hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A pécsi főorvos azt kérné karácsonyra, legyen kevesebb koronavírusos beteg

Jáksó Krisztián azt mondja, példaértékű a hozzátartozók türelme, ők pedig mindent megtesznek, amit lehet. Tanácsokat ad az otthoni egyedülálló fertőzötteknek is.
Belicza Bea Fotó: Csortos Szabolcs - UnivPécs - szmo.hu
2020. december 20.

hirdetés
„Egyik kollégánk sem felejti el, mennyire féltünk, amikor megjött az első beteg. A félelem vezérelt mindenkit, közben megfelelő szakmai döntéseket kellett hoznunk. Miután elláttuk, kijöttünk, vettünk egy nagy levegőt, és közben azon tépelődtünk, hogy vajon megfertőződtünk-e. Féltünk az ismeretlentől. Aztán hetekkel később az első beteg elhagyta a kórházat, visszaintegetett, és mi azóta tudjuk, hogy van értelme.”

Így emlékszik vissza Jáksó Krisztián, a pécsi Koronavírus Ellátó Központ intenzívosztályának osztályvezető-helyettese, hogyan találkoztak először a koronavírus-járvánnyal.

„Végtelen sok türelem kell ennek a betegségnek a gyógyításához. A betegektől, a hozzátartozóktól ugyanúgy, mint a kollégáktól. Soha nem dolgoztunk együtt ennyien." Ezt pedig már az azóta szerzett tapasztalataikról mondja.

"Ami nekünk kevés, az az idő, ami a betegnek, az az oxigén.”

– fogalmaz, és egyúttal megköszöni mindenki együttműködését.

Átalakított, új helyszínen, némileg új szabályokkal, és az állandó időhiánnyal küzdve minden egészségügyi dolgozó – az orvos, a nővér, a betegszállító és a kisegítő személyzet is – csak arra fókuszál, hogy meg kell menteni mindenkit, akit lehet.

Azt mondja, soha nem láttak még annyi tüdőgyulladást, mint most. "Ez a típus gyorsabban súlyosbodik, mint amit eddig ismertünk."

hirdetés
Ennek ellenére mélyaltatásban nagyon ritkán tartják a betegeket.

„Időszakosan felületessé tesszük az altatást. Az is jó, ha legalább egy picit használják a betegek az izmaikat. Ilyenkor kommunikálunk velük, ami egyben neurológiai vizsgálat is. Egy igen vagy nem válasz is jelzi, jól vannak-e. Aki magánál van, de nem tud beszélni a csövek miatt, az írásban is tud válaszolni.”

Emellett az intenzíven minden beteget rendszeresen forgatnak. „Aki magánál van, azok maguktól is fordulnak. Együttműködnek, együtt dolgoznak velünk.” - mondja a főorvos. Elmagyarázza, hogy a hason fekvés nagyon egyszerű gyógymód. A tüdő tehermentesítése miatt van rá szükség.

Általában 12-16 óránként kell forgatni a fertőzötteket.

Ez nem könnyű egy altatott embernél, pláne, ha nehezebb, mert akkor több ember kell a mozdításához. Kérdés, van-e idő mindenütt erre. Ő azt mondja, kell lennie időnek, és van is.

A kórházban kezelt betegek számát ugyan nem árulhatja el, de a hivatalos fertőzöttségi adatokból úgy látszik, Pécs szerencsére nem tartozik a legleterheltebb területek közé.

VIDEÓ: Így látják a helyzetet a Pécsi Tudományegyetem orvosai, ápolói, kutatói

Jáksó Krisztián szerint a hozzátartozók is nagyon türelmesek, pedig nekik nagyon stresszes ez az időszak: várni, hogy a családtagjuk túléli-e a betegséget.

"Mi úgy döntöttünk, hogy mi hívjuk fel a hozzátartozókat minden délután. Ez egy picit tervezhetőbb, mintha a hozzátartozók próbálnának a nap bármely szakában megtalálni minket. Beöltözve a betegek mellett nem vagyunk elérhetőek.”

- mondja, hozzátéve, hogy van már olyan vonalas telefon is az osztályon, ami kihangosítható, és aki már tud beszélni, az így is kommunikálhat a hozzátartozóival. De az intenzíven fekvők 60 százaléka altatásban van, így nekik inkább csak azután van erre esélyük, ha leveszik őket a lélegeztetőgépről.

Pécsen, akárcsak máshol, látogatási tilalom van. Kivételt csak a haldoklók esetén tesznek, hozzájuk – mint mindenütt – egyetlen hozzátartozó mehet be, ugyanúgy beöltözve, mint az egészségügyi dolgozók. A legtöbb kórházban 5 percet kap a családtag, de itt nincs időkorlát.

A főorvos korábban adott egy interjút a koronás betegek otthonápolásáról. Beszélt a lázcsillapításról, vitaminokról, a köptető és a köhögéscsillapító közti különbségről, a beteg családtag elkülönítéséről, a vérhígítóról és az elengedhetetlen szellőztetésről.

Mi most arról kérdeztük, hogy aki egyedül van otthon, hogyan döntse el, szüksége van-e mentőre.

„Ha a pulzus, pihenés közben 30 százalékkal emelkedik, az jelzi, hogy baj lehet."

Pontos pulzusszámot nem lehet mondani, mert ez életkortól, alapállapottól is függ. "Ha egy egészséges embernél 50-70 a pulzus nyugalomban, és ez felmegy 90-110-re, akkor oda kell figyelni.” – magyarázza, hozzátéve, hogy a gyerekeknél alapból magasabb a pulzus.

Lehetnek egyéb aggasztó jelek is, amelyekre érdemes figyelni.

„Nyugalomban percenként 15-20-nál többször venni levegőt, már sok. Lehet pszichés megterhelés is, de koronavírus idején ez lehet az oxigénhiány jele. Ugyancsak ezt a problémát mutatja, ha az ajkakon, bőrön lila elszíneződés van.”

– mondja.

A láz is emelheti a pulzusszámot. Mivel a láz azt jelzi, hogy a szervezet küzd a kórokozóval, ezért szerinte 38 fokig nincs szükség gyógyszerre. Időseknél, gyerekeknél viszont más a szabály, nekik nem lehet hosszan magas a lázuk.

Ha a normál emberi tevékenység is egyfajta többletlevegőt igényel, azt az egyedül élő is érezheti. Ilyenkor érdemes felhívni az orvost. A tartós szédülés és az ájulás is bajt jelez. Utóbbit nyilván csak akkor veszi észre az egyedülálló, ha magához tért, és nem emlékszik, hogy került oda. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.

Ha van valaki a közelünkben, ő abból is láthatja, hogy segítség kell, ha a beteg nem tudja formálni a szavakat, nem összefüggő, amit mond.

„Ha nem találja a szavakat vagy épp nem ébreszthető, az olyan neurológiai tünet, ami arra utal, hogy az agysejtekben zavar van. Az okot csak vizsgálattal tudjuk megtalálni, de lehet, hogy ez az oxigénhiányos állapotot jelzi.”

– mondja a főorvos.

A pulzoximéterek a vér oxigénszintjét mérik, de a főorvos arra figyelmeztet, hogy ezek nem olyan pontosak, mint a kórházban használtak. Akinek nem jó a keringése, aki nem iszik eleget, annak mutathat pontatlan értéket. A lényeg, hogy 90 százalék fölötti értéknél nincs baj.

A vírusfertőzések izomfájdalmakkal járnak, a koronánál talán ez egy kicsit erősebb is.

Ha a felsőtesten vannak fájdalmak, akkor arra kell figyelni, hogy egy konkrét helyen érezhető-e a szúrás, nyomás. Ha igen, orvost kell hívni.

A főorvos azt javasolja, mindent egyben figyeljünk.

A bőr színének változása és a nehézlégzés a legfőbb figyelmeztetés.

Hogy meddig fertőzünk, azt egyelőre senki nem tudja pontosan. Ő azt mondja, fogadjuk meg a hatósági előírásokat, sőt, a lelkiismeretünkre hallgatva - ha tehetjük - hosszabbítsuk is meg a karantént.

Jáksó Krisztián úgy látja, az egészségügy most bírja, bár nagyon fáradt mindenki.

Ő azt kérné karácsonyra, hogy legyen kevesebb beteg. De aki kórházba kerül, azért mindent megtesznek

– ígéri.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk