Tudatosság nélkül nem lehet sikert elérni - vallja az újdonsült olimpiai bronzérmes, Szatmári András
Szatmári András egészen kiskora óta készült már arra, hogy egyszer olimpián szerepeljen. Ahogy ő fogalmaz, ezzel a legnagyobb álma vált valóra. A 28 éves sportoló nem újonc már a magyar férfi kardválogatottban, a felnőtt mezőnyben négy évvel ezelőtt tette le igen határozottan névjegyét, amikor egyéniben megnyerte a világbajnokságot. Az élsportolók azonban rendszerint az olimpián szeretnének igazán kimagaslóan szerepelni, hiszen mégis csak az marad meg jobban a laikusok emlékezetében is, aki olimpiai bajnok, de minimum érmes lesz.
Az érmet sikerült is megszereznie Andrásnak: csapatban bronzot nyertek Szilágyi Áronnal, Decsi Tamással és Gémesi Csanáddal. A világ legjobbjai közé tartoznak, de ez a teljesítmény nem jön elő máról-holnapra.
„Az olimpiát megelőzően kilenchetes felkészülésünk volt, ami elég változatosra sikerült. Volt benne erőnléti edzőtábor, magaslati edzőtábor, illetve rengeteg vívó edzőtábor is” – meséli András.
„Fiatal koromban sok mindenre nem figyeltem oda csak élveztem a vívást és azt gondoltam más dolgok nem is fontosak, de, amikor a felnőtt korosztályba bekerültem, rá kellett jönnöm, hogy
Az étkezéseim gyakorlatilag percre pontosan le vannak bontva, szigorúan szabályozott, mit mikor ehetek.”
András azt mondja, később a civil életébe is szeretne átemelni bizonyos dolgokat, amiket sportolóként már megszokott: például a pontosságot, hogy az időpontokhoz mindig tartja magát. De van még tovább is:
A civil élet azért nem mostanában kezdődik majd András számára, hiszen még lehet jó pár éve a vívásban, de azt már most tudja, hogy a későbbiekben is szívesen dolgozna a sport vonalon: „Úgy érzem, hogy itt vannak olyan területek, amik érdekelnek. Annyi mindent adott nekem a sport, hogy szeretném a későbbiekben viszonozni ezt, akár vezetői szinten, akár szakmai irányítóként.”
A civil életben a tervek, álmok megvalósításának sokszor az anyagiak szabnak határt. András ezen a téren is a tudatosság híve: „Igyekszem tudatosan kezelni a pénzügyeimet. Sosem voltam az a típus, aki minden megkeresett pénzét egyből elköltötte, hanem inkább az, aki inkább kétszer is átgondolja, hogy szüksége van-e arra a ruhára, vagy órára, vagy bármire éppen. Néha előfordul, hogy megengedő vagyok magammal, és bár kétszer átgondolom, mire adok ki pénzt, mégis megveszek mondjuk egy elektronikai eszközt. Aztán van olyan, hogy még így sem esik jól kifizetni az árát – olyankor nem nézek oda.”
„Érdemes napi célokat kijelölnünk, mert ezek nélkül nehéz a hosszú távú célokat elérni. Én igyekszem minden este úgy lefeküdni, hogy nyugtázom, az aznapi teendőimet elintéztem, minden kis cél teljesült. Ha ezt megállapíthatom, akkor leszek boldog lefekvéskor, és motiváltabb a hosszú távú céljaim megvalósításában.”
További információk itt érhetők el.
Fotók: Szatmári András archív, Illyés Tibor / MTI
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
