SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Hogyan lehetsz jó szakács Magyarországon?

Két tehetséges és sikeres séfet, Litauszki Zsoltot (Zsidai Csoport) és Mizsei Jánost (MÁK bisztro) kérdeztük sikerük titkáról.

Link másolása

A gasztrofanatikusok már biztosan mindkettőjük nevét (de ami talán még fontosabb, hogy ételeiteket is) ismerik. Zsolt kreációival a Gozsduban járatosak valószínűleg már találkoztak, mert az ő fejéből pattannak ki többek között a Spíler és Spíler Shanghai ételei. Jani kreációit lehet, hogy kevesebben ismerik, hiszen ő a MÁK bisztro konyháját vezeti, de aki egyszer megkóstolta, biztosan, amint teheti visszatér hozzá. Nem mellesleg mindkét séf étterme benne van a nemrég kihirdetett Dining Guide TOP 10 listáján.

séfekBalra Mizsei Jani (MÁK bisztro, konyhafőnök), jobbra pedig Litauszki Zsolt (Zsidai Csoport kreatív séf és Baltazár Grill konyhafőnök)

Velük beszélgettünk arról, hol tart ma a szakács szakma és mi kell ahhoz, hogy aki ezt a hivatás tűzi ki célul, sikeres legyen.

Mikor fogalmazódott meg bennetek, hogy „szakács leszek”?

M. J.: Már akkor eldöntöttem, hogy szakács szeretnék lenni, amikor az általános iskolában szakmát kellett választani. A nagymamámnak elég nagy szerepe volt ebben a döntésben, mer egész kicsi koromtól sok időt töltöttem vele a konyhában, persze itt még inkább ő főzött én csak kóstoltam a sok finomságot. A fine dininghoz azonban ennél jóval hosszabb út vezetett. Az iskolában először egy szálloda éttermébe kerültem, ahol hamar éreztem, hogy én nem erre vágyom. Az igazi mérföldkő az volt, amikor a Lacikonyhába kerültem Mogyorósi Gáborhoz és Tálas Katához. Az alapanyag-ismerettől kezdve a technológiákig minden újra kellett tanulni. Konkrétan, amit most csinálok, ezt ott, tőlük tanultam meg.

L.Zs.: Én is kiskoromból, kb. 8 éves koromtól hozom a főzés szeretetét, amelyet leginkább a nagymamám kertjében töltött idő és az általa termesztett zöldségek határoztak meg. Majd 14 és 18 éves korom között hetente többször is főztem otthon, gyakran meghívtam a barátaimat. Például az ÉS Bisztró üzletvezetője, Kőrösi Norbi a gyermekkori barátom. Gyakran együtt bicajoztunk és mindig hívott, hogy „gyere már”, én pedig mondtam, hogy várj, még elkészítem a pizzát, mire ő feljött és megettük majd úgy mentünk le. De alapvetően több dolog érdekelt, például a történelem, de a főzés nekem szerelem és most jelenleg a hobbimból élek.

turist2 Litauszki Zsolt főz

Zsolt, ha jól tudom, te sokáig Ausztriában dolgoztál.

L.Zs.: Igen,10 évet éltem kint és dolgoztam Ausztriában.

Akkor te tudsz mesélni nekünk a különbségekről.

L.Zs.: Szerintem jelen pillanatban nagy különbség már nincs. Csupán annyi, hogy ott könnyebben elérhetőek és jobbak az alapanyagok. Itthon jelen pillanatban az alapanyag-ellátással szenvedünk, harcolunk. Illetve más a munkamorál kint. Ott egyértelmű, hogy heti 6 napot, napi 16-18 órát dolgozol, ezzel itthon még sokat kell küzdeni. Ez a szellemiség még nem itatta át a mi társadalmunkat.

Jani, a te terveid között szerepel külföldi munka?

M.J.: Igen, benne van a levegőben. Szerintem ez tipikusan olyan szakma, ahol nagyon sokat kell látni és tapasztalni. Mert minden egyes dologból lehet tanulni és bárkitől el lehet lesni dolgokat, például, hogy milyen hőfokokat használ, vagy milyen késsel filézi a halat.

image Mizsei Jani a konyhában

Van olyan séf, akinél szívesen tanulnál?

M.J.: Konkrét séf nincs, inkább maga a külföldi lehetőség vonz. Az, hogy láthassam azt a mentalitás, azt a fajta alázatot, ahogy ott dolgoznak és hozzányúlnak az alapanyagokhoz. Sokat lehet arról hallani és olvasni, hogy északon például egyes konyháknak saját kertészük vagy beszállítóik vannak, akik csak nekik szállítanak, és együtt kísérletezhetnek ki ételeket.

Ez vajon megvalósulhat egyszer itthon is?

M.J.: Én nagyon szeretném, hogy így legyen. Apró lépések már vannak: mi a Mákkal például együtt dolgozunk egy hölggyel, aki Budán csinál egy kis kertészetet. Ő jelenleg 3 étteremnek szállít és a célja, hogy velük alakítsa ki a lehető legjobb együttműködést és őket minél jobban ki tudja szolgálni. Szerintem ez egy nagyon jó dolog, hogy tudom, hogy éppen mi terem nála, és közösen tudjuk összerakni a legjobb ételeket a legkiválóbb alapanyagokból.

bárány zeller Bárány és zeller Mizsei Janitól

Zsolt, a te fennhatóságod alá jelenleg 8 étterem kreatív munkálatai tartoznak. Milyen tulajdonságokra van ehhez szükség?

L.Zs.: Valóban, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy én minden nap ott vagyok ezeken a helyeken. Mindenhol megvan a konyhafőnök és a konyhafőnök helyettes és az egész konyhai hierarchia. Az én feladatom a fejlesztés és a kontroll. Új termékeket és új étlapokat kell kitalálnom, amelyeken megfelelő minőségű ételeknek kell szerepelnie. Ha ezek megvannak, akkor pedig a folyamatos kontroll következik, hogy ne történjen sehol különösebb hiba. A munkán nagy része nem az effektív éttermekben töltött idő. Rengeteget kell gondolkodnom és folyamatosan jár az agyam. Gyűjtöm a benyomásokat, járom a világot, keresem az új termékeket és ételeket.

Zsidai Group

BUDA

Pierrot | A monarchia nagyvilági konyhája

21 | Polgári magyar konyha 21. századi módon

Pest-Buda | A nagymama konyhája szívvel-lélekkel

Pest-Buda Terasz | Friss terasz a Budai Várban

Baltazár | Gasztronómiai lubickálóközpont és hotel

Spíler Biergarten | A Spíler sátrat vert a Budai Várban

PEST

Spíler Original | Visszatért a belvárosi legenda

Spíler Sanghai | Világkörüli úton a belvárosi legenda

ÉS Bisztró | Zsidai és Kempinski

Minden éttermetek más stílusú, hogy tudod összehangolni őket?

L.Zs.: Hozzá kell tenni, hogy ez egy nagyon komoly csapatmunka. A koncepciók kitalálásában nagyban részt vesz például Roy (Zsiday Roy, a Zsidai-csoport vezetője) és Emese (Juhász Emese, a Zsidai-csoport kommunikációs vezetője) is. Mindent csapatban csinálunk, csak az én szakmai szűrőmön keresztül mennek át az újítások. Illetve az éttermek séfjei is rengeteget segítnek ebben a munkában.

harcsa fish end chips 21 Ki mondta, hogy a fish & chips unalmas? Litauszki Zsolté harcsából készül a 21-ben

A Baltazár pedig teljesen hozzád tartozik?

L.Zs.: Igen, itt én vagyok a konyhafőnök, de itt is megvan a hierarchia és a srácok, akik viszik a helyet, amíg én a többi étteremben vagyok. Heti 2-3 napot töltök a Baltazárban, a hét többi napján a többi éttermünkben vagyok. Ez az úgynevezett kísérleti konyhánk, a mi kis játszóterünk, innen jönnek ki az új ételeink. Sok olyan étel van, amit itt lett kikísérletezve, és innen kerülnek át a másik éttermeinkbe.

mákSOR – ’Szerintem ízekkel kell az embereket jóllakatni és nem mennyiséggel’

A fine dining éttermekben jellemzőek a többfogásos vacsoramenük, azaz a degusztációs menük. A Mák kicsit újított és a vacsoramenüjüket mákSORnak keresztelték el. Mizsei János már nagyon várta, hogy végre bemutathassa ezt a menüt. Minden mákSOR két menüből áll, egy könnyedebb és egy nehezebb sorból, amelyek között azonban nincs átjárás, hiszen szigorú ízszabályok alapján van összeállítva. De végigkóstolva biztosan nem fogtok csalódni.

A mákSOR Jani ízlését, stílusát mutatja. Minden újításkor először ezt állítja össze, majd csak után a táblás- és ebédmenü ajánlatot. A mákSOR változásának gyakorisága a szezontól függ. A tavasz beköszöntével minimum 3 hetente fog változni a sor, hiszen mindig szeretnék a friss, aktuális alapanyagokat bemutatni ebben is.

A mákSOR mindig 6 fogásból áll – előételtől a desszertig -, amely ugyan kis adagokat tartalmaz, de ha végigeszik az egész sort, a legnagyobb étkűek sem maradnak éhesek, az biztos. Olyan ízkombinációkat kóstolhattok, amelyek biztosan hosszú ideig maradandó élményt biztosítanak majd

Fogadtok-e tanulókat az éttermeitekben?

M.J.: Igen, nálunk jelenleg is kétheti bontásban 3-3 tanuló van és most a Gundelből fogadjuk őket. Én is oda jártam, így ismerem a tematikákat, a követelményt és a tanárok többségét is. Mindig megbeszéljük, hogy hány tanuló van, és milyen feltételeknek kell megfelelniük, milyen tanrend szerint kell haladniuk. Én abszolút nyitott vagyok a tanulók felé, és szívesen megmutatom nekik a munkám, és amit én képviselek.

L.Zs.: Természetesen nálunk is vannak tanulók, nem minden éttermünkben, de szívesen fogadjuk őket.

Hogyan lehet pont hozzátok kerülni?

L.Zs.: Ez elsősorban az iskolától függ, hiszen ők delegálják a tanulókat az éttermekbe. Sajnos nem mi választhatjuk ki őket.

lokolbász csalános burgonyafőzelék Lókolbász, csalános burgonyafőzelék a Baltazárból

Van arra lehetőség, hogy ha valaki mindenképp a Mákban vagy a Zsidai-csoportnál szeretne dolgozni, akkor hozzátok kerüljön?

L.Zs.: Amennyiben ezt az iskolájával meg tudja oldani, csak akkor. Ha én rámutatok valakire, akkor nem tudom idehozni, mert mindez az iskolán múlik, főként, hogy szerződésben vagyunk-e velük, illetve egy csomó más dolog. Természetesen sokkal jobb lenne, ha célirányosan tudnék tehetséges fiatalokkal dolgozni, de jelenleg ez még nem megadatott.

M.J.: Ha valaki nagyon szeretne a Mákban dolgozni, én azt javaslom, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, és ha kölcsönösen úgy látjuk, hogy jó együttműködés lenne, akkor mindent megteszünk a cél érdekében.

makkenyer Ha MÁKban jártok, ne felejtsétek el megkóstolni a kenyérkéket sem!

A szakács ma divatszakma

De mindkét sikeres séf hasonló jó tanácsokat ad a pályára készülőknek:

A kitartás az egyik legfontosabb, a nehézségek során sosem szabad feladni!

Az elvárásoknak magatok iránt nagyon magasnak kell lenni!

Hihetetlenül fontos az érdeklődés a szakma és a munka iránt. Érdekeljen az, amit csinálsz, ne megélhetési szakács légy, aki minden hónap elején csak a fizetését várja!

Legyenek új ötleted, legyél kreatív, mindig keresd az újdonságokat!

Igényes légy a munkádra! Amit te nem ennél meg, azt inkább ne add ki!

Hiba mindig előfordulhat a gépezetben, mert emberek vagyunk, de azt gyorsan le kell tudni reagálni.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: