SIKERSZTORIK
A Rovatból

„Leveleket, mohát, hamut használnak” – az indiai nők menstruációs szegénységét oldja meg két magyar fejlesztése

A téma érzékenysége és nehézsége miatt nem sokon múlt, hogy feladják – de végül nyertek a versenyen.

Link másolása

Lehetséges, hogy Magyarországról két fiatalember megoldást nyújtson más földrészen élő nőknek komoly higiéniai-menstruációs szegénységbeli problémáikra? Miért fontos ez nekik? Miért pont ez a projekt? Amikor először hallottam róla, hogy még egy világversenyt is megnyertek a fejlesztésükkel, őrülten büszke lettem, hogy az egyiküket ismerhetem, és hogy ilyen nemes célért dolgozik. Mindenképp meg akartam szólaltatni Dr. Ország-Krisz Axelt, hogy mi vezette el odáig őt és kollégáját, Dr. Vécsey Richárd Ádámot, hogy ennyire messzire lépjen egy átlag IT-s komfortzónájából, és a puszta segítő szándék vezérelje egy olyan ügyben, ami sokak számára még mindig tabu. Axelről azért egy mondatban annyit elárulok, hogy egy főiskolára jártunk, és bár majdnem húsz éve nem találkoztunk élőben, minden évben, minden nőnapon kapok tőle egy kedves üzenetet. Azt hiszem, ez már önmagában árulkodó. A Rotathon: Innovate. Empower. Impact. nevű versenyen a kihívás támogatója által odaítélten első helyezést értek el.

Facebook-posztjában így mesélt először a projektről:

"A fejlesztés során többször kerültünk mélypontra. Sőt volt, amikor abba akartuk hagyni, annyira nyomasztó és lelkileg megterhelő volt a témáról olvasni. Ekkor mindig arra gondoltunk, hogy nekünk meg lenne a lehetőségünk feladni és elzárkózni a probléma elől, de azok a nők, akik mélyszegénységben élik a mindennapjaikat, ők nem tudnak elbújni. Képzeld el, hogy Indiában vannak olyan térségek, ahol a nőknek 30-40 km-t kellene megtenniük azért, hogy olyan helyre jussanak, ahol lenne lehetőségük beszerezni a tisztálkodási és higiéniai eszközöket. Azért feltételes módban, mert az esetek többségében pénzük sincs arra, hogy ezeket megvásárolják. Az iskolás korú lányok az iskolában gyakran kapnak adományként tisztasági betétet. Persze sokszor el sem tudnak jutni az iskolába. Évente körülbelül 23 millió olyan lány van, akik kimaradnak az iskolából az első menzeszük után. A nőknek mindössze 36%-a, körülbelül 355 millió használ betétet vagy valamilyen kendőt.

Akik szegénységben élnek, megpróbálnak mindenféle alternatív módot találni: használnak rongyokat, leveleket, mohát, hamut. Igen, hamut. Mindezt egy olyan közegben, ahol a menstruáció tabu, nem beszélnek róla. Számukra az egyetlen lehetőség az, ha támogatásként kapnak betétet, szappant, törlőkendőt, illetve elmagyarázzák nekik a mindennapi helyes tisztálkodás fontosságát.

Ez csak a jéghegy csúcsa. Ezek olyan élethelyzetek, amelyeket senkinek sem lenne szabad megtapasztalnia. Az egészet pedig nagyon könnyű lenne félresöpörni azzal, hogy a probléma Európából nézve nem jelentős, India nagyon messze van. Erre csak azt lehet mondani, egyes felmérések szerint a hazai nők körülbelül 30%-a él a menstruációs szegénységben. A probléma sajnos sokkal közelebb van, mint azt a legtöbben gondolnánk."

Magatokról, kérlek, mesélj pár mondatban! Kik vagytok?

Szeretünk magunkra úgy gondolni, mint két átlagos, hétköznapi srácra.Talán a munkánk különleges, mert deep learning fejlesztők vagyunk, amit a legtöbben magyarul mesterséges intelligencia fejlesztőnek fordítanak.

Persze ez nem azt jelenti, hogy éppen terminátort építünk. A mindennapjainkban általában intelligens üzleti és robotikai megoldásokon dolgozunk, de elég nagy tapasztalatunk van IT tanácsadásban is. Mivel szabadúszók vagyunk, egy-egy projektre szoktak minket “felbérelni”, így viszonylag sokféle tapasztalatunk van az informatika, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén.

Dr. Ország-Krisz Axel

Ez a tapasztalat és gondolkodásmód nagyon jól jön akkor, ha olyan problémákkal találkozunk, aminek az informatikán kívüli szakmai része nekünk is új. Alapvetően abban hiszünk, az informatikai megoldásoknak olyannak kell lenniük, ami annyira alkalmazkodik egy-egy terület, probléma elvárásaihoz, amennyire csak lehetséges.

Többször hívtak már minket azért egy-egy céghez, mert hallottak valahol a mesterséges intelligenciáról és szeretnék átalakítani a céges belső folyamataikat, vagy egy ismert mémet parafrazálva: “beszállnak a mesterséges intelligenciába”. Ilyenkor általában eltöltünk néhány napot azzal, hogy megismerjük az adott cég működését, illetve az iparágat, ha az ismeretlen számunkra és tanácsokat, milyen folyamatok és döntések automatizálása lehet érdekes és hasznos.

Mit kell tudnunk a versenyről, amit megnyertetek?

A verseny fő célja az volt, hogy Indiát érintő problémákra keressenek informatikai megoldásokat a világ minden tájáról. Összesen 11 féle kihívás közül lehetett választani. Így például: hulladékgazdálkodás, pénzügyi tudatosság növelése, települések karbonsemlegessége, menstruációs szegénység.

Mi az egészségügy, higiénia és jólét témában indultunk. A versenyen több mint 350-en vettek részt 18 országból. A döntőben csak mi képviseltük az euroatlanti térséget.

Nekünk külön öröm, hogy az általunk választott kiírást támogató cég választott minket nyertesnek, mert ez azt mutatja számunkra olyan problémát és olyan módon kívánunk megoldani, ami fontos és valós.

Dr. Vécsey Richárd Ádám

Miért épp ezt a problémát céloztátok meg? Ez egy nagyon nemes ügy.

Nagyon szeretjük a kihívásokat, de nekünk a verseny nem csak egy jó móka, illetve nem csupán arról szól, hogy összemérjük a tudásunkat és a képességeinket másokkal. Törekszünk arra, hogy olyan problémák megoldását válasszuk egy versenyen, ami nem csak fejlesztői oldalról kihívás, hanem amivel egy ténylegesen létező problémának a megoldásában vagy enyhítésében tudunk segíteni. A verseny összes kategóriába ilyen volt, így a döntéshez elővettük a szokásos módszerünket. Minden kategória esetében elgondolkodunk azon, milyen lehetséges megoldásokat látunk.

Ezután pedig következik a három kérdéses tesztünk. Feltesszük az alábbi három kérdést, és ha mindegyikre igen a válasz, akkor zöld jelzést adunk az ötletnek:

A problémával érintett emberek vagy csoportok életminősége javul a megoldásunk által?

Az ötletünk eléggé általános e ahhoz, hogy máshol, más országban is használható legyen?

Mi boldogabbak lennénk-e egy olyan világban, amely használja a megoldásunkat?

Számunkra furcsa volt azt látni, hogy a menstruáció és így a menstruációs szegénység témaköre is mennyire tabu arrafelé. Így meglepő volt szembesülni azzal, hogy a velünk kapcsolatot tartó szervező még a témával kapcsolatos szakkifejezéseket is csak pironkodva merte használni.

Volt olyan szervező, aki a menstruáció vagy a tisztasági betét kifejezések angol változatát pedig egyáltalán nem mondta ki. Ez meglehetősen nehézzé tette a kommunikációt bizonyos esetekben.

Úgy gondoljuk, szakmai tudásunk mellett azt is hozzá tudtuk most adni a feladathoz, hogy a témáról nyíltan beszéltünk és megoldást kerestünk rá.

Mikortól működik a gyakorlatban a projektetek?

Mint minden hackathonon, itt is igaz, hogy a győzelem pillanatában nem feltétlenül piacra kész az ötlet. Ami a mi megoldásunkat illeti, azon is van még fejleszteni való. Mivel nyertünk, mindenképp teljes egészében le is fejlesztjük az ötletet. Ehhez még néhány hónapra van szükségünk. A nyár végére már biztosan használható lesz az első változat.

Ha egy teljesen laikusnak kéne elmagyaráznod, aki nincs képben a témával - hogyan képzelje el, hogy egy menstruációs szegénységben élő nőhöz miként jut el a havi betétje?

Talán filléreskedésnek tűnik a betétek hatékony kiszállításával foglalkozni, de a helyi viszonyok között még a legolcsóbbak is megfizethetetlenek sokaknak. Ezzel kapcsolatban itt van két link, ahol kutatások alapján nagyon nehezen emészthető tényekkel lehet találkozni:

https://www.bbc.com/news/world-asia-india-52830427

https://www.bbc.com/news/world-asia-india-52718434

A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha egy hatalmas konténernyi betétet lehetne elhelyezni a közösségi terek mellett, ahonnan mindenki ki tudná venni a számára szükséges mennyiséget. Sajnos nincs akkora felesleges kapacitás, amely ezt lehetővé tenné.

Minden egyes olyan betét, amely napokig vagy hetekig áll egy raktárban, az valahonnan hiányzik. Az elosztás hatékony megszervezése azért is fontos, mert ha a felhasználatlan kapacitást csak falunként 2-3 darabbal lehet csökkenteni,

azzal térségi szinten már egy újabb falunyi nő számára nyílik meg a lehetőség a menstruáció higiénikus kezeléséhez. Nagyon meglepő volt szembesülni azzal, hogy habár vannak olyan segélyszervezetek, akik tisztasági csomagok eljuttatását vállalják a szegényebb térségekbe, a forráshiány miatt sokkal kevesebb a raktárukban álló betétek mennyisége, mint ami itthon egy közepes méretű drogériában megtalálható kint a polcokon.

A termék egy olyan rendszer, amely két fő részből áll: egy szervezeti és egy felhasználó szoftver.

A szervezeti rész további két részre oszlik, az egyik szoftver rész ténylegesen azoknak van, akik a betéteket megveszik, legyártják és kiszállítását szervezik, a másikat pedig a szállítást végzők tudják használni. Mi elsősorban jótékonysági szervezetekre találtuk ki a megoldást, de úgy fejlesztjük le, hogy mások is tudják használni, ha akarják.

A szervezeti alkalmazás nyitó képernyőjének bemutató terve (a dizájn még nem végleges). Itt követhető nyomon a kiszállítás és a raktárkészlet állapota.

Milyen adatokból indul ki a rendszer?

A rendszer alapja az igények felmérése, aminek egyik kulcsa a felhasználói alkalmazás. Ebben a nők tudják rögzíteni a ciklusukkal kapcsolatos adatokat. Az alkalmazás ezek alapján előre jelzi a várható igényeket egy adott térségben.

Ezen felül a nők részére az alkalmazás képest jelezni azt is, ha az adatok valamilyen betegség veszélyét jelzik, illetve az applikáció jelzi a kiszámított termékenyebb vagy kevésbé termékeny időszakokat is.

Az alkalmazásban lehetőség van arra is, hogy higiéniával vagy egészséggel kapcsolatos információk jelenjenek meg. Mivel nem mindenki rendelkezik okostelefonnal, illetve nem mindenütt van internet, a rendszer a szállítói visszajelzések alapján is tudja korrigálni az igényeket.A szállítói alkalmazásban a legfontosabb újdonság, hogy QR-kóddal lehet azonosítani a csomagokat, illetve a felhasználót. Ezzel megtartható az anonimitás is, illetve megoldható az érintésmentes csomagátadás, ami most a járvány alatt is fontos lehet, de a jövőben is hasznos tulajdonság.

Felhasználói, női alkalmazás nyitó képének funkcionális terve (A rajta lévő funkciók már működnek, de a dizájn még itt sem végleges)

A szervezetek részére szóló alkalmazás fogja össze az egész rendszert, itt a raktározástól a kiszállításon át az egyes betétek célba éréséig mindent nyomon lehet követni. E téren is voltak, illetve vannak érdekes kihívások.

Egyes indiai falvak annyira elzárt helyeken vannak, hogy a kiszállítást nem csak az igények, hanem a célba juttatás extrém időigénye szempontjából is kell optimalizálni. A két elvárás pedig egymással teljes egészében ellentétes, de azért persze nem feloldhatatlan.

Büszkék vagytok?

Mi nagyon örülünk, ha ilyen sikereket érünk el, de igazán az tesz bennünket boldoggá, ha egy-egy megoldásunkat a mindennapokban is használják. Épp ezért már mi is alig várjuk, hogy a szoftver a gyakorlatban is bizonyíthasson.

Röviden összefoglalva: a betétek elosztását egy központi szervezet végzi a szoftverünk egyik része segítségével. Ez a program előkészíti a kiszállítási tervet az alapján, hogy melyik faluba mikor volt utoljára szállítás, milyen messze van az adott helyszín, hány nő él ott, stb. A program folyamatosan tanul, így minden kiszállításkor felmérésre kerül, hogy maradt-e az előző csomagból felesleg. Ezt a tanulási folyamatot tudja segíteni egy menstruációs ciklus rögzítésére alkalmas applikáció, amely előre jelzi, hogy egy adott területen mikor és mennyi betétre lesz szükség. A betétek célba juttatása helyi kiszállítókkal történik. Minden egyes csomag QR kóddal rendelkezik, így akár egy-egy betét is nyomon követhető a raktárba érkezéstől a célba érkezésig.

Mosható betétről is lehet szó? Egyrészt a zero waste miatt, másrészt azért, mert újrahasználhatnák a nők minden hónapban, így nem lenne akkora gond az állandó vásárlás.

Igazából semmi akadálya nincs, hogy az alkalmazást arra is használják, mivel ez néhány paraméter módosításával ugyanúgy kezelhető. Másfelől viszont azt gondolom, a vidéki Indiában ezt nem biztos, hogy ki tudják fizetni, illetve az is kérdés, mennyire tabu a száradó betét. Egyébként az általunk választott kihívás támogatója pont olyan cég, aki mosható betéttel is foglalkozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk