Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.
A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy
Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.
A mostani díj azt igazolja, hogy
Az új várak, amelyekkel a park bővült:
Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.
Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.
A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.
Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.
Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.
Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.
A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.