SIKERSZTORIK
A Rovatból

Fortepan: sok kép mögött nem is sejtjük a történeteket

Magyarország első, ingyenes, szabad felhasználású fotóarchívumáról az egyik alapítóval, Tamási Miklóssal beszélgettünk.

Link másolása

Ha valaki ma Magyarországon múlt századi fotókat keres, akkor szinte biztos, hogy először a Fortepanon kezd kutatni. Számtalan színvonalas összeállítást köszönhet az oldalnak a legtöbb hazai online híroldal. Mikor indult? Milyen céllal? Kik és miért tartják életben? Tamási Miklós, a Fortepan.hu egyik alapítója beszélt erről a szenvedélyes munkáról.

- Melyik fotó az archívum első képe, mit töltöttek fel először?

- Már meg is mutatom. Az egyes sorszámú fotón egy elsőáldozó látható. A kép Teleki téren készült 1961-ben. A kép érdekessége, hogy ugyanerről a kislányról szinte ugyanitt készült egy úttörő ruhás fotó is. Egyébként teljesen véletlen, hogy ez a kép viseli az egyes sorszámot.

1

A 00001-es képsorszámot viselő fotó - Forrás: Fortepan.hu

- Honnan származnak a Fortepan első képei?

- Amikor Szepessy Ákos barátommal 2010-ben belevágtunk, már több ezer képből állt az amatőr fotógyűjteményünk. 25 év alatt szedegettük össze lomtalanításokból, ócskapiacról, antikváriumból, ismerősöktől. Sok kép volt dobozokban, tasakokban, negatívokon.

- Beesnek néha az utcáról is emberek azzal, hogy itt egy doboz régi családi fotó?

- Igen, igen!

"
Már azok a felhasználók is tudnak rólunk, akiknek egyébként semmi közük a fotózáshoz.

Hallják valahol, hogy van egy régi fotókkal foglalkozó társaság, és például amikor lakást vásárol valaki, és ott marad egy szekrény, benne fényképekkel, fölhívnak bennünket, hogy fogalmuk sincs, kié, de kölcsön, vagy akár örökbe ideadják.

csaladimagyarbalint

Családi fotó - Forrás: Fortepan.hu/Magyar Bálint

- Ez egybevág az oldal filozófiájával, azzal, hogy bárki szabadon felhasználhassa a Fortepan képeit.

- Fontos, hogy ami itt van az én szobámban vagy mások szobájában, abból álljon össze a tartalom. Arra törekszünk, hogy a képek valóban jó helyre kerüljenek. És pörögjenek. A közös vizuális emlékezet a lényeg.

- Miért pont Fortepan lett az oldal neve, miért nem régi képek, régi fotók vagy mondjuk múltunk fotói?

- Először arra gondoltunk, legyen Régi képek vagy Archívfotó.hu. De az az igazság, hogy a legnagyobb mennyiségben az 1960-as, 1970-es évekből érkeznek be hozzánk képek. Akkoriban Magyarországon a leggyakoribb, legnépszerűbb nyersanyag a Forte váci fotógyár Fortepan márkanevű negatívja volt.

"
Úgy éreztem, a Fortepan erősebb és karakteresebb, mint például a Régi képek.

- Most már több mint ötvenezer fotó érhető el az oldalon. Kimondva elég nagy mennyiségnek tűnik.

- Pedig nem olyan sok. Gondoljon arra, hogy csak 1938-ban körülbelül félmillió kép készült. Az amatőr fotózás az 1930-as évektől tömegessé vált Magyarországon is, és ha arra törekednénk, hogy minden képet megmentsünk, ami azóta készült, milliárdos nagyságrendű képmennyiséget kellene feldolgozni. Ahhoz képest a mi 50 ezer fotónk szinte semmi.

De ha úgy nézzük, hogy ezt az 50 ezer képet háromszor, négyszer ennyiből válogattuk ki, tehát a kezünkön átment majd’ kétszázezer fotó, akkor arra már azt mondhatjuk, hogy egy kis szeletét láthattuk a 20. századi Magyarországnak.

valogatas

Fotók válogatása - A képet Somfai Sándor készítette

1900

Kisfiú fényképezőgéppel, 1933-ban - Forrás: Fortepan.hu/Gaál József

1936

Kislány fényképez 1936-ban - Forrás: Fortepan.hu

- Mennyi képpel indultak 2010-ben?

- Mindössze ötezerrel. A Nemzeti Múzeum fotóarchívumában kétmillió kép található. Utólag csodálkozom is, hogy ennyivel el mertünk indulni. Ötezer kép nem sok.

"
Évente körülbelül 10-15 ezer fotó kerül fel a Fortepan.hu-ra.

A cél az volt, hogy lehetőleg az egész 20. századot lefedjék a fotók: legyen benne századfordulós anyag is, világháborús, meg két háború közti anyag, és jelenjen meg az 1956-os forradalom is.

- Melyik a leggyakoribb téma a képek között?

- Mivel a fotózás, különösen az amatőr fotózás az részben a turizmushoz köthető, elsősorban tájak és épületek szerepelnek a képeken. Számtalan szerző ugyanazt a helyszínt, beállítást, épületet vagy tájat fotózta le - nekünk ez is érdekes egyébként, például a Badacsony történetét látni 1900-tól 1990-ig.

- Mennyire kell megszállottnak lenni, hogy az ember egy ekkora léptékű munkába belevágjon?

-Sok a munka, de szeretjük csinálni. Bármivel foglalkozik az ember, azt kell, hogy élete nagy feladatának tartsa, fontos, hogy minden nap találjon benne valami lelkesítőt, valami inspiratívat, valamit, ami megmozgatja. Ebből a nézőpontból a fotózás sem rutinmunka; egy adott tekercsen például 36 különböző dolog lehet. Abból a 36-ból valószínűleg lesz legalább egy kocka, amely elgondolkodtat.

Nagy varázslat, ha az ember minden nap, vagy hetente kétszer, háromszor kap valamit csak úgy e-mail-en, vagy valaki azt mondja neki: „ez vagyok én, és ha van kedved, nézz bele, hogy éltünk régen Kaposváron vagy Celldömölkön”. Megtisztelő, bizalomra és kölcsönös tiszteletre épülő kapcsolat ez.

- De mi a legjobb a Fortepanban?

- Az, ha érzi az ember, hogy amit tesz, az másoknak is fontos: lökést adhat egy kutatási témához vagy ötletet ad, hogy hova kellene újra elmenni nyaralni, szóval megmozgatja a másikat. Ugyanakkor számtalan drámát is magába rejt ez a dolog, hiszen a mi 20. századunk évtizedenként hozott egy-egy olyan drámát, amit a fotográfusok is körbejártak. Még ha sokszor tompán vagy áttételesen is, de mégis felsejlik a fotók mögött egy-egy korszak kiszolgáltatottsága, rettenete.

felvideki_magyarok_kitelepitese_Csehszlovakiabol_1947

Felvidéki magyarok kitelepítése 1947-ben az akkori Csehszlovákiából - Forrás: Fortepan.hu

- Pedig a fotók nagy része kifejezetten idillinek tűnik: farsangi mulatság, szüretre verbuválódott társaság, család csoportkép, kirándulás...

- Miközben a Fortepan próbálja őrizni a régi Magyarország mesebeliségét, és igyekszik megmutatni, hogy nem volt ez olyan rettenetes, sőt, tele volt kalandos és izgalmas helyekkel, tudjuk, hogy ezt a varázslatot sokan tragédiák soraként élték végig. Ez a kislány ebben az elsőáldozó fátyolban, majd úttörő egyenruhában itt a Teleki téren 1961-ben maga a történelem. A kislányt talán a nagymamája vitte el titokban a templomba, mint annyi más gyereket abban az időben.

"
Sok kép mögött nem is sejtjük a háttérben zajló történeteket.

- Rég elvesztett rokonokat vagy nagyszülőket, dédszülőket felismernek-e a Fortepan látogatói?

- Évente talán egy ilyen levél jön, nem ez a jellemző. Az ember inkább a természeti és épített környezetet ismeri fel: a tájat, az utcákat, a tereket, hegyeket, a vízesést. Érdekes egyébként, hogy új fotókkal, Google Street View-val visszaigazolhatók a régi képek, mivel egészen apró részletekből felismerhető egy helyszín. Például a házat már lebontották, az egykori utca is eltűnt, de valahol mondjuk megmaradt egy villamos távvezeték kampója és arról beazonosítható a régi fotókon szereplő helyszín.

Bár a Fortepan magyar indíttatású, és a történelmi Magyarországgal foglalkozó archívum, de elődeink is utaztak. Ezért ez aztán sok ezer különböző európai vagy Európán kívüli helyszínen készült fotót is tartalmaz a gyűjtemény. Nem cél, hogy mi ezeket levagdossuk róla, mert a világ az sokféle, Velence is érdekes, meg Stockholm, meg Moszkva is érdekes. Leegyszerűsítve: minden jó fotót beválogatunk.

1913_normafa

Kirándulás a Normafára 1913-ban. Sejtette bárki is, hogy egy évvel később Magyarország hadban áll? - Forrás: Fortepan.hu

matrafured1956

Mátrafüredi túra 1956-ban - Forrás: Fortepan.hu

- Mi számít jó fotónak?

- Én azt szoktam magamban mondani, hogy minden olyan képet, amire szeretnénk emlékezni, érdemes beválogatni. Ez nem feltétlenül pozitív kategória: szeretnénk, ha emlékeznénk 1944-re is, mert emlékeznünk kell. Nehéz eldönteni, milyen tartalmú fotókat tegyünk fel a Fortepanra.

Ezen kívül a minőség nagyon fontos: ne legyen életlen, karcos, homályos, ne legyen nézhetetlen. A rossz minőségű képeket akkor is kiszórjuk, ha mondjuk, Kosztolányi Dezső szerepel rajtuk.

"A kövek persze néha ottmaradtak a köveken, vagy ráestek más romkupacok tetejére. Éppen csak a ház nem volt már sehol. Ami ott volt, azt tűzfalnak hívták, gerendának, vagy téglakupacnak, de háznak sokáig nem. Egy idő után ez lett a természetes közeg, a rom-város megszokható lett, mint azelőtt az utca ahol felnőttek a gyerekek. Természetes lett, hogy téglát kell hordani, rom-falakat dönteni és halottakat temetni, hogy a szomszéd, a nagynéni, az osztálytárs vagy egy testvér egyszerűen nem volt többé, eltűnt nyomtalanul, és megszokott volt eltévedni pár háztömbnyi járás után a régi otthon közelében."

Forrás: Fortepan Facebook-oldal

debrecen_bombazas_1944_National_Archives

Debrecen bombázása 1944-ben - Forrás: Fortepan.hu/Natinal Archives

hattyu

A Hattyú utca Budán, az első kerületben a bombázások után - Forrás: Fortepan.hu

- Havonta mennyien járnak a Fortepanon?

- Nem nagyon szoktuk a látogatottsági adatokat ellenőrizni, nem ezért csináljuk. A látogatók egyébként azért fontosak, mert egyrészt új dolgokat tudunk meg a képekről, másrészt a látogatók maguk is hozzájárulhatnak a gyűjtemény gyarapodásához. Ha például az olvasónak, aki ezt a cikket látja, hirtelen eszébe jut, hogy "jé, tulajdonképpen nagyapámnak is van negatívja". Aztán ha legközelebb fenn jár a padláson, vagy a komódban kutat, a kezébe akad egy a tasak, és elküldi nekünk.

- Mennyi időre kérik kölcsön szekennelésre a negatívokat?

- Egy-két hétre. Bár időnként megtörténik, hogy valaki azzal keres meg bennünket, hogy szeretne elválni valamitől, lezárni valamit, de szeretné a fotókat biztonságban tudni, ezért nekünk adja.

"
A többség azonban szereti, ha a családja évtizedekig őrizgetett képei megmaradnak.

Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy ez a tökéletes megoldás. Egy-egy archív dolog, legyen az egy napló, egy fényképalbum, annak a családnak a szekrényében, fiókjában legyen, ahol az készült, mert egészen másképp tekintenek rá, mint mi.

- Ezen mit kell érteni?

- Nálunk ez egy sokkal személytelenebb dolog. Tehát, ha ide kerül hozzánk egy album, akkor ott már nem Frici bácsit látjuk, meg nem Magdi nénit, hanem egy férfit meg egy hölgyet, és teljesen más érzelmi kapcsolatom alakul ki ezzel a képpel, ezzel a két szereplővel, mint a rokonoknak. Ami egyébként fordítva is igaz. A rokonok pontosan tudják, hogy Frici bácsi egy gazember volt, hetente kétszer csalta meg a feleségét, nekünk meg egy tök rokonszenves bricsesznadrágos fickó, és föltesszük a képét. Tehát ez lehet jó is, mert nem bennünket terhel számtalan sztori az adott szereplőről.

kirandulas1934

Bricsesznadrágos férfiak; kirándulás 1934-ben - Forrás: Fortepan.hu

- Miért fontos megőrizni ezt a fajta múltat? Megkérdezheti egy laikus olvasó, hogy jó, jó, itt egy csomó régi kép, és akkor mi van?

- Egyre gyarapszik itthon az a kör, amelyik ha keres valamit a múltból, akkor kinyitja a Fortepant, és megnézi, hátha lát olyan fotót. Akik először járnak nálunk, nagy valószínűséggel először a szülővárosukat, illetve azt a helyet írják be a keresőbe, ahol gyermekek voltak.

"
Az ember már csak ilyen, hogy arra a tíz évre a legkíváncsibb, ami az életének az 5. és 15. éve között történt vele, és azt szeretné újra látni, tisztázni, viszontlátni.

És erre azért most már kezd egy kicsit jó lenni a Fortepan, nagyon sok helyszínről van képünk, még ha nem is pont abból az évtizedből, amikor a néző kisgyerek volt ott, de helytörténeti értéke van.

Hogy miért fontos ez? Erre egy mondatban nem tudok válaszolni. Nekem fontos, szeretem ezeket a képeket. Tele vannak meglepetésekkel, sejtelmes dolgokkal. Azt szeretnénk, hogy a mi munkánk jusson el azokhoz, akinek fontos, hogy egy-egy kockára rátaláljanak.

fotozas

Ha érdekes volt az interjú, oszd meg másokkal is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk