„A tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van” - egy magyar háziorvos véleménye a járványról

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

Szent István ünnepe egyúttal az államalapításé is, így ez a nap felejthetetlen élményt kínál mindenkinek. Mutatjuk a 2023. augusztus 20-ai programok kínálatát Budapesten és vidéken egyaránt.

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

1. Mire számítsunk, hogy alakul a járvány?

Most már eléggé világos, hogy a jó idő nem fújja el a koronavírust. A fél világ leállt, emiatt nyilván lassult a terjedés is, de ha oldódnak a korlátozó intézkedések, akkor nyilván nőni fog a fertőzési arány. Egyensúlyozni kell, mert a koronavírus ügye meg az összes többi ügy eléggé ellentétes intézkedéseket kíván.

Én most már szinte biztos vagyok benne, hogy a járvány nem fog magától kifulladni (voltak ilyen modellek is). Remélem, lesz oltás, de az is kérdés lesz, hogy honnan lesz hétmilliárd oltóanyagunk. Ha eljutunk idáig, akkor lesz vége a járványnak. Addig viszont lesz egy nagyon hosszú plató-szakasz és egy állandó tánc az intézkedésekkel – hol oldunk, hol pedig szigorítunk majd, a betegek számától függően.

Viszont fokozatosan egyre több tapasztalatot szerzünk abban, hogy mik a még biztonságosnak mondható viselkedés-formák. A „maradj otthon”-t fokozatosan fel fogja váltani a „vegyél maszkot”.

Azt hiszem, nagyon sokáig alapvetően maszkban fogunk közlekedni. Távolságot kell, hogy tartsunk, úgyhogy bulik, fesztiválok, hangversenyek sokáig nem lesznek, a kulturális ágazat és a vendéglátás az egyik legnagyobb vesztes. Tegnap volt egy szabadtéri koncert a Ferenc téren, nekem ez nem tetszett, szerintem korai, bár kétségtelen, hogy jó volt zenét hallani az utcán.

Az összes olyan helyzet veszélyes, ahol az emberek tartósan vannak közel egymáshoz, úgyhogy a távoli, repülős turizmus sem fog nagyon beindulni (viszont a közeli, autós, családos utak remélem, igen). A vallási élet rendesen átalakul, ebben szerintem egyébként jelentős potenciál van, remélem, elterjednek a személyes, kiscsoportos alkalmak.

2. Hírek

Február végétől Húsvétig csak halottakról és további halottakról szóltak a hírek. Napi 100, napi 400, napi 800 országonként. Már kezdtük megszokni az európai apokalipszist, amikor berobbant New York. Az amúgy minden szempontból legsikeresebbnek számító országok szenvednek a legtöbbet, Belgium vezeti a relatív halálozási statisztikát. Egy ideig biztos voltam benne, hogy nálunk is ez lesz, aztán március 25. körül elkezdett derengeni, hogy hátha mégsem. Valahogy a volt szocialista országok számai nem úgy alakultak.

Erre alapvetően három modell van: a szociális modell (kevesebbet utazunk, főleg télen), a vakcina-modell (valamelyik kötelező gyerekkori védőoltás okozta keresztimmunitás véd meg bennünket jobban), és a mázli-modell, tehát hogy amikor Milánóban meg Bergamo-ban kiderült, hogy mi van, akkor Európa innenső felében még nem volt annyi vírushordozó, még időben jöttek a korlátozó intézkedések (szemben a spanyolokkal, franciákkal, belgákkal, britekkel stb).

„A járványügyet nehogy már politikusokra, katonákra bízzuk” - egy svéd professzor elmagyarázza, miért gondolkodnak másképp a járványról

Svédországban a politika visszavonult, a mindennapi élet pedig a szakértők és a nép szövetsége alapján zajlik a járvány idején - mondja Bengt Johansson, aki szerint a svédek többsége nem is érti, hogy máshol nem úgy bánnak a közvéleménnyel vírusügyben, mint náluk.

Az elmúlt kb. egy hétben Nyugaton is megtorpant, egyes országokban visszafordult a tendencia, az új esetek száma csökken. Halljuk, hogy oldani akarják a korlátozásokat. Ezt a magyar sajtó szerintem nem tálalja megfelelően, mert ezekben az országokban abszolút kijárási tilalom van hetek óta, ezer eurót fizet, aki nem tudja igazolni, hogy mit keres az utcán.

Ha ott oldják a tilalmat, az kb. azt jelenti, hogy most jönnek vissza az itteni korlátozási szintre. Nincs vége, nem lehet fellélegezni, sőt, nyilván meg fog ugrani a betegszám megint.

3. Betegek, halottak

Ha lesz járvány, akkor lesznek betegek és halottak továbbra is. Ezt nem lehet megúszni, ez a betegség velünk lesz. Nagyon sokat jelentene, ha javulna a tesztelési stratégia, mert csak így lehet hatékonyan megóvni a kockázati csoportokba tartozókat – kell, hogy tudjuk, hogy hol vannak gócok esetleg.

Mindenki reméli, hogy előbb-utóbb lesz gyógyszer, és akkor javulni fog a gyógyulási arány. Egyelőre azonban nincs olyan szer, aminek a hatékonysága igazolt lenne – bár vannak ígéretes vizsgálatok. Az a gond, hogy a legtöbb gyógyszerről azt gondoljuk, hogy nem a válságos állapotú embereknél várható igazából hatás, hanem még a súlyos szakasz elején. Viszont aki még nincs nagyon rosszul (és nagyobb a valószínűsége, hogy nem is lesz), annál vajon kipróbáljunk-e egy bizonytalan hatású gyógyszert?

Szerintem a jelenlegi tesztelési stratégia mellett napi kb. 100 új beteg lesz hosszú távon Magyarországon. Ha ügyesek vagyunk, akkor a napi 10 körüli halálozás tartható lesz.

Egy idő után nem ezzel fognak kezdődni a hírek, de attól még ennyi lesz folyamatosan, sokan fognak elbúcsúzni szeretteiktől. (Sőt, el sem tudnak búcsúzni a látogatási tilalom miatt, nejlonfüggönyök közt, egyetlen szó nélkül kell meghalni.)

4. Védekezés

Gondolom, mindenkit nagyon érdekel, hogy szerintem jól védekezett-e Magyarország, ehhez nyilván össze kell hasonlítani másokkal. (Az adatokhoz én elsősorban a worldometers.info-t és az ourworldindata-t szoktam nézni, de sokat meg lehet érteni a https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/-ról is. A magyar sajtóban szerintem a portfolio.hu-n vannak a legjobb elemzések.)

4. a) Hogy hasonlítom össze?

Mik az összehasonlítható adatok? Az esetszám nyilván nem, mert az nagyon függ a tesztelési stratégiától. A relatív halálozási arány (pl. egymillió lakoshoz viszonyítva) már jobb adat, de itt is kérdés, hogy hogyan tesztelnek, tegnap már az index is arról írt, hogy az időseknél egyáltalán nem a tipikus tünetek szoktak megjelenni – így viszont simán lehet, hogy nem gondolunk koronavírusra, és nem csinálunk tesztet az elhunyt betegeknél sem. Mindenesetre a relatív halálozás még mindig az egyik legkézzelfoghatóbb adat, én is ezt szoktam nézni. (A relatív halálozás nem tévesztendő össze a nyers halálozással – ez utóbbi az ismert betegek számához képest mért halálozási arányt fejezi ki. Ez nyilván nem összehasonlítható országonként, mert az ismert betegek száma sem összehasonlítható országonként, erről később lesz még szó.)

Abszolút összehasonlítható viszont a tesztelési arány (bár itt is vannak különbségek a stratégiákban, pl. rizikócsoportokban tesztelnek-e stb.). És szerintem összehasonlítható az ismert esetek és az ismert halálozások relatív növekedése az adott országon belül

– hiszen ha azt feltételezzük, hogy változatlan stratégiával tesztel az adott ország (ami persze nem teljesen igaz), akkor a saját magához képest nézett növekedési ütem már független a tesztek abszolút számától. Egy korábbi posztban a relatív esetszám-növekedésből vontam le nagyon messzemenő következtetéseket, de őszintén szólva egyre kevésbé bízom ebben az adatban, ezért most a relatív halálozási arány-növekedésről lesz szó.

És közben minden országot a saját járványához képest kell nézni, tehát nem az azonos napi adatokat kell összehasonlítani. Mivel nem nézek esetszámot, csak halálozást, és az első néhány viszonylag esetleges, ezért a tizedik ismert halálozástól szoktam nézni a görbét, és úgy tolom őket egymásra képzeletben.

4.b) Tesztek

Szóval, nézzük először a tesztek arányát. (Ezt az egy paramétert mégis érdemes az adott nap adatai alapján nézni, mert elvileg minden ország ugyanakkor kezdhette el kiépíteni a tesztkapacitását.) A legmenőbb országok 20-30 ezer tesztet csináltak eddig egymillió lakosonként. A szegényebb EU-s országoknál ez a szám 5-7 ezer körül van, ide tartozik Magyarország, Románia, Görögország is.

Feltűnő, hogy a lengyelek kicsit, a szlovákok és a szlovének sokkal, a csehek pedig nagyon sokkal többet teszteltek nálunk. Mivel a reagenst és az automatákat ugyanarról a piacról szerezzük be, és mivel a GDP, meg a többi gazdasági mutató is nagyságrendileg ugyanabban a tartományban van ezekben az országokban,

kénytelenek vagyunk kimondani, hogy Magyarország az elvárhatónál lényegesen rosszabbul teljesít a tesztelésben. (És ehhez még hozzájön a kaotikus szervezés, az adatok lekérésének elképesztő nehézsége, és a teljesen érthetetlen és szakmaiatlan kavarás a szerológiai tesztekkel.) Emiatt nagyon dühös vagyok, mert ez csak politikai szándék kérdése, egyszerűen nem volt elég fontos nekünk, hogy felfuttassuk a tesztelést.

Nos, az ourworldindata.org oldalon gyönyörű grafikonok vannak a tesztelési arány és a felismert esetek arányának összefüggéseiről. Azt túlzás lenne állítani, hogy egyenesen arányos a kettő, de a közép-kelet-európai országok eléggé hasonló egyenesen vannak (kb. minden huszadik teszt pozitív), szóval attól tartok, hogy ha tízszer annyit tesztelnénk, akkor tízszer annyi ismert esetünk is lenne.

4. c) relatív halálozás

A relatív halálozással az van, hogy a nyugati országokban összehasonlíthatatlanul magasabb, 200-500 halál van egymillió lakosonként. Itt, Európa mostanában boldogabbik felén 10-30 között vannak a számok, nálunk jelenleg 25, ez rosszabb, mint a legtöbb környező országban (kivéve Románia). Viszont ha azt nézzük, hogy a tizedik és a századik halál között hány nap telt el, akkor Magyarország egész jól teljesít, nálunk ez a szám 17, a cseheknél 12, a lengyeleknél 13, Romániában 9 – tehát nem durrant be jobban a járvány nálunk, mint a legtöbb környező országban.

Jobbak viszont a görögök és a szlovének (ők még nem tartanak 100-nál, úgyhogy kicsit máshogy számoltam náluk), Szlovákiában pedig összesen 15 ismert halál van eddig, úgyhogy nincs értelme ezt a mutatót kiszámolni náluk. A szlovák halálozási adat igen zavarbaejtő, mert vagy csalnak, vagy pedig sokkal jobban csináltak valamit (a kijárási tilalmuk például szigorúbb, és relatíve előbb is kezdték el).

A csehekre visszatérve: ők nyugati intenzitással tesztelnek, emiatt nagyon sok ismert esetük van, de a halálozási arányuk jó, a lakosság-számhoz képest mért relatív halálozásuk lényegesen alacsonyabb a mienknél. Ebből is látszik, hogy a tesztelés életeket ment, nem a strucc csinálja okosan, hanem a sas: látni kell, hogy mi van.

(A csehek másik érdeme, hogy Európában talán először vezették be a kötelező maszkviselést a közterületeken. Nem szuttyogtak azon, hogy nincs elég sebészi maszk, egyszerűen megmondták az embereknek, hogy varrjanak maguknak, és az emberek varrtak is. Valahogy így néz ki a közös felelősségvállalás szerintem.)

4. d) nyers halálozás

Ez tehát azt fejezi ki, hogy az ismert betegek hány százaléka hal meg. Az van, hogy az összes ismert eset számához képest a magyar nyers halálozás az egyik legmagasabb az egész világon, 10% körül van. A legtöbb környező országban 4-5%, nálunk viszont 10%, ez nagyon nagy különbség. Elvileg mindenütt ugyanolyan a vírus, meg a betegség, amit okoz, és az sem igaz, hogy a magyaroknak nagyságrendileg több alapbetegségük lenne, mint mondjuk a szlovéneknek vagy a bolgároknak – én biztos vagyok benne, hogy a rossz halálozási aránynak statisztikai oka van.

Attól tartok, hogy nálunk sokkal jobban alulmérjük a járványt, mint a többi környező ország. Nem csak a tesztkapacitásunk arányában mérjük alul (tehát nem fele annyi esetet ismerünk, mint a kétszer annyit tesztelők), hanem még jobban, mert a tesztelési stratégiánk sem biztos, hogy eléggé átgondolt.

Emiatt viszont – kisebb mértékben bár – de a relatív COVID-halálozást is alulmérjük szerintem, mert nem ismerünk fel minden COVID-ban meghaltat. No de ha jobban alulmérjük az esetszámot a környező országoknál (miközben a halálozásokat talán kevésbé mérjük alul, mert az talán egyértelműbb), akkor a nyers halálozási arány azért jobb lesz. Tehát nem az orvosaink rosszabbak, meg nem is az emberek alap egészségi állapota ennyire rossz (bár az elég rossz), hanem keveset tesztelünk, és ezért tűnik úgy, hogy minden tizedik beteg meghal. Ezt nem lehet pontosan lematekozni, ezért is lenne jó sokkal többet (és konzekvensebben) tesztelni. Így sajnos a magyar lakosság kevésbé van biztonságban, mint a cseh, vagy a szlovák, vagy a szlovén.

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Szemembe nézett a rendőr, és azt mondta, az ő gyereke is itt van velünk” - a Magyar Anyák is ott voltak a Fidesz-székháznál

A nőkből álló aktivista csoport az anyák napján tartott demonstrációján megígérte, hogy kiállnak a gyerekekért, ezért csatlakoztak hozzájuk most is. Elmesélték, hogy látták ők a pénteki eseményeket.

Fischer Gábor, címlapkép: Nagy Boglárka - szmo.hu
2023. május 21.

A második könnygázas rendőri fellépés után jelképes tiltakozást hirdetett a Várba a Magyar Anyák nevű aktivista csoport, még anyák napján. Fehér ruhában vonultak fel a Karmelita elé, hogy kiálljanak a gyerekek mellett.

A Magyar Anyák pénteken is ott voltak a tüntetésen, majd a Fidesz-székháznál, ahol könnygáz ugyan nem került elő, de a tömeg nekifeszült a rendőröknek, akik több szemtanú szerint is gumibotot használva reagáltak.

László Györgyi azt mondja, először a Hősök terénél voltak, ahol nyugodtabb volt a helyzet.

„Az emberek leültek a zebrára, elállva az autósok elől a forgalmat. Rengeteg rohamsisakos rendőr jött, de ők átmentek a székház túloldalára, mert ott volt feszültebb helyzet. Mi egy rendőrrel beszéltünk, akitől azt kérdeztük, hogy emberileg meddig lehet bírni.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Megvonta a vállát, a szemembe nézett, és azt mondta, az ő gyereke is itt van velünk.

Utána hangosan szólt a „Neked is van gyereked”, és őszintén sajnáltam, hogy ez komolyan megtörténik. Ott csak skandáltunk."

Ezután átmentek a másik oldalra, a Lendvay utca-Rippl Rónai utca sarkára. „Ott két helyszínen történtek az események. Kicsit kijjebb, egy békés, főleg idősebb, gondolom szülőkből álló csoport leült a rendőrsorfallal szemben és énekelni kezdtek, aztán megafonban beszéltek a lelkükre. Egy idő után a rendőrök elmentek onnan."

Györgyi szerint a másik, bentebbi helyszínen volt veszélyesebb a szituáció.

„Két srácot hallottam beszélni (ők nagyobbak voltak), hogy megverték őket a rendőrök. Kérdeztem, hogy történt. Azt mondták, hogy természetesen

nem a fejüket ütötték, „csak” gumibottal a combjukat, de oda kaptak rendesen. Állításuk szerint nem csináltak semmit, amiért ez volt a reakció.

Györgyi Pankotai Lilivel is beszélt, aki szerint sokkal durvább volt a helyzet, mint múltkor. Háromszor is úgy érezte, életveszélyben van. „A rendőrök megindultak, a tömeg is hátulról tolta előre az embereket a szűk utcában, és így teljesen összepréselődtek."

Ekkor a diákok már mindenkit arra kérte, húzódjon hátrébb, hogy levegőhöz jussanak az elől állók. Így tett Györgyi is.

„Egy srác jött ki teljesen elázva. Kérdeztük, hogy csak nem könnygázt kapott, azért mosták ki a szemét? De megnyugtatott, hogy nem volt könnygáz, csak annyira szoros volt a tömeg, hogy így leizzadt, és muszáj kimennie a tömegből, mert nem bírja."

„Gumibottal ütötték a lábunkat” – diákok a pénteki tüntetésen történtekről

Péntekre újabb diáktüntetést hirdettek Budapestre, a tiltakozók egy része pedig a Fidesz székházához vonult. Itt aztán megint elszabadultak az indulatok, de könnygázt ezúttal nem vetettek be a rendőrök.

A Magyar Anyák csoportjának egy másik tagja, Hajnal Edina azt mondja, folyamatosan kapták az üzeneteket. "Egy édesanya üzente, hogy többször megütötték gumibottal és remegett utána perceken keresztül."

Edina úgy gondolja, nem a diákok voltak erőszakosak, hanem a rendőrök, ez szerinte számos videón is látszik. „Gumibotozást sokszor alkalmaztak, nőket is megütöttek" - állítja.

Egy anyuka ezt írta nekik:

„A második sorban álltunk es előrenyúltak a rendőrök, mellettem a férjem is kapott, meg egy gyerek is. Azt mondta ott valaki, lehet, hogy nem gumibot volt, mert annak más az érzése( én nem tapasztaltam). Az valami keményebb volt, amivel a fejüket ütötték.”

Az anyuka szerint a férje hátranézett, amikor megütötték, mert háttal voltak a rendőrsorfalnak. Nem látott gumibotot a rendőr kezében, csak egy gázspray palackot, az is lehet, hogy azzal ütötték meg. Bár sokkoló is volt a rendőrök egy részénél, azt nem használták a szemtanúk szerint.

A rendőrség szombati közleményében azt állította, sörösdobozokkal, üveg-, fém- és műanyagpalackokkal, füstgránáttal, sőt, nagyméretű vascsavarral is dobálták őket, de ők „a lehető leghumánusabb módon”, „óriási türelmet tanúsítva, kizárólag testi erővel” tartották vissza az „agresszív tömeget”.

Azt is írták, négy embert, akiket a tömeg csaknem összepréselt, „saját biztonságuk érdekében” emeltek ki a veszélyzónából. A helyszínről két embert állítottak elő hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt, és több feljelentést is tettek az ügyészségen.

A tüntetésről készült fotóinkat itt lehet megnézni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Ungváry Krisztián: Nem beszámítható vagy szándékosan terjeszt orosz dezinformációt a vezérkari főnök

Böröndi Gábor azt mondta, egy békefolyamattal még meg lehetett volna állítani a második világháború kitörését. A korszak történész szakértője úgy fogalmaz: nehéz szavakat találni ekkora valótlanságok kapcsán.

Vermes ÁdámFotó: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2023. május 13.

Már az országgyűlési bizottsági meghallgatásán is felhívta magára a figyelmet a Magyar Honvédség új vezérkari főnöke, miután arról beszélt, hogy vissza szeretné hozni a katonai oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot.

A közmédiának adott hét eleji interjúja viszont már a nemzetközi diplomáciában is komoly hullámokat keltett: Sebastian Kęciek, budapesti lengyel nagykövet nyílt levélben ítélte el Böröndi Gábor kijelentéseit. A kialakult vitához még Novák Katalin köztársasági elnök is hozzászólt, szerinte a történelmi vitákat és értelmezéseket inkább a történészekre kellene hagyni. Ennek szellemében kérdeztük meg Ungváry Krisztián történész véleményét a témában.

– Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke az M1-nek adott interjújában arról beszélt, hogy 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és egy békefolyamattal még meg lehetett volna állítani a világháború kitörését. Mit gondol arról, ami elhangzott a műsorban?

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

– Nagyon nehéz szavakat találni ekkora valótlanságok kapcsán, hiszen azt gondolná az ember, hogy Adolf Hitler működése mégiscsak gimnáziumi tananyag. A XX. század fegyveres konfliktusainak nagy vonalakban történő ismerete pedig elvárható lenne egy ilyen pozícióban szolgáló katonai vezetőtől. A második világháború nem lokális háborúnak indult, ezt mindenki tudja, aki egyszer történelemkönyvet vett a kezébe, hanem Hitler életteret akart szerezni keleten. Ezzel kapcsolatos programja pedig nem kétezer négyzetkilométert érintett, hanem a komplett Szovjetunió európai területeit.

Ezek után a Böröndi-féle kijelentést kétféleképpen lehet értelmezni: a Honvéd Vezérkar főnöke nem beszámítható állapotú vagy pedig szándékosan orosz dezinformációt terjeszt. A kettő közül mindenki kiválaszthatja azt, ami neki megfelelő.

– A kormánypárti médiában gyakran feltűnő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel fogalmazott úgy, hogy az utolsó nagy, valóban európai vezető a világpolitikában Adolf Hitler volt. Mintha Böröndi Gábor is valami olyasmire utalt volna a kijelentésével, hogy nem Hitler a hibás a világháború kirobbanásáért, hanem a nyugati hatalmak. Ezt hogyan látja?

– Az a baj, hogy annyira kétségbeejtő ilyen mondatokat hallani. Két lehetőség van: az illető maga is náci, de ezt nem tartom egyébként valószínűnek, vagy pedig azért terjeszti ezt a propagandát, mert a putyini rendszert szolgálja vele, ugyanis alapvetően ezek Moszkvából ismert üzenetek. A legnépszerűbb könyvek közé tartoznak Oroszországban jelenleg azok a művek, amik Hitlert úgy állítják be, hogy tulajdonképpen egy történelmi tévedése volt: a Szovjetuniót támadta meg a Nyugat helyett. Eszerint sokkal jobb lett volna, ha inkább összefog Sztálin és Hitler a romlott, dekadens Nyugat megregulázására. Ez szerintem a történelmi háttere ezeknek a kijelentéseknek, csak az az aggasztó, hogy elvileg Magyarország a NATO tagja, ezekkel a kijelentésekkel pedig a NATO nem is burkolt elárulása készülődik.

– Böröndi kijelentésére a lengyel nagykövet is kiadott egy nyílt levelet, amiben arról ír, hogy a magyar vezérkari főnök szavai a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, illetve idézi a Lengyelország német lerohanásához való segítségnyújtást megtagadó Teleki Pált is. Ezek alapján úgy tűnhet, mintha a lengyelek jobban ismernék a magyar történelmet. Erről mi a véleménye?

– Szerintem az a baj, hogy viccelődhetünk azon, hogy mennyire művelt vagy műveletlen a magyar politikai és katonai elit, de azért teljesen hülyéknek kár nevezni őket. Sokkal fontosabb ennél a politikai szándék detektálása. Itt nem arról van szó, hogy Böröndi Gábor ne ismerné azt, hogy mi történt valójában, hanem arról, hogy úgy válogatja ki a tényeket, ahogy az neki tetszik, illetve tényeket kreál.

Mindezt pedig azért teszi, mert kapott egy egyértelmű politikai feladatot, mint egy propagandista, akit megbíztak azzal, hogy a NATO-t belülről bomlassza fel.

Én ezt látom a kijelentései hátterében, és nem azt, hogy ilyen mértékben műveletlen lenne.

Máris diplomáciai botrányba keveredett az új magyar vezérkari főnök

A lengyel nagykövet levélben üzent Böröndi Gábornak, miután kiakadt azon, amit a vezérkari főnök a köztévében nyilatkozott Lengyelországgal kapcsolatban.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Dominóhatás az ingatlanpiacon: egy rózsadombi lakás is nehezebben kel el, mert valahol Borsodan beragadt egy kis ház vásárlása

Drasztikusan, 40-50 százalékkal csökkentek az adásvételek - mondja az ingatlanpiaci szakértő. Az is bajba kerülhet, akinek amúgy nem lenne szüksége a költözéshez hitelre, mert minden mindennel összefügg.

Fischer Gábor, Címlapkép: Petr Podlesak, Pixabay - szmo.hu
2023. május 18.

Elég érdekes időszakot él az ingatlanpiac is, mert semmi sem úgy történik, ahogy korábban vártuk. Ősszel még arról beszélgettünk, hogy az elszabaduló rezsiköltségek miatt értékesebbé válnak a jó energetikájú ingatlanok, és ennek ez év elején már meglesz a hatása. Ez nem így történt.

Ehelyett jöttek az infláció miatt égbe szökő hitelkamatok, az ingatlankereslet pedig drasztikusan csökkent. A lakásárak elindultak lefelé, az albérletárak pedig felfelé. A legújabb folyamatokról Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk.

– Hogy állunk most májusban ahhoz képest, amit vártunk korábban, és mire számítsunk nyáron?

– Nagy átalakuláson ment keresztül a piac az elmúlt fél évben. Ahogy haladtunk előre az időben, 2022-ben nőtt az infláció, emelkedtek a hitelkamatok is, ami pedig a vásárlási kedv csökkenésével járt együtt. Korábban minden második lakás vásárlásához hitelt vettek fel az emberek. De amíg 2021-ben nyarán 2-3 százalékos kamattal lehetett hitelt venni, most már 9-10 százalék az átlag.

Emiatt a felvett hitelek volumene 70%-kal csökkent.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Ez kihatott az árakra is. Az elmúlt hét évben háromszorosára nőttek az ingatlanárak Magyarországon. De ha nincsen annyi vevő, akkor az eladóknak kell versenyezni értük, ami mostanra kifogta a szelet a drágulás vitorlájából. Az árak stagnálásba váltottak át, sőt helyenként megindult az árcsökkenés. Persze ez nem olyan drasztikus, tehát nem estek a felére az ingatlanárak, csupán néhány százalékos csökkenésről beszélünk. Azaz még mindig viszonylag magasak a lakásárak szinte minden településtípusnál, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás átlagos ára 40-45 millió forint, tehát még mindig a 800-900 ezer forintos négyzetméterárak jellemzik a fővárosi ingatlanpiacot. A megyeszékhelyeken, az egyetemvárosokban 6-700 ezer forintos négyzetméterárakon cserélnek gazdát az ingatlanok. Azaz még ott sem indult be az a fajta drasztikus árcsökkenés, amire a vevők várnak. Mindez oda vezetett, hogy

a lakáspiaci adásvételek körülbelül 40-50 százalékkal csökkentek, legalábbis az ingatlan.com adatai alapján.

Ezzel szemben a kiadó lakások iránti kereslet a 2023 első négy hónapjában 17 százalékkal haladta meg 2022 első négyhavi szintjét. Ez a bérleti díjakat is folyamatosan egyre magasabbra löki. Lehet úgy fogalmazni, hogy az inflációnak is köszönhető ez a változás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Tehát nem azért, mert a tulajdonosok mindenáron tartani akarják azt a reáljövedelem szintet, amit az infláció emelkedése miatt elvárnak, hanem az infláció inkább úgy járul hozzá a bérleti díjak növekedéséhez, hogy az áremelkedések miatt a jövedelmek is nőnek, még akkor is, ha az inflációtól elmaradó mértékben, és ez a magasabb jövedelem már lehetővé teszi a bérbeadóknak is, hogy árat emeljenek.

– Nem, inkább arról van szó, hogy az infláció miatt befagyó ingatlanpiac miatt csökkent a vásárlási kedv, emiatt sokan kényszerülnek inkább lakást bérelni, mivel vásárolni nem tudnak? És ez nyomja fel az árakat?

– Biztos, hogy van ilyen élethelyzet is, de ez nem tömeges. Tömegesen nem ugrott meg ugyanis a kiadó lakások iránt érdeklődők száma.

– Ha valaki elkezd lakást bérelni, akkor pontosan azokat a szűkös forrásait éli fel, amivel önerőt gyűjthetne egy saját ingatlan vásárlásához, és beleragadhat ebbe a helyzetbe. Ez a korábbról is ismert zsákutca most még egyirányúbbá vált azáltal, hogy a bérleti díjak növekedtek, és a hitelek meg drágábbak lettek?

– Itt az infláció lehet a kivárásra alapozó lakásvásárlók fő ellenfele. Az a pénz, amit félretettek lakásvásárlásra, egyre kevesebbet ér, még akkor is, ha a lakásárakra most inkább a stagnálás jellemző. Ugyanis az elmúlt hét évben 2015-től 2022-ig a lakásinfláció sokszorosa volt a KSH által meghatározott fogyasztói árindexnek, Budapesten és a nagyvárosokban éves szinten 20-25%-kal drágultak a lakások.

Azaz ha valaki azt mérlegelte, hogy van mondjuk 10 millió forintja, amiből el tudna indulni hitelfelvétellel a saját lakás vásárlása felé, reálértelemben évről évre 20-25 százalékot veszített a pénze értékéből, mert ugyanannyi pénzből ennyivel kisebb ingatlanba tudott beköltözni.

Ha egyáltalán kapott hitelt annyi önerővel, amennyi a rendelkezésére állt, mert a minimális önrész is egyre magasabb lett. Ma már a bankoknak az ingatlan értékének legalább 20 százalékát el kell, hogy kérjék önerő formájában, az MNB által bevezetett adósságszabályok miatt. Tehát egy 50 négyzetméteres, 40-45 millió forint értékű budapesti lakás esetében legalább 8-10 millió forint önrésszel kell valakinek rendelkeznie. Ez főleg az első lakásvásárlóknak okoz fejtörést, mert nekik ezt az összeget nagyon nehéz előteremteni. Viszont a jelenlegi lakáspiaci folyamatok a vevőknek kedveznek, az alkupozíciójuk jelentősen nőtt. A korábbi 4-5% helyett már 6-8 százalékot is engednek a vevők az árból.

Kiderült, mennyit lehet alkudni az ingatlanoknál Budapesten és vidéken

Több változás is volt az ingatlanpacon, érdemes most szétnézni.

A másik dolog, ami a jelenlegi piacon veszélyes, az a dominó hatás. Ez azt jelenti, hogy hiába van olyan ingatlantulajdonos, akit ez a válsághelyzet, a hitelkamatok megugrása nem érint, mert lenne annyi megtakarítása, hogy amikor piaci áron el tudja adni az ingatlanát, akkor tovább tudna költözni, de ha az ő vevőjét viszont hátrányosan érintik a jelenlegi folyamatok, akkor mindketten beragadnak. Ezen a láncolaton mehetünk tovább, és ez a dominóhatás az, ami megfogja a lakáspiaci tranzakciókat.

Lehet, hogy egy rózsadombi lakás is nehezebben kel el azért, mert valahol Borsod megyében beragadt egy kis ház vásárlása.

Ugyanis a láncolatban van mondjuk 3-4-5 tranzakció, és a rózsadombi lakás eladásához az kell, hogy ez az egész láncolat végiggördüljön. Ennek is köszönhető, hogy drasztikusan, 40-50 százalékkal estek vissza a lakáspiaci adásvételek.

– Úgy tűnik, hogy a mostani helyzetben viszont lakást venni jó. Jól gondolom?

– Igen, ez így van. Aki tud és akar lakást venni, az most jó helyzetben van, mert feleannyi vevő van most a piacon, mint egy évvel korábban. Persze nem ennyire egyértelműen rózsás a helyzet, a finanszírozás miatt. Az biztos, hogy akinek most aktuális, jobban jár, ha lép, mintha kivár. Amikor nagyon drasztikus volt a drágulás, és pörögtek az adásvételek, akkor nagyon sok olyan véleménnyel lehetett találkozni a lakáspiacon, hogy mivel most nagyon drágák az ingatlanok, én most nem veszek, hanem inkább majd akkor, amikor csökkennek az árak. Most csökkennek, még ha minimális mértékben is, de most nem látom azt, hogy nagyon sokan megrohannák az ingatlanpiacot. Most ugyanis az az irányadó vélemény, hogy majd akkor vásárolok, amikor a mélyponton lesznek a lakásárak. De amikor mélypontra kerülnek, és mire ez eljut a köztudatba, akkorra már egyértelműen be fogják árazni a tulajdonosok. Tehát ha valaki akkor nem lesz elég gyors, akkor már nemhogy elsőként, hanem sokkal inkább tíz- vagy tizenkétezredikként állhat be a sorba vevőként, és már sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett tud majd vásárolni, ugyanis akkorra a tulajdonosok már beárazzák ezeket a fellendüléssel kapcsolatos várakozásokat. Tehát még mindig jobban jár, akinek aktuális ez a kérdés, ha most, megbecsült vevőként tud a piacon érvényesülni, nagyobb alkupozícióval, mert most nem kell mással konkurálni egy-egy eladó lakás esetében.

– Tavaszig még nem láttuk jelét, csak jósolták, hogy a jobb energetikájú ingatlanok keresettebbek lennének. Most már bekövetkezett ez a változás?

– Igen, ezeket könnyebben lehet eladni, illetve jobban tartják az értéküket. A csökkenő árak közepette a közepes vagy felújítandó állapotú ingatlanok értéke jobban esett, mint a jó energetikájúaké.

Tehát az olló nyílt, és ez minden bizonnyal tovább nyílik. De drágábbak nem lettek, egyszerűen azért, most nem ez a tendencia, most a vevők nem hajlandóak többet fizetni.

Egy olyan szegmens van, ahol az áremelkedés nem múlt el, és ez nagyon szorosan összefügg az inflációval, ez pedig az újépítésű lakások piaca. Amikor emelkednek az építőanyagárak, a tégla, a beton, a fa, az acél, akkor ezek beépülnek az eladó új ingatlanok áraiba is. Az még kérdés, hogy elindítják-e azokat a további beruházásokat az építtetők, amiket terveztek, vagy ők is a kivárásra alapoznak. Ez inkább a kisebb építtetők esetében lehet nyerő stratégia, mert a legnagyobb cégeknek már kiépült az elmúlt években az az infrastruktúrája, ami nem állhat le, mert akkor ténylegesen veszteséget termelnek.

– Mennyi idő alatt lehet eladni átlagosan egy ingatlant?

– A leggyorsabban a budapesti és a megyeszékhelyeken található ingatlanokat lehet értékesíteni. Ezeknek az eladási ideje most körülbelül 75-80 nap, ami magasabb, mint a válság előtt tapasztalt 65-70 napos átlagos értékesítési idő, de nem sokkal. A kisebb településeken, tehát a falvakban, községekben az átlagos értékesítési idő van, ahol 100 nap fölött jár, van, ahol ez akár 120 nap is lehet.

Az agglomerációs települések érdekes módon a válság idején is előnyt élveznek a vásárlók körében.

Egyrészt azért, mert a home office, a távmunka miatt már nem feltétlenül kell annyit ingázni az embernek a munkahelyére bizonyos munkakörökben és bizonyos pozíciókban, másrészt pedig az agglomerációs övezetben olcsóbban lehet ingatlant vásárolni, és ez nemcsak a fővárosi agglomerációra, hanem az összes megyeszékhelyre igaz. Itt az energetika már fokozottan számít, tehát hogy milyen a fűtési rendszer, van e szigetelés az ingatlanon. Ezek az „apróságok” akár 10-15 százalékos árkülönbözetet is jelenthetnek a vételárban.

– Van-e eladhatatlan ingatlan?

– Van, mindig is volt. Azonban 2015 és 2022 között azok voltak az eladhatatlan ingatlanok, ahol az eladó aránytalanul magasan árazott, és a vevők emiatt már fel sem hívták. Most viszont vannak olyan ingatlanok, amik azért váltak eladhatatlanná, mert a nagyon nagy alapterületűek, rossz energetikai adottságúak. Például egy két-három-négy generációs szigeteletlen családi ház, aminek a fűtési költsége akár több millió forintra is nőhetett az elmúlt időszakban. Az ilyen ingatlant sok esetben a tulajdonosok maguk nem akarják olyan áron piacra dobni, amennyiért hajlandó lenne valaki azt elvinni, mert egész egyszerűen már aránytalanul kicsi összegnek tartják az ilyen ajánlatokat. Ezeknek az ingatlanoknak nem csak az csökkenti az értékét, hogy nagyon nagy az energiafogyasztásuk, és nem a legjobb az elrendezésük, hanem az is, hogy az elszabaduló árak miatt sokkal többe kerül a felújításuk is. Így ezek a házak duplán kerültek hátrányos helyzetbe.

– A most épülő akkumulátorgyárak közelében, például a gödi Samsung közelében el lehet adni egy ingatlant?

– Vizsgáltuk a helyzetet Gödöllőn és Debrecenben is, de

egyelőre nem látunk arra utaló jelet, hogy ezek a ingatlanok kevesebbet érnének, mint eddig.

Az játszik ebben valószínűleg szerepet, hogy Göd például a budapesti agglomeráció részét képezi, közel van a Dunához, tehát ezek inkább támaszt adnak az áraknak, mint lehúznák azokat. Ráadásul az is nagyon jellemzővé vált mostanában, hogy amikor ezek az új üzemek felépülnek, nemcsak az akkumulátorgyárakra gondolok, akkor ott

rendkívül sok új munkavállaló jelenik meg, akiknek sok esetben a lakhatása nem megoldott,

mert messzebbről kell őket odavinni, adott esetben külföldiek. Vagy ők bérelnek, vagy a munkáltatójuk vásárol ingatlant, ez a többletkereslet, ami ezeknél az üzemeknél vagy gyáraknál megjelenik, inkább támaszt ad, vagy egyenesen megnöveli az árakat. Gödön, vagy Debrecenben a bérleti díjak is elindultak igen tempósan felfelé, pedig korábban ezek egyáltalán nem voltak a legdrágább egyetemvárosok.

– És mi várható az egyetemi felvételik után?

– Arra számítunk, hogy az idei albérletszezon intenzív lesz. Július 25-e környékén hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, tehát augusztus elejétől kezdve szeptember elejéig tart a klasszikus albérletszezon. Ebben az időszakban arra számítunk, hogy nőni fog a kereslet, nőni fog a kínálat, mert ilyenkor a tulajdonosok is pontosan tudják, hogy ez az az időszak, amikor a kiadó lakásukat érdemes feltölteni az ingatlanhirdetési portálokra. Mivel megnövekszik a kereslet, az árak emelkedésére is számítunk. Valószínűleg tempósabb lehet a drágulás a tavalyihoz képest, amikor a rezsifélelmek erősen tompították a szezonális hatásokat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Mit tegyünk, hogy ne bukjunk 28% adót a megtakarításainkon?

A szakértő szerint ki lehet kerülni a kormány lakossági megtakarításokra kivetett plusz adóját, de mindenképpen számolni, mérlegelni kell. Kármentő interjú.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTVA Faludi Imre - szmo.hu
2023. június 05.

Május 31-én szerda este kiadott rendeletében a kormány gyakorlatilag megduplázta a lakossági betéteket eddig is terhelő kamatadót. Ennek módja nem az adó megemelése volt, hanem a 15 százalékos eddig meglévő teher mellé újabb 13 százaléknyi szociális hozzájárulást (szocho) vetett ki. A lakossági megtakarítások közül kivételt az állampapírok és az ingatlanalap befektetési jegyek jelentenek. A rendelkezés minden bizonnyal átalakítja a lakossági befektetési piacot. Azok, akiknek megtakarításaik vannak, jól teszik, ha tájékozódnak a lehetőségeikről, hogy elkerüljék, de legalábbis mérsékeljék a plusz terheket.

Argyelán Józsefet, a Bankmonitor munkatársát kerestem meg, segítsen megérteni, mi történt, illetve mit tehet, akinek megtakarítása van.

Újabb adót vetett ki a kormány a lakosság megtakarításaira

Egy másik friss rendelet szerint a bankoknak kötelezően reklámozniuk kell az állampapírokon elérhető hozamokat, amelynek tartalmát Rogán Antal határozhatja meg.

– Mennyire volt váratlan, hogy az év közepén, szinte egyik napról a másikra bevezetnek egy új adót?

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés