?> /szempont/a-bevandorlas-lehetoseg-de-nem-csodaszer/ A fejlett világban példa nélküli állapot | szmo.hu
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A fejlett világban példa nélküli állapot

Kónya István közgazdász-kutatót a mindannyiunkat foglalkoztató menekültügyről kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

– Mennyire nevezhető válságnak, ami most Európában zajlik? Az emberek többsége úgy véli nálunk is, hogy Európát veszélyezteti a menekülthullám.

– Nevezhetjük válsághelyzetnek.

A fejlett világban is példa nélküli állapot, hogy ilyen nagy számban jelennek meg Európa határain menekültek, bevándorlók ennyire rövid idő alatt.

Amennyire én tudom, Amerikában és Kanadában sem volt ilyen az elmúlt 40-50 évben.

hirdetés
Névjegy

Kónya István egyetemi diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kapta 1996-ban, majd 2001-ben az USA-beli Northwestern University-n közgazdaságtanból PhD fokozatot szerzett. A PhD fokozat megszerzése után 2001-2004 között a Boston College-ban (USA) volt adjunktus. 2004-2015 között a Magyar Nemzeti Bank Kutatási osztályán dolgozott vezető kutatóként, majd 2013-tól főosztályvezetőként. 2015 januárjától a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Számos hazai és külföldi egyetemen oktatott és oktat, 2004 óta pedig a Közép-európai Egyetem állandó vendégprofesszora. 2007-2011 között az Európai Bizottság külső szakértőjeként tevékenykedett, jelenleg tagja az MTA IX. osztály Közgazdaság-tudományi Bizottságának és az Acta Oeconomica szerkesztőbizottságának.

Fő oktatási és kutatási területei a gazdasági növekedés, a nyitott gazdaságok makroökonómiája, illetve a munkapiacok makroökonómiája. Számos cikke jelent meg elismert nemzetközi és hazai folyóiratokban, mint pl. a Journal of Labor Economics, Journal of International Money and Finance, illetve a Közgazdasági Szemle.

– Sokan azt mondják, hogy Amerikába egy év alatt több bevándorló érkezik, mint most Európába összesen. Mi igaz ebből?

– Érdemes erről beszélni. Válasszuk ketté a dolgokat, egyrészt vegyük ki a mostani krízishelyzetet: a Közel-Keleten háborúk vannak, hirtelen sok menekült érkezik, ezt kezelni kell, ez egy dolog. Én azt látom, hogy jelenleg az Európai Unió és az egyes tagállamok sem reagáltak jól és időben, és most egymásra mutogatnak. De ez egy politikai probléma, azt remélem, hogy az unió kezelni fogja ezt a helyzetet.

"
Az tévhit, hogy az USA-ba szignifikánsan nagyobb a bevándorlás, mint az unióba.

Érdemes megnézni a számokat: a mostani menekülthullámig az unió tagállamaiba nagyobb volt az egy főre jutó bevándorlás.

Van ebben egy kis csapda is, ugyanis az unió belső migrációja, tehát az, hogy az egyik tagállamból a másikba költöznek, megemeli ezt a számot. De ha ezt kiszűrjük, akkor is mondhatjuk, hogy a harmadik országból érkező bevándorlók száma is összehasonlítható Amerikáéval. Valamivel kisebb, de nem olyan nagyon sokkal. Még csak azt sem lehet mondani, hogy az USA-ban mindig a mostani bevándorláshoz hasonló szinteket láttunk. A 20-as évektől a 60-as évekig bezárkóztak, és a 60-as évekre nem számítottak bevándorló-országnak. Azóta indult ez újra. Az OECD számai is azt bizonyítják, hogy az USA Európa középmezőnyében foglalna helyet a relatív és abszolút számokat tekintve is.

– Az mitől van, hogy másképp tudják ezt kezelni az amerikaiak? A belső mechanizmusok miatt?

– Igen, a fő különbség belső történet, és nem elsősorban a bevándorlásról szól. A belső munkaerőpiac sokkal rugalmasabban, jobban működik, mint az unó egészében.

De ha megnézzük, hogy Európában hol sikerül jobban integrálni a bevándorlókat, akkor azok az országok birkóznak meg ezzel jobban, ahol a munkaerőpiac nyitottabb, rugalmasabb. Az Egyesült Királyság, Skandinávia.

De a másik nagy probléma Európában, hogy sokkal nehezebb eljutni a munkaerőpiacra. Alkalmam volt a minap egy svéd közgazdásszal beszélni, aki azt mondta, hogy ott van a fő nehézség, hogy a menekülteket minél hamarabb betereljék a munkaerőpiacra. Ez a briteknél működik a legjobban. A kontinentális országokban egyik lépés sem működik jól, a munkaerőpiac sem nem rugalmas, sem nem könnyű oda belépni... A franciáknál könnyű belépni a munkapiacra, de a rendszer nem rugalmas. A skandinávoknál pedig nehéz belépni, de ha már benn vagy, akkor működik az integráció.

A nemzetközi migráció a népesség százalékában, és ezer főre vetítve

– Abban mi az igazság, amit a németeknél hangsúlyoznak a piac szereplői, hogy már most komoly munkaerőhiány van egyes szektorokban? És hogy 20 év múlva több millió ember fog hiányozni a munkaerőpiacról, akiket pótolni kell?

– Ez egy kicsit bonyolultabb probléma, csak egy vagy-vagy választ fogok tudni adni. Rövid távon ugyanis lehet válasz erre a gondra a bevándorlás. A bevándorlók többnyire fiatal férfiak és nők.

"
Ha sikerül gyorsan becsatornázni őket a munkaerőpiacra, akkor lendíthetnek a gazdaságon.

– Képzettségtől függetlenül?

– Az igaz, hogy a magasabban képzettek jobban beilleszkednek, de náluk az lehet a probléma, hogy sokszor nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Itt is sok függ a munkaerőpiactól, de azt hiszem, hogy lényegében képzettségtől függetlenül pozitív a rövid távú hatás.

Ám arra számítani kell, hogy 20-30-40 év múlva ők is megöregszenek, nyugdíjasok lesznek, tehát a probléma fennmarad hosszú távon.

A második generáció ráadásul már nem különbözik majd szociológiai szempontból az ország népességétől, tehát szintén kevés gyerekük fog születni, és újratermelődik a probléma. Az amerikaiaknál a népességnövekedés dinamikusabb, és nem a bevándorlás miatt. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjrendszer is fenntarthatóbb. Tehát a munkaerőpiac problémái belső problémák. Ebből a szempontból el tudom fogadni a magyar gazdaságirányítás érvelését, hogy ezt helyben kell kezelnünk,

ezt a bevándorlás nem fogja megoldani.

– 15 éve Orbán Viktor azt mondta, hogy egymillió emberre lesz szükségünk, bár nem tért ki arra, hogy mennyi idő alatt, és hogy kikre is gondol pontosan.

– A határon túli magyarok azért elég nagy számban vándoroltak be, több százezer emberről van szó, adtak is lökést az országnak, körülbelül 5 évvel ezelőttig volt is ebből egy többletünk. De ez a pozitívum eltűnt 2010-től. A román és szlovák EU csatlakozással, illetve a szerbiai helyzet normalizálódásával már nemigen jönnek.

– 2010 óta, ha hihetünk a statisztikáknak, alsó hangon 300-400 ezer ember, de inkább félmillió aktív keresőnk van Nyugat-Európában.

– Van, aki csak a határ túloldalára jár dolgozni, ingázik, itt laknak, megjelennek a felmérésekben. Vannak, akik szerepelnek a felmérésekben, de kinn élnek és dolgoznak. És végül vannak azok, akiket már itthon sem látunk, végleg vagy hosszú időre kivándoroltak.

"
A 300 ezres szám tényleg az alsó érték, ennyien szerepelnek mindenféle felmérésekben, de szerintem még ugyanennyien vannak azok, akiket már nem látunk semmilyen hazai statisztikában.

A külföldön születettek aránya a népesség százalékában és abszolút számokban

– Ez mekkora probléma? Mekkora veszteség Magyarországnak? A többség biztosan nem a bevándorlókat szeretné látni a pótlásukra.

– Ez az 5-600 ezres szám nagyon magas. Ez a gazdaságnak rossz, nehéz pótolni őket. Vissza kellene hozni, vissza kellene csábítani őket, és a többieket itt kéne tartani. Amíg fennáll mondjuk a német és a magyar bérkülönbség közti különbség, addig persze lesz kivándorlás, de a bérkülönbségek jelentősége kicsit el van túlozva. A rövid távú kivándorlást inkább a munkanélküliségi ráta okozza. Az orvosok, nővérek esetében a magasabb bér is fontos, náluk ez strukturális probléma, de a kivándorlók többségénél nem ilyen drámai a helyzet. Mindenesetre

nem látom, hogy honnan tudnánk pótolni a magyar kivándorlókat,

honnan jönne az a bevándorlótömeg, akik képzettek, nyelvet beszélnek.

– Viszont a kivándorlóink képzettek, mobilak, nyelvet beszélnek, vagy akarnak beszélni.

– Rövid távon ez mindenképp óriási veszteség. Az egyetlen pozitívum lehet ebben az egész folyamatban, hogy ha 5-10 év múlva hazajönnek, akkor magukkal hoznak egy képzettségi, tapasztalatbeli, munkakultúra terén szerzett többletet, ami nagy hasznára lehet a gazdaságnak. Sajnos, ezt még ma nem látjuk, én most inkább szkeptikus vagyok, mint optimista. Akkor van igazán nagy baj, ha végleg elveszítjük őket.

FHA_6875

– Ha Önön múlna, hogy kezelte volna a menekültkrízist?

Ez a legnehezebb kérdés. A kormányt készületlenül érte ez az egész. Ami azért furcsa, mert a plakátkampány már tavasszal elindult, és akkor már lehetett látni, hogy ez a helyzet eszkalálódni fog. Akkor még csak politikai tőkét akartak kovácsolni ebből, kommunikációval megoldják, és egyszer csak majd elmúlik ez az egész. Nem múlt el, viszont hergelte a népességet, és megnehezítette a probléma kezelését, vagyis végső soron a kormány dolgát. Nem az a kampány indult, amelynek mennie kellett volna, fel lehetett volna ugyanis készíteni a lakosságot a valós problémára.

"
Most sokkal nagyobb a félelem, mint az indokolt lenne.

– Félelem mitől? A kommentekből a cikkeink alatt azt látjuk, hogy sokan attól félnek, hogy elveszik a munkát a bevándorlók.

Igen, például, ez egyelőre tipikus menekültválság. Ezek az emberek nem akarnak bevándorolni Magyarországra.

Az, hogy a bevándorlók elveszik a munkát, amúgy is tévhit. Az összes kutatás, amit ismerek, azt bizonyítja, hogy a bevándorlás nem munkahelyet vesz el, hanem munkahelyet teremt.

A legalacsonyabban képzettek körében van egy bérhatás, kicsit lejjebb nyomja a bérüket, de ennyi az összes hátrány. Olyan helyeket töltenek be, amelyek nincsenek betöltve, sőt bizonyos szegmensek fel is lendülnek, és növekedésnek indulnak. Összességében tehát nem elvesznek, hanem kiegészítenek, és még többlet munkahely jön létre. Évi tíz-húszezer bevándorlót egyébként gond nélkül be tudna a mostani Magyarország is fogadni, talán még többet is.

– Mi a maximum Európát tekintve? Az emberek attól tartanak, hogy Németország "megtelik", és akkor más országokba is sok menekült érkezik majd.

– Olyan nincs, hogy egy ország megtelik. Ez logisztikai feladat egy fejlett ipari országban. Ha Libanon be tud fogadni az ország negyedének megfelelő számú menekültet, akkor Németország 1,2 vagy akár ötmillió menekültet is be tud fogadni. Ez szervezés kérdése, hogy szórják szét őket az ország területén belül, milyen módon tudják őket elhelyezni.

– Mennyiben különbözik ez a korábbi bevándorlástól? A török, jugoszláv vendégmunkások migrációjától, a franciákhoz a Maghreb-térségből való beáramlástól.

– Azok hosszabb távú folyamatok voltak, másrészt akkor a nyugat-európai országok elkövettek egy-két hibát. Azt gondolták például, hogy – mint a vendégmunkás elnevezés is mutatja -, csak dolgozni jönnek egy ideig, előbb-utóbb pedig majd hazamennek. De a munkaerőforrásnak gondolt milliók ott maradtak. Ezen pedig csak később kezdtek el érdemben gondolkodni.

Az a franciákra, britekre és mindenki másra is igaz, hogy az igazi probléma nem a törekvő, és az éhezés, szegénység vagy háború elől menekülő első, hanem a második generációval van.

Ők már nem ugyanazt gondolják a világról, nem tették meg azt a nagy jóléti ugrást, az ő elvárásaik már francia, brit és német elvárások, és ha ezek nem teljesülnek, akkor nagy a frusztráció a köreikben. Ezt látjuk Párizs külkerületeiben, London és más nagyvárosok külső részein is.

– Képzeljük el, hogy a magyar kormánynak 50 ezer embert kéne integrálnia. Ön hogy oldaná meg?

– Az OECD-nek nagyon jó, sok kutatáson, tapasztalaton alapuló ajánlásai vannak, én sem tudok nagyon mást mondani. Az első és legfontosabb, hogy be kell engedni őket a munkaerőpiacra, ezáltal segíteni a beilleszkedésüket.

"
A bevándorlók alapvetően törekvő, szorgalmas emberek, ha hagyjuk őket dolgozni, akkor már félig nyert ügyünk van.

Ha megvannak a megfelelő ösztönzők, akkor a bevándorlók magyarul fognak tanulni, előre akarnak majd jutni, a gyerekeiket iskolába fogják járatni. Amerikában azért sikeres az integráció, mert ezt mindig szem előtt tartják, és könnyebb is a dolguk, a már említettek miatt.

– Az oktatás?

– A második generáció, illetve a gyerekként ideérkezettek számára nagyon fontos. A szegregáció rossz, nem gettóiskolákra van szükség, hanem beilleszkedésre. Nem szerencsés, ha egy iskolában 50-70-90 százaléka is akár bevándorlókból áll. Egy menedzselhető mértékű és jól menedzselt bevándorlás inkább lehetőség, mint probléma.

– Mit vár, mikorra csendesedhet el ez a menekülthullám?

– Rövid távon ez a migrációs nyomás fennmarad, és arra kell készülnünk, hogy magától nem fog megoldódni 1-2 éven belül. Az uniónak egy mechanizmust kell kialakítania ennek a kezelésére, nekünk pedig nem kéne ellene feszülni.

"
A kvóta rövid távon vállalható, most hirtelen nem látok jobbat.

– A kormányfő azt mondja, hogy azért nincs értelme a kvótáknak, mert a szabad munkaerő-áramlás miatt úgyis oda mennek később, ahova akarnak.

– Nekünk az a feladatunk, hogy minél gyorsabban kategorizáljuk ezeket az embereket, aki eldöntötte, hogy marad, megnyissuk számára a munkaerőpiacot, és hagyjuk, hadd boldoguljon, úgy, ahogy bárki más. Azzal lehet a nagyobb probléma, aki nem akar hosszú távon letelepedni, ehhez viszont meg kell oldani a szír és az afgán válságot elsősorban, de ez már nem uniós gond kizárólag, és nem is mi fogjuk megoldani. Vannak európai bevándorlási problémák, de ezek korábban keletkeztek, tanulnunk kell belőlük, és rugalmasabban, ésszerűbben kezelni őket, és akkor a bevándorlás nem gond, hanem lehetőség lesz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk