Az ukrán háború titkos története – hogyan készültek és miben tévedtek a titkosszolgálatok?
Az orosz és az ukrán titkosszolgálat sem állt a helyzet magaslatán a háborút megelőző hetekben és hónapokban – ez derül ki a Washington Post legújabb oknyomozó cikkéből, amelyben megpróbálták feltárni, mi történt a színfalak mögött a háború kitörése előtt, és mi történik most.
Az egyértelműnek tűnik, hogy az oroszok tévedtek nagyobbat. Az ukrán és nyugati biztonsági szolgálatok birtokába jutott bizalmas információk a lap szerint arról árulkodnak, hogy az orosz FSZB túlságosan is magabiztos volt, készpénznek vette a kijevi kormány megdöntését.
A Washington Post szerint ez is annak bizonyítéka, hogy az oroszok biztosak voltak a sikerben, és abban, hogy embereik hamarosan kényelmesen beköltözhetnek az oroszbaráttá vált országba.
A kijevi lakásokra pályázó egyik magas rangú FSZB-tisztet a lap meg is nevezte. Igor Kovalenko évek óta a legfőbb kapcsolattartója volt a Moszkva által titokban pénzelt ukrán politikusoknak és kormánytisztviselőknek. Az ukrán hatóságok elfogták üzenetváltásait egy beépített emberrel, innen tudják, hogy ő is egy informátor lakását szemelte ki magának.
Kovalenko az FSZB „hadműveleti információs osztályához” tartozott, amelynek vezetője, a régi KGB-s Szergej Beszeda. Ő az ukránok szerint a majdani forradalom győzelme óta azon dolgozott, hogy ismét orosz-barát kormány legyen Kijevben. Ennek érdekében az FSZB 2019 óta folyamatosan erősítette ukrajnai jelenlétét, a terepen dolgozó tisztek létszáma 30-ról tavaly nyárra 160-ra nőtt.
Az FSZB, amely egyfelől az orosz belbiztonságért, másfelől pedig a volt szovjet államokban folytatott hírszerzésért felelős, évtizedek óta amúgy is Ukrajnát tekintette egyik legfontosabb terepének. Intézményekbe épültek be, tisztségviselők fizettek le, és megpróbáltak minden Nyugat felé irányuló törekvést megakadályozni.
Ám hiába áramlott hozzájuk rengetek információ,
Pedig egy olyan közvéleménykutatás, amely 2021 áprilisában az orosz titkosszolgálat megbízásából készült, egyértelműen figyelmeztetett: Putyin rendkívül népszerűtlen Ukrajnában. Kiderült, a megkérdezettek 84%-a megszállásnak tekintené az orosz katonai beavatkozást, és csak 2% üdvözölné felszabadításként.
Egy másik, 2022 januárjában készített felmérés pedig arról árulkodott, hogy az ukránok 48%-a kész akár fegyverrel is megvédeni hazáját.
Elszámították magukat abban is, mennyire lesznek hűségesek hozzájuk fizetett ügynökeik egy háborús szituációban. Voltak, akik teljesítették az elvárásokat, de voltak, akik zsebre tették a pénzt, aztán a harcok kezdetétől szabotálták a moszkvai parancsokat.
A lehallgatott beszélgetésekből kiderült, hogy az ellenzéki pártelnök és médiamogul Viktor Medvedcsuk volt a leghangosabb abban a kórusban, amely elhitette Moszkvával, hogy Zelenszkij gyenge, és a kormánya össze fog omlani.
Medvecsuk az elmúlt években médiabirodalmát is az orosz érdekek szolgálatába állította. TV-csatornái rendszeresen támadták Zelenszkijt és oroszbarát propagandát sugároztak, többek közt azt terjesztették, hogy az Egyesült Államok olyan laboratóriumokat hozott létre Ukrajnában, amelyekben biológiai fegyvereket állíthatnak elő. Egyik cégének pedig érdekeltsége volt egy dél-oroszországi olajfinomítóban, és az onnan származó pénz is az oroszbarát erőkhöz áramlott.
Medvedcsuk nemcsak Putyin jóbarátja volt, az orosz elnök a legkisebb lányának a keresztapja is. Az oligarchát már 2021 májusa óta háziőrizetben tartották, de a háború első napjaiban megszökött, és két hónapnyi bujkálás után áprilisban kapták el az ukrán hatóságok.
Bár felajánlották, hogy egy fogolycsere-akció keretében elengedik, a Kreml nem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Egy volt donyecki kormányzó tanácsadója az amerikai újságnak arról beszélt, hogy Medvedcsukot Moszkvában ma már árulónak tekintik, aki csak bezsebelte az oroszok pénzét, de nem adott érte semmit.
A FSZB-nek állítólag két forgatókönyve is volt az oroszbarát kormány felállítására. Az egyik szerint Janukovicsot helyezték volna vissza hatalmába. Ő március elején Minszkből próbálta meggyőzni Zelenszkijt, hogy a vérontás megállítása érdekében mondjon le. A másik szerint a volt elnök kormányának tagjai vették volna át a hatalmat, akik Ukrajna délkeleti, oroszok által megszállt részén várakoztak Oleg Carjov vezetésével, bár ezt Carjov a Postnak adott telefoninterjújában tagadta.
Pedig Január 12-én William J.Burns, a CIA igazgatója személyesen járt Kijevben, és elvitte az orosz tervek részletes dossziéját. Munkatársaival igyekezett meggyőzni Zelenszkijt és belső körét, hogy küszöbön áll a teljes háború.
Az ukránok azonban február közepén hírszerzőket küldtek Oroszországba a katonai egységek készültségét felderíteni. A lazaságból, amit tapasztaltak, Zelenszkij több biztonsági tanácsadója is azt a következtetést vonta le, hogy ebből nem lesz támadás, és ma sem értik, hogy ilyen felkészületlenül hogyan vághattak bele az oroszok a háborúba.
A harcok kitörése után azután az ukrán titkosszolgálat a legjobb formáját hozta.
Mivel az SZBU közvetlenül a KGB-ből nőtt ki, és sok tisztjét még a moszkvai KGB-akadémián képezték ki, számos vezető aggódott: vajon lojálisak maradnak-e az idősebb tisztek. Nem kis meglepetésre pontosabban és határozottabban hajtották végre a parancsokat, mint a háború előtt. Ezt részben a Zelenszkij példamutatásával magyarázzák, azzal, hogy az elnök úgy döntött: a fővárosban marad.
Voltak azért árulók, mint például a herszoni iroda parancsnoka, aki azt parancsolta alárendeltjeinek, hogy hagyják el posztjukat, miután az oroszok megtámadták a körzetet.
Volodimir Zelenszkij elnök pedig júliusban menesztette az SZBU igazgatóját, Ivan Bakanovot is, aki pedig gyerekkori barátja volt.
Az oroszoknál ellenben az FSZB vezetője a helyén maradhatott, ahogy Szergej Beszeda is. Bár voltak olyan sajtóhírek, melyek szerint leváltották, sőt, bebörtönözték, amerikai és nyugati titkosszolgálati vezetők szerint ez nem igaz.
Más jelentések arról szóltak, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU vette át az FSZB szerepét a terepen. Ukrán illetékesek viszont úgy vélik: az FSZB ügynökeit csak átcsoportosították Ukrajna déli és keleti megszállt területeire. Most Mariupolban, Melitopolban, Herszonban próbálják végrehajtani azt, amit eredetileg Kijevben terveztek.
Herszonban például, ahonnan a 300 ezer fős lakosság fele elmenekült, júniusban letartóztatták a város polgármesterét, Ihor Kolihajevet, miután nem volt hajlandó együttműködni az orosz megállókkal. Holléte azóta ismeretlen. Helyét egy volt KGB-tiszt vette át, aki valamikor az SZBU-nak is dolgozott.
Az ukrán hírszerzés szerint az FSZB most egy népszavazás előkészítésén dolgozik, amely alapján a várost és környékét Oroszországhoz csatolhatnák. Kérdés, hogy erre lesz-e elég idejük. Az ukrán haderők ugyanis épp egy nagyobb ellentámadást készítenek elő, amelynek célja, hogy visszafoglalják Herszont.