A köznevelési törvény módosítása minden szülőt és gyereket érinteni fog
Módosult a köznevelési törvény, aminek leginkább előtérbe hozott elemeit hallván sokan legyintettek: őket ez az egész szerencsére nem érinti.
Országos szinten tízezer gyermek tanul magántanulóként, amely elenyésző arány, a kicsik pedig zömmel három évesen mennek óvodába, mert ez a szokás már évtizedek óta így alakult ki.
Kiss Virággal, egy magántanuló gyermek édesanyjával beszélgetek, akivel egy picit tisztázzuk, mit is jelent az új törvény és megpróbálunk rávilágítani arra is, hogy a módosítás gyakorlatilag ráhatással van minden jelenlegi szereplőjére az oktatásnak.
Kiss Virág: A köznevelési törvény módosítására tett egyéni képviselői indítványból (ezt dr. Semjén Zsolt nyújtotta be 2019. júniusában) egy hónap leforgása alatt törvény lett. Mindezt úgy, hogy igazából szakmai egyeztetés nem előzte meg a törvényjavaslatot sem a pedagógusokkal, sem a szülőkkel.
Fontos a törvényjavaslat benyújtásának időpontja?
Kiss Virág: A tanév végén jártunk. Az időpont erősen kifogásolható, hiszen a szülők, pedagógusok, gyerekek átléptek a nyári szünetbe, az információátadás akadozni kezdett a változtatásokkal kapcsolatban - pedig
a módosítás mindannyiunkat érinteni fogja. A szülők azt fogják megtapasztalni, hogy ezekkel a módosításokkal gyakorlatilag tovább szűkül saját döntési szabadságuk gyermekük nevelését illetően.
Ez mit jelent?
Kiss Virág: Kezdjük a kicsikkel. Az óvodásuk szülei számára az új törvényben az az előírás, hogy immár csak a gyermek négyéves koráig kérhetnek felmentést óvodai nevelés alól. Korábban ez ötéves korig volt elhúzható. Ha tehát egy szülőnek lehetősége van arra, hogy gyermekével otthon maradjon, ezt csak a gyerkőc négyéves koráig teheti meg. Ezirányú kérelmét az Oktatási Hivatal bírálja el. A szülő jogorvoslati kérelemmel fordulhat ugyan bírósághoz, de az csak az eljárási hibákra hivatkozva dobhatja vissza a hivatal döntését. Vagyis a döntés tartalmi részével szemben nem lesz jogorvoslati lehetősége a szülőnek. Ráadásul, amíg az ügymenet tart, a gyereknek már akkor is be kell járnia az óvodába.
A törvénymódosítás leginkább az iskolákat, iskolákat érinti. Mi változik?
Kiss Virág: Bizony, ez már a szélesebb szülői kört érinti, ugyanis változtak a kötelező iskolába lépéssel kapcsolatos jogszabályok. A tankötelezettség törvény által megatározott ideje mostantól alapértelmezetten az az év, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek betölti a hatodik életévét. Iskolahalasztáshoz (amikor a gyermek nem hat, hanem inkább hét évesen kezdte az iskolát) korábban elegendő volt az óvodapedagógus véleménye, hiszen ő ismerte a legjobban a gyermeket, nap mint nap vele volt az intézményben és szakmailag is kompetensnek számít annak eldöntésében, iskolaérett-e.
Ennek mostantól vége. A továbbiakban szintén az Oktatási Hivatal fog dönteni arról, maradhat-e még az óvodában a gyermek.
A döntés ellen fellebbezni közigazgatási bíróságon lehet - eljárási hibára hivatkozva. A döntésre 45 nap áll a bíróság rendelkezésére, és megszületéséig nincs felmentés, tehát be kell járni az iskolába. A bíróság itt sem változtathatja meg az Oktatási Hivatal döntését.
A módosítás hatására óriási tumultus várható 2020-ban, amikor is a 2020/2021-es tanévben egyszerre fognak iskolába menni azok a gyerekek, akik betöltötték a 6. életévüket, illetve azok, akik most, a 2018/2019-es évben töltik a hatot, de még egy évig óvodában maradnak. Kérdés, hogy vajon fel vannak-e erre készülve az intézmények?
Rengeteg iskola szűnt meg, egynémely intézmény pedagógushiánnyal küzd, máshol konganak a tantermek a kihasználatlanságtól. Ez saját tapasztalat, de térjünk rá a magántanulói státusz megszüntetésére:
Kiss Virág: Mintegy tízezer családot érint a magántanulóság eltörlése. A magántanuló gyerekekkel kapcsolatban sok tévképzet él az emberek fejében, talán a legfontosabb, amit hangsúlyozni kell, hogy itt ne egy homogén csoportra gondoljunk. A szülők és családok számtalan ok és élethelyzet miatt választják a magántanulóságot. Kik tartoznak ide?
Többek között a tartósan beteg vagy mozgásképtelen gyermekek, a külföldön élők, élsportoló gyermekek, sajátos nevelési igényű gyermekek, magatartászavarral, tanulási problémákkal küszködő gyermekek, pszichológiai természetű problémákkal küszködők, nyelvi hátránnyal küszködők, beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyermekek, de azok is, akiknek a lakóhelyéről nehezen vagy nem megoldható a mindennapos iskolába járás.
A törvénymódosítás értelmében tehát megszűnik a magántanulóság, méghozzá már 2019. szeptember 1-jén! Helyét az ún. egyéni munkarend veszi át, amiről semmiféle információt nem tudnak egyelőre sem a szülők, sem az érinett gyermekek, sem az intézményvezetők. Holott szeptembertől már csak ezt lehet kérvényezni.
Eddig az intézményvezető dönthetett arról, ki kaphatja meg a magántanulói státuszt, az egyéni munkarendnél viszont szintén az Oktatási Hivatal lesz az elbíráló szerv, a már ismertetett metódus alapján.
Pár hét, és megkezdődik a tanév, és eddig nem sok érdemi információt kaptak a magántanulók szülei. Arról is csak hosszas levelezések után érkeztek az első információk, hogy augusztus 31-ig még kérvényezni lehet a magántanulói státuszt az intézményeknél, és az igazgatók ezt saját hatáskörükben megadhatják. A tapasztalat azonban sajnos azt mutatja, hogy ezzel
a jogukkal nem mernek sokan élni, emiatt a szülők kétségbeesetten keresnek a nyári szünetben olyan intézményt, amely befogadná őket.
Hol tudunk tájékozódni a változásokról?
Kiss Virág: Augusztus elején végre megjelent egy hivatalos állásfoglalás is az okatatas.hu oldalon. Hogy miként lehet kérvényezni szeptembertől az egyéni munkarendet, vagy hogy milyen kritériumok alapján dönt az OH a magántanulóságról, egyelőre homály fedi.
A magántanulóság szigorításának egyébként az volt a kormányzati kommunikációja, hogy sok visszaélés történt vele. Az intézmények a kezelhetetlen, ilyen-olyan problémákkal küszködő gyermekeket mintegy belekényszerítették a magántanulóságba, hiszen eszköztelenek voltak. Most ezeket a gyerekeket akarják visszaültetni az iskolapadba, vagyis az osztályközösségek jó eséllyel fognak találkozni egy-egy olyan gyermekkel, akinek integrációjához, fejlesztéséhez égetően szükség lesz a megfelelő szakemberre (gyógypedagógusra, fejlesztő pedagógusra).
Kérdés, hogy szeptember 2-án rendelkezésre állnak-e ezek a szakemberek, vagy a pedagógusoknak kell ezt a feladatot is ellátniuk. És további kérdéseket vet fel, hogy az egyébként is nagy létszámú osztályközösségekben megtalálják-e a helyüket ezek a gyerekek, ha nem kapnak megfelelő segítséget.
Egy biztos: mindez többletmunkát és feladatot fog róni az oktatásban dolgozókra.
A magántanulóság megszüntetésével természetesen a szülők jogai is csorbulnak. Bármikor, bármelyikünk életében történhet olyan változás, ami miatt a gyermek magántanulóvá válása elkerülhetetlen. Erre most igencsak szűkre szabottak lettek a lehetőségeink. A szülő alapvető joga kell, hogy legyen, hogy gyermeke számára eldönthesse, milye oktatási-nevelési módszert, intézményt szeretne választani. A magántanulóság megszüntetésével ezt a jogot csorbítják.
Hogyan működnek tovább az alternatív iskolák?
Kiss Virág: A fenti jog sérül az alternatív iskolák - kvázi - beszántásával is, hiszen a törvény értelmében csak 30%-kal lehet eltérni a NAT-tól. Ezzel a szabállyal pedig épp az alternatív iskolák alternatív mivoltát veszik el. Ha valamennyi iskola egy menetrend alapján dolgozik, akkor elvárt sablonok mentén oktatják majd az egyformának szánt gyerekeket. Akik alapból nem egyformák, hiszen mindenki más és más személyiség, élettörténet, családi háttér, tudás, érdeklődési kör és megismételhetetlenség. Nem húzható rá egyféle rendszer az összes gyerekre. Ezt jó lenne végre megérteni!
A szülő ismeri a gyermekét, miért csorbítják újra és újra azt a jogát, hogy ő dönthesse el, hogy mi lenne a legjobb a gyermekének? Miért az állam akarja ezt meghatározni?
Igen, vannak olyan gyermekek, akiknek erre a szülei nem képesek, és ahol valóban szükséges az, hogy a közoktatás berkein belül megkapjon egy minimumot a gyermek, mert otthon ez nem történik meg. De ne öntsük már ki a fürdővízzel az össze gyermeket! Ne vegyük egy kalap alá az összes családot! Akinek megvan a lehetősége, tudása, felelőssége arra, hogy a gyermeke oktatásában vagy oktatásának kiválasztásában kompetens szülőként részt tud és akar venni, az hadd tegye meg. Egyelőre épp ezt a dolgot veszi el a módosítás.
És sok egyebet is…
A törvénymódosítás értelmében megszűnik ugyanis a szabad tankönyvválasztás joga, az intézményvezetők kiválasztásakor semmiféle véleményezésnek nem lesz helye, továbbá jóval egyszerűbbé válik az intézményvezetők visszahívása is.
Vagyis épp azok nem szólhatnak bele ezekbe a döntésekbe, akik az oktatási rendszer legfontosabb résztvevői: a pedagógus, a szülő és a gyermek. Úgy tűnik, ők ebben a történetben csak díszletek.
Konkrétan te milyen lépéseket tettél, hogy egyelőre ne boruljon szanaszét az eddigi rutin a gyermekednél?
Kiss Virág: Nálunk az történt, hogy kérvényeztük a magántanulói státuszt egy iskolában, ahol nyitottan fogadták az ügyünket. Bízunk benne, hogy nem lesz akadálya annak, hogy megkapjuk. Ez esetben Bence még egy évig magántanuló lehet. Az Oktatási Hivatal minden - most még magántanulói státuszban lévő - gyermek ügyét egyenként felülbírálja, és 2020-ig eldönti, hogy átkerülhet-e az egyéni munkarendbe.