/szempont/barnahus-gyerekek-kihallgatasa-szexualis-eroszak-bantalmazas/
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mérföldkő: mostantól itt hallgatják ki a megerőszakolt vagy súlyosan bántalmazott gyerekeket

Megnéztük a speciális helyiséget, amit végre Magyarországon is bevezettek. A kihallgatást ugyan továbbra is csak nyomozó irányíthatja, de a pszichológus vagy szaktanácsadó is aktív részese lehet.
hirdetés

Magyarországon évente körülbelül 100 szexuális-gyermekbántalmazási ügyben indítanak nyomozást.

Eddig a borzalmakat átélt gyerekeknek hosszadalmas nyomozati és bírósági eljárásokon kellett újra és újra felidézniük és elmondaniuk, hogyan verték, erőszakolták vagy alázták meg őket.

Most azonban mérföldkőhöz érkezett a szabályozás és így a rendőrség, valamint a gyermekvédelem együttműködése is.

Dr. Terdik Tamás r. dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya és Kuslits Gábor, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója január 27-én megállapodást írtak alá a bántalmazott gyerekek védelme érdekében. És ez még nem minden. A TEGYESZ Alföldi utcai épületében kialakítottak egy speciális gyermekmeghallgató szobát.

A Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány és több szakember is örül az újításnak, 10 évet vártak rá.

„Óriási változás történt a napokban, aminek nem tudunk eléggé örülni! A büntetőeljárási törvény új paragrafusa a gyerek áldozatok meghallgatása kapcsán egy évtizedes folyamat végére teszi fel a pontot” – írta közösségi oldalán a szervezet.

Arról van szó, hogy a büntetőeljárási törvény új rendelkezése 2021. január 1-től lehetővé teszi, hogy az eljárás során igazságügyi pszichológus szakértő vagy szaktanácsadó kérdezze ki a gyereket.

Ez egyrészt lehetőséget ad arra, hogy olyan szakember hallgassa meg a kicsiket, aki megfelelően képzett és érzékeny, így jóval kisebb az esélye a gyerek újra-traumatizálódásának már az eljárás kezdetén.

hirdetés

Másrészt az új jogszabályi rendelkezés elismeri az izlandi „Barnahus-módszert“.

Ahhoz azonban, hogy az új szabálynak eleget lehessen tenni, szükség van ilyen meghallgatásokra alkalmas helyiségekre.

Miért fontos mindez és hogyan volt eddig?

2013 novemberében az ügyészség vádat emelt egy szigetszentmiklósi házaspár ellen, akik évekig megerőszakolták, kínozták, verték, patkányokkal és ürülékkel etették az akkor nyolc-, kilenc- és tízéves gyerekeiket.

Az egész ország hitetlenkedve fogadta a hírt, amit később hosszú nyomozás, ombudsmani és egyéb vizsgálatok, majd több bírósági eljárás követett.

A horrorisztikus körülmények között nevelkedő három gyerek terápiás kezelését Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa irányította.

Azt mondja, a testvéreket a hosszú, évekig tartó eljárás során összesen hétszer hallgatták meg. Ennyiszer kellett újra emlékezniük és beszélniük azokról a szörnyűségekről, amiket a szüleik tettek velük.

"Egy ilyen kihallgatás egy gyerek számára mindig egy újabb seb, vagy egy már hegedő seb újra feltépése.

A legtraumatizálóbb esemény egy gyereknek, hogyha el kell mondania, hogy egy számára fontos, közeli családtagja bántotta" – fogalmazott a pszichiáter, aki szintén üdvözli az új szabályozást.

„Ez mindenképpen egy óriási dolog, és sok szakember sok munkaórája van abban, hogy végül Magyarországon is egy olyan érzékenységet ért el ez a téma, hogy aktivitás, szándék volt arra, hogy elmozduljunk a korábbi gyakorlattól.

Örülök, hogy belátták, hogy nem elég az ikeás asztalka meg a kismaci, meg a szép, gyerekbarát szoba, hanem a felnőttnek is alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyerek ne szenvedjen újabb sérülést.”

Sófi doktornak és kollégáinak is nagy szerepe volt a magyarosított izlandi módszer kidolgozásában. Azt mondja, a hazai törvények teljesen mások, ezért a modellt is újra kellett gondolniuk.

„Eddig Magyarországon a büntetőeljárási törvény alapján kizárólag nyomozati jogkörrel rendelkező szakember végezhetett kihallgatást. Magyarul a nyomozati bíró vagy a rendőr. Lehetőség volt rá, hogy megfigyelőként részt vegyen gyermekpszichológus vagy szakértő.

Most ez annyiban változott, hogy továbbra is a nyomozati jogkörrel rendelkező irányítja a kihallgatást, de a pszichológus vagy szaktanácsadó nemcsak passzív résztvevője az eseményeknek, hanem ő maga is kérdezhet.

Ez azonban még mindig eltér az izlandi modelltől, ott ugyanis nincs jelen rendőr vagy bíró - magyarázza a szakember.

A célja viszont minkét modellnek ugyanaz, mégpedig, hogy nem az áldozattá vált gyereknek kell különböző intézményekbe (rendőrség, ügyészség, bíróság) mennie, hanem egy helyen elérhető számára a segítő - és igazságszolgáltatás.

A gyerek meghallgatása közben több kamerával kép- és hangfelvétel készül. Ennek az a célja, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen az átélt traumáról beszélnie,

és a meghallgatás során szerzett információk elegendő bizonyítékként szolgáljanak a vádemeléshez és a későbbi ítélethozatalhoz.

A gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás különböző szereplői: nyomozó, ügyész, bíró, esetleg ügyvéd a gyerek meghallgatása során egy monitoring szobában ülnek, és úgy van lehetőségük kérdéseket feltenni, hogy azt a meghallgatást végző szakember tolmácsolja a gyermek számára érthető módon. A kérdéseiket a pszichológus egy fülhallgatón keresztül hallja.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk