságát vonta vissza
Például egy Kovácsrétről származó négyfős család is elveszítette magyar állampolgárságát.

Link másolása

Újabb kárpátaljai személyek magyar állampolgárságát vonta vissza Novák Katalin - szúrta ki a hétfő késő este megjelent Magyar Közlönyből a hvg.hu.

A határozat szerint

egy Kovácsrétről származó házaspár és 14 éves lányuk, illetve 10 éves fiuk, valamint egy szintén kárpátaljai apa, 21 éves lánya és 12 éves fia nem magyar állampolgár többé. Rajtuk kívül egy oroszországi, nevéből láthatóan valamelyik ottani muszlim népből származó 28 éves nő állampolgárságát is visszavonta az államfő.

A törvény szerint az állapolgárság visszavonható attól a személytől, aki azt a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

A mostani határozatokat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenjegyzésével adták ki.

Az utóbbi időben több határon túli magyar állampolgárságát is visszavonta a köztársasági elnök.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán az olaszok elleni vereségről: „Nem volt szerencsénk”
A miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált a hétfői Nemzetek Ligája-meccs eredményére.

Link másolása

Mint azt megírtuk, hétfőn este a magyar labdarúgó-válogatott 2-0-ra kikapott Olaszország legjobbjai ellen a Nemzetek Ligájában. Ezzel a csapat a csoportja második helyén végzett, mindössze egy ponttal lemaradva az Európa-bajnok Olaszország mögött, de maga mögé utasítva Németországot és a győzelem nélkül zárt Angliát.

Orbán Viktor is nagyon várta az olaszok elleni meccset, kora este a Facebook-oldalán egy olyan kép jelent meg, amelyen egy szurkolói sállal a nyakában látható. "Hajrá magyarok! Mindent bele!" - írta a fotóhoz.

A mérkőzést követően is közzétett egy posztot a miniszterelnök, ebben ezt írta:

"Ma este nem volt szerencsénk".

A képen pedig az olvasható: "Mindörökké magyarok!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vasutasok arra kérik Orbán Viktort, hogy törölje el a 18 fokos rendeletet
Ha nem vonják vissza a rendeletet, akkor tömeges megbetegedésekkel kell számolni a vasutasok körében.

Link másolása

Embertelen és egészségtelen 18 fokra korlátozni a hőfokot a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) szerint, ezért azt követelik Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy alaposan értékelje át az állami intézményekben kötelezően bevezetett hőmérsékletről szóló rendeletét.

Közleményükben azt írják, hogy ahol a MÁV alkalmazottai nehéz fizikai műszak végén tisztálkodnának, zuhanyoznának, a kellemetlenül hideg helyiségekben mostantól nem teszik vagy, ha mégis, akkor számolniuk kell a tömeges betegállománnyal a vasutasok körében.

„És gondoljunk azokra a vasutasokra is – folytatja az elnök – , akiknek munkaköréből adódóan időnként a szabadban kell tartózkodniuk akkor is, ha esik az eső vagy szakad a hó, s átfagyottan, agyonázottan meg sem tudnak melegedni a hűvös, 18 fokos állomásépületekben. Az átázott ruháik megszárítására pedig esély sem lesz”

– sorolja az új hőmérsékleti korlátozással kapcsolatos súlyos aggályokat Meleg János, a VSZ elnöke. Szerinte az irodákban dolgozó vasutasok sincsenek jobb helyzetben, hiszen közismert, milyen ártalmas hideg helyiségben ülni órákon keresztül. Az elnök szerint az említett, már most „borítékolható” rengeteg betegállomány, nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatónak is végtelenül hátrányos lesz.

Emlékeztetett arra is, hogy a jogszabályi rendelkezés szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A szakszervezet elnöke leszögezi, a 18 fokra korlátozott munkahelyi hőmérséklet e szabálynak nem felel meg.

A Vasutasok Szakszervezete ezért levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, sürgősen intézkedjen, kormánya vonja vissza a hőmérséklet-korlátozó, az állami munkahelyeken különösen szigorúan vett rendeletet, s a munkavállalók képviselőivel egyeztetve alakítsa ki az új, egészségre nem káros megoldást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin pénteken jelentheti be a megszállt ukrán területek Oroszországhoz csatolását
Putyin pénteken tarthat beszédet a parlamentben ezzel kapcsolatban.

Link másolása

A brit védelmi minisztérium kedden közzétette hírszerzési jelentését, ami kimondottan a mai napon véget érő orosz népszavazással foglalkozik – írja a 24.hu.

Ebből kiderül, hogy Vlagyimir Putyin szeptember 30-án, vagyis pénteken mond majd beszédet az orosz parlament mindkét házában. Az orosz elnök ekkor fogja hivatalosan is bejelenteni a megszállt kelet-ukrajnai területek csatlakozását az Orosz Föderációhoz. A négy érintett területen jelenleg is zajló népszavazások a tervek szerint szeptember 27-én zárulnak le.

Az orosz vezetők minden bizonnyal abban reménykednek, hogy a győzelmi bejelentés a „különleges katonai hadművelet” igazolásául szolgál majd, amely képes megszilárdítani a fegyveres konfliktus hazai támogatását. Ezt a célt jó eséllyel aláássa, hogy egyre szélesebb körben vállnak ismertté az orosz hadsereg közelmúltbeli kudarcai, valamint a múlt héten bejelentett részleges mozgósítással kapcsolatos általános nyugtalanság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk