hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A gyerekek eufóriában tapsoltak, annyira megkönnyebbültek” – a módszer, ami beválik a gettóban és egy alternatív iskolában is

A resztoratív konfliktuskezelés ugyan nem instant csodatechnika, de jól jött akkor is, amikor két család szamurájkarddal akart egymásnak menni. A mindennapi gyereknevelésben is remekül lehet használni.
Dömötör Nikolett, fotók: Budapest School Facebook-oldala - szmo.hu
2020. március 09.

hirdetés

Mit tesz egy szegregátum-beli kiskamaszokból álló közösség vezetője, ha az egyik srác nadrágostul lerántja egy lány bugyiját mindenki szeme láttára? És mit tesz akkor, ha ezek után a két gyerek családja szamurájkarddal akar egymásnak menni? Többek között a resztoratív konfliktuskezelés volt a téma az egyik legfelkapottabb alternatív iskola, a Budapest School fesztiválján, ahova ugyan nagyon más szocio-ökonómiai státuszú gyerekek járnak, mint a történetben szereplő ózdiak, de a módszer kortól és nemtől függetlenül beválik az ő osztályaikban is. A tanárok pedig előszeretettel és eredményesen használják.

Dudás Fanni és Pilz Fanni, a workshop vezetői, egyben az iskola tanárai rögtön azzal kezdik: nincsenek zsebből előrántott csodatechnikák, és lehet, hogy sokaknak ismerős a módszer, alkalmazzák is, akár anélkül, hogy ismernék a megnevezését. Ahogy a vele részben átfedésben álló erőszakmentes kommunikációnak, úgy a resztoratív konfliktuskezelésnek is az egyik legfontosabb eleme, hogy nincs ítélkezés.

„Nem igazságot szeretnénk szolgáltatni, hanem azt, hogy a két vagy több gyerek között, akik között konfliktus alakult ki, álljon helyre a béke. Azoknak a kezébe kell visszaadni a kontrollt, akikkel történtek az események. Nem csak az elkövető van a fókuszban, és nem az a forgatókönyv, hogy akivel történt, megmarad csendes félnek, a másikat pedig jól leszidjuk és megleckéztetjük.”

Az első precedens ügy, amikor a resztoratív konfliktuskezelés eszközeihez nyúltak, egy amerikai kisvárosban zajlott. Részeg fiatalok csoportja ittasan megrongált egy fahidat, ami emblematikus jelentőséggel bírt a közösség számára, fontos kulturális-történelmi értéket képviselt. Ahelyett azonban, hogy börtönbe vagy javítóintézetbe zárták volna a tönkre tevőit, vissza kellett építeniük a hidat, miután a közösség tagjai mindannyian elmondták, kinek mi a szükséglete a történtek után. Nekik az volt, hogy legyen híd, a srácoknak pedig az, hogy bűnbocsánatot nyerjenek – ennyire egyszerű a képlet. Nem véletlen, hogy az amerikai és a magyar igazságszolgáltatásban egyaránt használják ezt a technikát az áldozat és az elkövető bevonásával, Amerikában akár egészen súlyos esetekben is.

És hogy hogyan lehet alkalmazni a mindennapokban, ha kitör a háború a gyerekek között? A szakemberek négy pontban foglalták össze.

hirdetés

Első lépésként, az objektív megfigyelés részeként mindkét fél elmondja, mi történt. Először mindenkinek muszáj megnyugodnia (nem csak a gyerekeknek, a felnőttnek is!), hiszen aki nagyon feldúlt, egyrészt meg sem tudja hallgatni a másikat, másrészt ő maga sem tud úgy beszélni, hogy megértsék. Hatásos technika lehet (bár habitus kérdése), hogy miután az első elmondta, mi volt a megélése, meg lehet kérni a másodikat, hogy ismételje el, amit a társa mondott, aztán fordítva. Az oda-vissza pingpongozás addig megy, amíg meg nem tudják ismételni egymás verzióját.

Ez tudatosítja bennük, hogy a saját nézőpontjukon kívül létezhet másféle is az adott helyzetben.

A második, hogy felderítsük, milyen érzelmek kavarognak a gyerekekben, és hogy mit éreztek, amikor a konfliktus történt. A kisebbek még nehezen tudnak erre válaszolni, ezért jó, ha ilyenkor több alternatívát is felvázolunk nekik, illetve ha egy-egy mozzanatra kérdezünk rá, javasolják a szakemberek, akik egyébként hetente tartanak érzelmi nevelés órát a közösségeikben.

Ekkor használnak például érzelemkártyákat, mert többek között remekül bővítik a szókincset, ami a konfliktusos helyzetek kezelésekor is jól jön.

A következő feladat, hogy elmondják, milyen szükségletek vannak az érzelmeik mögött. A tapasztalat szerint ez a gyerekeknek könnyebben megy, mint maguknak az érzelmeknek a meghatározása.

Mire a konfliktuskezelés eljut ebbe a fázisba, már egy kicsit nyugodtabb mindenki, jobban tudnak reflektálni is.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk