Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját Szegeden láthatod
Szegedre szinte bármikor érdemes ellátogatni, hiszen annyi látnivaló van a Tisza-parti városban. Őszi kirándulásom során többeket is megkérdeztem, mit javasolnak éppen megnézni, és egyöntetű volt a válasz: az Új zsinagógát. Egy éves munka után befejeződött egy nagyobb lélegzetű felújítás, így most még szebbé vált ez a lenyűgöző épület.
A kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. A ma már kulturális célokat is szolgáló zsinagóga sok mindenben különleges.
Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.
Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek.
Szeged egyik legfontosabb műemléke, az Új zsinagóga 1900-1902 között készült el. Az itt élő zsidó népesség korábbi zsinagógája elpusztult, majd 1840-1843-ban építettek egy újat. A régi zsinagóga ma is áll a Hajnóczy utcában és kulturális célokat szolgál.
Mikor a hitközség kinőtte a régi épületet, 1900-ban engedélyt kaptak egy új építésére. Ekkor készült el Európa egyik legszebb zsinagógája.
Belépve a tágas térbe azt sem tudtam, mit nézzek hirtelen. Sok-sok izgalmas részlet, a gyönyörű festett üvegablakok több órás nézelődésre csábítanak. Ám mégis a leglenyűgözőbb a hatalmas, csodálatosan díszített kupola volt számomra.
A belseje a világot szimbolizálja. A kupoladobot 24 oszlop tartja, melyek a nap 24 óráját, míg a kék háttérben lévő csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A zöld-barna szín a Földet, a kupola tetején a kék alapra festett aranyszínű csillagok, középen a Dávid-csillaggal az eget szimbolizálják.
A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült.
Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el.
Éppen ezért érdemes vezetéssel végigsétálni az épületben. Mert így megtudható például, hogy az ablakokon a zsidóság fontos vallási és történelmi eseményei láthatóak. Megidézik a Régi zsinagógát, az új építését és még a nagy szegedi árvizet is. A képeken megjelenik a faeke, a hétköznapi munka, a lélek tisztaságát jelképező liliom, a sátrak, melyekben a vándorlás alatt éltek, az ünnepeket jelző motívumok, a szombat jelképei, az ősi frigyládára emlékeztető virágzó nílusi akác, és megjelenik a szüret, a Szentföld gyümölcsei és a gyász is - tudtuk meg Tasnádiné Zsikétől, a szegedi Tourisma idegenvezetőjétől.
A zsinagóga egyik különösen érdekes része az oltárfal. A jeruzsálemi márványból készült tóraolvasó márványasztal záróköve a templom építésének a leírását takarta. Ezek a holokauszt idején eltűntek. A frigyszekrény ajtaja Nílus-parti sittim fából készült. A fölötte lévő örökmécsesnek napkollektor biztosítja az energiát. A frigyszekrényben őrzik a tórákat, Mózes pergamenre írt öt könyvét, melyekből szombatonként és ünnepeken felolvasnak.
A Wegenstein C. Lipót temesvári orgonaépítő által készített orgonát 2001-ben hozták helyre. A 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszer gyakran szólal meg a kiváló akusztikájú, 1340 ülőhellyel rendelkező (ebből 1200 használható) teremben rendezett koncerteken is.
A háború után a leromlott állagú épületen kisebb állagmegóvó javításokat végeztek, majd 2016-2017-ben több nagyobb felújítás is történt, a külső homlokzat, a kupola, az ajtók, ablakok megújultak és a kertet is rendezték.
A zsinagóga látogatható, bővebb információk ITT.
Fotók: a szerző felvételei
