SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Fogalmunk sincs, milyen színes a gasztrokultúránk

Katlan Tóni arra tette fel az életét, hogy a magyarok újra felfedezzék a páratlanul gazdag hazai konyhaművészetet.

Link másolása

A Művészetek Völgye forgatagában lassan másfél évtizede biztos pont Katlan Tóni Konyhája. Minden évben hatalmas sikere van tradicionális ételeiknek, gyakran napközben is alig lehet náluk szabad asztalt találni. A vállalkozás névadó vezetőjét veresegyházi éttermében látogattuk meg, ahol egy íncsiklandó ebéd mellett mesélt nekünk a fesztiválon szerzett élményeiről, valamint szívügyéről, a magyar konyháról.

Minden sarkon egy olasz étterem

Tóni (eredeti nevén Novotny Antal) 14 évesen került szakmunkásképzőbe szakácstanulónak. Azóta gyakorlatilag megszakítás nélkül a vendéglátásban dolgozik, szakács mellett felszolgáló, sőt feketemosogató is volt. Bár családjában senki nem foglalkozott még csak hasonlóval sem, valahogy mégis egyértelmű volt számára, hogy ebben a szakmában helyezkedik el.

Egy idő után a kétkezi munkával felhagyva vállalkozni kezdett: catering céget alapított, és fesztiválokra települt ki, kezdetben görög ételekkel. Ezen a területen úttörő szereppel is büszkélkedhet: ők voltak az első szabadtéri gyrosos az országban, 1992-ben. De megfordult kínai étteremben, illetve több másik nemzet konyhájával is foglalkozott.

IMG_5673k

Bár mindenhol elboldogult, idővel mégis egyre inkább hiányzott neki valami. Később meg is fejtette az okát: mindenki számára van egy olyan ízvilág, ami a legközelebb áll hozzá. Hiába csinált meg játszi könnyedséggel, két perc alatt egy kínai ételt, az mégsem lett ugyanolyan, mintha egy kínai szakács készítette volna. Egyszerűen nem ebben nőtt fel, nem ez az „anyakonyhája” – döbbent rá.

Gyerekkorában nagyon sok időt töltött vidéken, az ország különböző pontjain. Ekkor került először közelebbi kapcsolatba a magyar, illetve tágabb értelemben véve a kárpát-medencei konyhaművészettel. A szabadtéri fesztiválokon, vásárokon viszont lépten-nyomon azzal szembesült, hogy pizzán, hot dogon és hasonlókon kívül nem sok mindenből áll a választék.

"
Itt élünk egy hihetetlenül izgalmas és nagyon színes gasztrokultúrában, de egyszerűen nem is vagyunk tisztában vele, milyen kincs van a birtokunkban. Pedig állítom, hogy Európa bármelyik országával versenyképesek lennénk ilyen téren.

Ha az ember például Milánóban jár, azt láthatja, hogy minden sarkon ott egy olasz étterem. Majd hazajön, és mit lát? Minden sarkon ott egy olasz étterem. Sokkal több íz, recept, fogás van a hazai konyhában, amit meg lehetne mutatni, mégse tesszük. Ez szerintem nagyon nincs rendben” – foglalja össze véleményét.

IMG_5605k

IMG_5613k

„Megvernek, ha magyar vagy és nem árulsz gulyást”

A felismerés nyomán átalakította vállalkozását: szabadtéri rendezvényeiken az addigiak helyett elkezdtek magyar konyhát csinálni, mégpedig annak eredeti kellékeivel együtt. Hagyományos cserépfazekakat szereztek be, régi, de működő sparheltet vásároltak. Mindezt nem a magyaros csárdák többségében jellemző mű látványvilág miatt: alapelvük, hogy minden eszköz funkcionális legyen. Náluk nincs muskátli a szénásszekéren, nem lóg paprikafüzér a falon – vagyis ha igen, bárki nyugodtan törhet belőle.

Étlapjukat is a tradíciókra építve dolgozták ki. Volt rá példa, hogy barátaik, a Khamoro együttes vezetője és felesége főztek náluk szabolcsi paradicsomos töltött káposztát. Tőlük tanulták el a fogásokat, hogy igazán autentikus legyen: pont olyan, mint annak idején volt. Bár előfordul, hogy az elkészítési módon változtatnak, olyan modernebb technikákat alkalmazva, mint a sous vide-álás, alapanyagok terén mindig hűek a hagyományokhoz. A visszajelzések megerősítették őket abban, hogy helyes volt a feltételezésük: komoly igény van az általuk képviselt szemléletre.

Egy néni például nem kevesebb, mint másfél órát várt hóesésben a juhtúrós puliszkára, amikor az egyik karácsonyi vásáron kifogytak belőle. Miután végre megkapta, elmesélte, hogy utoljára a háborúban evett ilyet, és a sok szörnyűség ellenére őt mégis inkább a fiatalságára emlékezteti.

IMG_5642k

IMG_5663k

IMG_5669k

Magyarország mellett folyamatosan járják Európát. Tapasztalatairól sokat tudna mesélni: egyik specialitásuk, a kakastöke pörkölt például

németországi fesztiválokon rendszerint óriási döbbenetet vált ki.

Valamelyik helyi tévében élő bejelentkezés is volt, sőt állítólag még a képviselő-testületben is beszéltek róla, hogy a magyarok étele tényleg az-e, aminek látszik. Persze a magyar konyhával kapcsolatos sztereotípiáktól sem mindig lehet szabadulni külföldön: mint mondja – nyilván túlozva –, „Olaszországban megvernek, ha magyar vagy és nem árulsz gulyást.”

Kapolcs: egyfajta külön világ

A Művészetek Völgyében nagyjából 12-13 éve vannak jelen, a kapolcsi malom területén. Komoly versenyt kellett folytatniuk a helyért, hiszen a falu egyik legforgalmasabb pontjáról van szó, ezért eleinte nem is bízott benne túlságosan, hogy elnyerhetik. Ám amikor a polgármester elmondta neki, hogy a malommal szembeni templom harangján az „Öntötte Novotny Antal 1912-ben” felirat áll, biztos volt benne, hogy ez egy jel. Beadta a pályázatot, és őket hirdették ki győztesként.

A fesztiválról csak pozitívumokat tud mondani. „Ez a tíz nap egyfajta külön világ, valószínűtlenül jó hellyé válik a falu. Nagyon sok emberi találkozás, mély beszélgetés jön létre minden évben, ami máshol nem tudna megvalósulni.”

tonikapolcs_1

Kapolcsi életképek

tonikapolcs_2

Egyszer például éppen micset, egy jellegzetes erdélyi ételt vacsorázott, amikor mellé állt mezítlábas egy lány, és nagyon erős erdélyi akcentussal megkérdezte, milyen a mics. Mire ő csak annyit felelt, gyere, kóstold meg. És onnantól ketten vacsoráztak. Elmondása szerint számtalan fantasztikus sztorit tudna mesélni beszélgetésekről, nagy találkozásokról, bulikról – persze ezek egy része nem publikus, teszi hozzá mosolyogva.

Bár nagyon sok a visszajáró vendég, az a benyomása, hogy minden Völgynek megvan a maga atmoszférája: az egyik bulizósabb, a másik nyugisabb és beszélgetősebb, míg a harmadikon ismét hatalmas a pörgés. Hogy ez mitől függ, nem tudja megmondani, de idén még nagyobb forgalomra számít. Szerinte is érezhető, hogy szélesedik a látogatók köre – a fiatalításnak köszönhetően sokan olyanok is ellátogatnak, akik eddig nem találtak közös pontot a fesztivállal.

Kapolcson is a kárpát-medencei ízvilágra fókuszálnak, de a fesztivál sajátosságaiból adódóan jobban behatárolt, milyen ételeket tudnak kínálni. A macerásabb, összetett alapanyagú fogások helyett inkább a könnyen elkészíthető specialitásokra fókuszálnak. De ilyen is akad azért jó néhány.

tonikapolcs_3

IMG_5750k

"
Egy zúzapörkölttel, vagy egy vargányalevessel hihetetlen sikereket lehet elérni. Minden évben egyszer főzünk egy kiadós adag tyúkhúslevest is, amit szintén imádnak az emberek. Ez több mint étel: varázslat

– mondja nagy meggyőződéssel. A bejárat mellett sokáig palacsintázót üzemeltettek, tavaly pedig egy pék csatlakozott hozzájuk, aki helyben sütötte a finomabbnál finomabb kenyereket. Ennek nagyon jó visszhangja lett, ezért idén is így tervezik.

„Mangalicahab szarvasgomba-lehelettel”

Három évvel ezelőtt nyitotta meg vendéglőjét Veresegyházon, véletlen egybeesésként szintén az egykori malom épületében. Ez egyfajta szerelem számára: bár üzletileg egyelőre nem annyira jövedelmező, mégis erre a legbüszkébb az összes pillér közül, amire a cége épül. Nem csoda, elvégre minden vendéglátós a saját éttermében tud leginkább kiteljesedni.

A mennyiség helyett itt is a minőségre helyezik a hangsúlyt: étlapjukon viszonylag kevés, 12-13 főétel található, ezeknek viszont megadják a módját. Folyamatosan kísérleteznek az újdonságokkal, a fogások kétharmadát havonta lecserélik, így aki két hónap eltéréssel látogat el hozzájuk újra, már teljesen más választékkal találkozhat. A málnaszörpöt és a kenyeret is saját maguk készítik, így a „házi” jelző ebben az esetben nem csak divatos szófordulat. Mindkettőt megkóstoltuk, és állíthatjuk: valóban érezni a különbséget.

IMG_5621k

IMG_5680k

Cigánytészta, mellette a házi málnaszörp

Tóni a lassú, de magabiztos növekedésben hisz. Mint mondja, nem ők a legolcsóbbak, mégis gyakran előfordul, hogy egyébként spórolósabb partnerek is őket választják konkurenseik helyett, hiszen bíznak abban a minőségben, amit eddig már letettek az asztalra.

„A fesztiválszervezőknek is el kell dönteniük, mi az elsődleges számukra. Ha a gyors pénzügyi megtérülés, nem mi vagyunk a megfelelő választás. De azok közül, akik egy hosszútávra építkező, önmagát évről évre felülmúló vállalkozást szeretnének építeni, egyre többen keresnek meg bennünket.” Ennek a szemléletnek a legjobb példája a Művészetek Völgye, nem véletlenül tartják számon kedvenc fesztiváljukként.

Szerencsére az étterembe is egyre többen látogatnak el, annak ellenére, hogy Veresegyház azért nem az ország ütőerén helyezkedik el. És hogy milyen kategóriába sorolná magukat a vendéglátós mezőnyben? „Nagyon fontos, hogy nem akarunk fine dining hely lenni, akik mangalicahabot szolgálnak fel szarvasgomba-lehelettel” – tisztázza.

IMG_5717k

A híres kakastöke pörkölt

IMG_5746k

Pirog

IMG_5773k

Cseresznyés rétes fagylalttal

Persze annak is megvan a létjogosultsága, de azért örülne, ha sokkal több hozzájuk hasonló vendéglő is nyílna, akik a hagyományos Kárpát-medencei örökséget viszik tovább. Elvégre az erdélyi örmény diaszpórától kezdve a magyarországi roma ételekig hihetetlenül széles a paletta. Annyi biztos, hogy egyhamar nem fogynak ki a lehetőségekből.

Ha tetszett a cikk, oszd meg!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: