/szempont/bcg-vedooltas-koronavirus-ellen-mennyire-hatasos/?utm-source=kapcsolodo
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A BCG-védőoltás lehet a titkos ütőkártyánk a koronavírus elleni küzdelemben?

Dr. Szijjártó Lászlóval beszélgettünk arról, tényleg hatásos lehet-e a mostani járvánnyal szemben is a Magyarországon kötelező BCG-védőoltás.

Link másolása

hirdetés

Laikusok számára is izgalmas magyar összefoglaló jelent meg egy Facebook-csoportban, térképekkel illusztrálva. Az írás alaptézise az volt, hogy a BCG oltás protektív hatású lehet a koronavírus-fertőzésben, vagyis elképzelhető, hogy valamiféle védelmet ad.

„Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel” - írják az összefoglaló szerzői, dr. Szijjártó László, dr. Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor.

„Összehasonlítottuk a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID–19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban. Munkahipotézisünk, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID–19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban.”

A BCG oltás kedvező hatásáról több cikk is született az elmúlt hetekben. A Nature egyik cikkében azt elemezték, hogy a beviteli mód – intradermális, intravénás vagy inhalációs út – miként hat a BCG-vakcina által kifejtett védelemre. A PharmaOnline azzal foglalkozott, hogy a klasszikus Calmette-Guérin vakcina vagy BCG-vakcina modern variánsa egyfajta könnyen elérhető megoldás lehet, ami optimális esetben segíthet a koronavírus-fertőzés kivédésében.

Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben – leegyszerűsítve – azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV–2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.

hirdetés

A BCG-oltás jelentőségéről és a koronavírus-fertőzés elleni küzdelemben lehetséges szerepéről a magyar összefoglaló egyik szerzőjével, Dr. Szijjártó László gyermekpulmonológussal beszélgettünk.

– Mi lehet az oka annak, hogy ott, ahol a BCG oltást adták, adják, a mortalitási adatok jobbak? Miként adhat védelmet a védőoltás?

– Egyelőre nem tudjuk pontosan meghatározni, mert ezzel a koronavírussal még nem volt előzetesen vizsgálat, ezek jelenleg folynak tudomásom szerint.

Azt, hogy a koronavírussal szemben mégis valamilyen védettséget adhat a BCG, onnan tudhatjuk, hogy ha megnézzük, melyek azok az országok, ahol rendszeresen, évtizedek óta oltanak BCG-vel: ott ugyanis jóval kedvezőbbek a megbetegedési adatok és a halálozási arány is alacsonyabb.

Ami az én figyelmemet is felkeltette, a koronavírus-fertőzéssel és megbetegedéssel kapcsolatos németországi térkép.

– Milyen adatokat lehet kiolvasni Németország térképéről?

– A németek naponta közlik az adatokat, hogy az ország egyes térségeiben mennyi a megbetegedések száma. Sötétebbel jelzik azokat a területeket, ahol több a megbetegedés, és világosabbal azokat, ahol kevesebb.

Egészen furcsa látvány volt, hogy az egykori Kelet-Németország területe szinte világított ezen a térképen – ott jóval tovább, a fal leomlása környékéig BCG-ztek, míg Nyugat-Németországban már régóta nem BCG-znek.

Nem csak nekem tűnt fel, hanem másoknak is, hogy elképzelhető: a BCG-oltottság és a koronavírus betegség lefolyása között van valamilyen összefüggés.

Hogy ez valóban működhet, arra abból lehet következtetni, hogy más betegségekkel, például influenzavírussal kapcsolatban végeztek már vizsgálatokat a BCG-re vonatkozóan. Hollandiában, vagyis egy olyan országban, ahol nem volt általános BCG-oltás, egy idős otthon lakóinak egy részét beoltották BCG-vel, s azt látták, hogy az oltottaknál kevesebb megbetegedés történt az influenzavírus miatt, és a betegség lefolyása sem volt olyan súlyos, összehasonlítva a nem oltottakkal.

Hogy a koronavírussal is ugyanígy működik-e, azt nem lehet tudni, de úgy tudom, Hollandiában már el is kezdték az erre vonatkozó vizsgálatokat: beoltják az egészségügyi dolgozók egy részét, másik részét nem, és figyelik, mi lesz a különbség a két csoport között.

– Magyarországon 1954 óta kötelező BCG-védőoltás az újszülötteknek?

– Utánajártam, és kiderült, nem csak az 1954-ben és azután született babákat oltották be, hanem az iskolások nagy részét is, ezen kívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a TBC jobban elterjedt, tehát valószínűleg 1954 előtt születettek is kaptak védőoltást.

A kötelező BCG oltást újszülött korban a mai napig megkapja élete első hetében szinte minden gyerek.

– Melyik a legveszélyeztetettebb csoport a jelenlegi koronavírus-járványban?

– Annyit lehet tudni külföldi adatokból – és most már nem csak kínai, hanem olasz, holland, német, amerikai és más országokból származó adatok is rendelkezésre állnak –, hogy ez a betegség alapvetően az idős korosztályra, a 65-70 év felettiekre jelent halálos veszélyt.

A gyerekekre 15-16 év alatt szinte egyáltalán nem; nagyon kevesen betegszenek meg közülük úgy, hogy kórházba vegyék fel őket. Úgy tűnik, ebben a korosztályban a koronavírus nem veszélyesebb, nem okoz több komplikációt, mint más vírus betegségek. Pontos százalékban kifejezhető arányt nem érdemes megadni, mert a százalékos adatokat, hogy hányan halnak meg, hányan kerülnek kórházba, annak függvényében adják meg, hogy hány embert és kiket tesztelnek. A különböző országokban eltérő módon tesztelnek, van, ahol már csak a kórházi ellátásba kerülőket tesztelik, van, ahol már az alapellátásban tesztelnek, és ahol sokat tesztelnek, ott a kórházba kerülők vagy elhunytak száma jóval kevesebb százalékot fog kitenni.

A középkorú, 40-60 éves korosztálynál körülbelül 20 százalék annak az esélye, hogy súlyosan megbetegszenek és kórházba kerüljenek, s míg a gyermekeknél gyakorlatilag nincs halálos szövődmény, ebben a korcsoportban ez már előfordul, de a 60 felettiekhez képest jóval kevesebben halnak meg.

Akik nagy számban intenzív osztályra kerülnek, gépi lélegeztetésre szorulnak, a 65-70 felettiek, és jóval nagyobb arányú köztük a halálozás. Azt kellene megelőznünk, hogy az idősek megbetegedjenek, intenzív osztályra és ott gyakran lélegeztetőgépre kerüljenek, mert úgy látszik az adatokból, hogy ott már 80-90 százalékuk menthetlenül meghal.

– A gyerekeket a BCG-oltás védi a koronavírus-fertőzéstől?




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk