SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Kemény munkával készülnek a víz alatti fotók

Róka Róbert medencében alámerülve készít divat-, esküvői és családi képeket - utóbbiakat kisbabákkal is.

Link másolása

Róka Róbert 8 éve foglalkozik víz alatti fotózással. A pécsi fotós lencséje elé került már profi sportoló, esküvői pár, kisbaba, sőt, családi fotók is készültek ilyen különleges módon. Megkérdeztük, mi olyan különleges a víz alatti fényképezésben, mitől nehéz, és mit lehet benne szeretni - közben pedig mi is lemerültünk vele a víz alá.

- Ez a műfaj az extrémsportokhoz hasonlítható, a fotózáson belül elég különlegesnek számít. Hogy csöppentél bele a víz alatti fotózásba?

- A víz sokak számára egy misztikus közeg, amely egyet jelent a végtelen kékséggel, ahol nincs lent és fent, ahol a gravitáció szabályait megtréfálja a felhajtóerő. A vízfelszínen, ahol a levegő és a víz randevút adnak egymásnak, a fénytörés, valamint a tükröződés csodálatos látvánnyal örvendezteti meg ez embereket nem csak víz felett, hanem odalent is. Ennek a látványnak vagyok szerelmese. A víz alatti élmények között ugyanúgy nincs két azonos, ahogy a hullámzás, a buborékok, valamint a napsugarak játékának egyvelegéből sincs két egyforma.

Ezeket a vizuális élményeket talán néhány elbűvölő modellel lehet még tovább fokozni. A női test vonásai, a hosszú haj, valamint estélyi ruhák, fátylak lebegése, karcsú kecses mozdulatok mind-mind olyan összhatást adnak a víz hullámzásával, amitől a víz alatt minden egyes fotózás során lenyűgöz a látvány.

DSC_8216_1199x800

Újságírónk, Nagybányai-Nagy Blanka és fotósunk, Nagy Szabolcs is modellt "állt" a víz alatt - a nagyobb méretért katt a képekre!

DSC_8235_1199x800

DSC_8152_1199x800naygszabolcsavizalatt

- Gondolom, a víz alatt fotózni enyhén szólva nem egyszerű...

Így van. A víz alatti modellfotózás egy viszonylag nagy logisztikát igénylő ága a divatfotózásnak. Itt ugyanis nem egy műteremben készülnek a képek, hanem mély és kevésbé mély vízben. A közeg miatt minden más, minden lassabb, de talán ebből kifolyólag számomra például nyugtatóan hat.

A fotózás ezen válfajához rengeteg speciális felszerelés szükséges. Ezek mozgatása nem egyszerű, és emberigényes. A víz alatti projektjeinket mind-mind csapatmunkaként bonyolítjuk. Ez tehát azt jelenti, hogy a csapatban van két biztosítóbúvár (Óvári Ágnes, Gaál Krisztián), akik részben a modellek víz alatti biztonságáért felelnek, másrészt adott esetben a víz alatti megvilágításnál, például "célra tartják" a vakut. De ők látnak el egyébként a projekttel kapcsolatos logisztikai feladatokat is. A biztosítóbúvárokra azért van szükség, mert fotózásokat általában két méteres, vagy ennél is mélyebb medencékben végezzük.

A modelljeink és menyasszonyaink nagyestélyiben vagy menyasszonyi ruhában pózolnak a víz alatt, emiatt a mozgásuk erősen korlátozott. Néha ez még a jól úszó lányoknak is problémát jelenthet.

Ági és Krisztián nagy tapasztalattal rendelkezik. Szükség esetén víz alatt is tudnak a modellnek levegőt adni palackból. Szóval minden fotózásnál nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságra.

- Hogy készültök fel egy-egy projektre?

A nagyobb projektjeinknél az időfaktor miatt, és hogy minél autentikusabb, hitelesebb legyen a végeredmény a fotózás előtti napon egy utolsó megbeszélést tartunk. Ezen a csapat összes tagja, beleértve a sminkest, stylistot, ruhatervezőt, modelleket, segítőbúvárokat, szárazföldi segítőket jelen van. Átbeszéljük a projektet. Sokszor ezen áll vagy bukik egy fotózás sikeressége. Vannak olyan projektjeink, ahol a fotózást több hónapos tervezés előzi meg. Mivel a medencék bérleti díja nem olcsó, és projektenként 6-10 közreműködő is van a stábban, ezért mindennek a helyszínen kell lennie, minden felszerelésnek hibátlanul kell működnie és mindennek elsőre kell sikerülnie. Már most készülünk egy májusi projektre két nagy durranással, ahol két országszerte ismert sportolóval csinálunk egy-egy rendhagyó víz alatti fotózást. De erről most egyelőre nem árulhatok el többet.

A fotózást megelőző mozzanatok egyike a víz alatti háttér rögzítése a medence falára és az medencetalpra. Már ezt sem könnyű a helyére tenni – bár a biztosítóbúvárok ebben is segítenek. Fel kell állítani a vakukat, biztosítani, hogy ne essenek bele a vízbe, a vezetékeket biztonságosan el kell vezetni. A fényképezőt is össze kell rakni, ami a védőfelszereléseivel együtt akkora, mint egy ember feje, ráadásul jó nehéz is. Ha minden készen van, jöhetnek a tesztképek, amik a fények beállításához kellenek.

DSC_8049

DSC_8055

DSC_8130

Mi is pózoltunk a víz alatt

Fotósunkkal ellátogattunk hozzá, hogy megnézzük, hogyan is készülnek ezek a nem mindennapi képek, sőt, mi is alámerültünk, és pózoltunk a kamera előtt.

_DSC7512

Werkfotók: Nagy Szabolcs - nagyobb méretért katt a képekre!

_DSC7526

Blanka elemében volt a vízben

_DSC7529

A fotózás igazán különleges volt. Hatalmas élmény volt a víz alatt lenni egy habos-babos ruhában, de egyben nehéz is. Talán a hihetetlenül szép tükröződős képekért kell a legtöbbet dolgozni, mert nem egyszerű közvetlenül a vízfelszín alatt feküdni, egy helyben maradni, vállalható arcot vágni, és még a levegőt is benntartani. De hát nincs jó eredmény kemény munka nélkül - az összes víz alatt töltött perc élmény volt, Robi és csapata pedig profi, és segítőkész. A képek pedig magukért beszélnek.

- Hű, ez jó sok munka. Ha ezek megvannak, jöhet a lazítás?

Most kezdődik még csak az igazi munka! Bár én úgy vagyok ezzel, hogy a több hetes-hónapos tervezés, egyeztetés, menedzselés, illetve az ezekkel járó stressz után a projekt ezen fázisa tud kikapcsolni. Amikor már a vízben vagyunk, és a modelleket sminkelik, akkor megnyugszom.

A víz alatti munka egy külön kihívás, teljesen más, mint a szárazföldön fotózni. A modelled például nem lát belőled semmit csak foltokat, illetve víz alatt beszélni sem tudtok egymással, ezért az alap kézjelekre, amelyeket a búvárok használnak meg kell tanítani őket. Ezek közül persze

"
a legfontosabb a "felmerülés" vagy a "levegőt kérek" kézjel.

Megint más, ha a fotóalanyod éppenséggel egy kisbaba. Ja és persze fotózás után a felszerelést elpakolni sem olyan egyszerű, és otthon pedig vár az elmaradhatatlan utómunka.

- Van még olyan téma, ötlet, amit nem valósítottál meg?

Pécsi lévén egyik nagy álmom, hogy városunk arcával, Weisz Fannival is készíthessek egy fotósorozatot víz alatt. Az elkészült képeket, valamit erre a fotózásra megtervezett és elkészített ruhát szeretném Fannival egy nemes cél érdekében felajánlani, egy jótékonysági aukció keretében.

DSC_0153

DSC_0155

DSC_0243

DSC_0358_1200x710

Rr9_1152x800

96_1195x800

Robi további képeit weboldalán vagy a Facebookon tudjátok megnézni, illetve itt tudjátok felvenni vele a kapcsolatot, ha víz alatti fotókat szeretnétek készíttetni. Bár az árak borsosabbak a sok extra költség miatt, mint a "szárazföldi" képek esetében, a lehetőség előtettek is nyitva áll, hogy soha nem látott fotókkal gazdagítsátok a családi albumot.

Ha tetszett a cikk és a képek, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: