Szeged belvárosában sok szép épület található, közülük több is ikonikussá, a város jelképévé vált. Sorsuk is érdekes, sokszor kalandos, sőt rejtélyes volt. Ha ellátogatsz a Napfény városába, akkor szánj rá egy napot, és látogasd végig a méltán híressé vált épületeit, melyeknek nem csak a látványa, de a múltja, és valaha benne élők története is izgalmas.

1. Szeged legrégebbi épületét véletlenül találták meg – egy másik toronyban volt elrejtve

Regényes múltja van a város egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A település legidősebb épülete a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része. Ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik. Alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti. Írásunkban azt is eláruljuk, milyen rejtélyes módon került elő a torony, és mit tett érte Móra Ferenc:

2. A Fekete ház sokat látott falai még a nagy tiszai árvíznek is ellenálltak

Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél. A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. Az épületben több kiállítást is láthatsz, melyek elkalauzolnak a régi korokba, és több híresség személyes tárgyait is megnézheted. Hogy miért kapta a Fekete-ház nevet, ezt is megtudhatod írásunkból:

3. A világ negyedik legnagyobb, Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógájának minden részlete egy történetről mesél

A ma már kulturális célokat is szolgáló Új zsinagóga kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek. A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el. Hogy miről, azt cikkünkből megtudhatod:

4. A szecesszió városában közel ötven csodás épületben gyönyörködhetsz

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik. A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. A gyönyörű Ungár-Mayer-féle palotán kívül látványos a mozaikképeiről is híressé vált Református Palota, de sok bérház, lakóház, egyházi intézmény, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés is készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényükben pompáznak. Nézd meg milyen csodálatosak, és cikkünkből sok érdekességet is megtudhatsz róluk: