SIKERSZTORIK
A Rovatból

Te is lehetsz gyalogból királynő – Sikeres nők, akiknek az életét a sakk változtatta meg

Mi a közös a világ legjobb női sakkozójában, a pilótában, a bírónőben, az orvosban, az informatikusban és a marketing guruban? Hogy egy férfiak uralta világban küzdötték magukat gyalogból királynővé.
Fotó: Kucsera Lilla - szmo.hu
2022. szeptember 20.


Link másolása

Bizonyára ismerős lehet a Queens Gambit (magyarul: Vezércsel) világhírű Netflixes sorozata, ahol Beth Harmon sorsát követhetjük végig az árvaháztól a sakkvilágbajnokságokig. De ne menjünk ennyire messzire, hiszen Polgár Judit – minden idők legjobb női sakkozójának – története valós példát adhat mindnyájunknak arról, hogy nem lehetetlen egy alapvetően maszkulin játékban nőként érvényesülni, csak több kitartást, vagy egy vezércselt igényel.

Kucsera Lilla – Judit mellett – összesen öt sikeres nővel beszélgetett, arról, hogy milyen képességeket köszönhetnek a sakknak, hogyan tudtak érvényesülni a gyakran férfiak uralta szakmákban, és mit tanácsolnak a jövő generációinak.

„Évek óta vesszőparipám a gyerekek kreatív fejlesztése a sakkon keresztül, ezzel párhuzamosan pedig fontosnak tartom, hogy a lányok is legyenek ugyanazokkal a lehetőségekkel megkínálva a tudományos területeken, mint a fiúk.

Sokszor szembesülök azzal, hogy pályaválasztáskor a lányok nem mernek olyan szakmákat választani, amelyek a “fiús” kategóriába esnek, mert gyakran saját magukról sem hiszik el, hogy képesek lennének mérnökként vagy tudósként megállni a helyüket.

Fontos, hogy a gyerekek elhiggyék: nem a nemük számít, hanem az, hogy bízzanak magukban és a képességeikben, amiben óriási szerepük van a körülöttük lévő embereknek” – mondja Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női játékosa.

Alberti Dorina webfejlesztő és marketing-tanácsadó, ügyfelei között Magyarország legnagyobb hotel- és étteremláncai sorakoznak.

– 13 évesen kezdett sakkozni. Milyen képességeket köszönhet a sakknak?

– Többek között azt tanultam meg a sakkból, hogy ne vesszek el a részletekben, hanem mindig egy cél lebegjen a szemem előtt, és annak az eléréséhez rendeljek stratégiát, komplexen kezeljem a feladatokat. Ha fel kell áldoznom egy fontos bábut, ám legyen, a lényeg, hogy az a bizonyos lépés szinkronban maradjon a célommal. A marketingben, ha erős brandet szeretnénk építeni, nem állhatunk meg egy darab posztnál, ami sok lájkot kapott, mert az tévútra visz.

A sakkban is egy dolog számít: hogy ki ad mattot a másiknak. Jó, ha húzol három erős lépést a játékban, de ha nem a végcél felé menetelsz, akkor elaprózod az erőidet és veszíteni fogsz.

A sakk megnyitásban az a lényeg, hogy fogd a centrumot és a tisztjeid mozgékonyak legyenek. Itt még nem derül ki, hogy hol van a helyük, de fontos, hogy bármikor oda tudj menni velük, ahová kell. A munkában is ezt vallom: jó, ha körvonalazódik a fejedben, hogy hová akarsz eljutni, hiszen gyorsan változik a világ, különösen most, ezért lényeges hogy tudj alkalmazkodni, gyorsan tanulj, és át tudd csoportosítani az erőforrásaidat, ha szükséges.

A sikerhez tudni kell áldozatot hozni. Látni kell, hogy egy cserénél nem feltétlenül kerülök hátrányba annak ellenére sem, hogy leadok az erőforrásaimból. A pozíció ugyanis fontosabb, mint a bábumennyiség. Illúzió, hogy mindig a legerősebb figurához kell ragaszkodni, mert nem abban van az erőnk, hanem a teljes állásban. Éppen ezért tudni kell elengedni a dolgokat a nagyobb eredmény érdekében. Az üzleti életben előnyt jelent, ha így tudunk magunkra és a döntéseinkre nézni.

– Mit üzen a jövő generációinak?

– Úgy gondolom, hogy az embernek meg kell találnia a saját erősségeit. Ami jól megy, aszerint kell játszanod. Ha te a zárt állásokban vagy jó, érdemes afelé terelni a játékot, ha a nyitottakban, akkor úgy indítani stb. Akármennyire is küzdünk ellenük, az évezredek alatt kialakult sztereotípiák ösztönszinten benne vannak az emberekben.

Ha elfogadod, hogy egyes területeken gyengébb vagy, és inkább az erősségeidre koncentrálsz és erre építkezel, akkor függetlenül attól, hogy milyen nemű vagy, jelentős sikereket érhetsz el. Én például felismertem, hogy az empátiámnak köszönhetően nagyon jól megy a kapcsolatépítés, és ezt az előnyömre tudom fordítani az üzleti életben.

Csiszár Alina folyamatmérnök egy galvanizáló üzemben, mellette repülő pilóta.

„Alázatot, fegyelmet és tapintatosságot kaptam a sakktól. Már 8 éves koromtól versenyekre jártam, amikor pedig visszamentem óvodásokat tanítani, azonnal láttam, hogy ki sakkozik és ki nem. A sakkosok csendesebbek voltak, odafigyeltek a másikra, tiszteletteljesebben viselkedtek, amit magamon is tapasztalok.

A sakk a vizualitásomat is fejlesztette: erős a térlátásom és jó vagyok a 3D-s modellalkotásban, ami a foglalkozásomhoz kell. A repülésnél pedig elengedhetetlen a jó tájékozódó képesség és a gyors döntéshozatal. Penge a memóriám, tisztán fel tudok idézni dolgokat, helyszíneket, eseményeket és nálam nincs olyan, hogy elfelejtek valamit, hogy hová tettem.

Azoknak a lányoknak, akik bizonytalanok a jövőjüket illetően azt üzenem, hogy sztereotípiák ide vagy oda, félelemből nem lehet táplálkozni. Hátrányban éreztem magam az egyetem elején, de ahogy elkezdtem beszélgetni a tanáraimmal erről, a helyzet pozitívan változott. Úgy gondolom, hogy a szülőknek és az oktatóknak is nagy szerepük van benne, hogy a gyerek elsősorban érezze jól magát abban, amit csinál. Hiszem, hogy egy lány gyalogból királynővé válhat, ezt már számos sikeres magyar nő bebizonyította.”

Kabai Krisztina sürgősségi orvos, 8 éven át sakkozott versenyszerűen.

„Képzeljük el, hogy a sakkban mi vagyunk a hadvezérek, és egyszerre több bábut kell irányítanunk a csatatéren egy stratégia szerint. Nem ritka, hogy egyszerre 10-15 beteget menedzselek. Az egyiket éppen vizsgálom, a másiknak elkészült a laborja, a harmadikat éppen hazaengedem, a negyedik rosszul lesz… Éppen ezért a lépéseket folyamatosan újra kell tudnom rangsorolni, aszerint, hogy kivel foglalkozom éppen, és ki következzen a sorban. Pont, mint a sakkban.

Nem értek egyet azzal, hogy a mai napig külön lány-fiú kategória van a sakkban, idejétmúltnak tartom. Ez azt sugallja, hogy a fiúk okosabbak a lányoknál. Ugyanabban a játékban vagyunk, ugyanazokkal a képességekkel – akkor nekünk miért kell kevesebb pontot elérnünk ugyanahhoz az eredményhez?

Úgy vélem, azzal kell foglalkoznunk, amivel igazán szeretnénk, amiben örömöt lelünk. Nem kell megfelelni a társadalmi elvárásoknak. A mentőorvoslás sem nőies szakma, nekem is mondták, hogy nem fognak rám úgy figyelni, mert nő vagyok, de nem így lett. Nem attól lesz nőies egy nő, hogy a konvenciókhoz illeszkedő szakmát választ. Ez idejétmúlt felfogás. A lányok is ráébrednek, hogy ugyanolyan okosak és kitartóak, mint a fiúk, szerintem ebbe az irányba halad a világ.”

Majosházi Linda családjogi bíró, elmondása szerint hivatása kitartást, előrelátást és céltudatosságot igényel.

„A tárgyaláson mindig látnom kell előre, hogy mi lesz a következő lépés, csakúgy, mint a sakkban. Ez egy három pólusú ügy, ahol a peres felek egymással szemben állnak, a bíró pedig köztük. Pontosan kell tudnom, hogy milyen stratégia mentén vezetem le a pert. Ha a sakkban megtanulod, hogy hogyan reagálj kritikus szituációban, azt a tapasztalatot a munkába is át tudod vinni. Nekem ez abszolút ösztönösen jön, amit 8 év sakkozásnak köszönhetek.”

Mátyás-Kollár Gabriella két aktívan sakkozó kisgyermek anyukája, az egyik legnagyobb multinacionális pénzügyi vállalat informatikai részlegének operációs igazgatója.

„A munkám során folyamatosan tapasztalom, hogy milyen előnyei vannak a STEM területen a logikus, kreatív gondolkodásnak, mely a sakk révén fejleszthető, így nem is volt kérdés, hogy bevezetem a gyermekeimet ebbe a világba. 11 évesen kezdtem el kódolni, azonnal megkedveltem ezt a fajta logikus gondolkodásmódot, és szeretném elősegíteni, hogy minél több fiatal nő kipróbálhassa magát a programozásban.”

Polgár Judit szerint gyakorlati válaszokra és hiteles példákra van szükség ahhoz, hogy a lányok bátrabban válasszanak pályát és helyezkedjenek el a különböző tudományos területeken.

„Az volna az ideális, ha egy pályakezdő sikerét nem a neme, hanem elsősorban a képessége, a tudása, valamint a lelkesedése határozná meg. Példaképekre, inspiráló személyiségekre van szükség, akikre felnézhetnek a fiatalok. Az idei Világsakkfesztivál központi témája adta magát: nők a sakkban - nők a tudományban. Olyan inspiráló előadókat hívtunk a világ minden tájáról, akiktől rengeteget tanulhatunk, nem mellesleg szenvedélyük a sakk.

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan lehet jobb hely a Föld, és fontosnak tartjátok, hogy több nő dolgozhasson a természettudományokban, akkor titeket is várnak szeretettel a Morgan Stanley támogatásával létrejött eddigi legnemzetközibb Világsakkfesztiválon személyesen, október 8-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Az esemény élő közvetítéseihez online is kapcsolódni lehet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk