SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Café Frei: a világsiker küszöbén

Frei Tamás elárulja, melyik szerinte a világ 5 legjobb kávéja, és merre terjeszkedik a népszerű magyar kávéházlánc.

Link másolása

Frei Tamás egy személyben televíziós újságíró, vállalkozó és regényíró is. Az újságírás befejeztével írni kezdett, most jelent meg negyedik André-kötete, az Agrárbárók. Ami viszont az életében állandó volt, a kávéhoz való végtelen vonzalma és a késztetés, hogy átadja másoknak is azt, amit tud róla. Kávézója abszolút nem átlagos: a szokásosnak mondható olasz kávémenü helyett a világ 6 kávékonyhájának kínálatát vonultatja fel. Sok-sok titkot árult el róla a Szeretlek Magyarországnak.

image

Viszlay Márk fotója

Ha csak egyet választhatna, akkor minek mondaná magát? Televíziós újságírónak, vállalkozónak vagy regényírónak?

- Ezeket szerintem nem lehet szétválasztani. A kávét, a kávézókat mi úgy csináljuk, hogy az a szórakoztatóipar része legyen. Ez az úgynevezett infotainment, amit én a Dossziéban csináltam és a regényírás során is csinálok: az információkkal szórakoztatok.

A regényírás során én abban reménykedem, hogy az olvasó, miközben olvas egy izgalmas kaland- vagy akcióregényt azokról a témákról, amiről a könyvek szólnak többet tud meg a regény befejeztével az első regényben az olaj- és a gázügyekről, a másodikban a bankszektor titkairól, a harmadikban a politikai és a gazdasági elit viszályáról, a negyedikben pedig a mezőgazdasági forradalomról. A Café Frei nem csak egy kávézó, ott a menü helyett találsz egy újságot, ami mindig megjelenik és tele van információkkal a kávévilágból. Azt reméljük, ha valaki nálunk kávézik, és egyre többet tud meg a kávéról, egyre nagyobb élvezettel fogyasztja majd azt.

11182236_849023458485839_7619366115863057564_n

Miket tudhat meg az ember a kávéról, ha itt iszik?

- Például, hogy milyen manufaktúra van mögötte, honnan jön az a kávé és milyen története van. Azokról az emberekről is többet megtudhat, akik valahol Dél-Amerikában termelik. Hogy nekik milyen gondjaik vagy örömeik vannak az életben.

Hogy és mikor döntött amellett, hogy a kávé az élete részévé válik?

- Az a döntés, hogy üzlet is lesz belőle, nagyjából tíz éve született meg. Egy jó barátommal vágtam bele, és mindig elviccelődünk azon, hogy ő győzött meg engem, vagy én őt, de ez talán mindegy is. A '90-es évek elején, mikor én még nem is televízióztam, elkeveredtem a kolumbiai drogháborúba. A több mint egy hónapos ottlétem alatt jártam életemben először kávéültetvényen.

image-3

Lenyűgözött az a világ, amit ott láttam: a természet, a termelés, az emberek, az ízek, minden.

Olyan ízű kávét ittam ott, hogy felmerült bennem a kérdés, mi romlik el a hosszú úton, mire a mi csészénkbe jut Magyarországon?

Rengeteget kutattam, olvastam, tájékozódtam a témában és végül olyan mániámmá vált ez az egész, hogy megkérdezte a barátom: ha ennyi mindent tudok a kávéról, miért nem csinálunk belőle üzletet?

Ez csak egy növény és egy ital, ami abból készül. Egy kávéházhoz mi mindent kell még ismerni?

- Első pillantásra sokkal komplikáltabbnak tűnik például egy étterem üzemeltetése és az, hogy ott mennyiféle dologhoz kell érteni. De ha az ember a “kávéházasdit” nem úgy csinálja, hogy csak annyit tud róla, hogy "valakik termesztették, valakik leszedték és megpörkölték, nekem csak adjátok ide, a sarki kávéházamban főzök eszpresszót és kapucsínót", akkor ez is egészen összetett dolog.

Mi az ültetvényen kezdjük a világ különböző kontinensein. Onnan az egész folyamatot mi csináljuk végig, egészen odáig, hogy új technológiákat is fejlesztünk. Így ez már egy irtó izgalmas dolog: ebben benne van a harmadik- kontra első világ, szegénység-gazdagság, politika, gazdaság, import-export, enteriőr, esztétika, pszichológia.

Ön mindehhez ért?

- Kettőnknek, akik vezetjük a céget, értenünk kell ezt az egészet. Nem mi vagyunk a legjobb kóstoló emberek, nem mi értünk a kávégépek technikai részleteihez, és nem mi értünk legjobban a dizájnhoz. Nyilván azért, mert míg én a televízióban dolgoztam, addig a dizájnerünk Hollandiában a szakmáját tanulta. Viszont kettőnknek

rá kell tudnunk látni az egész folyamatra és ez szerintem működik.

12279172_936505169737667_9189759085296653635_n

Érdekes, hogy míg a világ minden tájáról szállít kávét, harminc Café Frei van Magyarországon, három Erdélyben és egy-egy Halmstadban és Dublinban. Miért pont Skandinávia és Írország?

- Most nyílik Szlovákiában, Ausztriában, Franciaországban (Nizzában), Dubajban és Szaúd Arábiában is.

Az elmúlt évek azzal teltek, hogy kiépítettük a mi rendszerünket. Ma már nem vagyunk rákényszerülve, hogy egy olasz pörkölje meg vagy csomagolja be a kávénkat. Egyébként az üzlettársammal soha egy forintot sem vettünk ki ebből az üzletből. Azért, hogy újabb üzemeket (pörkölő-, csomagoló-, sütő-, fagyasztó- vagy fagylaltüzemet) építhessünk, méghozzá magyar munkaerőt alkalmazva. Most, hogy ez a rendszer felépült, elindulunk külföldre. A fent említett külföldi kávézókat pilot-kávéházaknak hívjuk, ahol leteszteljük, hogy az adott országban mennyire vevők az emberek arra a kávézó-típusra, ami elhozza a világ kultúráit egy helyre.

Az már látszik egyébként, hogy Svédországban ez inkább működik, mint Dublinban, ahol erősebb a tea- és a sörkultúra, mint a kávé. Az a tervünk, hogy jövő nyárig a világ minden táján lesz egy-egy kávézónk, ami majd megmutatja, érdemes-e terjeszkedni abban a régióban.

Ha leesne Ön elé egy UFO és azt kérné, mutassa meg neki a világ öt legjobb kávéját, melyeket mutatná meg neki feltétlenül?

- Az biztos, hogy nem lenne benne három olasz kávé, hanem a sokszínűségre törekednék, ahogy a Cafe Frei kínálatában is teszünk. Az olasz kávékonyháról el kell mondani, hogy szerintem igazságtalanul nyert a világ többi kávékonyháival szemben. Nyert, mert a világ kávézóinak 95 százalékban a menün eszpresszót, kapucsínót, lattét, satöbbit találod, ami amúgy az olasz presszó kávé különböző mennyiségű tejjel való felöntése. Az olasz kávé egy gyorsasági versenyt nyert meg. A beduin kávé három órán keresztül készül, de ma már nem mondhatod azt a vendégnek, hogy ennyit kell várni egy kávéra. Az olasz kávégép viszont egy perc alatt lefőzi ugyanazt a mennyiséget. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy

ugyan betennék a listára egy nagyon jó eszpresszót,

de a többit a gyorsasági versenyt elvesztő, de a minőségi versenyben diadalmaskodó kávékonyháról tenném be.

Feltétlenül választanék egy italt az

arab kávékonyhából.

Ezek a kávék úgy készülnek, hogy egy rézedényben többször felforralnak őrölt kávét, általában némi cukorral. Ha az Arab-félszigeten délnek indulunk, akkor különböző fűszerek keverednek bele, például kardamom vagy fahéj. Ha viszont Ázsia felé indulunk, akkor gyümölcsöket szoktak beletenni. Nekem ez utóbbi tetszik jobban,

ezért az UFO-nak megmutatnám az örmény narancskávét.

Biztos, hogy beletennék egyet a

japán konyhából is.

Ott egészen más eszközökkel csinálják a kávét: csepegtetik, hosszan, lassan és gyakran hidegen. Van egy ilyen japán csepegtető a floridai lakásomon, este elindítom, reggelre készül el az ital. Az is érdekes, hogy a japánok nagyon sokféle halmazállapotú kávét készítenek, például habot vagy zselét. Ezért megmutatnám neki a

tokiói gyömbér-habot csokoládés málnakávéval.

12006167_909836042404580_5556815234781135807_n

A latin kávékonyhában

magába az őrölt kávéba tesznek cukrot és az eszpresszó kávégépnél kisebb nyomású géppel készítik el. Ennek az a lényege, hogy víz előbb a barna cukrot éri, azt megolvasztja és a kávé a karamellán keresztül fő le. Ez egészen más ízkomponenseket visz a csészénkbe, mint a többi konyha kávéi. Ők egészen sokféle gyümölcsös, tejes kiegészítést tesznek mellé.

A magyar vendégek kedvence az összes kávénk közül a Costa Rica-i kókusz macchiato, ezt mutatnám meg neki.

Választanék még egyet a

francia kávékonyhából is,

de abból olyat, ami az egyik gyarmatországban kapott egy “csavart”. A francia kávé úgy készül, hogy forró, de nem forrásban lévő vízben áztatják, majd lepréselik. Lesz egy sűrű, az eszpresszónál hosszabb, de az americano-nál rövidebb fekete kávéja. Az afrikai fűszernövényes, tea-szerű növényeinek keveredése a kávéval nagyon érdekes. Én a

zanzibári szegfűszeg lattét mutatnám meg a mi UFO-nknak.

Milyen elvek alapján kerül be egy kávéital a kínálatba?

- Az összes kávékonyhát (arab, francia, olasz, japán, latin, amerikai) a menün tartjuk, ez biztos. Az első válogatási elv, hogy melyek azok a kávék, amiket egyáltalán technológiailag kínálni tudunk. Említettem a beduin kávét, amit mi kínálunk, de a három órás előállításből 2 óra 57 percet az üzemben végzünk, a maradék hármat a kávézóban. Akad azonban olyan kávé, amit lehetetlen kávéházban elkészíteni, ezek rögtön kimaradnak.

Az is fontos, hogy egy kávékonyhából maximum nyolc-tíz íz maradhat bent a kínálatban. Különben nem tudnak választani az emberek.

Van egy kalandor kávénk, két havonta egy új, ideiglenes ital a kísérletező típusoknak,

ha az tartósan jól szerepel, akkor betesszük a kínálatba, de szigorúan úgy, hogy egyet kiveszünk.

Most hány embernek ad munkát?

- Most körülbelül száznak csak a Café Frei keretein belül. Aztán a franchise-cégekben újabb százról beszélhetünk, azaz körülbelül kétszáz ember megy be Café Frei pólóban dolgozni egy nap.

hh

Mennyire autokratikus az Ön szerepe a cégben?

- Ketten irányítjuk ezt a céget a társammal, akivel nagyon jól fel van osztva közöttünk, hogy ki mit csinál. Én a szakmai dolgokért felelek és szórakoztatok. Ő viszont menedzseli a céget és nap mint nap fontos üzleti döntéseket hoz meg.

A gyermekei egyszer átveszik majd a céget?

- Nem így vannak nevelve, és a cég sem feltétlenül így van felépítve. Érdekli őket egyébként, Balázs fiam rendszeresen jár kávézni, de ő például Kelet-Ázsiai tanulmányokat szeretne az egyetemen tanulni. Zsófi lányomat érdekli a dizájn és a vendéglátás is, erre akar tovább tanulni. De én nem tolom ebbe az irányba őket, hogy “itt van egy családi vállalkozás, ezt át kéne venni”.

Fotók forrása: Café Frei

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: