/sikersztorik/media-hungary-nezz-bele-a-media-jovojebe/
NULL
hirdetés

SIKERSZTORIK

Média Hungary: nézz bele a média jövőjébe!

Mit mond a Facebook és a Netflix képviselője? Hogyan épített közösséget Pál Feri atya? Minden kiderül az idén 21 éves Media Hungary-n.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. április 27.

hirdetés

Ha a lehető legrövidebb időn belül találkozni szeretnél a magyar média legfontosabb szereplőivel, akkor elég elutaznod Siófokra május 10-én vagy 11-én, ugyanis a Media Hungary konferencián garantáltan a legnagyobb lesz a médiaszemélyiségek, újságírók, kiadóvezetők előfordulási valószínűsége. Hogyan vált a Media Hungary Magyarország egyik legrangosabb konferenciájává és mitől lesz idén különleges? - erről kérdeztük a konferencia megálmodóját és főszervezőjét, Csermely Ákost.

- Kik lesznek idén azok az előadók, akik húzónévnek számíthatnak?

- 17 külföldi előadót várunk idén, mind igazán meghatározó szakemberek.

Samir Husnit csak Mr. Magazinként emlegetik, nem véletlenül, mert mindent tud a magazinpiacról,

hirdetés

de itt lesz az UFA Show & Factual vezetője, Ute Biernat, és meghallgathatjuk majd a Facebook és a Netflix képviselőjét is.

A magyar előadók között szerepel majd minden magyarországi lapkiadónak, elektronikus médiacsatornának, online sajtóterméknek a vezetője. Sztárok nélkül sincs ma már konferencia:

Kasza Tibitől megtudhatjuk, hogy hogyan építette fel magát zseniálisan a Facebookon, Soma pedig a közösségépítés tapasztalatairól beszél majd.

sas_t_pokorny

Sas István és Pokorny Lia különleges performansza nemcsak informatív volt, de szórakoztató is - a neves reklámszakember idén is ott lesz a konferencián

11270650_10153929732506632_132637371439747073_o

- Mi az idei konferencia mottója és miért pont erre esett a választás?

- Idei mottónk:

Az élmények birodalma.

Mindenki mindig az élményt keresi, a médiafogyasztók élményvadászok is egyben, mint ahogy vásárlók is. Az idei Media Hungaryn az élményszerzés teljes spektrumát vizsgáljuk: a televízió, a sajtó, az internet, a rendezvények, a plakátok, a koncertek, a konferenciák, sőt, még a vásárlás pillanata is idetartozik, mert ma már ezeket be lehet építeni a különböző kampányokba. Az élményvadászokkal szemben pedig ott állnak az élményszolgáltatók : tehát a bevásárlóközpontok, rendezvényszervezők, kiadók, tévécsatornák stb. A vizsgálódásunknál a fogyasztói társadalmat három részre osztottuk:

digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók és digitális analfabéták.

Ezt a három csoportot egymáshoz viszonyítva figyeljük meg: hogy melyik hogyan viszonyul a médiafogyasztáshoz, milyen tartalmakat részesít előnyben, vagy akár hogyan szeretne azért fizetni. Ehhez készítünk elő egy nagy kutatást az NRC Hungary kutatócéggel közösen, amilyenre még eddig nem volt példa, az eredményeket pedig a Media Hungaryn fogjuk ismertetni.

11143661_10153927616641632_1360014646691916349_o

Az előadótermeken kívül is mindig nagy a nyüzsgés

A Media Hungary számokban:

2 nap, 5 előadóterem, 10 konferenciatematika, 1800 résztvevő,

250 előadó

- Van-e olyan program, ami most először lesz a konferencián?

- Mindig vannak újdonságok. Idén például tanulhatunk az érvelés művészetéről, de foglalkozunk a kérdezés művészetével is. Az is újszerűnek hathat, hogy bizonyos témákban ki lesz az előadó:

arról például, hogy hogyan érdemes közösséget építeni, idén Pál Ferenc atya fog beszélni.

Híve vagyok annak, hogy szórakoztatva érdemes tanítani, és a bulvárt sem tartom szitokszónak, sajnos hazánkban inkább negatív jelentéssel bír. A komoly témák mellett nálunk mindig helyet kapnak azok a szórakoztatóbb tartalmak is, amiknél az emberek kicsit fellélegezhetnek.

- 21 éves a Media Hungary. Mi a legnagyobb különbség az első és a mostani konferencia között?

- Az első konferenciánál, amikor a médiatörvény megszületett 1996-ban, gyakorlatilag még nem volt kereskedelmi televíziózás. Kereskedelmi jellegű tévék már voltak, mint az A3, de igazából a közszolgálati televízió dominált. Akkor kezdtek el alakulni a kereskedelmi televíziózásban érdekelt csoportosulások, és a konferencián leginkább arról beszélgettünk, hogy mi a legfőbb különbség a közszolgálati és a kereskedelmi jellegű tartalomszolgáltatás között. Főleg a televíziózással foglalkoztunk, mivel a médiatörvény az elektronikus médiumokra vonatkozott.

Ehhez képest ma Magyarországon 117 magyar nyelvű tévécsatorna van, kb. 250 rádiócsatorna, a rengeteg internetes portál 5,5 millió embert ér el. Sokkal polarizáltabb, apró darabokra szóródott médiarendszer alakult ki, amelyben a médiumok érdeke alapvetően a nyereséges működés, ezen múlik a létfenntartásuk is.

Ezért mára a konferencia előadóinak az egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyien fogyasztják őket, mennyire tudják eladni magukat, mert ez a létük

– és ez egy óriási különbség a korábbi időszakhoz képest, amikor a közszolgálati csatornánál nem múlott a nézettségen az adott műsor adásba kerülése, a készítőinek a fizetése.

10986965_10153929642226632_7513930579391210078_o

A plenáris teremben az érdekesebb előadásoknál alig marad szabad ülőhely

- Látogatói szemszögből szembetűnőek lehetnek a technikai újítások is: mobilapplikációból lekövethető program, kiadók és tévécsatornák standjai külön programokkal...

- 21 évvel ezelőtt valóban nem volt még hasonló, minimális kiállítást láthattak a résztvevők főleg technikai berendezésekkel. Akkor még két szekcióra osztódtunk, ma pedig mindkét napon 5-5 teremben zajlik a program, mondhatni 5 külön konferencia párhuzamosan. Televíziós módszerrel dolgozunk: nincsenek szünetek, gyakorlatilag kedden 10 órakor elkezdjük, és folyamatosan tartanak a programok úgy, hogy egyszer állunk le, szerda hajnalban 5 és 8 között, egy gyors takarításra. Rendszerint borzasztó fárasztó ez a két nap, de rengeteg élményt, tanulságot ad.

- Emellett a feszített tempó mellett van-e egyáltalán lehetősége a főszervezőnek belehallgatni az előadásokba?

- A programot magam írom az elejétől a végéig, így pontosan tudom, hogy milyen témákról van szó a konferencián. Miután összeállt a váz, felkérem az előadókat, kiválasztom a fórumrésztvevőket. Bármennyire is szeretnék, az öt teremben nem tudok ott lenni egyszerre, ezért utólag hallgatom vissza az előadásokat, mert mindegyikre kíváncsi vagyok.

Csermely Ákos

Már 12 éves korában tévés akart lenni. A híradástechnikai szakközépiskolát is ezért választotta. 1981-től a Magyar Televízió munkatársa lett. Vágóként kezdett, majd a Külpolitikai szerkesztőséghez került, ahol Baló Györgyöt tartotta nagy mesterének. A 80-as években szinte az egész világot bejárta a műsorkészítésnek köszönhetően - Kambodzsától Kubáig.

1989-től egy reklámügynökséggel működött együtt, később animációs stúdióban is volt érdekeltsége. 1994-től az A3 Televíziónál dolgozott. 1995-en szervezet meg az első Media Hungary konferenciát feleségével, akivel a mai napig közösen dolgoznak a konferenciák előkészítésén. 2000 óta már csak erre koncentrál, a Media Hungary mellett az Internet Hungary, a Kamera Hungária, a Mobil Hungary és az Evolution konferenciák kitalálója és szervezője. Két gyermek édesapja, és két kutya boldog tulajdonosa.

- Jó pár évvel ezelőtt az is furcsa lett volna, hogy olyan szekciók vannak a konferencián, mint „Közösség” vagy „HR”. Mostanra ez teljesen természetes?

- Óriási az érdeklődés a HR-es dolgok iránt. A digitalizáció a média minden szintjét befolyásolja, át kell alakítani csapatokat, hogy hatékonyabban működhessenek, a technikai újítások más munkatempót, munkamódszereket igényelnek. Három éve kísérleteztünk először ezzel a témával, le akartuk mérni, mennyire érdekli a médiában dolgozókat az, ami HR-es kötődésű, és telt ház volt, ahogy rendszerint azóta is. De legalább ennyire népszerű a korábbi időkhöz képest szintén újdonságnak ható neuromarketing, vagy a tartalommarketing és a közösségi média is.

media_hungary_eloadokŐk mind a tavalyi konferencia előadói, műsorvezetői, vendégei voltak

- Mi az a három legfőbb érv, amivel valaki meggyőzhető, hogy érdemes ellátogatnia a Media Hungary konferenciára?

- Első pont, hogy a média mindenkinek nyitva áll. Ma már az alacsony beszállási költségek és a könnyű fogyasztói elérések miatt mindenki számára adott a lehetőség, hogy beszálljon, kipróbálja magát. Második, hogy a Media Hungary-n sokat lehet tanulni mindehhez. Harmadik pont pedig, hogy a konferencián lehet találkozni a média teljes spektrumának képviselőivel, meg lehet őket ismerni személyesen is.

Ha kíváncsi vagy a teljes programra, KATTINTS IDE, regisztrálni ITT TUDSZ

(Fotók: Media Hungary Facebook oldala)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK

Ő Karikó Katalin magyar kollégája, Pardi Norbert, akinek szintén nagy szerepe volt a Pfizer-BioNTech vakcina kifejlesztésében

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora a Klubrádióban mesélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként. De a kutatása részleteiről is beszámolt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

hirdetés

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

"A legnagyobb dolog, amit hozzátettem talán ehhez az egészhez, az az, hogy 2017 tavaszán - tehát lassan 4 éve - a legeslegelső publikáció, amiben megmutattuk, hogy ez ténylegesen használható vakcinálásra ez a platform, azt mi követtük el. Ez a Nature című folyóiratban jelent meg, én vagyok az első szerző. És természetesen Katalin és Drew Weissmann is aktívan közreműködtek ebben"

- mesélte Pardi Norbert.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az Év Embere díjat 2020-ban

Tíz jelölt közül választhattak a nézők, talán nem meglepő, hogy így döntöttek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 03.

hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy magyar orvosprofesszort is lovaggá üt II. Erzsébet

Szakmány Tamás a súlyos betegek kórházi ellátását koordinálta a koronavírus-járvány alatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 02.

hirdetés

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

A koronavírus-járvány kitörésekor rendkívül fontos szerepet kaptak az anesztezológus szakorvosok, Szakmány professzor a súlyos betegek kórházi ellátásának walesi koordinátora lett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Alig akarta elhinni a magyar orvos, hogy Erzsébet királynő kitüntette őt a munkájáért

Szakmány Tamás a súlyos betegek ellátását koordinálta, emellett többek közt kutatómunkájával is segítette a járvány elleni harcot Walesben.
Fotó: MTI/AP/PA Pool/Victoria Jones - szmo.hu
2021. január 04.

hirdetés

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

a Walesben élő és dolgozó Szakmány Tamás a Brit Birodalmi Rend tagja lett.

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Szakmány Tamás idén dupla annyi időt töltött a kórházban, mint békeidőkben.

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

hirdetés

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

"Láttam, hogy jött egy email, de kétszer is meg kellett néznem, hogy ez tényleg igaz-e, nem egy átverés"

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: