/sikersztorik/magyar-cipeszmestert-unnepel-fel-europa/
NULL
hirdetés

SIKERSZTORIK

Magyar cipészmestert ünnepel fél Európa

Kovács Attila elismert szakember. Szerinte kézművességben Magyarországnak nagyon jó a megítélése.
Szegedi Éva interjúja, Fotó: Nagy Szabolcs - szmo.hu
2016. március 30.

hirdetés

Kovács Attila miskolci cipészmester nevét jól ismerik Európában a cipészszakmában. Márciusban az egyik általa készített lábbeli nemcsak aranyat ért, hanem a női kategória különdíját is megkapta Wiesbadenben, a kézműves cipők versenyén - erről korábban mi is beszámoltunk.

Budapesti üzletében beszélgettünk, bár roppant nehéz volt időpontot egyeztetni, mert amióta február végén kiderült, milyen eredménnyel szerepelt, elképesztő iránta az érdeklődés.

nyitokep_cipo

- Miért foglalkozik férficipőkkel?

hirdetés

- Ez nálam egyfajta misszió, keresztes háború. Szeretném, ha a férfiak cipőviselete sokkal színesebb, izgalmasabb volna. Mi, férfiak ugyanis általában egycipősök vagyunk: van egyetlen pár cipőnk, és azt addig hordjuk, amíg szét nem rongyolódik.

Ha azonban mi, férfiak szeretnénk, ha a mellettünk sétáló hölgy mindig csinos és ápolt legyen, akkor úgy gondolom, a nők ugyanígy vannak velünk: szeretnék, ha életük párjára felnézhetnek, ha az is igényesen öltözködne. És ebbe a cipő is beletartozik!

- Mennyi idősen készítette az első pár cipőt?

- Húszévesen. Egy westerncsizma volt, az akkori divatnak megfelelő. Persze a pályám elején voltam, és mai szemmel nézve kevés tudással készült, de hordható lett. Magamnak készítettem, másnak még nem mertem, csak tesztelni akartam, hogy amit megcsinálok, az mennyire hordható, hogyan lehet viselni.

_NSZ1517

_NSZ1544

_NSZ1508

Kovács Attilánál családi hagyomány a cipészmesterség

Nagyapja csizmadia volt, édesapja cipészmesterként, édesanyja cipőfelsőrész-készítő mesterként dolgozott.

Kovács Attila gyermekkorában bejárt a cipészműhelybe. Eleinte persze csak indián fejdíszt kért, meg övet, amibe sok pisztolygolyó fér.

Később ismerkedett a szerszámokkal, anyagokkal.

Most a kisfia jár be édesapja miskolci műhelyébe: "fogja a kalapácsot, a szeget, és minden lehetséges helyre beüti".

A budapesti, Váci utca 10. alatti üzletben látható óriási cipőt Kovács Attila édesapja, Kovács József készítette. Világrekord lett 2002-ben. Három hónap alatt készült, 217 centiméter hosszúságú, súlya 43 kilogramm.

- Milyen a magyar cipészmesterek híre a nagyvilágban? Itthon sokan az olasz és a francia cipőket istenítik.

- Az igaz, hogy Franciaország és Olaszország a finomság, a divat, az elegancia bölcsője. Franciaország inkább a felsőruházatban, Olaszország inkább a cipőben, bőrös szakmákban jó, de ők ott az élen leginkább mindig egymással versengenek. Én legalábbis így látom.

De emellett kézművességben Magyarországnak nagyon jó a megítélése, nem csak cipőben, hanem más kézműves mesterségekben illetve termékekben is, akár asztalosokról, fafaragókról vagy más mesterekről van szó. Jók vagyunk.

_NSZ1546

_NSZ1512

- Mi ennek az oka?

- Jó a kézügyességünk és kreatívak vagyunk. Kicsi az ország, de ahhoz képest százalékos arányban kreativitás terén jók vagyunk. Részben azért is, mert a szocializmus alatt, amikor minden tiltva volt, akkor is megtaláltuk mindennek a titkát, fortélyát. Amit nem tudtunk beszerezni, azt megpróbáltuk magunk elkészíteni a saját erőnkből.

Amikor az iparosodás megjelent a 19. században Nyugat-Európában, a kézművesség kezdett elsorvadni. Itt Magyarországon ez lassabban következett be, később ért ide, és most is kicsit hátrébb vagyunk Nyugat-Európához képest a fejlődésben, emiatt tovább tudott fennmaradni a kézművesség.

- Rangos díjakkal jött haza Wiesbadenből. Mennyi idő alatt lehet eljutni arra szintre, hogy valaki európai versenyen méresse meg a tudását?

- Kevesen tudnak eljutni ide, a cipészszakma sajátosságai miatt. Ezeknek a versenyeknek a legfontosabb követelménye az, hogy a mester mindent maga csináljon. A cipészműhelyben viszont a munka különböző részekre, szakmákra van osztva. Az első a cipőtervező vagy dizájner, aki csak megtervezi a modelleket. A következő a cipőfelsőrész-készítő, aki a bőrökből összeállítja a modellt. A cipész pedig a felsőrészt megkapva kész cipővé alakítja az egyes darabokat.

Ezeken a versenyeken mindhárom szakmában jártasnak kell lenni. Én magam vagyok a dizájner, a cipőfelsőrész-készítő és a cipész is egyben.

Erre a szintre kevesen jutnak el, leginkább csak a mesterek, akiknek több mindent illik tudniuk. A legtöbben egy-egy fázist készítenek életük során, és nincsen lehetőségük más területre menni. És sokan, akármilyen jó képességűek, lehet, hogy csupán egy-egy területen azok.

- Miért kezdett versenyezni? Miért jelentkezett a wiesbadeni megmérettetésre?

- Minden férfiban él az egészséges versenyszellem óvodás és iskolás kortól kezdve; már akkor megküzdünk az elsőbbségért. A szakmán belül is megvan ez a bizonyítási vágy, bennem legalábbis biztosan. Illetve egyfajta kíváncsiság hajt, hogy a nemzetközi mezőnyben hol helyezkedem el, hogy jelenleg mire elegendő a tudásom.

Édesapám már 1998-ban indult ezen a versenyen és folyamatosan részt vett rajtuk, az utolsó 2013-ban volt. Hívott, hogy nekem is ott lenne a helyem. Nem éreztem magam kellőképp felkészültnek, hiszen ő igazi szaktekintély volt, nekem pedig a napi munka lekötötte és elvitte a figyelmemet, nem volt elég időm arra, hogy azt a kis hiányzó pluszt hozzátegyem, ami a versenyhez kell. 2004-ben elkísértem édesapámat a díjkiosztóra, amelyen a 4 benevezett pár cipőjére 4 aranyat kapott és egy különdíjat; együtt ünnepeltünk. Akkor éreztem rá a verseny hangulatára, jelentőségére és elhatároztam, hogy a következőn részt veszek.

_NSZ1504

_NSZ1506

_NSZ1514

_NSZ1515

- Ez 2007-ben volt? Milyen eredménnyel szerepelt?

- Két pár cipőt neveztem, ebből lett egy ezüst és egy bronz, bemutatkozásnak nagyon jó volt. 2010-ben már számoltak velem is, és ebből az alkalomból 4 pár cipőt küldtem ki – kér pár női és két pár férfi cipőt. Három aranyat, egy ezüstöt és egy különdíjat kaptam. 2013-ban 3 arany- és egy bronzérmet nyertem, és két különdíjat kaptam, a férfi és a női kategóriában is elhoztam a különdíjat.

A különdíj ott valódi rang, míg Magyarországon rendszerint csak amolyan vigaszdíjként szolgál azoknak, akik lecsúsznak a többi helyezésről. A cipőket meghatározott szempontok szerint pontozzák, és amelyek elérnek egy bizonyos pontszámot, azok kapnak bronz, ezüst és aranyérmet. A legjobb aranyérmesek közül választják ki a legjobbakat, és ezek szerzik meg a különdíjat.

- Mire ad pontot a zsűri?

- A beküldött cipők kapnak egy számot, ezzel, név nélkül szerepelnek a nemzetközi bírálóbizottság előtt. Először megnézik az összképet, azután az alapötletet, hogy mi volt az a koncepció, ami alapján elkészült a cipő. A 2016-os cipőm ötlete eredetileg a feleségemtől származik, pár éve ilyen cipőt kért tőlem, bár nem ugyanezekkel a színekkel. Az a cipő azóta is megvan, nagy sikert aratott – azt a modellt gondoltam tovább.

A versenyre küldött cipőm alapkoncepciója az volt, hogy az egész cipőfelsőrész levél formájú darabokból készüljön és az ősz színeit idézze. A zsűri azt vizsgálja többek között, hogy az alapötlet hogyan valósult meg, milyen technológiát alkalmazott a cipészmester: hogyan van megvarrva a kész darab, hogyan vannak eldolgozva a szélek, hogyan sikerült a kézi festés, illetve hogy a modell, a koncepció, a felhasznált nyersanyag hozott-e valami újat a cipész szakmának?

_NSZ1536

- Lesz itthon utánpótlás? Születnek új mesterek?

- Sajnos utánpótlás nincsen, komoly problémák vannak. Iskolák volnának, az OKJ-ben szerepel a szakma, több próbálkozás indult, országos szinten is. Miskolcon évekig próbáltam beindítani a szakképzést, két éve 20 év kihagyás után újra indult képzés.

A fiatalok viszont nem akarnak kézműves szakmákat választani. Ez általános jelenség Nyugat-Európában is. A fiatalok közül, aki nem tanul jól, vagy nem olyan jól tanul, hogy főiskolára, egyetemre mehessen, az is inkább abban gondolkodik, hogy menedzser legyen, vagy irodában, számítógép mögött üljön, esetleg olyan hangzatos nevű szakmát válasszon, amelyik nem produktív, nem terméket állít elő, nem alkotói munka. Olyat mostanában senkitől nem hallottam, hogy ő a Bosch vagy a Suzuki üzemében szeretne összeszerelni alkatrészeket. Nem mennek asztalosnak, kőművesnek, szobafestőnek, ácsnak, vízvezeték-szerelőnek – amely hétköznapi munka ugyan, de hasznos és szükséges.

Sajnos azt látom, sokan úgy gondolják, a semmiből lesznek majd valakik tudás és hozzáértés és munka nélkül. Pedig ez egymillióból, legfeljebb százezer emberből egynek sikerül.

_NSZ1543

_NSZ1540

_NSZ1510

VIDEÓ: Attila úr:

Örülsz a magyar sikernek? Oszd meg ezt a cikket másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK

Ő Karikó Katalin magyar kollégája, Pardi Norbert, akinek szintén nagy szerepe volt a Pfizer-BioNTech vakcina kifejlesztésében

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora a Klubrádióban mesélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként. De a kutatása részleteiről is beszámolt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

hirdetés

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

"A legnagyobb dolog, amit hozzátettem talán ehhez az egészhez, az az, hogy 2017 tavaszán - tehát lassan 4 éve - a legeslegelső publikáció, amiben megmutattuk, hogy ez ténylegesen használható vakcinálásra ez a platform, azt mi követtük el. Ez a Nature című folyóiratban jelent meg, én vagyok az első szerző. És természetesen Katalin és Drew Weissmann is aktívan közreműködtek ebben"

- mesélte Pardi Norbert.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az Év Embere díjat 2020-ban

Tíz jelölt közül választhattak a nézők, talán nem meglepő, hogy így döntöttek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 03.

hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy magyar orvosprofesszort is lovaggá üt II. Erzsébet

Szakmány Tamás a súlyos betegek kórházi ellátását koordinálta a koronavírus-járvány alatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 02.

hirdetés

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

A koronavírus-járvány kitörésekor rendkívül fontos szerepet kaptak az anesztezológus szakorvosok, Szakmány professzor a súlyos betegek kórházi ellátásának walesi koordinátora lett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Alig akarta elhinni a magyar orvos, hogy Erzsébet királynő kitüntette őt a munkájáért

Szakmány Tamás a súlyos betegek ellátását koordinálta, emellett többek közt kutatómunkájával is segítette a járvány elleni harcot Walesben.
Fotó: MTI/AP/PA Pool/Victoria Jones - szmo.hu
2021. január 04.

hirdetés

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

a Walesben élő és dolgozó Szakmány Tamás a Brit Birodalmi Rend tagja lett.

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Szakmány Tamás idén dupla annyi időt töltött a kórházban, mint békeidőkben.

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

hirdetés

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

"Láttam, hogy jött egy email, de kétszer is meg kellett néznem, hogy ez tényleg igaz-e, nem egy átverés"

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: