SZEMPONT
A Rovatból

Az autista gyerekek belekényszerülnek az áldozat szerepébe

Beléjük vágnak, rúgnak, a fülükbe kiabálnak, lehülyézik őket, mert tudják, hogy nem fognak szólni sem a tanárnak, sem a szüleiknek.
Fődi Kitti írása az Abcúgon, fotók: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. április 15.


Link másolása

Sok iskolában sem a pedagógusok, sem az osztálytársak nem tudják hogyan kell egy autistával viselkedni, pedig létezik az program, ami játékosan készíti fel a diákokat.

Az autista gyerekek könnyen válhatnak az iskolai bántalmazás célpontjává, mert sokáig nem ütnek vissza, nem szólnak a szüleiknek vagy a tanároknak. Azonosulnak az áldozatszereppel, amiről a szülők akár hónapokon keresztül semmit sem tudnak. Sem az integrált, sem a szegregált iskolákban nem ritka az autistákat érő abúzió. Sokszor nem csak az osztály agresszorai találják meg őket, hanem azok a tanulók is, akik nem esnek a tipikusan rossz gyerek kategóriába. Viccesnek tartják az autista reakcióit, nem értik, hogy miért viselkedik úgy, ahogy. A bántalmazást van, amikor maga az autista gyerek idézi elő azzal, hogy nem tudja értelmezni a társai viselkedését vagy egy nagyobb zaj dühkitörést vált ki belőle.

A tanárok nem mindig ismerik fel a problémát, olykor még tovább is generálják azzal, hogy az autista gyereket büntetik meg egy konfliktushelyzetben. De olyan tanár is akad, aki képtelen megérteni, hogy egy autistától nem lehet ugyanazt elvárni, mint egy átlagos diáktól. Hiába tesznek meg a szülők mindent azért, hogy az osztály vagy a tanárok felvilágosítást kapjanak az autizmusról, ha az iskola alapvetően nem nyitott erre, akkor az autista előbb-utóbb kikerül az intézményből.aut2

Egy anyuka arról mesélt nekünk, hogy az autista kisfia abuzálása már az óvodában elkezdődött. Többször előfordult, hogy egy-egy gyerek odaütött neki vagy elvették a játékát, egy fiú pedig egy kirándulás alkalmával követ tett a fülébe. A gyerekek azért érezték, hogy ezt megtehetik vele, mert a kisfiú sosem szólt vissza, tűrte, hogy bántsák. Teljesen áldozattá vált a saját és a többi gyerek szemében is, szégyelte ami történik vele, ezért a szülők nagyon sokáig semmit sem tudtak ezekről az esetekről, csak később mondták el a kisfiú társai.

„A fiam belekényszerült egy áldozat szerepbe. Az autista gyerekek sokkal bántalmazhatóbbak, mert nem értik a szociális jeleket, sok mindent bántásnak élnek meg ami lehet, hogy nem is az”

– magyarázza az anyuka.

Az autista gyerekek nagyon érzékenyek és bár hosszú ideig lenyelik a bántásokat anélkül, hogy szólnának bárkinek, egy idő után betelik a pohár. Az említett kisfiúnál és elérkezett ez a pont, amikor már nem először vették el tőle a homokozóban a játékát, dühkitörése lett, amiből pedig verekedés keveredett.

Az autista gyerekek családjainak segítésével foglalkozó Mars Alapítvány igazgatója, Szilvásy Zsuzsanna úgy véli, hogy az autistákat érő iskolai abúzus tragikusságig is fajulhat.aut3

„Az autista gyerek sokáig nem is veszi észre, hogy a többiek céltáblának használják és direkt provokálják, csak azt érzi, hogy valami rossz. Ez odáig tud elmenni, hogy a gyerekek öngyilkosok lesznek. Mert míg ha egy kövér fiút csúfolnak, ő hazamegy, és elmeséli otthon az anyukájának, addig egy autista ezt nem teszi meg, hanem megtartja magában” – mondja a szakértő.

A most 12 éves fiú azóta már integrált iskolába jár, ahol egy fiúval éveken át tartó konfliktusba került. Az osztálytársa hol a haját húzta meg, hol belevágott egyet, de mindig addig piszkálta, amíg elő nem idézte az autista fiúnál a dühkitörést. A tanár sajnos nem ismerte fel az előzményeket, már csak a verekedést látta, ezért az autista kisfiút vonta felelősségre. Az eset után a tanár behívta mindkét gyerek szülőjét, ahol fény derült arra az autista kisfiú anyukája előtt, hogy bántják a gyerekét az iskolában. Az autista fiú eddigre már annyira tele volt rossz élményekkel, hogy minden reggel szorongva indult el iskolába. A nagy beszélgetés után ideiglenesen javult a helyzet, a szülők ezért próbáltak több olyan alkalmat összehozni, ahol a többi gyerekkel is tudtak beszélgetni arról, hogy milyen autistának lenni. Az iskola is igyekezett nyitottan állni a problémához, biztosítottak gyógypedagógust, aki rendszeresen tudott foglalkozni a fiúval.

Időnként még a felső tagozatban is ki-kiújult a probléma, de a gyerekek sokkal toleránsabbak lettek az autista fiúval. A fiú pedig annyira hálás a sok segítségért, hogy Valentin napkor írt a lányoknak egy levelet, amiben megköszönte, hogy segítenek neki, mert tudja, hogy sokszor nehéz vele.

Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány igazgatója szerint a gondok ott kezdődnek, hogy nagyon sok autista úgy jár integrált iskolába, hogy egyáltalán nem foglalkoznak az autizmusával, nem segítik megfelelően. Eleve nagyon kevés iskolának van benne az alapító okiratában, hogy fogad autistákat, ezért van, aki kevésbé hivatalos módon kerül be. Így viszont sem a tanárok, sem a diákok nincsenek felkészítve azokra a módszerekre, amelyekkel segíteni lehetne egy autista gyerek beilleszkedését. Emellett ráadásul akadnak olyan iskolák is, ahol ugyan benne van az alapító okiratban, hogy vesznek fel autistákat, de ténylegesen nincsenek erre felkészülne, inkább csak valamilyen támogatás, remélt előny miatt került bele az okiratba. Holott a 2012-es EMMI rendelet pontosan előírja, hogy hogyan kellene integrálni az autista tanulókat.

Az országos autizmus kutatás szerint 1300-1400 autista középiskolásnak kellene lennie a diagnózisok száma alapján, de az iskolák ebből mindössze 400 diákot vallannak be, a többieket nem autistaként tartják számon, ebből kifolyólag nem is részesülnek specifikus oktatásban. Ezek mind olyan tényezők, amik szinte automatikusan vezetnek oda, hogy az autista fiatalokat bántalmazás érheti.

A szegregált iskolákban sem jobb a helyzet

Egy másik anyuka fia sajnos még ma is mindennapos abúzust él át, amire még az iskola is rátesz egy lapáttal a nemtörődömségével. A most 12 éves fiúnál már az első osztályban jelentkeztek a problémák. A fiú egy 10 fős osztályba jár, ahol különféle nehézségekkel, például figyelemzavarral, Asperger-szindrómával küzdő gyerekek vannak. Az iskola abban az értelemben integráló, hogy nincs egy külön autista csoport.

A kisfiúval többször is megesett, hogy félreértett ezt-azt, amiből később konfliktusok alakultak ki, de az igazi bajok akkor kezdődtek, amikor 4-ben egy agresszív gyerek érkezett az osztályba. Azóta állandók a konfliktusok, az osztály két részre szakadt, a bántalmazókra és a bántalmazottakra. Az öt fős bántalmazó klikk rendszeresen kezdte ki a gyengébbeket szóban és fizikailag is. Ekkor még az anyuka fiát békén hagyták, sokszor mégsem akart bemenni az iskolába, mert nem bírta nézni, ahogy másokat bántanak.

A szakértő szerint legtöbbször azok az agresszorok bántják a normál iskolákban is az autistákat, akik másokat is terrorizálnak, de melléjük sokszor mások is bekapcsolódnak, mert tudják, hogy ebből nem lehet baj, hiszen az autista gyerek úgysem fogja őket beárulni. Ezek a gyerekek nem feltétlen a bántás szándékával fordulnak az autistához, de jól szórakoznak a fura reakcióin. Kinevetik őket, amit az autista gyerek, minden tévhit ellenére, igenis megért.

Az említett klikknek sikerült is elüldöznie egy gyereket az osztályból, akit már komolyabb fizikai bántalmazás is ért. Mivel többen is kicserélődtek az osztályban, az agresszor fiú figyelme az anyuka fiára terelődött. Fogyatékosnak csúfolja, ha elmegy mellette, belerúg, kiborítja a fiú iskolatáskáját, rajzszögeket rak a székére vagy épp kihúzza alóla. Azzal is szórakozik, hogy egy centire áll a fiú arcától és úgy üvölt neki trágár szavakat, erre pedig egy autista különösen érzékeny.

Az anyuka többször szólt az igazgatónak, aki szerinte folyamatosan azon van, hogy eltusolja ezeket az ügyeket ahelyett, hogy megoldaná. Az osztályfőnök mindössze annyit tett, hogy megmondta az agresszív gyereknek, hogy hagyja békén a kisfiút, ezzel le volt tudva. A szülők próbálják menekíteni a gyerekeket, de nagyon kevés helyen fogadnak SNI-s diákokat.

Márpedig az én osztályomban az autista se hordjon sapkát

Egy másik anyuka kisfiát nem az osztálytársai részéről érte sérelem, hanem a tanítónő felől. A kisfiúnak szenzoros érzékenysége van a hajára, például üvölt, ha hajat kell mosni. Állandó védjegyévé pedig egy sapka vált, amit még 40 fokban is visel. A szülők hiába próbálták lebeszélni a sapkáról, ragaszkodik hozzá, ezért úgy döntöttek, hogy ráhagyják. A szegregált iskolában, ahol különféle sajátos nevelési igényű gyerekek jártak egy osztályba, a tanítónő már nem volt ilyen elnéző. A szülők gyanúja szerint egy éven keresztül minden nap levette a sapkát a gyerek fejéről. A szülők erről semmit sem tudtak, csak azt vették észre, hogy minden reggel úgy kelt fel, hogy nem akar iskolába menni. A tanítónő szerencsére már azóta nem tanítja, de az angol tanár sem tudta megérteni az autizmus lényegét, ezért ő kudarcnak élte meg, amiért a kisfiú nem teljesít úgy az óráján. Az anyukának teljes kooperációt ígértek, amikor a fiát az iskolába vitte, de ebből sajnos még nem nagyon látott semmit, ezért most már az autista csoportba jár, ahol megkapja a kellő odafigyelést.

Szilvásy Zsuzsanna úgy látja, hogy az óvodák és általános iskolák alsó tagozatban még viszonylag toleránsabbak az autista gyerekekkel, az igazi bajok, a bántalmazás, a kirekesztés, később kezdődnek. Az intézmények sokszor a szülő segítségét sem fogadják el, pedig kevesebb energia lenne végighallgatni a szülőket, használni a szükséges autizmus specifikus módszereket, mint a végén lefolytatni azokat a harcokat, amik eltávolítják az autista gyereket az intézményből. Tehát hiába nyitott a szülő, ha az intézmény nem az.

Autista a padtársam

Szerencsére akadnak pozitív példák is, ahol az iskola és a gyerekek is rendkívül elfogadók az autista diákkal. Egy anyuka kisfia egy 1. kerületi általános iskola alsó osztályába járt, ahol eleinte voltak nehézségek, de később az osztály nagyon megszerette őt. A fiú meglehetősen érzékeny a hangokra, és ha túl erős zaj éri, akkor hajlamos arra, hogy konfliktusba kerüljön a zajt okozó osztálytársával. A szülők és az iskola hozzáállása azonban megakadályozta, hogy ebből állandó probléma legyen. Még mielőtt a fiú megérkezett volna az osztályba, egy szülői értekezleten bemutatkozott az anyukája, és elmondta, hogy a fia hamarosan az osztály tagja lesz, és ez mit fog jelenteni. Nem csak a szülőknek, hanem a pedagógusoknak és a diákoknak is volt egy felkészítés, ami az anyuka szerint nagyon megdöbbentő volt.

„Ott jöttünk rá, hogy mennyi félelem és tévhit van a gyerekekben az autizmussal szemben. Például volt olyan, aki megkérdezte, hogy el lehet-e kapni”

– meséli. Noha a gyerekek és a tanárok is nagyon jól felkészültek a kisfiú érkezésére, azért előfordult, hogy mégse minden úgy alakult, ahogy tervezték. A lányok nagyon szerettek a fiúval elbabázni, és egy ilyen alkalomkor túl szorosan ölelték meg, aminek egy kisebb konfliktus lett vége. A gyerekek viszont tudták, hogy ez miért történt, volt olyan kisfiú is, akin egyértelműen látszott, hogy fájt neki, ami történt, de hősiesen azt mondta, hogy egyáltalán nem fájt. A fiú azóta már magántanuló lett, mert az iskola nem tudta vállalni, hogy felső osztályban is kellő felzárkóztatást kapjon, de az anyuka azóta is csodálja, hogy milyen jól kezelték a gyerekek a fia jelenlétét.

A fent leírt esetekre van megoldás csak éppen kevés iskola él vele. Az Autisták Országos Szövetsége 2010-ben indított el „Utazás az autizmus körül” – Lehet-e autista gyerek a padtársam nevű szemléletformáló programot. A program célja, hogy segítséget nyújtson a kortárs közösségnek abban, hogy jobban megértsék az autista társaik mindennapi nehézségeit, esetleg segítővé váljanak. A program akkor hatékony, ha az autista tanuló érkezése előtt megkapják az osztálytársak a segítséget, , sokszor azért keresik meg a Szövetséget, mert tudják, hogy autista gyerek fog érkezni az osztályba, de van olyan iskola is, ahova rendszeresen járnak, ha van autista gyerek az osztályban, ha nincs. Évente körülbelül 70-80 órát tartanak az AOSZ animátorai Budapesten és vidéken egyaránt. Mi is ellátogattunk egy ilyen órára a 17. kerületi Balassi Bálint Nyolcosztályos Gimnáziumban, ahol a 8. osztályosok érzékenyítését nézhettük végig.

Az osztályban nincs autista tanuló, a tanárnő azért szerette volna, hogy tartsanak egy ilyen órát, mert az utóbbi időben divattá vált, hogy egymást autistának csúfolják a gyerekek. Az osztályban az egyik kislány jelezte a tanárnőnek, hogy őt ez különösen rosszul érinti, mert az ő öccse autista.

A szemléletformáló órát tartó animátor játékos feladatokkal készült a nyolcadikosoknak. Az óra rögtön azzal kezdődött, hogy a tanulóknak sorban kellett állni egy elképzelt számegyenesen, aminek az egyik vége a tábla volt, a másik pedig a terem vége. Ezen a skálán aszerint kellett besorolniuk magukat, hogy ki-mennyire szereti például a matematikát vagy a sportokat. Az animátor ezzel akarta szemléltetni, hogy a gyerekek felismerjék, hogy az emberek különbözőek, így az autista személyek között is nagy lehet az eltérés, személyiségük és autizmusuk is különböző lehet.

Ezután a táblán a gyerekeknek képrejtvényeket mutatattak, amikhez az animátor egy-egy személyes történetet fűzött hozzá. Például az egyik képrejtvény azért került fel a táblára, mert az animátor egy tábor alkalmával azt a szót mondta az egyik autista kislánynak, hogy hallótávolság. Az autista személyek konkrét értelmezők, az elvont fogalmak jelentését nehezen érti, így a kislány nem értette a szó jelentését, ezért szavanként értelmezte és rögtön azt kérdezte, hogy hol van a közelben tó és ló.

A szórakoztató képrejtvények után – amelyekben leginkább a fiúk remekeltek – egy csoportos feladat következett. Három önként jelentkező diáknak ki kellett mennie a teremből, a többiekkel pedig megbeszélte az animátor, hogy ha visszatérnek a társaik, akkor egy darabig ne szóljanak hozzájuk, aztán kezdjék el őket piszkálni. A két fiú és egy lány visszajött a néma terembe és leültek a helyükre. Mindenki bámulta őket, de senki nem szólt hozzájuk, ettől pedig idegesen sütötték le a szemüket, rázták a lábukat. Pár perc eltelte után megérkeztek az első beszólogatások: miért nem csukták be az ajtót, amikor kimentek; miért van szakadt nadrág a lányon; kinn van a nadrágból a bokája. A diákok pont olyan kellemetlenül érezték magukat, ahogy egy autista ember is érezheti magát, amikor bekerül egy ismeretlen közegbe, amit nem ért és nem tud hozzá alkalmazkodni.

Az ingergazdag környezetet mutatta be a feladat, amikor három diáknak matematika feladatot kellett megoldaniuk három perc alatt úgy, hogy közben az osztálytársaik folyamatosan zavarták benne, elvették a tollukat, belefirkáltak a feladatba, hangoskodtak. Az egyik feladatot megoldó fiú azt mondta, hogy nagyon zavaró volt számára a sok inger, amit a feladat megoldása közben kapott.

A játékosabb feladatok mellett egy kisfilmet is levetíttek, ami az autista személyeknél gyakran tapasztalható szenzoros érzékenységgel járó nehézségeiket mutatta be. Látható volt, hogy mennyire felerősödhetnek a külső zajok egy autista személy fülében, ami tényleges fizikai fájdalmat is okozhat neki, annak tűrése megterhető és elvonhatja a figyelmét. A kisfilm után képeket is mutattak többnyire olyan híres emberekről, akik felvállalták, hogy ők vagy a gyerekeik autisták.

aut4

Részlet a kisfilmből

Az óra utolsó pár percében még egy kis Activityre is maradt idő. A játék arra világított rá, hogy egy autista emberrel sokszor nagyon nehéz kommunikálni, de segítség, ha lerajzoljuk azt, amit mondani szeretnénk.

,,A fenti feladatok segítik az autista társak megértését, valamint segítséget jelentenek a kortárs gyermekeknek abban, hogyha autista személlyel találkoznak, akkor hogyan tudják őket segíteni a közösségi beilleszkedésben, közösségi részvételben. A társak segítsége nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedés elérésében” – vélekedik az AOSZ.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Napelemes pályázat: „Most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk”
Az eredetileg önerő nélküli napelemes, hőszivattyús, ablakcserés pályázat egyre többe kerül a pályázóknak. Az is előfordul, hogy kötbért követelnek attól, aki nem tudja kifizetni a nem várt önrészt, és inkább visszalépne.

Link másolása

Több alkalommal foglalkoztunk a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázattal, amit tavaly írtak ki, majd a kiírás után megtorpant. A pályázathoz 100%-os vissza nem térítendő támogatást ígértek, ami remek lehetőségnek tűnt azoknak, akik eddig gondolni sem mertek egy ilyen rendszerre. Holott pontosan a kevés jövedelemből élőknek nagy segítség, ha a sikerül kinullázni a villanyszámlát, illetve lényegesen olcsóbbá tenni a fűtést.

A pályázaton elnyert összegeket az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából (RRF) fizetnék ki, persze akkor, ha a kormány és a Bizottság közötti alkudozások eredményeképpen az Unió megállapodásra jutna a magyar kormánnyal. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a pályázattal kapcsolatban semmi érdemi előrelépés nem történik, noha a választás előtt gyorsan bejelentették, hogy mindenki megkapja az igényelt támogatást.

Mivel érdemi párbeszédet nem folytat a kormányzat sem a pályázókkal, sem a kivitelezőkkel, kénytelenek Facebook-csoportokban egymást kérdezgetni, vak vezet világtalant alapon, mi várható, mikor lesz a pályázatból valami.

Ebben a cikkben pályázókat kértem arra, meséljék el a történetüket.

Andrea

– A pályázatot 2021. december 6-ig lehetett beadni, mi napelemre, hőszivattyúra és nyílászáró-cserére egyaránt pályáztunk. A kivitelező sokat segített a beadásnál. De aztán jött ez az időszak, hogy hogyan tovább. Az első mérföldkövünk (részteljesítés határideje) augusztusban le is járt, pedig éppen csak akkor kaptuk meg a támogatási okiratot. Lett volna nyolc napunk, hogy nyílászárót cseréljünk. Az ÉMI-nél (a pályázatokat lebonyolító Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) is tanácstalanok voltak. Azt mondták, egy-két nap múlva talán tudnak mondani valamit, de ebből sem lett semmi. Nem tiszta az sem, hogy hogyan kell elszámolni. Eleinte arról volt szó, hogy ezt majd a vállalkozó fogja megcsinálni.

Aztán itt lenne az első szakmai beszámoló időpontja, de hát a program sem indult el. Hívtuk őket, hogy mi a teendő. Javasolták, hogy írjunk e-mailt. Több kérdésem is volt, összeszedtem, elküldtem nekik. Ennek is három hete, de nem jött válasz.

A kivitelezőtől jött egy olyan információ, hogy áremelkedések voltak, 30%-ot mondtak, körülbelül ennyi többletkiadással kell számolnunk. De ezt mégis hogyan?

– Mennyi lenne ez a plusz forintban?

– Eleve vállaltunk a nagyobb teljesítményű hőszivattyúra 1,2 milliót. De most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk, úgy, hogy a cég bevállalt a 30%-os áremelkedésből 10%-ot. Részletfizetést is ajánlottak, az kamatmentes lenne, de havi 98 ezer forintos törlesztőrészlettel, két évig. Nem tudjuk, hogyan kalkuláljunk, mikor itt van ez az energia-áremelkedés is. A nyílászáró-cserével meg az a baj, hogy amikor öt éve megvettük a házat, akkor már néhány ablakot kicseréltettünk, kétrétegű üveggel. A pályázat azonban három réteget ír elő, ezeket mind cserélni kellene megint. Erre 2,2 millió forint van a szerződésben, egy alvállalkozó csinálja. De mi a garancia, hogy ebből meg tudja csinálni? Viszont az ötéves nyílászárók kerete megengedné a háromrétegű üvegezést, felmerült, hogy a kereteket meghagyjuk, és csak az üveget cseréljük ki. De erre még nem kaptunk választ, hogy ezt így lehet-e. Költség szempontjából nem lenne mindegy.

– Jól értem, hogy úgy kellene önnek aláírnia egy új szerződést és adott esetben elkezdeni fizetni a részleteket, hogy pontos helyszíni felmérést még nem készítettek, értelemszerűen a konkrét számokat senki sem ismerheti?

– A férjemnek kellett lemérnie az ablakok kereteit, amikor a vállalkozó bekérte az adatokat. Csak az energetikai tanúsítvány miatt jöttek ki személyesen.

– Ki tudják fizetni a megemelt önrészt?

– Egy összegben semmiképpen. Részletfizetésben gondolkozunk.

Itt van ez a nagy rezsiválság, energiaválság, lesz-e gáz, vagy sem... hogy valamit kezdeni kell a fűtéssel, azt tudjuk. Azonban a bizonytalanság, az, hogy semmire nincs garancia, hogy senki nem mond semmit, az nem segít.

Én hiányolom a kormány részéről is, hogy nincsenek fórumok, nincs tájékoztatás, nem beszélnek róla. Keresgetem a neten is, hogy hol áll a dolog, de semmi nem derül ki. Facebook-csoportokban egymást kérdezgetjük, de mindenki tanácstalan.

Kálmán

– Megkaptam a támogatói okiratot, csak nyolc hónapig nem történt semmi, de ezalatt mindennek felment az ára. A kivitelező, akivel szerződtem, adott egy árajánlatot, az szerepelt rajta, hogy harminc napig érvényesek az árak, 370 forintos euróig. Ráadásul januárban küldtek nekem egy szerződéskiegészítést, decemberre, a beadás napjára visszadátumozva, amiben az áll, hogy amennyiben mégsem kérem a kivitelezést, a vállalkozói díj 10%-át köteles vagyok kötbérként kifizetni.

– Ez melyik pályázat? A napelemes, vagy a komplex?

– Csak napelem. Amit igényeltem, az egy 4,88 kW-os rendszer. Végül is egy 4,92 kW-os rendszerre lenne lehetőség. Viszont kaptam egy e-mailt, hogy fizessek be 400 ezer Ft-ot, és akkor tudják megkezdeni a kivitelezést. Plusz még a három fázist be kell vezetni, amit 380 ezer Ft-og támogat az állam, persze csak utófinanszírozással. Viszont annak is felment az ára, tehát még 250 Ft-ot arra is ki kellene fizetnem.

– Egymillió forintot kellene előteremtenie, még akkor is, ha visszakap valamikor 380 ezret ebből?

– Igen. 6-700 ezer forint fix különbségről beszélünk, és akkor ez még csak egy napelemes rendszer.

– Mivel indokolták? Csak az áremelkedéssel?

– Az e-mailban azt írták nagyon udvarias stílusban, hogy az elszabadult árak miatt sajnos képtelenség kivitelezni a megpályázott rendszert. Így az árkülönbözetet nem tudják átvállalni, a drágulásnak maguk is kárvallottjai.

– Mit tesz végül? Elfogadja az ajánlatot?

– Sajnos nincs annyi jövedelmem, hogy ezt a 700 ezret kifizessem.

Kérdeztem, hogy élhetek-e részletfizetési lehetőséggel, de nemleges választ kaptam.

Nyolc nap helyett kaptam harminc nap haladékot a döntésre, hogy vagy ezt, vagy azt kifizessem. A kötbért sincs pénzem kifizetni, nemhogy a 700 ezer forintot.

– A cég igényt tart a kötbérre, ha visszalép?

– Igen. Bár nem értem, miért hivatkoznak arra, hogy én lépek vissza a szerződéstől, hiszen ők nem tudják megvalósítani a szerződött feltételekkel.

Ők mondtak nemet arra, hogy ennyiből megcsinálják. És arra akarnak kényszeríteni, hogy írjak alá egy új szerződést, vagy fizessem ki a kötbért.

Az ember nem szívesen fizet ki közel 300 ezer Ft kötbért. Arról volt szó, hogy alacsony jövedelműeknek szól a pályázat, azoknak, akik önerőből nem tudnák megvalósítani ezt a beruházást. Én most rokkantnyugdíjas vagyok, kapok 40 ezer forintot, abból egyértelmű, hogy nem tudnék egy ilyen rendszert megvalósítani.

Balatonné Murányi Piroska

– Komplex pályázatot adtam be az esélytelenek nyugalmával. A mi falunkban rajtam kívül egyetlenegy fiatalasszony pályázott, de ő csak napelemre. Azóta pedig már vissza is lépett a megemelkedett önerő miatt. Egy kedves fiatalember hívott fel a kivitelező cégtől, mindent részletesen elmagyarázott, én magam nem értek ehhez, még azt sem tudtam, van-e három fázis nálunk, vagy sem. Végül mindent meg tudtam csinálni, és magam is adtam be a pályázatot. Azóta várunk.

– Semmit nem kaptak azóta? Semmilyen értesítést sem?

– De. Márciusban egy hiánypótlást kértek, azt megcsináltam. Azóta semmilyen üzenet nem érkezett, pedig többször írtam nekik e-mailt, de azokra csak sablon üzenetet kaptam. Semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, hogy miért csúszik a dolog.

– Végül most kapták meg a támogatói okiratot?

– Igen.

– És akkor derült ki, hogy mennyi az annyi?

– Igen. Én 10,1 millió forint támogatást kaptam, de a kivitelezőm azt mondta, hogy ez nem elég, és végül 2,1 millió forintnyi önerőt kért.

– Hogyan lehet ennyi pénzt kigazdálkodni?

– Ez a cég felajánlott részletfizetési lehetőséget.

Havonta 80 ezret fogok fizetni, de a nyugdíjam 140 ezer. El tudja képzelni, mi lesz velem.

– Hogyan fogja ezt bírni?

– Az az igazság, hogy egy harmincéves épületben lakom, ahol az ablakokon már befúj a szél. A három gyerekem már régóta mondja, hogy cseréljem ki a nyílászárókat. Mindenképpen ki kellene cseréltetnem kilenc ablakot, meg három ajtót. Aktív koromban félreraktam egy kis pénzt, hogy majd abból gazdálkodom. Most erre a pénzre számítok.

– Ezek szerint fedezni tudja a plusz kiadás egy részét?

– Igen. Igaz ugyan, hogy mást terveztem ezzel a pénzzel, a gyerekeimet támogathattam volna, utazhattam volna, de most

bejött ez az energiaválság, és muszáj megcsinálnom ezt, mert nem tudom felfűteni a házat.

Most jött meg a gázszámlám. 48 ezer forint.

– Akkor aláírta a szerződést és kezdik az ablakcserét hamarosan?

– Nem. Nem tudok semmit. Tegnap küldtem el a szerződést, de nincs információ semmiről. Felvetődött, hogy, ha aláírtam a szerződést, akkor már törlesztenem kell a részleteket is. De a kapcsolattartóm is csak azt mondta, hogy türelmet kér, mert neki is annyira új ez a dolog, hogy át kell rágnia magát a részleteken. Mert még mindig arra várnak, hogy az ÉMI-től kapnak valami tájékoztatást, hogy hogyan csinálják.

– Ezek szerint a szerződésben nincsenek határidők?

– Nincsenek. Az van benne, hogy ha vállalom ezt az önerőt, akkor már biztosan nem kell többet fizetnem, történjen bármi is. Mondjuk nem tudom, ez hogy lehet, de ez van leírva. Ezt ígérték meg, ezt írtuk alá. Majd ezután mondják meg, hogy kell módosítani a mérföldköveket.

– Az sincs benne, mikor kell az első részletet fizetni?

– Nincs benne az sem.

Dániel

– Augusztusban megkaptuk a támogatói okiratot. Azóta is várjuk a csodát, hogy valami történjen, mert igazából nem tudom, mi történik a háttérben. Komplex pályázatot adtunk be. Most a kivitelező jelezte, hogy 30%-ot emelkedett az ár, ebből nekem 20%-ot kellene kifizetnem ahhoz, hogy a kivitelezést meg tudják kezdeni. Ez 1,9 millió forint. Vagy egy összegben, vagy két éves kamatmentes hitelre, ez esetben

a törlesztőrészlet 80 ezer és pár száz forint lenne. De azt, hogy ezt a részletet mikortól kellene fizetnem, nem árulták még el.

Nem mindegy, hogy az első szögbeveréstől kezdve esedékes, vagy onnantól, hogy a kivitelezést befejezték. Itt tartunk, és türelmesen várunk egyelőre. Persze egy 10 milliós rendszernél, ha csak a lehetőséget nézem, még mindig jó opció, hogy csak kétmilliót kell fizetni érte, csak akkor nem azt kellett volna mondani, hogy ez egy 100 százalékos, önerő nélküli támogatás.

– Van olyan forrása, amiből ezt fedezni tudja?

– Részletekben talán. Nehezen, szűkölködés mellett.

– Ezek szerint a részletfizetést vállalják?

– Nem tudom még. Egyelőre van egy támogatói okiratunk, ami már egy hónapja ketyeg, tehát a 26 hónapból egy már elment, ami alatt meg kell valósítani a nyílászáró-cserét, hőszivattyú telepítést, illetve a napelem felszerelését. Van egy előszerződésünk, egy szerződésünk, sőt, egy szerződés-kiegészítésünk is, megvan minden, azon kívül, hogy nem írtam alá azt a plusz 20%-ot.

– A kivitelező elkezdi rögtön a munkát, amint aláírja?

– Nem tudják, mikor kezdik el. Majd amikor az első előleg megjön. Ha az önerőt teljes egészében kifizetném, akkor sem történne semmi. Amíg az EU és az ország közötti helyzet nem rendeződik, amíg az RRF támogatás nincs meg, addig nem történik semmi.

Addig csak annyi történne, hogy befizetek kétmillió forintot valamire, amiből még nem láttam semmit.

– A pályázati honlapon azt írják, a kormány teljes mértékben előfinanszírozza a költségeket, a pályázókat semmi hátrány nem érheti.

– Nem tudom. Nekem is már több, mint egy hónapja megvan a támogatói okirat, de nincsen semmi érdemi információ. A fórumokon vannak olyanok, akik alá is írták a szerződést, a kivitelező megpróbálta lehívni az előlegeket, de nem aktív az a funkció. Áll minden. Amíg nem jön ki egy központi tájékoztatás, hogy na, akkor hajrá, lehívhatjátok az előlegeket, addig csak ülünk és nézünk.

– Mennyit segített volna ez önöknek az idei fűtési szezonban, ha ezt az év során kivitelezik?

– Sokat.

– Mivel fűtenek?

– Gázzal.

Király Péter

– Nekem van már napelemem, nagyon jól működik. Ezen felbuzdulva adtunk be a két lányom részére két pályázatot, napelemre. Az egyik lányomnak megérkezett a döntés, a másik viszont semmit sem kapott. Ugyanazokkal a paraméterekkel adtuk be mindkét pályázatot. Több helyen érdeklődtem, de semmi kézzelfogható választ nem kaptam. A nyertes pályázat kapcsán felvettük a kapcsolatot a regisztrált kivitelezővel, és ő viszont azt mondta, hogy sajnos ebbe az összegbe már nem fér bele a dolog. Küldjem át nekik a támogatói okiratot és kidolgoznak egy újabb lehetőséget. Aztán megjött az új anyag, ami 1,1 millió forinttal magasabb összegről szól.

Ezt egyelőre félretettük talonba, mert a lányoméknak nincsen egymillió forintjuk. Azért indultak a 100%-os támogatású pályázaton.

Kigyűjtöttem a környékbeli kivitelezőket, és sorra hívogattam őket. Tízből három nem vette fel a telefont. A többi felvette, viszont mindegyik azt mondta, hogy sajnálják, de nem tudnak segíteni, mert ők sem tudják, mitévők legyenek. Előre meg nem tudják megfinanszírozni a pályázatot. A Széchenyi Programirodánál arra biztattak, hogy hívjam az országos kivitelezőket is. Végigpróbáltam azt is. Még a Napelem Szövetség elnökének is írtam levelet, de ő sem tud segíteni. Jelenleg itt tartunk. Tanácstalanok vagyunk, azt érzem, senki nem tud igazán semmit.

– Ha minden így marad, akkor vissza kell lépniük? Akkor nem tudják vállalni?

– Igen, sajnos. Az én napelemes rendszerem nagyon jól működik, 5 kW-os rendszert tettem fel és azóta árammal is fűtök. Nekem így nulla az áramköltségem és a gázfogyasztásom is a felére csökkent. De a lányomnak ez nem érné meg, mert a napelem csak annyi lenne neki, ami pont kiváltaná a tízezer forintos áramszámláját. Ha most egymillió forintot kellene kifizetnie, ez majd’ tíz évnyi áramköltség lenne. Utánanéztem pár eszköznek, és úgy látom, elég hasraütésszerűen készülnek az árajánlatok is. Egy inverter például internetes áruházban 500 ezer Ft-ba kerül, az ajánlatban viszont 700 ezret kérnek érte.

– Ugyanaz az inverter?

– Ugyanaz. Ilyenek is vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Valami nagyon nincs rendben a magyar élelmiszerárakkal – már a nyugati termékek is olcsóbbak a boltokban
Hogyan kerülhet többe itthon a magyar trappista, mint a francia nemespenészes brie? Miért szabadulhattak el ennyire a hazai árak? Erről kérdeztük Raskó György agrárközgazdászt.

Link másolása

Megdöbbentő posztot közölt a minap a befektetési alapkezelők által írt Vakmajom Facebook-oldal arról, hogy a Lidl-ben többe kerül a magyar trappista (4070/kg), mint a francia nemespenészes brie (3598/kg). Pedig a trappista egy olcsó tömegsajt, aminél békeidőben legalább 50 százalékkal drágább a sokkal feldolgozottabb és így magasabb minőségű francia sajt - írják.

De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.

A hazai drágulás nemzetközi összehasonlításban is kiugró: az Eurostat adatai szerint

2021 augusztus és 2022. augusztus között Magyarárszágon 37 százalékos volt az áremelkedés, ami a legnagyobb drágulás volt az uniós tagállamok között.

Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában ugyanezen időszakban csak 13 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, Franciaországban a 10 százalékot sem érte el a növekedés, Svájcban pedig alig 2,3 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk. A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak. Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt. A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is. Ezek mellett azonban nőtt többek között a sör, a bor, a rizs és a gabonafélék ára is – nehéz olyan terméket találni, ami nem Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben.

A kenyér drágulása az egyes országokban (Eurostat):

Mégis, mi történt?

Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszer árak ilyen mértékű elszabadulásában szerepet játszott a gyenge forint is, hiszen a magyar termelők a világpiacon is értékesíthetik a termékeiket, euróért, vagy dollárért. Így van egyfajta „exportnyomás” rajtuk, mert jobban járnak, ha valutát kapnak a termékeikért, mint forintot.

Az áremelkedések másik részéről azonban szerinte pont a kormány tehet,

a másik árfelhajtó hatás ugyanis az ársapkák bevezetése volt.

A kormány februárban döntött arról, hogy hat élelmiszer (kristálycukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8%-os tej) árát a tavaly októberi árszinten maximalizálja. Az ideiglenesnek szánt intézkedést azóta meghosszabbították október 1-ig, majd további 3 hónapra, december 31-ig.

„Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is. A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Raskó György. Szerinte ezért a nagy áruházi láncok azt az összeget, amit elveszítettek az ársapkás termékeken, egyszerűen rárakták a többi árucikkre.

Ez a nagyobb láncoknak, amelyek több ezer terméket forgalmaznak, könnyebben ment, a kisebb, néhány száz terméket forgalmazó boltoknak már nehezebben, vagy sehogy. Ehhez jött még júniusban a kereskedelmi láncokat is sújtó extraprofitadó bejelentése, amelyet szintén rögtön továbbtoltak a fogyasztókra. Ezekkel az intézkedésekkel, és Gulyás Gergely kijelentésével pedig Raskó György megfogalmazása szerint

szabályosan „felhergelték ezt a vállakozó kört, mert totál igazságtalannak tartották a kormány indoklását az extraprofitadóról”.

Azonban nem csak a kereskedők kezdtek el árat emelni, hanem a termelők, elsősorban az élelmiszeripari cégek is kaptak az alkalmon, hogy az eddig alacsony haszonnal eladott termékeikért többet kérjenek. Úgy gondolták, ezt most a fogyasztók jobban elfogadják.

Ezek az áremelések Raskó György szerint nem magyarázhatók a költségek növekedésével – legalábbis ilyen mértékben.

Ráadásul eközben a nemzetközi piacokon több termék ára már jelentősen csökkent is a tavaszi szinthez képest. Bár Magyarországon az aszály sok helyen megtizedelte a termést, Raskó szerint a nemzetközi piacokon nincs áruhiány – Oroszország például rekord gabonatermést fog betakarítani.

Persze az árakat sem lehet a végtelenségig emelni, hiszen a láncolat végén ott áll a vásárló, aki a pénztárcája alapján dönt: ha túl drága az adott termék, akkor vagy megsem veszi, vagy kevesebbet vásárol belőle. Esetleg pótolja azt egy másik, rosszabb minőségű termékkel.

Ilyen döntéseket pedig úgy tűnik, egyre többen egyre többször hoznak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis, már júliusban látszódott, hogy kevesebb élelmiszert vásároltunk, mint egy éve.

„Belső hír a kereskedőktől, hogy szeptemberben óriásit fog zuhanni a vásárlási volumen, decemberre már 10 százalékkal számolnak az előző évhez képest. Mivel a rezsiköltségek is emelkedni fognak, a magyar vásárlóknak dönteniük kell: fűtűnk vagy eszünk?”

– fogalmazott portálunknak Raskó György. Az agrárközgazdász arra számít, hogy ez a volumencsökkenés jövő tavasszal is folytatódni fog.

Raskó szerint az élelmiszerárak növekedése február, március környékén állhat meg. Az idényáras termékeknél, zöldség és gyümölcsök esetében lehet számítani némi korrekcióra, de a többi termék esetén nem várható, hogy visszacsökkenjenek az árak a 2021-es szintre.

„A mezőgazdaságnak hihetetlen energiaigénye van, ezzel a termelők nem tudnak mit kezdeni. Annak azonban nem látom esélyét, hogy az energiaárak csökkennek a jövőben, ennek költséghatása pedig még évekig át fog szivárogni a mezőgazdasági termékek árába is” – véli Raskó György.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elfogadhatatlan és abszurd” – vannak nőgyógyászok, akik továbbra sem hajlandóak meghallgattatni a szívhangot
Számos kiskapu van, amivel azok az orvosok élhetnek, akik nem szeretnék még inkább traumatizálni az abortusz mellett döntő nőket. A minisztériumtól ugyanis semmilyen ajánlást nem kaptak arról, pontosan mit is várnak el tőlük.

Link másolása

Szeptember 15-től lépett életbe az abortuszszabály-módosítás, amit csak szívhangrendeletként emlegetnek. Kíváncsiak voltunk, milyen változást hozott mindez a gyakorlatban.

Mielőtt azonban rátérnénk a tapasztalatokra, érdemes rendbe rakni a fejekben, hogy pontosan mit is takar a módosított abortusztörvény. Ez a már meglévő protokollt csak adminisztratívan módosítja azáltal, hogy a terhességmegszakításra jelentkező nőknek igazolniuk kell, miszerint a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatták nekik. A belügy rendelete kimondottan az egészségügyi szakmai irányelvre vonatkozik, melyben egyetlen mondatot változtattak meg, mégpedig a

„nem kívánt terhesség esetén biztosítani kell, hogy a várandós nő a magzatot, annak az adott terhességi korra jellemző életfunkcióit, szívműködését észlelje (pl. a magzat ultrahang képét, a szív pulzációját, ha technikailag lehetséges, egyértelműen azonosítva meg kell részére mutatni, illetve a szívhangot meghallgattatni, amennyiben annak orvosi ellenjavallata nem áll fenn).”

Ez Dr. Wafa Dina nőgyógyász szerint gyakorlatban semmi mást nem jelent, minthogy a terhesség megállapításakor a szakrendelőben kap a beteg egy ambuláns lapot, amin ugyan eddig is szerepelt, hogy magzati szívműködés látható – vagy korai fázisban például petezsák látható –, most már szerepelnie kell rajta annak is, hogy „az életfunkciókat a páciensnek bemutattuk”.

Szívhang, dobbanás nélkül

Már ebből látszik, hogy a megfogalmazás elég ködös. Dr. Wafa Dina szerint nem csoda, hogy nem sok változás történt a terhességmegszakítás folyamatában a rendelet életbelépését követően.

A legtöbb esetben a negyedik-ötödik hétre derül ki, hogy valaki állapotos. Ha a páciens az abortusz mellett dönt, egy vizsgálatra kell mennie, ahol ultrahanggal állapítják meg a terhességét.

„A most módosított szabály szerint ekkor kellene a szívhangot meghallgattatni az állapotos nővel, csakhogy a terhesség hatodik hetéig még nincs szívműködés, gyakorlatilag nincs mit meghallgattatni.”

Dr. Wafa Dina szerint valójában a hatodik-hetedik héten kezd el látszani valamilyen szívpulzáció, de mivel egy 3 milliméteres embrióról beszélünk, az ultrahang berendezések többsége nem tudja egy tizedmilliméteres szívcső pulzációját sem láthatóvá, sem hallhatóvá tenni.

„Attól, hogy bejött az új rendelet, nem mondjuk a nőknek, hogy csak a tizedik héttől jöjjenek terhesség-megállapításra, mert onnantól lehet hallani a szívhangot.”

A stressz növeli a beavatkozás rizikófaktorát

A másik ellentmondást maga az egészségügyi törvény okozza. Aszerint ugyanis a betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra, vagy a vizsgálati eredmények megismerésére, de joga van ahhoz is, hogy lemondjon a tájékoztatásról. Dr. Wafa Dina azt mondja, ha az állapotos nő lemond a szívhang meghallgatásáról, és az orvos mégis meghallgattatja vele, akkor ezzel ezt a másik törvényt sérti meg.

Ráadásul az életfunkciók bemutatása egyértelműen stresszeli az abortuszra készülő nőket.

„A műtét előtti újabb szívhang vagy életfunkciók bemutatása stresszt és érzelmi nyomást jelent a páciensnek, ami növeli a beavatkozás rizikófaktorát. Ha ideges, nehezebben altatható, vagy rosszabbul reagál az illető, így több szövődménnyel kell számolni.”

A rezidens szerint az is aggályos lehet, hogy hivatalosan a 18 éven aluliak is kötelezhetőek a magzatuk életfunkcióinak meghallgatására.

A nőgyógyászok mindenesetre sem szeptember 15. előtt, sem pedig azóta nem kaptak semmiféle ajánlást arra vonatkozóan, mit is vár el tőlük pontosan a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. Így az egészségügyi intézmények kénytelenek voltak a szakorvosokkal közösen külön-külön kidolgozni, miként járjanak el.

Szívhang helyett egy „vonalkód” is kiskapu lehet

Dr. Wafa Dina amúgy maga sem kötelezi arra a pácienseit, hogy meghallgassák a szívhangot. Szerinte ez elfogadhatatlan és abszurd.

„Amikor valaki ott fekszik a vizsgálóasztalon kiszolgáltatva, megalázó helyzetben, tele bűntudattal, amikor a hüvelyébe tartok egy ultrahang vizsgálófejet és képtelen a monitorra nézni, kegyetlenség lenne azt mondani, hogy mégis hallgassa meg.”

Erre pedig szerinte maga a rendelet is felhatalmazást ad, mivel a módosítás egyetlen, jogilag kötelező eleme, hogy a terhességmegszakítás kérőlapjára felkerüljön az a mondat: „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”. Mivel a szívhang meghallgatásáról itt már szó sem esik, csak „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőkről”, az orvosra van bízva, ő pontosan mit tart ilyen tényezőknek. Erről jogszabály ugyanis nem rendelkezik.

Távolabbi kollégáitól hallott olyanról is, hogy van, ahol saját módszert dolgoztak ki, amivel a rendelet szövegének is megfelelnek, de azokat az abortuszra készülő nőket sem traumatizálják, akiknél már hallható lenne a magzati szívhang.

„Az ultrahang M-módban (Motion-mode) a mozgást érzékeli. A szív, ahogy összehúzódik, egy hullámos vonalat rajzol ki, így gyakorlatilag ez is egy életfunkció, mégis úgy néz ki, mint egy vonalkód, ami abszolút személytelenné válik. Ez egy olyan lehetőség, amivel kikerülhető a szívhang-hallgatás.”

A Szeretlek Magyarország által kérdezett nőgyógyász egyébként azt sem tudja elképzelni, hogy ellenőrizhető lenne, hogy a nőknek ténylegesen megmutatták-e a magzatuk szívhangját és szív pulzálását. Mint mondja, a vizsgálat során csak a páciens tartózkodhat bent a rendelőben, hozzátartozó is csak olyan esetben, ha kiskorúról vagy gyámság alatt álló személyről van szó. Márpedig ők aligha panaszolják fel, ha az orvos a kiszolgáltatott és bűntudattól szenvedő pácienssel együttérezve kihasználja valamelyik kiskaput, amelyet a rendelet homályos megfogalmazása biztosít.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tálas Péter: Ukrajna még erősebb támogatása vagy szigorúbb szankciók lehetnek a válaszok az Északi Áramlatot ért támadásra
Persze amennyiben kiderül, hogy az oroszok állnak a szabotázs mögött. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor meglehetősen sok a kérdés az ügyben.

Link másolása

Mint arról több cikkben is beszámoltunk, ismeretlen eredetű támadás érte a használaton kívüli Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket. A támadás nagyon sok kérdést felvet, a szabotázs részben NATO és uniós országok közelében történt, a Nyugat és Oroszország egymásra mutogat, az Európai Unió komoly válaszlépésekről beszél. Mi szakértő segítségével próbáltunk utánajárni, mi történhetett a tenger alatt és ez milyen következményekkel járhat az egyébként sem békés orosz-európai viszonyt tekintve.

Meglehetősen sok a bizonytalanság a támadás vagy támadások körül: nincs például válasz egyelőre arra a legfontosabb kérdésre, hogy ki követte el azokat – emelte ki lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Véleménye szerint „komoly munka lesz kideríteni, hogy mi történt, mert először is le kell menni tenger alá, meg kell várni, hogy csökkenjen a gáznyomás, megnézni, hogy pontosan mi történt a víz alatt, és utána meg kell vizsgálni azt is, hogy ami történt, kihez köthető.” Mint mondta, ő egyáltalán nem biztos benne, hogy a napokban ki fog derülni, ki és pontosan mit tett a gázvezetékekkel. Szerinte egyelőre az izgalmasabb kérdés az, hogy ki mit gondol és ki kit tesz felelőssé a történtekért. A sajtó már most megosztott: sokan az oroszok érdekének tartják a történteket, míg más olvasatban más felelősöket találnak, és minden oldal érvel a saját igaza mellett.

Az államok nagyobb része annyira bizalmatlan Oroszországgal szemben, hogy akár egy ilyen akciót is el tud képzelni – valószínűleg nem véletlenül

– teszi hozzá a szakértő.

Tálas Péter szerint valamilyen határidőt biztosan adni fognak arra nézvést, hogy egy nemzetközi vizsgálatnak mikorra kell eredményre jutnia a történtekkel kapcsolatban. A legfőbb kérdések, amire választ kell találni, hogy milyen robbanószerrel és milyen technikával követték el a szabotázst. Minden bizonnyal vannak olyan maradványok, amiből valamire következtetni lehet – ugyanakkor ha valamelyik hatalom jól felkészül egy ilyen támadásra, olyan módon is csinálhatta, hogy adott esetben be tudjon vele sározni mást – figyelmeztet.

Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter Twitter-posztjában az Amerikai Egyesült Államoknak köszönte meg a támadást, ami Tálas szerint csak a politikus egyéni véleménye.

„Sikorski azt szeretné minél gyorsabban elérni, hogy Európa csatlakozzon le az orosz energiáról. Ugyanakkor ezt egy ilyen akcióval elérni finoman szólva megkérdőjelezhető volna. A volt lengyel külügyminiszter arra hivatkozik, hogy Joe Biden korábban azt mondta: amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát, ne számítson arra, hogy valaha is szállíthat gázt akármelyik Északi Áramlat vezetéken. Most ez a mondat felértékelődik, és erre hivatkozva érkezett Sikorski Twitter-üzenete. Én vele ellentétben nem gondolnám, hogy – akár erre a mondatra visszavezetve – az amerikaiak követték volna el az akciót” – tette hozzá az elemző.

Ami történt abból a szempontból mindenféleképp komoly dolog, hogy konkrét, nagyon fontos infrastruktúrát ért támadás – hívja fel a figyelmet Tálas. „Ilyen típusú akciót általában valamilyen katonai cselekmény szokott követni válaszul – persze ha már tudjuk, ki támadott. Ha arányosan néznénk, akkor valamilyen hasonló nagyságú veszteséget kellene okozni az elkövetőnek. Ugyanakkor ha nem tudjuk, ki az elkövető, akkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy sokkal jobban védjük ezeket az infrastruktúrákat, kiküszöbölendő, hogy legközelebb hasonló támadás előfordulhasson. Azt nem gondolom, hogy hamar kiderül teljes bizonyossággal az elkövető kiléte, és valamilyen válaszcsapással számolhatunk. Különösen problémás lehet ez, ha az derülne ki, hogy valóban orosz akcióról volt szó, mert kiszámíthatatlan, hogy milyen orosz viszontválaszt váltana ki egy esetleges katonai akció. Nem valószínű, hogy egy ilyen megoldás nagyon kreatív és pozitív volna akkor, amikor az ukránok éppen háborúban állnak Oroszországgal” – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette, azt el tudja képzelni – hangsúlyozva: ha kiderül, hogy orosz akcióról volt szó –, hogy

a Nyugat ezután még jobban támogatja Ukrajnát, esetleg még nagyobb szankciókat rendelnek el, hisz ott érdemes nagy gondot okozni Oroszországnak, ahol már eddig is kiderült, hogy fáj nekik.

Ha már Európa elkötelezte magát a szankciókkal harcolás mellett, egy ilyen helyzetben is érdemes lehet kitartania mellette. Ez ugyanis eredetileg is arra szolgált, hogy hosszú távú politikával kényszerítsék rá Oroszországot, hogy nem érdemes tovább folytatnia a háborút. Érdekes lehet mindeközben azok helyzete, akik egyértelműen a szankciós politika ellen vannak, mert hasonló jellegű infrastrukturális támadásokra máshol is sor kerülhet, és ha nem tesz ez ellen a nemzetközi közösség vagy az Európai Unió, akkor a támadást elkövetők akár fel is bátorodhatnak, és más esetben is próbálkozhatnak hasonlóval – tette hozzá Tálas Péter.

„Sokan azt gondolják, hogy az oroszoknak azért érhette meg a támadás, hogy tovább eszkalálják az ukrajnai konfliktust, Európában pedig tovább növeljék a bizonytalanságot és a vitákat a szankciós és az Ukrajnát támogató politika körül. De ezzel továbbra is csak arra utalok, mi lehetséges, ha az oroszokhoz köthető a szabotázs – ami jelenleg egyáltalán nem biztos” – figyelmeztetett a szakértő.

A jövőről szólva kifejtette: nehéz megmondani, hogy várhatóak-e hasonló támadások, mert ez nagyban függ attól, hogy ki követte el és mi lesz a következménye az akciónak. Ő személy szerint azt várja, hogy a történtek elsődleges következménye az lesz, hogy felismerjük, jobban kell védenünk az alapvető infrastruktúránkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk