hirdetés

SIKERSZTORIK

Ma este Színház! - egy igazi sikersztori

Alig két éve indult a last minute színházjegyeket féláron kínáló portál, mára mégis közel száz partnere és több tízezer rajongója van. Az alapítókkal beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2013. december 14.


Link másolása

hirdetés

Limbacher Tivadar és Szabadkai Attila két éve indította el saját vállalkozását, melynek lényege, hogy a színházak szabadon maradt férőhelyeit az adott előadás napján féláron kínálják megvételre. A Ma este Színház! rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert, főként a fiatalabb generáció körében. Nemrég az Év Honlapja elismerést is nekik ítélték.

Mikor merült fel bennetek az alapötlet, és mi volt a közvetlen előzménye?

Tivadar: A Ma este Színházat szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2011. december 9-én indítottuk. Ekkor adtuk el az első jegyeket, de a tervezési fázis már nagyjából fél évvel korábban kezdetét vette. Úgy indult az egész, hogy Attilával elhatároztuk, közösen alapítunk egy újszerű ötletre épülő vállalkozást. Egyik este összeültünk, mindketten hoztunk magunkkal három ötletet meg egy üveg bort, és megegyeztünk, hogy éjfélig elfogyasztjuk a borokat, a hat ötletből pedig kiválasztunk egyet, ami a legnagyobb potenciált rejti magában.

Így is történt, és az este végére eldőlt, hogy a Ma este Színház! megvalósításának állunk neki. Azért döntöttünk emellett, mert sokat gondolkodtunk rajta, vajon miért csak akkor járunk színházba, ha a szüleinktől kapunk jegyet szülinapra vagy karácsonyra, vagy ha valaki lepasszolja nekünk. Holott ha elmegyünk, a saját példánkból kiindulva mindig nagyon élvezzük, magunktól mégsem jut eszünkbe szinte soha. Arra jutottunk, hogy egyrészt a mi generációnk nem igazán szeret hetekre előre tervezni, másrészt a magas jegyárak is biztosan sok fiatalt visszatartanak. A koncepciónk ezért a kettő kombinálásán alapul: az előadások napján még el nem kelt jegyeket kínáljuk megvételre féláron. Így bárkinek lehetősége nyílik rá, hogy akár az utolsó pillanatban, spontán módon döntse el, hogy esti programként megnéz egy jó darabot.

hirdetés

Mi volt a színházak első reakciója, amikor megkerestétek őket az ötlettel?

Attila: A többségük pozitívan fogadta. Elsőként a Belvárosi Színházzal sikerült megállapodnunk, ők már a legelején csatlakoztak hozzánk és támogatták az ötlet megvalósítását. Sorban, egyenként kerestük meg a színházakat, így szép lassan bővült a kör. Persze akadt olyan is, akinek először nem annyira jött át a dolog, de a legtöbben rögtön meglátták a benne rejlő lehetőséget.

Tivadar: Annak idején kilenc résztvevővel indult el a honlap, mára pedig nyolcvanhatra nőtt a partnereink száma. A hagyományos színházakon túl akad köztük könnyűzenei előadóhely, Dumaszínház, sőt még cirkusz is.

Hogyan kezdtétek el reklámozni az oldalt? A színházak is segítettek a promócióban, vagy ez kizárólag rátok hárult?

Attila: Nem segítenek benne, de tulajdonképpen szükségünk sincsen rá, hiszen az első perctől fogva azt akartuk, hogy a hagyományostól eltérő csatornákon érjük el az embereket, ezen belül is leginkább a fiatalokat. A tradicionális színházjegy-vásárlás főként nem interneten történik, maguk a színházak sem annyira használják az online közösségi felületeket. Mi viszont már az indulásunk óta nagyon aktívak vagyunk facebook-on, ami a célcsoportunkat tekintve jóval eredményesebb, mintha például újságokban hirdetnénk. A kezdeti időszak után pedig már szájról szájra is terjedt a hírünk.

Továbbra is ketten csináltok mindent, vagy van aki segít nektek?

Attila: Van egy új kolléganőnk, Dorka, aki két hónapja csatlakozott hozzánk. Ügyes, konstruktív javaslatai vannak, mindkettőnknek nagy segítség!

IMG_4072

Hogy telik egy átlagos munkanapotok?

Tivadar: Mivel maga a rendszer alapvetően automatizálásra épül, a dolognak ezzel a részével nincsen sok tennivalónk. A színházakkal viszont, ha nem is napi szinten, de tartani kell a kapcsolatot – gyakran előfordul például, hogy valamelyiküknek kérdése vagy extra kívánsága merül fel. Ezen kívül az online közösséggel való kommunikációt is zömében ketten intézzük, a Facebook-kiírásoktól kezdve az e-mailek és telefonok megválaszolásáig. Folyamatosan keressük az új partnereket, akikkel sokszor hosszúra nyúlnak a tárgyalásaink. A pénzügyekkel, technikai fejlesztésekkel és hasonlókkal is sok idő elmegy, tehát bőven akad teendőnk.

Mennyire volt ráfizetéses a projekt a kezdetekkor, és milyen mértékben térült meg azóta a befektetés?

Attila: Direkt olyan ötletet kerestünk, amit viszonylag kis indulótőkével meg tudtunk valósítani, ezért tulajdonképpen ami nagy befektetés volt, az a saját időnk. Az elején még mindketten máshol dolgoztunk főállásban, aztán ahogy szaporodtak a teendők, otthagytuk ezeket, hogy minden energiánkat a Ma este Színházra összpontosíthassuk. A kezelési költségekből származó bevétel viszont kezdetben még csak az adminisztratív kiadások fedezésére volt elég, így körülbelül fél évig a saját tartalékainkból éltünk. Ha úgy vesszük, a dolognak ez a része a mi szempontunkból ráfizetéses volt. Szerencsére kis idő elteltével egyre jobban látszott, hogy beigazolódnak a várakozásaink, így azóta már fizetést is tudunk adni magunknak.

2

Mit szóltatok a napokban nektek ítélt Év Honlapja elismeréshez? Szerintetek konkrétan a technikai megvalósítást, vagy magát az ötletet is díjazták ezzel?

Attila: Valószínűleg is-is. Nagyon büszkék vagyunk a honlapunkra, amit egyébként Hidvégi Roland tervezett. Úgy gondoljuk – és ezzel nem vagyunk egyedül –, hogy sikerült egy rendkívül stílusos, felhasználóbarát oldalt összeraknia, külcsín és belső működés tekintetében egyaránt.

A nálatok kínált jegyeknek körülbelül mekkora hányada szokott elfogyni a nap végére?

Tivadar: Ez napról napra változik az épp aktuális kínálat függvényében. Vannak olyan előadások, amelyekre eleve csak pár eladható jegy marad, ezek sokszor már éjfél után pár perccel gazdára találnak. A Dumaszínházas estek például mindig nagyon népszerűek. De akadnak olyan gyengébb darabok is, ahová talán akkor sem ülnének be az emberek, ha nekik fizetnének érte – ezek nyilván nem fogynak el. Összességében nagyon vegyes a kép.

Az együttműködő színházaknak minden nem teltházas előadása bekerül a rendszeretekbe, vagy megszűrik előzetesen a listát?

Tivadar: Mi soha nem szűrünk, de a színházak eldönthetik, hogy mi kerüljön be tőlük és esetleg mi nem – ez a saját belátásukon múlik, sokszor még az utolsó pillanatokban is változtatnak rajta.

YI5M4724_1

YI5M4772

Milyen további újítások várhatóak a jövőben?

Attila: Sok mindenen dolgozunk, de mivel kevesen vagyunk és egyedül én fejlesztek, nem megy rohamtempóban a megvalósítás. Tervezzük például, hogy regisztráció bevezetésével könnyítjük meg a vásárlást, vagyis aki egyszer már vett jegyet nálunk, nem kell hogy újra megadja az adatait. Sokan keresnek meg minket azzal, hogy mennének színházba, de egy nap alatt nem igazán tudnak kísérőt találni maguknak, egyedül pedig nincs kedvük. Ezért szeretnénk bevezetni valamiféle közösségi megoldást arra, hogy ezek az emberek megtalálhassák egymást. Egy saját blog indítása is tervben van, ahol kicsit betekintést engednénk a színfalak mögé, hogyan is működik ez az egész. Az is elképzelhető, hogy a későbbiekben előrehozzuk az árusítás kezdetét éjfélről mondjuk előző estére, de ez azért komoly egyeztetéseket igényel a partnereinkkel.

Hosszútávra terveztek ezzel a vállalkozással?

Tivadar: Két éve működünk, de már kerestek meg minket nagyobb cégek, hogy megvásárolnák a honlapot, mivel illeszkedne a portfóliójukba. Egyelőre nem volt olyan ajánlat, amit komolyan megfontoltunk volna, viszont ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne állhatna elő ilyen helyzet. Nyilván ez is egy lehetőség, ami minden hasonló startup vállalkozás életciklusában eljöhet. Ahogy az elején mondtam, annak idején öt másik ötletünk is volt a Ma este Színház mellett, amiket végül félretettünk. Persze ezek akkor voltak aktuálisak, de ha úgy hozná az élet, valószínűleg ismét feltalálnánk magunkat.

Az viszont nagyon fontos számunkra, hogy bárki is viszi majd tovább adott esetben a céget, mindenképp tartsa meg – sőt inkább emelje – az általunk elért színvonalat. Mivel két éve ezen dolgozunk, kicsit olyan nekünk az egész, mintha a saját gyerekünk lenne, így érthető, hogy a legjobbat akarjuk a honlapnak és a felhasználóknak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bicikligumiból övet, teherautó-abroncsból aranyat érő port készít két magyar vállalkozás

Szabó László és Vékony Miklós vállalkozása is azon dolgozik, hogy újrahasznosítsák a gumiabroncsokat, és megoldásukkal bevezessék azt a körforgásos gazdaság szemléletébe.

Link másolása

hirdetés

A Deutsche Welle magyar szerkesztőségének riportjában mutattak be két magyar vállalkozást, akik a gumiabroncsok újrahasznosítására találtak ki egy-egy új megoldást.

A videó egyik főszereplője Szabó László, aki bicikligumikból készít dizájntermékeket.

Övet, pénztárcát, sőt bicikliláncból még kulcstartót is csinált. Munkájuk során évente több ezer abroncsnak adnak új formát, és a maradék gumikat is újrahasznosítják. Vevőik pedig a világ minden tájáról keresik a termékeiket.

A riportban bemutattak egy eljárást is, amelyet Vékony Miklós és csapata fejlesztett ki Tiszalökön. A kísérleteik arról szólnak, hogyan tudnak magas nyomású víz segítségével szétrobbantani gumiabroncsokat. Ezt a folyamatot szeretnék egyre hatékonyabbá és mobillá tenni, miközben az eljárás maga igyekszik minden ponton környezetbarát maradni.

A Deutsche Welle riportja:

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Egy bajba került majomról készült a világ idei legviccesebb természetfotója

A verseny döntőjébe a magyar Kránitz Roland két képe is bejutott.

Link másolása

hirdetés

A brit BBC One tévécsatornán hirdették ki kedd este a legviccesebb természetfotókat kereső Comedy Wildlife Photography Awards verseny eredményét – írja a Sokszínű vidék.

Az idén hetedik alkalommal kiírt pályázatra több ezer nevezés érkezett, volt köztük például kuncogó fóka, zsiráfon lovagló majom és nevető kígyó is.

A magyar vonatkozást pedig az adta, hogy a tavalyi közönségdíjas, Kránitz Roland ezúttal két, ürgékről készült fotójával is döntőbe jutott, így esélyes volt a végső győzelemre.

Ez volt az említett két kép:

Fotó: Kránitz Roland

Fotó: Kránitz Roland

hirdetés

Végül most nem sikerült a bravúr, de az is nagyon szép eredmény, hogy felkerültek a fotók a szűkített listára. A versenyt idén Ken Jensen nyerte egy bajba került majmot ábrázoló fotóval, ami itt látható:

Fotó: Ken Jensen

A fényképész szerint állat arckifejezése valójában agressziót közvetít, a pillanatképen azonban úgy tűnik, mintha fájdalmai lennének.

Az összes idei díjazottat ezen a linken lehet böngészni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

150 autó, napi 4500 megrendelés 75 településen – mi a Kifli sikerének titka?

A cseh cég alig két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudott felmutatni, amit csak kevesen.

Link másolása

hirdetés

2019. december 15-én lesz két éve, hogy belépett a magyar piacra a nálunk Kiflire keresztelt, cseh anyavállalattal rendelkező cég. Akkor még 10 autóból állt a flottájuk, és mindössze párszáz címre szállítottak. Mára 150 autójuk napi 4500 megrendelést teljesít, és 75 településen vannak jelen.

De miért más ez a cég, mint a többi? Mi a Kifli titka? Vásárlói oldalról közelítettük meg a kérdést.

Emlékszem az első találkozásomra egy Kifli hirdetéssel. Valami ilyesmit gondoltam akkor: “Egy újabb cég, ami leírva jónak tűnik, amit akár ki is tudnék használni, de úgyse lesznek ezek sem jobbak a többinél.” Az előítéletességem pedig abból fakadt, hogy az összes házhozszállítós céggel volt már dolgom, és mindegyikben csalódtam. Sok esetben küldtek hozzám sérült, romlott árut, és ha éppen nem volt az, amit rendeltem, teljesen random helyettesítő termékekkel küldték ki a futárt, akivel aztán lehetett jókat vitatkozni, hogy miért nem fogadom el a spagetti helyett a pennét, vagy a kedvenc jeges teám helyett a sajátmárkásat… Ha egyáltalán időre odaért hozzám, vagy hajlandó volt feljönni az ötödikre...

A Kifli első ránézésre nem tud sokkal többet, mint a konkurens márkák: online bevásárlást kínálnak egyszerűen, nagyjából olyan kínálattal, amit egy szupermarketben talál az ember.

De ha megnézzük közelebbről, könnyen rájövünk, hogy egy átlagos élelmiszerüzletnél azért jóval bővebb kínálattal rendelkeznek. Ha pedig megtapasztaljuk a velük való vásárlás élményét, nehéz lesz szabadulni tőlük, vagy másra váltani.

A marketingszöveg helyett elmondom, hogy én mit tapasztaltam. Én, aki magánemberként, lassan másfél éve vásárolok tőlük.

Én, aki a normál boltba járásomat abszolút megszüntettem miattuk. Én, aki azonnal váltottam prémiumra, mert meg vagyok győződve róla, hogy náluk éri meg a legjobban VIP-nak lenni.

hirdetés

A Kifli előnyei egy mezei vásárló szemszögéből

Az online felület jól használható. Mindenhez van kép, megfelelő leírás. Nagyon sok termék van, és nagyon sok olyan tétel, ami csak gourmet- vagy bioboltokban lenne fellelhető.

Mindig van egy csomó izgalmas újdonság, és sokszor jár ajándék is a vásárláshoz. És vannak kategóriák, amikben kifejezetten élvezet válogatni.

Az olcsóbban elhozható, szavidős áruk, vagy az újdonságok, esetleg a csak náluk fellelhető Marks & Spencer termékek engem például mindig kattintásra csábítanak.

Bizonyos termékek talán drágábbak, mint a sarki boltban, de a különbség nem számottevő, és itt valóban friss és minőségi portékát kap az ember. Ez húsoknál, zöldségeknél és gyümölcsöknél nagyon nem mindegy.

Ha pedig valami nem stimmel, nem megfelelő állapotú, pár kattintással vissza lehet igényelni az árát, és nem fog veled egy morcos ügyintéző sem vitatkozni miatta.

A kiszállítási idősávokat is jobban oldották meg, mint a konkurencia. Nem fél napokat várod otthon a futárt, hanem csak egy adott órán belül kell otthon lenned. Sőt! Ha előfizetsz prémiumra, akkor 15 perces idősávok közül választhatsz. És ha délután 4-ig leadod a rendelésed, garantálják, hogy még aznap meg is kapod. Na ezért vagyok én is prémiumos!

Az ügyfélszolgálatosok és futárok kedvessége is meglepő. Köszönnek, mosolyognak, normális hangon kommunikálnak veled, készséggel oda teszik-viszik a szatyrot, ahova kéred. Én más cégnél ezt az állandó korrekt és kedves hozzáállást még nem tapasztaltam!

És bár a Kifli egy cseh anyacéghez tartozik, mindig az adott országhoz igazodnak. Így Magyarországon is rengeteg helyi márkával és gazdasággal állnak kapcsolatban. Mondok pár példát.

A ráckeresztúri Martontej finomságai például a személyes kedvenceim. A Martontej Kft. közel 1000 állatot számláló Holstein-fríz marhaállománya első osztályú tejet termel, köszönhetően a monodietikus, GMO-mentes takarmányozásnak. A takarmány 80%-át maguk termelik és állítják elő. Sajátosságuk, hogy a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, a feldolgozástól a termék boltokba juttatásáig mindent saját kézben tartanak. A Martontej alapelve a termékek gyártásánál, hogy mesterséges adalékanyag, színezék és ízesítőanyag-mentesek legyenek, ezáltal kizárólag gondosan tesztelt és bevizsgált összetevők kerülhetnek termékeikbe. Mennyivel jobb ilyen tejet és joghurtot rendelni nap mint nap, ugye?

De ha a gyümölcsök vagy zöldségek között keresgélünk, akkor is rengeteg magyar terméket találunk, és ez jól láthatóan megjelenik a leírásokban is. Csak hogy egy szezonális példánál maradjak, sütőtököt venni például iszonyat nagy lutri. De nem a Kiflinél! A tök az Ortofrutta névre hallgató magyar cégtől érkezik, és sütés után minden darab édes és krémes! (Saját tapasztalat!)

Ráadásul az oldalon az alapanyagok mellett találunk recepteket is, így azonnal össze is dobhatunk egy bevásárlólistát egy jó sütőtök krémleveshez.

Ha tojást szeretnénk, könnyedén találunk náluk szabadtartású tyúkoktól származót. Ha friss húsra vagyunk, ott vannak például a Pro-Duck termékei. Ez is egy magyar cég, aminek a fő profilja a prémium minőségű hízott kacsa és liba húsok.

Nekem fontos, hogy minőségi alkoholt is be tudok tőlük szerezni. Mióta a Kifliről rendelek, nem is nagyon járok más borboltba vagy alkoholszaküzletbe.

És hogy ide is konkrét példát hozzak, a jóáras bor éppúgy a raktárkészlet részét képezi, mint a magasabb kategóriás. Frittmannból például van Cserszegi Fűszeres, ami 1300 forintba kerül, de elérhető a Gold Ezerjó pezsgőjük is, ami 5000 forintba kerül, és szerintem maximálisan meg is éri az árát.

Érzem, hogy fontos vagyok

Sok helyen találkozik hasonló mottóval az ember, csak aztán ez a valóságot nem tükrözi. A Kifli számára tényleg fontos a vevő és az ő véleménye, és ezt pár hónap alatt meg is tapasztalja az ember.

Mivel ez a cég fejlődni szeretne, és meg szeretné változtatni a házhoz szállítás piacát, ezért tényleg fontos nekik az, hogy te mit rendelsz, mivel vagy elégedett és mivel nem, és hogy mire vágysz még.

Nem gyűlölnek azért, ha elmondod a véleményedet, kritikádat, javaslatodat, hanem kifejezetten örülnek neki, és tanulni próbálnak belőle, fejlődni általa.

Számos kérdőívet töltöttem ki nekik én is mezei vásárlóként, majd pár hónap múlva tapasztaltam a változást, amit a beérkező válaszok alapján eszközöltek. Így lett például egyre szélesebb a pékáruk palettája, vagy a jó boroké.

Szóval a Kifli könnyedén válik a hétköznapok szerves részévé, és a bevásárlással, étkezéssel kapcsolatos stresszes helyzeteket üti ki.

Két év alatt olyan fejlődést és növekedést tudtak felmutatni, amit kevesen. A jövőjük pedig elég fényes, mert a visszajelzések alapján az emberek szívesen fizetik meg a minőséget, a gyorsaságot és a kiemelten pozitív élményt hagyó kommunikációt.

Te fizetnél azért egy kicsivel többet, hogy a bevásárlás ilyen élmény legyen? Akkor ajánlom a Kiflit!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Bejárta a világot és még Új-Zélandon is szüretelt Homoky Dorka negyedik generációs borász

Szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket, ám nem sokon múlt, hogy Dorka ne folytassa a családi hagyományokat.
Tomka Tivadar - szmo.hu
2021. november 22.


Link másolása

hirdetés

Homoky Dorka szülei, nagyszülei, dédszülei is a szőlőnek és a bornak szentelték az életüket. Dorka bejárta a világot, kezdetben filmelméletet és filozófiát tanult, és nem sokon múlt, hogy ne folytassa a családi hagyományokat.

– Miért nem azonnal lettél borász?

– Alapvetően, mert számomra mindig természetes volt, hogy a családom ezzel foglalkozik. Eszembe sem jutott eleinte, magamnak kellett végigjárni az utat, eltávolodni a famíliától, hogy újra érdekes legyen a számomra és más aspektusból közelítsek a birtokhoz, tudatosabb legyek és hasznos tapasztalatokat szerezzek másutt. Más szemmel nézni arra, mi van Tokajban és mit lehet másképp csinálni, mint eddig. Amíg távol voltam, addig a bölcsészkarra jártam, ahol filmelméletet és filozófiát tanultam. Ha már beszéltem a szemléletről, a kisfilmek készítése a gasztronómiáról, borászatról, szőlőről az egyetemi évek alatt is szerves része volt az életemnek.

– Amikor visszatértél a családhoz, szüleid mit szóltak mindehhez?

– Természetesen nagyon örültek, mert éppen azon gondolkodtak, hogy mi lesz a birtokkal, ha a hagyomány megszakad. Eladják? Megtartsák? Amikor hazatértem, mindez egy csapásra megoldódott. Soha nem tették kötelezővé sem nekem, sem a húgomnak, hogy ezzel kell foglalkoznunk, mi dönthettük el, hogy mi érdekel bennünket. Gyermekkoromban besegítettünk a szüretelésbe, ám akkor sem határozták meg, mikor és mennyit dolgozzunk.

hirdetés
A visszatérésemet követően kezdetben édesapám adott néhány parcellát, és azzal indított utamra, hogy gondozzam a szőlőt, készüljön el a bor, aztán legyen értékesítve.

Csupán ennyi volt a kérés... Miután jól debütáltam, egyre több területet adott át nekem évről-évre, tehát a bizalom a részéről töretlen volt már akkor is. Egyébként itt hadd jegyezzem meg, hogy kevés a jó generációváltás a borászoknál, magunkról elmondhatom, ez sikeresen megtörtént.

– Laikusként kérdezem: mit jelent a natúr bor kifejezés?

– Ha egy mondattal kellene válaszolnom, akkor azt mondom, semmit nem veszünk el belőle és semmit sem teszünk hozzá. Organikus a művelés, és minden természetes, ami a pincében van. Sokat tanultam a családtól, de szakmailag én is folyamatosan képeztem magam, így kerültem fél évre Lyonba is egy Erasmus-ösztöndíjjal, ott szőlészet és borászat szakra jártam.

Számtalan kóstoláson vettem részt, és figyeltem, mik az újdonságok a világban. 2019-ben még Új-Zélandon is voltam egy szüreten. Idehaza is megismertem sok borászt.

Mindezek olyan élményeket adtak, amiket most a családi borászatunkba integrálhatok.

– Mik a közeli és távoli integrációs terveid?

– A közeljövőben Balogh Leventével, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosával közösen, aki befektetésével támogat, - megkezdjük Tállyán a borászat kiépítését, újítását, fejlesztését. A legfontosabb, hogy az ott élő embereknek lehetőséget adjunk, legyen miért ott maradni, és hogy szakképzett munkaerőt képezzünk.

Ha hosszú távra tekintek előre, akkor Tokaj formálása a célom, arculat, kommunikáció és infrastruktúra szinten is. Lassan haladnak a fejlesztések, ami a borászoknak is nehézséget jelent. A másik, hogy a vásárlóknak ne csak az édes borok, hanem a száraz borok is eszükbe jussanak, ha meghallják a település nevét.

Egyébként egyre nagyobb az igény világszinten a natúr borok iránt.

– A nap minden percében dolgozol?

– Nem unatkozom. Főleg az őszi időszakban, mert akkor a hétvégéim is foglaltak. Rengeteg kóstolót tartunk több borászattal közösen. Kitaláltunk egy eseménysorozatot is programokkal teletűzdelve, amelynek Zsendülés a neve. Szeretnénk felpezsdíteni az itteni mindennapokat az itt lakók és a turisták számára is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: