/szempont/a-maradek-autonomiankat-is-elveszithetjuk-megkongatta-a-veszharangot-a-szegedi-professzor/?utm-source=kapcsolodo
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A maradék autonómiánkat is elveszíthetjük” - megkongatta a vészharangot a szegedi professzor

Szajbély Mihály a Szegedi Egyetem rendkívüli ülésén azt mondta, a felelősségük történelmi, és nem hagyhatják, hogy a kormány által kinevezett kuratórium örökös tagjai vegyék át a szerepüket.
Fotó: egyetemtv.hu - szmo.hu
2021. január 19.


Link másolása

hirdetés

Rendkívüli ülésen vitatta meg a Szegedi Egyetem legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus azt a kormányzati tervet, ami alapján a szegedi, a pécsi, a debreceni és a dunaújvárosi egyetem működését is alapvetően átalakítanák.

A modellváltásnak nevezett átalakítás után az egyetemeket már nem az állam, hanem egy alapítvány működtetné, akárcsak a Színház és Filmművészeti Egyetemet és a Corvinust. Az alapítvány élén egy olyan kuratórium állna, amelybe az eddigi gyakorlat szerint kizárólag a kormány által megbízhatónak ítélt politikusok, üzletemberek vagy szakemberek kerülhetnek. A Szegedi Egyetemnél például Novák Katalin családügyi miniszter neve is felmerült. A kuratóriumnak lehetősége lenne arra is, hogy magához vonja a szenátus legfontosabb jogköreit.

A diákok egy része már napok óta tiltakozik a javaslat ellen, amiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei szerint február 9-én már szavazna is a parlament- derült ki egy dokumentumból, amit a hvg szerzett meg. Kedd estére Pécsen a diákok rendkívüli online fórumot szerveztek, Szegeden pedig első körben hétfőn tárgyalt a kormány terveiről a szenátus.

Ezen az ülésen mondott drámai beszédet a bölcsészettudományi kar választott képviselőjeként Szajbély Mihály, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet vezetője.

A beszédet az Oktatói Hálózat tette közzé.

Szajbély Mihály szerint a magyar felsőoktatás évtizedek óta alulfinanszírozott, sőt, ahelyett, hogy pénzt tettek volna bele, folyamatosan vonták ki belőle a pénzt. A mostani átalakítási terv, vagyis az alapítvánnyá alakítás azonban teljesen új helyzetet teremt.

hirdetés

„A szombaton kiküldött szenátusi tájékoztató az alapítványi forma legfőbb áldásaként az egyetem autonómiájának növekedését említi. Mondhatnám azt is: sulykolja, hiszen összesen 7 alkalommal használja az átalakítás melletti érvként.” - mondta a professzor.

„Az alapítványi forma azonban valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (ill. a felügyelő bizottság) autonómiáját biztosítja.

Mégpedig mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben.

A kuratórium bebetonozott szervezett, tagsága örökös, csak lemondás vagy elhalálozás esetében újítható meg, a helyek betöltéséről a kuratórium maga dönt."

Szajbély Mihály szerint ha az alapítvány alapító okiratába nem sikerül kellő garanicákat beépíteni,

„a kuratórium önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet."

A professzor azt mondja, ez az átalakulás legfőbb kockázata, amit a szenátus tagjai számára készült tájékoztató anyag még csak meg sem említ. Ehelyett könnyen kezelhető kockázatokról beszél, és rózsaszínre igyekszik festeni az alapítványi jövőt.

Nincs szó benne az átalakulás rendkívül feszített menetrendjéről sem. "Ennek a menetrendnek az ismeretében a mai szenátusi ülésen nem tájékozódnunk kellene, hanem krízishangulatban azoknak a garanciákról (minimális feltételekről) döntenünk, amelyek valóban az egyetem autonómiáját biztosítják a kuratóriummal szemben."

Szajbély Mihály szerint minimális feltételnek kellene lennie, hogy

- a kuratórium kétharmadát a szenátus választja

- a kuratórium elnökét a szenátus és az ITM konszenzusos alapon bízza meg

- a szenátus által választott tag lemondása vagy elhalálozása esetén helyét ismét a szenátus töltheti be

- a kuratórium elnökének lemondása vagy elhalálozása esetén helye ismét csak konszenzusos alapon tölthető be

- a szenátus jogosult a kuratórium tevékenységét évente értékelni

- a szenátus jogosult az általa megbízott kuratóriumi tagokat 5 évente megerősíteni vagy visszahívni, és a visszahívottak helyébe újakat delegálni

A bölcsészettudományi kart képviselő oktató azt javasolta, hogy az átalakulást csak megfelelő garanciarendszer birtokában támogassák.

Hozzátette,

„az alapítványi forma mézesmadzagjaként ígért 30%-os béremeléssel az egyetemi tanársegéd nagyjából az ALDI pénztáros bérét érné el."

Ahhoz, hogy a felsőoktatásban dolgozók az orvosok bérrendezését követő bértáblának csak a nyomába is érjenek, minimálisan 100%-os azonnali és általános béremelésre lenne szükség.

A megfelelő garanciák hiányában Szajbély Mihály szerint vissza kellene utasítaniuk az alapítványi formára való áttérést.

„Szeretnék emlékeztetni arra, hogy miniszterek és kormányok jönnek-mennek – előbbiek gyakrabban, utóbbiak ritkábban – így ami rövid távon az egyetlen jó lépésnek tűnik, az hosszabb távon ballépésnek bizonyulhat.

Meggyőződésem, hogy valódi biztonságot az egyetem számára nem adhat más, mint a valódi autonómiájához való ragaszkodás. Ebből a rendszerváltáskor kialakult és törvénybe foglalt autonómiából – változó kormányok alatt – már sokat veszítettünk, de most a maradékot is könnyen elveszíthetjük.

Szeretném szenátortársaim figyelmét felhívni a felelősségünkre: a döntés, amelyet majd meghozunk, nemzedékek tanulási, oktatási, kutatási lehetőségeit határozza meg, így döntésünk egyértelműen történelmi, és a történelem ítélőszéke előtt tartozunk felelősséggel érte."

- fejezte be felszólalását a professzor.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk