hirdetés

SIKERSZTORIK

Média Hungary: nézz bele a média jövőjébe!

Mit mond a Facebook és a Netflix képviselője? Hogyan épített közösséget Pál Feri atya? Minden kiderül az idén 21 éves Media Hungary-n.

Link másolása

hirdetés

Ha a lehető legrövidebb időn belül találkozni szeretnél a magyar média legfontosabb szereplőivel, akkor elég elutaznod Siófokra május 10-én vagy 11-én, ugyanis a Media Hungary konferencián garantáltan a legnagyobb lesz a médiaszemélyiségek, újságírók, kiadóvezetők előfordulási valószínűsége. Hogyan vált a Media Hungary Magyarország egyik legrangosabb konferenciájává és mitől lesz idén különleges? - erről kérdeztük a konferencia megálmodóját és főszervezőjét, Csermely Ákost.

- Kik lesznek idén azok az előadók, akik húzónévnek számíthatnak?

- 17 külföldi előadót várunk idén, mind igazán meghatározó szakemberek.

Samir Husnit csak Mr. Magazinként emlegetik, nem véletlenül, mert mindent tud a magazinpiacról,

hirdetés

de itt lesz az UFA Show & Factual vezetője, Ute Biernat, és meghallgathatjuk majd a Facebook és a Netflix képviselőjét is.

A magyar előadók között szerepel majd minden magyarországi lapkiadónak, elektronikus médiacsatornának, online sajtóterméknek a vezetője. Sztárok nélkül sincs ma már konferencia:

Kasza Tibitől megtudhatjuk, hogy hogyan építette fel magát zseniálisan a Facebookon, Soma pedig a közösségépítés tapasztalatairól beszél majd.

sas_t_pokorny

Sas István és Pokorny Lia különleges performansza nemcsak informatív volt, de szórakoztató is - a neves reklámszakember idén is ott lesz a konferencián

11270650_10153929732506632_132637371439747073_o

- Mi az idei konferencia mottója és miért pont erre esett a választás?

- Idei mottónk:

Az élmények birodalma.

Mindenki mindig az élményt keresi, a médiafogyasztók élményvadászok is egyben, mint ahogy vásárlók is. Az idei Media Hungaryn az élményszerzés teljes spektrumát vizsgáljuk: a televízió, a sajtó, az internet, a rendezvények, a plakátok, a koncertek, a konferenciák, sőt, még a vásárlás pillanata is idetartozik, mert ma már ezeket be lehet építeni a különböző kampányokba. Az élményvadászokkal szemben pedig ott állnak az élményszolgáltatók : tehát a bevásárlóközpontok, rendezvényszervezők, kiadók, tévécsatornák stb. A vizsgálódásunknál a fogyasztói társadalmat három részre osztottuk:

digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók és digitális analfabéták.

Ezt a három csoportot egymáshoz viszonyítva figyeljük meg: hogy melyik hogyan viszonyul a médiafogyasztáshoz, milyen tartalmakat részesít előnyben, vagy akár hogyan szeretne azért fizetni. Ehhez készítünk elő egy nagy kutatást az NRC Hungary kutatócéggel közösen, amilyenre még eddig nem volt példa, az eredményeket pedig a Media Hungaryn fogjuk ismertetni.

11143661_10153927616641632_1360014646691916349_o

Az előadótermeken kívül is mindig nagy a nyüzsgés

A Media Hungary számokban:

2 nap, 5 előadóterem, 10 konferenciatematika, 1800 résztvevő,

250 előadó

- Van-e olyan program, ami most először lesz a konferencián?

- Mindig vannak újdonságok. Idén például tanulhatunk az érvelés művészetéről, de foglalkozunk a kérdezés művészetével is. Az is újszerűnek hathat, hogy bizonyos témákban ki lesz az előadó:

arról például, hogy hogyan érdemes közösséget építeni, idén Pál Ferenc atya fog beszélni.

Híve vagyok annak, hogy szórakoztatva érdemes tanítani, és a bulvárt sem tartom szitokszónak, sajnos hazánkban inkább negatív jelentéssel bír. A komoly témák mellett nálunk mindig helyet kapnak azok a szórakoztatóbb tartalmak is, amiknél az emberek kicsit fellélegezhetnek.

- 21 éves a Media Hungary. Mi a legnagyobb különbség az első és a mostani konferencia között?

- Az első konferenciánál, amikor a médiatörvény megszületett 1996-ban, gyakorlatilag még nem volt kereskedelmi televíziózás. Kereskedelmi jellegű tévék már voltak, mint az A3, de igazából a közszolgálati televízió dominált. Akkor kezdtek el alakulni a kereskedelmi televíziózásban érdekelt csoportosulások, és a konferencián leginkább arról beszélgettünk, hogy mi a legfőbb különbség a közszolgálati és a kereskedelmi jellegű tartalomszolgáltatás között. Főleg a televíziózással foglalkoztunk, mivel a médiatörvény az elektronikus médiumokra vonatkozott.

Ehhez képest ma Magyarországon 117 magyar nyelvű tévécsatorna van, kb. 250 rádiócsatorna, a rengeteg internetes portál 5,5 millió embert ér el. Sokkal polarizáltabb, apró darabokra szóródott médiarendszer alakult ki, amelyben a médiumok érdeke alapvetően a nyereséges működés, ezen múlik a létfenntartásuk is.

Ezért mára a konferencia előadóinak az egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyien fogyasztják őket, mennyire tudják eladni magukat, mert ez a létük

– és ez egy óriási különbség a korábbi időszakhoz képest, amikor a közszolgálati csatornánál nem múlott a nézettségen az adott műsor adásba kerülése, a készítőinek a fizetése.

10986965_10153929642226632_7513930579391210078_o

A plenáris teremben az érdekesebb előadásoknál alig marad szabad ülőhely

- Látogatói szemszögből szembetűnőek lehetnek a technikai újítások is: mobilapplikációból lekövethető program, kiadók és tévécsatornák standjai külön programokkal...

- 21 évvel ezelőtt valóban nem volt még hasonló, minimális kiállítást láthattak a résztvevők főleg technikai berendezésekkel. Akkor még két szekcióra osztódtunk, ma pedig mindkét napon 5-5 teremben zajlik a program, mondhatni 5 külön konferencia párhuzamosan. Televíziós módszerrel dolgozunk: nincsenek szünetek, gyakorlatilag kedden 10 órakor elkezdjük, és folyamatosan tartanak a programok úgy, hogy egyszer állunk le, szerda hajnalban 5 és 8 között, egy gyors takarításra. Rendszerint borzasztó fárasztó ez a két nap, de rengeteg élményt, tanulságot ad.

- Emellett a feszített tempó mellett van-e egyáltalán lehetősége a főszervezőnek belehallgatni az előadásokba?

- A programot magam írom az elejétől a végéig, így pontosan tudom, hogy milyen témákról van szó a konferencián. Miután összeállt a váz, felkérem az előadókat, kiválasztom a fórumrésztvevőket. Bármennyire is szeretnék, az öt teremben nem tudok ott lenni egyszerre, ezért utólag hallgatom vissza az előadásokat, mert mindegyikre kíváncsi vagyok.

Csermely Ákos

Már 12 éves korában tévés akart lenni. A híradástechnikai szakközépiskolát is ezért választotta. 1981-től a Magyar Televízió munkatársa lett. Vágóként kezdett, majd a Külpolitikai szerkesztőséghez került, ahol Baló Györgyöt tartotta nagy mesterének. A 80-as években szinte az egész világot bejárta a műsorkészítésnek köszönhetően - Kambodzsától Kubáig.

1989-től egy reklámügynökséggel működött együtt, később animációs stúdióban is volt érdekeltsége. 1994-től az A3 Televíziónál dolgozott. 1995-en szervezet meg az első Media Hungary konferenciát feleségével, akivel a mai napig közösen dolgoznak a konferenciák előkészítésén. 2000 óta már csak erre koncentrál, a Media Hungary mellett az Internet Hungary, a Kamera Hungária, a Mobil Hungary és az Evolution konferenciák kitalálója és szervezője. Két gyermek édesapja, és két kutya boldog tulajdonosa.

- Jó pár évvel ezelőtt az is furcsa lett volna, hogy olyan szekciók vannak a konferencián, mint „Közösség” vagy „HR”. Mostanra ez teljesen természetes?

- Óriási az érdeklődés a HR-es dolgok iránt. A digitalizáció a média minden szintjét befolyásolja, át kell alakítani csapatokat, hogy hatékonyabban működhessenek, a technikai újítások más munkatempót, munkamódszereket igényelnek. Három éve kísérleteztünk először ezzel a témával, le akartuk mérni, mennyire érdekli a médiában dolgozókat az, ami HR-es kötődésű, és telt ház volt, ahogy rendszerint azóta is. De legalább ennyire népszerű a korábbi időkhöz képest szintén újdonságnak ható neuromarketing, vagy a tartalommarketing és a közösségi média is.

media_hungary_eloadokŐk mind a tavalyi konferencia előadói, műsorvezetői, vendégei voltak

- Mi az a három legfőbb érv, amivel valaki meggyőzhető, hogy érdemes ellátogatnia a Media Hungary konferenciára?

- Első pont, hogy a média mindenkinek nyitva áll. Ma már az alacsony beszállási költségek és a könnyű fogyasztói elérések miatt mindenki számára adott a lehetőség, hogy beszálljon, kipróbálja magát. Második, hogy a Media Hungary-n sokat lehet tanulni mindehhez. Harmadik pont pedig, hogy a konferencián lehet találkozni a média teljes spektrumának képviselőivel, meg lehet őket ismerni személyesen is.

Ha kíváncsi vagy a teljes programra, KATTINTS IDE, regisztrálni ITT TUDSZ

(Fotók: Media Hungary Facebook oldala)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Harmadszorra is a világ legjobbjai közé választottak egy magyar pezsgőt
A Hungaria Rosé Extra Dry az aranyérem mellett a tíz legjobb tétel egyike is lett.

Link másolása

hirdetés

Immár harmadik egymást követő évben került a legjobb, aranyérmes pezsgők közé a Hungaria Rosé Extra Dry pezsgő a világ egyik legrangosabb pezsgőversenyén, a Franciaországban megrendezett Effervescents du Monde-on.

A Burgundiában 19. alkalommal megtartott összemérettetésen 20 ország 490 pezsgője versengett az elmúlt hetekben. A Hungaria Rosé Extra Dry az aranyérem mellett a tíz legjobb tétel egyike is lett, derül ki a Törley Pezsgőpincészet közleményéből.

A neves pezsgőverseny november 30. és december 3. között zajlott le a mintegy 80 főt számláló nemzetközi zsűri közreműködésével. A bírák a franciaországi Burgundiában található Château de Pierreclos-ban kóstolták végig a világ különböző tájairól származó pezsgőket. 52 arany- és 108 ezüstérem talált gazdára, köztük összesen 4 aranyéremet magyar versenyzők kaptak.

"Nemzetközi szinten talán nem is kívánhatnánk nagyobb elismerést a borászaink és pezsgőmestereink munkájának visszaigazolására, azonban az érmeken túl mindenek fölött az áll, hogy a magyar fogyasztóknak kiváló és állandó magas minőségű pezsgőt állítsunk elő”

– mondta Csomay András, a Törley Pezsgőpincészet marketingvezetője.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Az idén 80 éves Tordai Teri kapja az Arany Medál-életműdíjat 2021-ben
Gubás Gabi, Herendi Gábor, Tisza Kata, Gombó Viola Lotti és Molnár Áron is díjazottak lettek.

Link másolása

hirdetés

December 13-án, szerdán 15 órakor tartják az Arany Medál-díjak 13. átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban. A Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő által még szakmai pályafutása megkezdése előtt, kamaszként alapított kitüntetést az alábbi kategóriákban adják át:

Az év írója: Tisza Kata, író

Az év színésznője: Gubás Gabi, Jászai Mari-díjas színművész

Az év színésze: Molnár Áron, színművész

Az év filmrendezője: Herendi Gábor, filmrendező

hirdetés

Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Gombó Viola Lotti, színművész

Életműdíj: Tordai Teri, Kossuth-díjas színművész

Idén már ez a második Arany Medál-díjkiosztó, ugyanis a 2020-as év kitüntetettjei a koronavírus-járvány miatt, tavaly december helyett csak idén szeptemberben vették át kitüntetéseiket.

Herendi Gábor 2018-ban már megkapta az év filmrendezőjének járó Arany Medál-díjat. Korábban csak Hámori Gabriella, színművész érdemelte ki kétszer a díjat.

A mozilegenda Tordai Teri ebben a hónapban tölti be 80. életévét.

Az Arany Medál-díjasok most először vehetnek át művészeti alkotást: Szeredi Sára üvegtervező egyéni, homokfúvással készített üvegdíjait.

A koronavírus-járvány miatt szűk körben megrendezésre kerülő díjátadáson Orbán Bori, sanzonénekesnő, és Pánczél Kristóf zongoraművész lép fel. Orbán Bori a Kaláka Kiadó gondozásában, idén nyáron megjelent első lemeze, a Ma chanson szerzeményei közül énekel dalokat, valamint Édith Piaf sanzonjait és a rock ’n’ roll klasszikusának számító Chuck Berry ismert dalait adja elő. Az esemény állandó háziasszonya Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.

Díjat ad át: Bereményi Géza, Kossuth-díjas író, rendező, Halász Judit, Kossuth-díjas színművész, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész, Ábrahám Edit, Osváth Judit, Mészáros Béla és Gáspárfalvi Dorka színművészek, Benedek Szabolcs, József-Attila díjas író.

A díjazottak a villányi Vylyan Pincészet és az egri Kovács Nimród Borászat felajánlásából értékes borokat tartalmazó ajándékban, virágcsokorban, elismerő oklevélben részesülnek.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő kultúrafogyasztó kamaszként alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy hónapig lehet szavazni a világhálón, illetve a fővárosi Bethlen Téri Színházban és a 6színben, valamint a debreceni Apolló moziban. Évente tízezrek voksolnak, az Arany Medál-díjnak kéttucat médiapartnere van.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig hatvan művész vette át az Arany Medál-díjat. A korábbi elismertek között találni Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina, Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Fekete Ibolya, Szász János, Till Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György, Végel László szépírók nevét.

2021-es kitüntetettek

Tisza Kata

1980. augusztus 30-án született Marosvásárhelyen. A borosjenői és szegedi grófi család leszármazottja, Tisza Kálmán (1830-1902) miniszterelnök ükunokája. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán 2003-ban szerzett angolnyelv-tanári diplomát. Hat évig angolt tanított és vizsgáztatott a Bonus nyelviskolában, a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumban, mielőtt 2004-ben elkezdte újságírói tanulmányait a Komlósi Oktatási Stúdióban.

2005-ben rablótámadás érte, majd a kórházban eltöltött idő alatt belefogott első novelláskötete, a Pesti kínálat megírásába. Mivel az azonos évben megjelent könyvnek elsöprő sikere lett, számtalan médiafelkérést kapott: napilapoktól, magazinoktól, televízióktól és egy rádiótól is megkeresték. Szerkesztőként és műsorvezetőként a Duna TV, a Magyar Televízió, a Juventus Rádió és a TV2 televíziós és rádiós csatornáknál dolgozott, illetve számos újság és magazin munkatársa volt.

2006-ban jelent meg második kötete, a Reváns, amely hónapokig a sikerlisták élén állt, ezzel még nagyobb népszerűséget és még több rajongót szerzett. 2007-ben publikálta a Magyar Pszichó című regényét, amelyet 2008-ban a Doktor Kleopátra című követett. Antológiákban jelentek meg írásai, műfordításait is jegyzik.

2008-ban férjhez ment, visszavonult a nyilvánosságtól, és 2009 végéig a thaiföldi Phuketen élt a családjával. Hazatérése után évekig nem vállalt nyilvános szereplést, gyermekei nevelése mellett továbbtanult, és 2012-ben elvégezte az interkulturális pszichológia mesterszakot az ELTE-n, majd állami ösztöndíjat kapott innovatív öregedéskutatásaiért. 2013-16 között pszichológiai doktori kutatásait folytatta, és az ELTÉ-n oktatott. Doktori tanulmányait elvégezte, ám fokozatszerzés nélkül kilépett. 2017-ben nemzetközileg akkreditált coach minősítést szerzett és az általa kifejlesztett módszertanra épülő egyéni praxist nyitott, főként identitásválsággal és élethelyzeti krízisekkel küzdő kliensek számára. Ezidáig nyolc próza- és egy verseskötete jelent meg.

Irodalmi munkásságát traumafeldolgozó irodalomterápiás tevékenységként tartja számon az irodalmi kritika, saját műfaját a szépirodalom és tudományos ismeretterjesztés határán dolgozta ki. „A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözte a műfajokat, megalkotva a feldolgozásregény terápiás irodalmát” – Forgách Kinga újságíró így jellemezte műfajteremtő szándékát a Könyvesmagazin irodalmi magazinban. A Scolar Kiadónál az érzelmi bántalmazást elsőként bemutató és kezelő négykötetes sorozata után (Akik nem sírnak rendesen, A legjobb hely a városban te vagy, Most. Túlélő leszel, nem áldozat, Kékre szeretni) a legutóbbi kötete, az Egyedül az egyik legtöbb példányban elfogyott szépirodalmi alkotásnak számított 2021-ben. Tisza könyvei, amelyek tízezres példányszámban fogynak, a Scolar legnépszerűbb termékei.

Munkásságáért a legnépszerűbb magyar nyelvű mű szerzőjének járó „Év Könyve Díjat” vehette át a Most. – Túlélő leszel, nem áldozat című könyvért a Scolar Kiadótól 2020-ban.

Gubás Gabi

1974. április 7-én Debrecenben született. Tégláson nőtt fel, a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett. Ötéves korától színésznő szeretett volna lenni. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kerényi Imre osztályában.

1996-2003 között a Radnóti Miklós Színházban szerepelt. 2003-2004, majd 2009-2012 között szabadfoglalkozású színészként tevékenykedett. 2004-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2012-ben csatlakozott a Thália Színház társulatához, ahol már korábban is játszott.

A főiskola elvégzése óta változó rendszerességgel forgat. Számtalan magyar televíziós sorozatban és játékfilmben szerepelt, legismertebb mozgóképes szerepeit Sas Tamás Kalózok, Barnóczky Ákos Szőke kóla, Bereményi Géza Régimódi történet, Engert Péter Könnyek völgye, Kovács Dániel Richárd Válótársak, Dobó Kata El a kezekkel a Papámtól!, valamint Keith English Elk*rtuk című munkáiban játszotta.

A Thália Színház pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: kilenc darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban. 2019 óta sikerrel játssza Erzsébet osztrák császárnét, magyar királynét B. Török Fruzsina Sisi című előadásában, a Gödöllői Királyi Kastélyban, valamint a Polcz Alaine életét bemutató Teljes lényeddel című előadást a Tháliában. A színházbarátok a Karinthy Színházban is láthatják: Szabó P. Szilveszter Az ördög című, háromórás Molnár-adaptációjában Jolánt formálja meg.

Foglalkoztatott szinkronszínésznő: az Internetes Szinkron Adatbázis (ISZD) adatai szerint mintegy háromszázötven filmben szinkronizált, jobbára Jennifer Connelly, Salma Hayek, Gwyneth Paltrow, Marion Cotillard, Drew Barrymore, Keira Knightley, Diane Kruger magyar hangjaként. „Ő szólaltatja meg legtöbbször Jennifer Connelly-t és Salma Hayeket, valamint ő az a színésznő, aki egy kávé reklámját is igazi művészetté tudja tenni” – így jellemzi a magyarszinkron.hu szakmai honlap.

2016 óta az M5, a közmédia kulturális csatornájának a hangja, de több hangjáték, önálló lemez és reklámszinkronizálás is kötődik a nevéhez. 2013-ban a MikulásGyár hivatalos gyereklemezét Czutor Zoltán zeneszerzővel, énekessel közösen adták ki MákosGubás és a CzutorBorsók címmel, a bevétel teljes összegét a rászoruló gyerekek kapták.

2008-ban egy előadás közben lezuhant egy asztalról, és a kőpadlóba csalódott. „Nagyot estem a hátamra, és a csuklóm eltört egyszer, háromszorosára dagadt, de a szerepem nem erről szólt, ezért fájdalmat sem éreztem. Viszont ahogy lejövök a színpadról, szögre akasztom a szerepemet” – emlékezett vissza a Metropol napilapnak adott interjúban a balesetre. (A Starfactory című musical próbáin szintén baleset érte 2013-ban.)

Munkásságát 2016-ban Fonogram- és Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Molnár Áron

1987. december 18-án született Újvidéken. Négy éves korában családjával Magyarországra költöztek. Több lakhely után Veszprémben telepedtek le, ahol az általános iskolát végezte. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, ahol osztálytársa volt két későbbi főiskolás hallgatótársa: Farkas Dénes és Mohai Tamás színművészek.

2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Gálffi László és Ács János színművészek osztályában. A 2009/2010-es évadban a Vígszínházban töltötte a gyakorlatát, de első jelentősebb színpadi szerepét még harmadévesen kapta Molnár Ferenc Játék a kastélyban című komédiájában. 2010 és 2015 között a Szent István körúti társulat tagja volt. 2015 óta szabadúszó színművész.

Számtalan mozgóképes szerepe közül említésre méltó Tasnádi István Memo című televíziós filmjének pszichiátrián kezelt karaktere, Seress Ervin, valamint a Tóth János című napi sorozat egyik kiemelt mellékszerepe, Zsombor és A mi kis falunk című napi széria egyik főszerepe, Matyi. Epizódszerepekben láthatta a közönség, többek között A Viszkis, X - A rendszerből törölve, a Seveled című nagy nézettségű játékfilmekben.

Herendi Gábor Toxikoma című 2021-ben bemutatott játékfilmjében, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényéből készült, a szerzőről mintázott drogos színművészt kelti életre. „Nemrég került a mozikba a Toxikoma című film, melyben én alakítom Szabó Győzőt, akinek meg kell küzdenie a heroinfüggőségével. Ez az alkotás viszont csak egy eszköz, hogy beszéljünk a drogprevencióról. De hogyan lesz ebből ügy? Úgy, hogy a BRFK-val együttműködtünk, és négyszáz fiatalnak meséltünk a Toxikoma-stáb közönségtalálkozóin a kábítószerfüggőségről. A fiataloktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy számukra iszonyatosan aktuális ez a téma, a film után pedig biztosan nem fognak a szer után nyúlni. Célt értünk? Nagyon is” – nyilatkozta a Népszava napilapnak adott interjújában.

2021/22-ben forgatja a Hadik, a leghuszárabb huszár című, Szikora János által rendezett (számtalan akció- és harcjelenettel teli) kalandfilmet, amelyben Gvadányi József „költőhuszár” szerepét játssza. A Hadik 2022-ben kerül hazai moziforgalmazásba.

A noÁr Mozgalom alapítójaként az a célkitűzése, hogy a művészet, párbeszéd és a tettek erejével pozitív változásokra sarkallja a társadalmat. Meggyőződése, hogy pártpolitikától függetlenül érdemes azért dolgozni, hogy az emberek egy tudatos, cselekvő társadalmat alkotva szabadabb és nyitottabb országban éljenek. 2021-ben a mozgalomnak ítélték – az Amnesty International Magyarország jelölésére – a Grup Yorum-díjat az emberi jogokért való kiállásáért, amelyet október 23-án vett át a nyugat-olaszországi Sanremóban.

Munkásságát 2013-ban Junior Prima-díjjal ismerték el.

Herendi Gábor

1960. december 2-án született Budapesten. A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett diplomát 1984-ben, eredeti képesítése szerint fogorvos, de soha nem praktizált. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét, a Skyfilm Stúdiót, 1996 óta szabadúszó reklámfilmrendezőként dolgozik. 2001-ben mutatták be első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerika című vígjátékot, ami az év legnézettebb alkotása lett mintegy 600 ezer mozinézővel.

A nevéhez kötődik az előbbi mozifilm további két része (előbbi 2008-ban, utóbbi 2018-ban készült el), a Társasjáték című HBO-által gyártott heti sorozat, valamint a Magyar vándor című alternatív történelmi komédia (2004), a Kincsem című történelmi romantikus kalandfilm (2017), valamint a Toxikoma című életrajzi film, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényének filmfeldolgozása.

„Nagy vállalás volt csinálni egy olyan filmet, ami nem a poros elődöket követi, hanem újszerű és friss próbál lenni. És a visszajelzések azt mutatják, hogy sikerült. Pedig végig ez ment, hogy kit érdekel egy döglött ló története, meg egyáltalán a kosztümös történelmi film nem trendi most. Én ilyen szeretetet, amit ez a film kapott, még nem tapasztaltam. Ez jólesik a lelkemnek” – nyilatkozta a Rekorder című zenei szaklapnak adott interjújában a Kincsem sikere kapcsán. A magyar lósport és lótenyésztés legismertebb versenylovának történetét újragondoló alkotásra több mint 456 ezer néző váltott jegyet 2017/18-ban, ezzel Herendi filmje az Andy Vajna, majd a Káel Csaba nevével jelzett Magyar Nemzeti Filmalap – névváltoztatása után: Nemzeti Filmintézet – legnézettebb filmje lett a hazai moziforgalmazási adatok tekintetében. A film a valaha készült legdrágább magyar alkotás volt: mintegy 3 milliárd forintba került, de két hónappal és egy héttel premierjét követően bevétele már átlépte az 500 millió forintos határt, ezzel minden idők legsikeresebb magyar filmje lett. (Az eddigi hat játékfilmje közül a romantikus Lora kivételével mindegyik rekorddöntő nézőszámot ért el a hazai mozikban.)

Új játékfilmje, a 2021-es év második legnézettebb játékfilmjének számító Toxikoma kapcsán úgy nyilatkozott a Kultúrpart online kulturális magazinnak: „(…) Amikor a forgatókönyvben már jócskán benne voltam, nekem akkor is az volt az alapvető elképzelésem, hogy egy olyan filmet kell csinálni, amiben általános emberi dolgokat mutatok fel, olyanokat, amiktől akkor is megáll a lábán, ha a nézők nem tudják, ki Szabó Győző vagy kicsoda Csernus doktor. Éppen ezért gyakorlatilag ez egy buddy film, azzal a csavarral, hogy megtörtént eseményeken alapul.”

A Toxikoma mozikba küldése után, miután kiderült, hogy a Nemzeti Filmintézet több filmtervét is elutasította, mutatta be a Bűnös város című politikai szatíráját. A stáblista nélküli, fekete-fehér alkotás impozáns szereplőgárdával készült: Thuróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Lászó Zsolt, Gazsó György és Sodró Eliza is játszik benne.

Munkásságát 2009-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el.

Gombó Viola Lotti

1995. június 27-én született Székesfehérváron. Színjátszóköri előzmények után 2013-ban megnyerte az első versmondó versenyét, a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzése után 2015-ben egy évet tanult a Kaposvári Egyetemen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) színművész szakán 2021-ben szerzett diplomát, amelyet – az intézmény modellváltása, valamint autonómiájának elveszítése miatt – a salzburgi Mozarteum Egyetemen vett át. Sajtónyilatkozatai alapján az SZFE egy éven át tartó harca, a hallgatók egységes álláspontja és az önmagukért való kiállása az összetartozás eufóriáját jelentette számára.

Gyakornokként a Belvárosi Színházban és a fővárosi Katona József Színházban játszott. Az Orlai Produkció alkotóközösségének tagja, ahol diplomázása előtt négy előadásban mutathatta meg magát: Kerékgyártó István Hurok című darabjában exdrogos prostituáltat, Abe Burrows, Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy világhírű komédiájában, a Kaktuszvirágban naivát, a Budapest-Te című zenés városnéző előadásban a Különös éjszaka volt című táncdalslágert éneklő lányt, az ismert Woody Allen-film adaptációjának számító Férjek és feleségek című komédiában hiperintelligens egyetemistát játszott. A Katonában előbb Ascher Tamás Gogol-adaptációjában, a Háztűznézőben az egyik cselédlányt, Dunyasát, majd Zsámbéki Gábor rendezésében Federico García Lorca Ha elmúlik öt év című szürreális drámájában a Menyasszonyt játszotta.

A színházszeretők jelenleg a Belvárosi Színházban láthatják, ahol legújabban a Valló Péter rendezésében bemutatott Dave Hare-színmű, a szülő-gyermek kapcsolatot és a művészlét buktatóit tematizáló Amy világa címszerepét alakítja. Gombó a Hernádi Judit által életre keltett ünnepelt színésznő, Judy Allen leányát játssza az édes-fanyar alaptónusú, realista-jellegű drámában.

2021-ben mutatták be Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című filmjét, amelyben Thuróczy Szabolcs és Ötvös András mellett Gombó játssza a főszerepet. Az alkotásban egy anya és apa nélkül nevelőintézetben felnőtt, megalázott, bántalmazott roma lányt alakít, aki tizenhat éves korára teherbe esett. Interjúiból kiderül: Lüszi szerepére készülve több olyan otthonba is elment, ahol a hátrányos helyzetű, szülő nélküli kiskorúak életkörülményeit tanulmányozhatta. Kiskorú fiatal anyák átmeneti otthonát is felkereste, ahol találkozott olyan sorshelyzetben lévő anyákkal, akik inspirációt jelentettek számára a karakter felépítésében. A filmet mintegy 11 ezer néző tekintette meg a hazai mozikban, ezzel a koronavírus-járvány második évének egyik legtöbb nézőt moziba csalogató magyar játékfilmje lett.

Egyetem előtt filmezni kezdett: epizódszerepet játszott az Aranyélet című HBO-sorozatban, feltűnt a Korhatáros szerelem és az Egynyári kaland című napi sorozatokban. 2021-től a Mintaapák című televíziós vígjátéksorozat egyik szereplőjét, Zitát alakítja.

Tordai Teri

1941. december 28-án született Egerben. Családja a bombázások miatt Debrecenből Egerbe költözött, az anyai nagymamához. Az 1950-es években – nővérével együtt – egy Egerben élő keletnémet tánctanárnőhöz járt be balettra és szalagtáncra.

Tordai nem készült művészi pályára, az egri Tanítóképző Főiskolára járt. Az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József színművész is, aki azt javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. 1964-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Pártos Géza tanítványaként. Osztálytársa volt többek között Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polónyi Gyöngyi is. Utóbbi három kolléganőjével együtt már főiskolásként szerepet kapott a magyar filmgyártás doyenje, Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. A Fényes Szabolcs zenéjével aláfestett produkció országos ismertséget hozott a huszonegy éves pályakezdőnek.

Keleti után a szakma másik jeles képviselője, Makk Károly ajánlott szerepeket számára: Az utolsó előtti ember (1963) című művében Tordai még csak kisebb szerepet alakított, de a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) című vígjátékban már nagyobb feladat jutott neki. A főiskola befejezését követően aktívan filmezett.

Az 1960-as évek második felétől német játékfilmekben is szerepelt, leghíresebb külföldi szerepe az osztrák Franz Antel Susanne, die Wirtin von der Lahn című filmjéhez kötődik. Szerepelt az alkotás számos folytatásában, miközben Terry Torday néven Nyugat-Európában is népszerűvé vált, majd a Susanne-produkciók mellett más alkotásokban is szerepeltették. Mivel ezek a filmek akkoriban nem jutottak el a szocialista Magyarországra, az terjedt el róluk, hogy nem csupán pikáns, hanem pornográf alkotások, ám ezeknek nem volt valóságalapja. Későbbi interjúiban gyakran elevenítette fel, hogy habár a külföldi filmeket nem tekinti életműve legkiemelkedőbb darabjainak, de legalább megismerhette a magyartól sok mindenben eltérő nyugati filmkészítési stílust, nyelveket tanult, világot látott, és a magyar színházi jövedelemnek és filmes gázsinak a sokszorosát kereste. Külföldi szerepei mellett Magyarországon is forgatott: Várkonyi Zoltán rendkívül népszerű Jókai-adaptációjában, az Egy magyar nábob filmváltozatában a tragikus sorsú keleti táncosnő, Chataquelát játszotta, de feltűnt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával elismert Mephisto című Szabó István-filmben, valamint Zsurzs Éva – Jókai Mór műve nyomán készített – A névtelen vár című televíziós minisorozatban is. Nagyobb kihagyás után a közelmúltban kezdett újra forgatni: a Kittenberger - Az utolsó vadászat (2021) és a Magyar Passió (2021) című játékfilmek után 2022-ben kerül a mozikba Deák Kristóf Az unoka című szatírája, amelyben egy idős emberekből álló bosszúszervezet egyik tagját alakítja.

Főiskolás kora óta játszik színpadon: a szegedi és pécsi nemzeti színházas kitérők után legjelentősebb ideig a budapesti Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a Népszínház és a József Attila Színház, majd 1995-2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, 2001 óta az Új Színház társulati tagja. A Paulay Ede utcai teátrum pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: hét darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban.

Munkásságát 1985-ben Jászai Mari-díjjal, 2018-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2021-ben megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját, és csillagot kapott az Egri Csillagok Sétányán.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: