SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Csináld magad cipő az idei nyár slágere

Gulyás Sára dizájner, csak az alapokat adja. Kiválaszthatjátok kedvenc színeiteket és 20 perc alatt készíthetitek el a cipőtöket.
NeighbourART blog - szmo.hu
2015. július 05.


Link másolása

Egyszer már találkozott a védőangyalával, igyekszik mindig vidám lenni, gyerekként a bárányokat, mostanában az utazások során szerzett térképeket és jegyeket gyűjti, „magas hangon sípolva” imádja a macskákat, a hastáncolás tölti fel leginkább, kedvence a sültkrumpli, a nyár és persze Barcelona.

Az általa tervezett cipőt igazából ti tervezitek és ti készítitek el. A megrendelt csomagban megkapjátok a talpat, a felsőrészt, kétféle fűzőt és egy táskát. Ti választhatjátok ki a cipő-alkatrészek, anyagát, színét és a fűzőket is. A teljesen egyedi cipőt pedig nagyjából 20 perc alatt el is készíthetitek otthon.

Gulyás Sára, aki rád bízza a cipőd befejezését

Több mint tíz éve foglalkozik bőrtervezéssel. 2013-ban végezte a MOME Mesterképzését bőrkiegészítő tervező szakon. Az ökodizájn lelkes képviselőjeként természetes anyagokból készít változtatható használati tárgyakat. Járt a MOME képzése keretében Erasmusszal Barcelonában, műveit pedig – Budapesten kívül – Párizsban, Londonban, Prágában, Tallinban, Krakkóban és Lipcsében is kiállították már, valamint bekerült a neves Virtual Shoe Museum gyűjteményébe is.

Pikkpack nevű cipőmárkájához a Kickstarter nevű közösségi finanszírozási oldalon gyűjtött össze induló tőkét, aminek segítségével ma is építi vállalkozását, amit párjával közösen alapítottak meg. Legutóbb a Fiat által szervezett nemzetközi pályázat zsűrijeként segített a jelentkezőknek megtervezni a tökéletes női autó-kiegészítőt. Jövőbeni tervei között a vállalkozás felfuttatása mellett a családalapítás is helyet kap.

gulyassara

sara_asztala

sara_asztala2

1. Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?

Inkább a jók. Bár a rosszakra is úgy gondolok vissza, hogy értelmük volt, sőt a legtöbbször csak később áll össze a kép, miért is történtek meg akkor.

2. Ha újjászülethetnél egy ma élő vagy már halott művész személyében, kit választanál?

Erwin Wurm lennék, és őrült kiállításokat szerveznék, ahol a hétköznapi emberek is műtárgyakká válhatnak és közben jól is érzik magukat.

3. Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?

Elég rég volt alkotói válságom, mert annyi a munka, hogy nincs rá időm, de ha mégis előfordul, akkor általában mással foglalom el magam. Aztán ripsz-ropsz eltelik az idő, és már azon kapom magam, hogy valamiben éppen benne vagyok.

cipo1

cipo2

cipo3

4. Kinek mutatod meg először az új alkotásodat?

Egy közös térben dolgozom több designerrel a The 9 Design Stúdióban, így a legtöbbször ők látják először a “produktumot”. Régebben a szüleimnek, most már inkább a szerelmemnek.

5. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?

Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mert rengeteg van, de talán, ami hirtelen eszembe jutott az az, amikor egyszer egy síelésen találkoztam a védőangyalommal. Legalábbis én azt hittem, hogy az, és talán még most is hiszem. Tíz vagy tizenegy éves lehettem, amikor egy síversenyen vettem részt életemben először és sajnos, nem ment a lecsúszás, állandóan elestem.

Mikor kiállítottak, fenéken csúszva mentem le a pályáról, és észrevettem egy gyönyörű lányt, aki odasíelt hozzám, és felsegített majd mondta, hogy menjünk le együtt. Lesíeltünk majd ő hirtelen eltűnt. Szerintem az angyalom volt.

NeighbourART blog sorozata

Ismerd meg a körülöttünk élő tehetségeket! Fiatal magyar művészek azonos kérdésekre adott, eltérő válaszait olvashatjátok életről, emlékekről és alkotásról hétfőnként portálunkon.

"Egy íróasztal, illetve az az asztal, amely a mindennapi életük része, sok mindent elárulhat…"

6. Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?

Azt, hogy valószínűleg annyira jó a munkám, hogy már másokat is inspirál. És az király, nem?

7. Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?

Hogy mindig vidám vagyok. Legalábbis igyekszem .

8. Gyűjtesz valamit?

Kiskoromban a bárányokat gyűjtöttem. Ma már inkább csak az utazásaim során szerzett jegyeket, prospektusokat, térképeket teszem el, hogy később visszanézegethessem őket.

cipo4

cipo5

9. Kedvenc budapesti pillanat?

Hazafelé biciklivel a Petőfi hídon át Budára, miközben lemegy a Nap. Na, az gyönyörű látvány!

10. Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?

Grimaszolok. Bár azt akkor is szoktam, amikor látnak.

11. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit eddig csináltál?

Kb. 9 évesen elszöktem egy fiúval biciklizni, de anyukámék csak annyit tudtak, hogy lementem a játszótérre játszani. Estére értem haza, amikor anyukám sírva közölte, hogy már a rendőröket is utánam küldték. Nagyon sajnáltam anyukámat. Én amúgy jól éreztem magam.

12. Van-e napi rutinod?

A munka miatt van. Fél 9-kor összeül a csapat megbeszélni a napi teendőket, amiket a Pikkpacknál csinálunk. Utána egy jó kávé, és az ebéd is általában időben van.

13. Kedvenc tárgyad?

Egy német barátomtól kapott kis bábu, ami szerencsét hoz.

14. Hogyan fogsz neki egy új munkának?

Tervezek, gondolkodok. Előbb mindig gondolkodok. Nálam a rajzolás már csak a második fázis.

cipo6

cipo9

15. Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?

Jó, ha rend van, kívül és belül is. De kell egy erős motiváció. Ez általában nálam az, hogy egy problémát minden áron meg akarok oldani. Ez hajt előre.

16. Sör vagy bor?

Fehérbor. Jó a fröccs.

17. Kutya vagy macska?

Macska. Imádom őket. Magas hangon sípolva imádom őket.

18. Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?

Azt, hogy nem csak én, hanem a vásárló, a felhasználó is alkot. És, hogy ez nem csak egy szép tárgy, hiszen – reményeim szerint – ez annál sokkal többet jelent a viselőjének.

19. Milyen a te stílusod?

Vidám, színes, játékos.

20. Mi az, ami a leginkább feltölt?

A hastáncolás, és a zene, amit közben hallgatok. Kár, hogy nincs mindig időm rá.

21. Kedvenc város?

Barcelona. Éltem ott fél évig és végtelenül szeretem.

22. Hol leszel 10 év múlva?

Remélem, már kétgyerekes családanyaként itthon, egy jól menő vállalkozással.

cipo8

23. Kedvenc étel?

Sültkrumpli. Ropog és meleg és mindig megy mindenhez.

24. Kedvenc évszak?

Nyár. A meleg nyári esték miatt, amikor nem kell azon gondolkodni, miben indulj el reggel, mert úgyis jó idő lesz este is.

25. Mi a legrosszabb tulajdonságod?

Keményfejű vagyok, és néha hisztis. Anyukám mondta, hogy már gyerekként is az volt a jelszavam hogy: „Majd én!”

26. Melyik korban élnél szívesen?

A rokokóban flangálnék a pasztellszínű ruháimban vagy az 50-es évek Amerikájában lennék kertvárosi háziasszony. Bár nem vagyok ilyen nőtípus, mégis vonzó számomra, hogy milyen lehetett.

27. Van visszatérő álmod? Miről szól? Esetleg megjelenítetted már valamelyik alkotásodban?

Régebben volt egy horror álom, ami vissza-visszatért, de szerencsére már elmúlt. Ezt nem is mesélem el, mert korhatáros. Azóta nem nagyon van ilyen. Gyakran repülök, de ezt úgy tudom, sokan álmodják. Még nem jelenítettem meg.

cipo4

cipo10

cipo11

28. Mi az az alkotás, amit mindenképpen meg kell csinálnod, mielőtt meghalsz?

Egy olyan termék, ami jót tesz a világnak. Valamilyen szempontból. Tudom, giccsesen hangzik, de szeretnék valami olyat, ami TÉNYLEG segít. A design erre van igazából, hogy esztétikusan segítsen.

29. Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?

Csak a szorgalom számít. És merni kell kockáztatni is persze.

Sára munkáit ITT nézhetitek meg és ITT rendelhetitek meg. Még több sikeres, fiatal művészt pedig ITT ismerhettek meg!

Ajánld az ismerőseidnek, ha tetszettek Sára cipői!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: